Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1983. március 25. NÉPÚJSÁG 3 Vetőmagszezon Nagy fbenmakiépteslségű nö­vényfajták és Híbnidlek yetőlmtag- Ijalilt 'számítják ki ezekben a n;o- Ipoiklbain is ta meziőIg'azdtaiságS intagy üzemekbe. Az ellátás sz;ín- Monb|l|aistaibb az elímiúlllt évinél; egész sor növényből nőtt ta faj­tává tesztek és kevesebb talál­ható a hiányailkkék között. A Vetőmalgltenmeltető és Ér­tékesítő Válllá'lbt különös gon­dot fordult a kulkoriiaatenmés me'gtallapozásá'rla. összesen 31 ezer tonna Vetőmag álll a ter­melők rendelkezésére, miniden eddiginél nálgyobb számú hib­ridből — szóim 'szerint baltvan- IbóH- — vá IbSzthtaifják kii a szá­mukra liegimegfelíéliőlbbelket. A vetőmagvak 'Időzött a. karó bői- mlá! ntalgyoÜb órányiban talál­hatók gytans vízié adásra képes ikukoriibaifíélék. Ezek llidhetővé te­szik a termelési költségeik. mér- isékll'ésiét, mivel lmommállís iidöjá- írlá s esetén álltailá'bam iiriimös szülklslég öjsszéí, a ‘bétalklalríitláis 'Után mesterséges szárításra. A másodvetésekihez is lesz elég vetőmalg. A szia parítóbnyag biz­tosításánál nagy szerepet vál- ilalllttak a termeliési rendszerek; résziben közvetlenül Szállítottak a megirendtelőklneik rövidítve ezzel a vetőmbg últját, részben pedig további sro'kjá Itató sokrta vállalkoztak,, például! közremű­ködtek a készlet átcsoportosí­tásánál és a mioősíágvizislgálla- tcknál. A megrendelt vetőmag csakineim imlilnidenütt a Iterme- lliakinlél Van., a legkorábban ter­mészetesen az idlén iS a korai vetésűekiet vetették át. IA cukorrépa vetése megkez­dődött. A termelők kívánsága szériáit iníővellték a ikülbföllidli ere­detű Hibridek arányát; ezek jó tenm'őkápelslslég'ükktell tűnnek kii. Az idlén a terültet 60 száztailéká- ira kerülhetnek llfiyten növények. A nlapralforgó-itermészltiésben Iszinfén előtérbe kerülitek ta hii'b- iridefc, ezek teszik kii a vetőmag­készlet 92 szöztalllékát. Az úlj ma- igyair neirrvesítésűek is IkSint vtan- nialk már a termelőkiniöi, az or­szágos vetésterületnek várha­tóan 6—8 százalékát foglalják imaljd elli. A taiklaiimáinyfléllék vé- itőmaigljbli szintén rendelkezésre állilntalk. A liubemta'mlag készlete 85 ezer hektárra elegendő, s így a z e sedékes terültet -IfeWj'ító sók - irta Is jiuit vetőlmbig. A kertészeti s^aiporítőainya'gok kiíinó'tefa sZiin- itén kielégíti b termelők igé­nyeit. Cstalk néhány fajta h|i- ányzülk a ralktá rtaiklből,, az üz- Iteiteklből', például egyes h,a|gy- ma- Vagy fejeská posztó-fajták, közülük liis a1 legiú[jblbbtalki, ame­lyek élsztaipo.Hításra várnáik. Ám helyettük inlagy szóimban kínál b ikterte'slkedeltem htasöníló érfé- ikűeket.' Négyezer-ötszáz helyen árusí­tanak Vetőmagot. A kistermelők a taivaliyiná I szintién glazdogaób készületiből válogathatnak. A kiskereskedelmi boltokban ezek­ben a alapokban, s különösen a Hétvégeken asúcsfbrgalliam Mono Kohászati együttműködés Magyar-szovjet köhászati konferenciát rendeztek csütör- tiölkön Dunaújváros bán, a Du­nai Vasmű klubjában a ma- gyar^szovjet barátságii, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási egyezmény, aláírá­sának 35. évfordulója alkalmá­ból. A szakmai tanácslkozáson az évi 16 míMió tonna acélt elő­állító megnyi'togorsziki vaskolhá- sza'.í kombinát szakemberei a nyersvas- és acélgyártás haté­konyságát emelő számos új eljá­rásról', a hengerlés, a csoma­golás automatizálását és a szá- m ítágé pes f o lya m átirányító st szolgáló új technológiák ered­ményeiről számoltak be. A konferencián kiemelték, hogy a Dunai Vasműiben a szovjet el­járások alkalmazásával több miint 20 százalékkal növelték a nyerrvtasgyártás termelékenysé­gét és a korábbinál kétszáz kilogrammal csökkentették a fajlagos kokszfelihaszmálöst. A magas toroknyomású kohójárat és az oxigénbefúvás bevezeté­se évente 15 ezer tonna koksz meg'taikarítását eredményezi a domb újvá ra síi kábáknál. A szak- mtaí napon elmondták azt is, hogy az uráli nagyüzem a ma­gyar k áh ászatá váj I dia toknál ki­fejlesztett, élenjáró technoló­giákat vesz át. Mangánércből műtrágya iGtaZdosági társullóst alakítot- Ibalk Komárom megyében a man­gánérc mezőgazdasági htaiszino- silttísárta. 'Ebbőll a magas kbir- Ibloa'át -tairtlallmú ércfaljtó bál Ihegynyi meomyildég tállá llhiotó Uirkiúlt 'környékén mind ez íldieüjg b'zoinlbain a szintem giaédaiságos kinyerésének imádják imlég nem olldáttáik meg, ellenben egyéb alkotóelemei nek, , jsalltalkainyb­galiinalk” a kiyálbiszibá'sára és hasznosításé na sZábada lmot dollgozött ki a Vlasliiptari HCultaltó Intéztet. Az áj tedhnaliógliávatl a imamlgáinlkakboináltot nyerik Ikli az érdből, s ezt a ttalktairmányaldjo- lllékóklba dolgozza be az ipar. A ftelidb'teozáS IköZbten kiét agytan,oslak meziőgb'zdtaság i telszwosiításna alllklalllmbis melllíék- »____________________________ Földgáz - kötvénnyel Az energlitafaidiontallfaállási program kenetében 'benyújtott — s elfogadott — pállyáZat álltap- iján földgázvezeték lépü'li Keszlt- Ihtelyen és Hévízen; o m'unká'lá'- Itak még tebbén az évben el­kezdődnek és T986 yéglére fe­jeződnek bte. Az eddligii gyalkorllhlthoz ké­pest üj kezdőmé nyeZés/Sel, kiöt- vénylkiibodsátássáil segiíltlilk ellő a program mtegMdláslítósá.t az Ál- lliaimii Fejlesztési 'Bálnlk és az Or­szágos Kőolaj- és Gáiziphri Tröszt. A kötvényeket 50 ezer, 1100 ezer, 500 ezer, tegym'illlllíó és Ötmillió forintos ailmllteteklben, 200 miiílililó tonimlt érttéklben Öt- éMes időltotfaimirto iboasótják k'i, évii 1i1„5 száZalllékás kálmatiozás melltett. A kötvényeket nyere- iségértdtektelltség ű gtaizdálko dó szervek, válllbíláltoik vásá,no1lhbt- ják meg fejllteszltéii allbpjuklbóli. lAz teliső vezetékek mteglépíitléslé- inielk elllőimoZdSíltáSána. kbimlmöná llis Iköltvlénylt iboqsát kii az OTP, ezt d llaikosság vá só rakhatjo meg. termék fis keletkezik: az egyik b folyékony műitrágyta — jelén- Iteg miég iimpbrftóllt — atopamyta'- gia„ b másik a lomb,trágyáé. A mangánérc hármas hasz­nosító sárta a tá ti Vörös GsBlltag, a tolkodli Aranykbílász Termelő- szövetkezet, o PtesltHNógirád és Komálrom megyei Agtoker, vallta- Imiint a Vasiipta'd 'Kuttotó Inltézet alfakíto-tt társulásit. Mór építik Tokodon az évi oyoííavöirfm'iffió forint termeliési értéket előállí­tó mangáné re-földolgozó gyá­rfalt, amelyben aiuguisztiulsbbn ktezdlilk meg a termelést. J,öMőire már tízezter 'köbméter folyékony műtrágyát és jelentős meninyi- Siégű premlix — italkáinmányada- llék — és lomlbtrógyá-bitapanya- got klésZStentek. Idényelőkészítő Velencén Űj szálláshelyek, voltaim int két új étterem várja az idén a Velenoei-ltához látogatókat — jelenítették be a vendégek el­száll'! ásol ásóiban és ellátásá­ban érdekelt idegemfoirga'lmi, kereskedelmi és vendéglátó­ipa ni szakemberek csütörtökön Velencén mtegltóirtott idényelő- készítő tanácskozásán. Mint el­hangzott: a nyáiron Agá,rdon, Gárdonyban és Velencén min­den eddiginél nagyobb idegen­forgalomra számítanak. A szál- lásgondokat enyhíti a velencei Paino, ráírna Kemping második részének az átadáisa, ahol fél- ezren verhetik fel a sátrat. Az idén a turistákat is fogadja rrfajd a velencei Expressz-tábor, s megszállhatnak a velencei KISZ-táborban is. Az utazási irodáik ki'bŐMÍtették a fizető­vendég-iszdlgálati szobák szá­mát. Az éllkezőhélyek két új vendéglővei bővülnek: Agárdon készen van a Nádas étterem, Leltár Nagyvejkéröl Olcsó volt a ház és szép a kert az út, ennyi a távolság Nagy- vejke és Aparhant között. De ennél sbklkal többről van szó, minőségileg más lesz a' helyze­tük. Egyrészt Aparhanton orvos is van, másrészt pedig ha Bony- hádra kell utazni,, bármikor, például gyermekorvoshoz, sok­ka,I könnyebben megfordul az utas. Az a legnagyobb panaszuk, sőt fájdalmuk, a nagyvejkeiek- nek, ihogy az utazási lehetőség hiányos. Például délutánonként nem indul innen autóbusz Bonyhádra, csak vasárnap. A legrosszabb, ha valakinek in­jekcióra' 'kell jórn'iai és a, soro­zatba beleesik egy vasárnap is: elutazik reggel Nagyvejkéröl fél kilenckor Bonyhádra, az ottani ügyeletén megkapja az injek­ciót, aztán várakozik valahol délután 2 órai 40 percig, mert csak akkor indulhat vissza Nagy- vejkére. Ugyanez történik kis­gyerekek betegsége esetén. A csöppet sem irigylésre mél. tó helyzetrői rögtön tudomást szereztünk, amikor Nagyvejkére jutottunk: végiggördülve a „fő­utcán", a faluvégi major mel­lett három embert találtunk, elpanaszolták a keserves va­sárnapi utazásokat. Tsz-taq a három férfi: idős Szabó László, Rózsa Jenő és Kiss Péter. A ka­rám kicsit még trágyás földjét szedték föl, megtisztították a, borjak kifutó-napozó helyét. Borjútelep van itt, három istál­lóval. 'Érdeklődtem, mi minden ta­lálható Nagyvejkén, a, válasz tömör volt: „Itt semmi sincs”. Volt 120 ház, most van körül­belül 100. Utoljára' a 60-ais években épült új ház. Van, aki javít, van, aki rombol. Orvos csak Hetenként egyszer jár ki, Aparhantról. Mi lett az iskolákból? Egyik épület szépen felújított pedagóguslakás, a másik épület tanácsi kirendeltség, orvosi ren­delő és könyvtár. Ki a könyvtá­ros és mikor tart nyitva? Tud­ják a karámtisztító emberek: Miklós Dezsöné nyugdíjas gon­dozza, a könyvtárt és szerdán délután negyed négytől 6 óráig tart nyitva. Mi jót, „pozitív dol­got" tudnának még mondani erről a csöpp faluról? Nagyon jó a kenyér. Lengyelben sütik. Benéztünk a boltba,, vettem is lengyeli kenyeret, csakugyan jó. Lelkes fiatalember szállítja a környék községeibe, egyedül. Sajnálom, hogy a nevét nem kérdeztem meg, kínálata jó. Trucza András és felesége lát­ja el a beszerzés, o kiszolgálás és a takarítás minden teendő­jét. A patak másik oldalán az itallbblt. Délelőtti forgalma gyér. Van idő és lehetőség „po­litizálni", megtárgyalni a világ dolgait, az esti tv-műsorok alapján. iltt, ebben az egyutcás falu­ban, ahol semmi sincs, csak élet. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Szép fekvésű falu Nagyvejke igen kicsi falu, nem illik rá a név. Könnyen készít­hetünk leltárt: egyetlen utcája van és nincs se tanács, se ter­melőszövetkezet, se iskola, se óvoda. Van tanácsi kirendeltség és termelőszövetkezeti üzemegység, mindegyik Aparhanthoz tartozik. Van továbbá élelmiszerbolt és italbolt, vagyis kocsma. A tsz-tagok száma 20. Megkapóan szép ez az egyet­len utcából álló felépülés. Dombhajlatokhoz igazgodik az utca, az egyik házsor lent a mélyben húzódik az út elején, ahogy beérünk, legördülünk, Aparhant felől. De a mélyben fekvő házak kertjei is magaisra nyúlnak, szinte nyújtózkodnak, elérik az erdőt. Széles az ut­ca, közepén vizesárok, ami pa­taknak is mondható, olyan ter­mészetes állapotot mutat. Kivé­ve persze azt a tényt, hogy hi­dak és gyaloghidak sorát kel­lett kiépíteni, hogy elérjék egy­mást az utca két oldalán lakók. Itt mindenki találkozik min­denkivel, akár munkába, indul, akár a boltba. Ha látogató ér­kezik, azonnal tudják. Miniket is naigyon megnéztek a, kerítések mögül. Ott álltunk meg, ahol egész csoport beszélgetett az utcán. Kling János és felesége Szek- szárdról jött, hogy rendbe hozza a férfi halottainak sírját, itt laktak sokáig, aztán hét évvel ezelőtt beköltöztek a, megye- székhelyre. Sok volt már az uta­zás és a távoliét a férfinak, 32 esztendeje dolgozik a TOTÉV- nél mint kőműves. — Látogatóba, jöttünk és gondozni a sírokat — mondja, mosolyogva, Kiing János, látha­tóan nagyon örül, hogy Naqy- vejkén van, ráadásul a legjobb barátjával beszélgetett. Már búcsúzni akartak a kapunál, de sehogyan sem jött el a, búcsú perce. A házigazda, Gecző Jó­zsef tsz-tag és tanácstag ba­rátságos, beszédes ember, a felesége hasonlóképpen, így hót még velünk együtt eltöltöttek Geczőék és iKlingék egy jó fél­órát a kapunál. Az volt a témánk, hogy el­fogy-e NagyVejke szép lassan, vagy megmarad. Nem lehet el­dönteni a, kérdést, mert innen mentiek is, de jönnek is. Most Börzsönyből akar ideköltözni egy család, Sisa Pálné házát vették meg hatva,nezerért. Sisa Pálné elmegy Tevelre, a fiá­hoz. Tavaly Palkó András autó­szerelő költözött Maljosról Nagyvejkére, itt olcsón, jutott házhoz és szép kerthez, tovább­ra is bejár Székszórdra dolgoz­ni. Aparhantig saját kocsiján utazik, ott fölszáll a vállalatira. Beszélgetőtársaim tanakod­nak és vitatkoznak, hogy jelen­leg három vagy négy ház áli-e üresen a faluban. Végül elké­szül a' leltár: három üres és négy elaídó. Ami azt jelenti, hogy az üreseket lebontják, az építőanyagot fölhasználják az új ház építéséhez, vagy Apar­hanton vagy Bonyhádon, eset­leg Szekszárdon. iEgy kis tanakodás orról, hogy a ihatvanezres ház mékkoro, vé­giül Geczőék lánya mondja1 ki a biztosat: két szoba; konyha, ve­randa. A fiatalasszony, Székely Józsefné gyesen, vám, a férje ka­tona. Itt töltötte a telet a, szülei­nél, mert minek fűtsön az ut­ca másik oldalán, éppen szem­ben,, a saját házukban. Szépen tatarozott ház, úgy vették, ta­nácsi segítséggel, kölcsönnel. Amikor Székely József letölti a katonaidőt, akkor indul meg az élet a szemben lévő házban, addigra' a kisgyerek is mozgé­konyabb lesz. Ők belátható időn belül aligha költöznek el innen, De az is lehet, hogy majd csak a felnövő gyerekük hagyja el Nagyvejkét, 18—20 év múlvai. Mi lesz itt akkor? Ta­lálgatni sem érdemes. A hangulat egyébként jó. Szomorúsággal nem találkoz­tunk. Azon, sem búsulnak, ha valaki elköltözik, nem rendül­nek meg, ha valaki lebontja a házát. Tudomásul veszik, ez az élet rendje. Jön a járdán egy fiataiaisz- szony, Pa lecsók Ferencné. Ők az aparhant} „rózsadombon'’ építettek házat, tehát nemso­kára elhagyják Nagyvejkét. Férje a, Bonyhádi Cipőgyárban dolgozik, ő szintén Bonyhádra jár, o vasipari szövetkezetbe. Azzal, hogy Aparhantról Indul­nak majd a jövőben reggelen­ként a bonyhádi munkahelyre, csak négy kilométerrel rövidül Kiss Péter, Szabó László, Rózsa Jenő Geczö József tanácstag és felesége Kiing János: látogatóba jöttünk Egy udvar a domb alján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents