Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

1983. március 24. / toÜía'N _ _ i sfÉPCUSAG 3 'Busahalászat a horgászvizen Ifjúsági díjasok Embert próbáló mesterség A munka nehéz volt, az eredmény szinte semmi Embert próbáló foglalkozás a halászat. És lám mégis apáról fiúra szálI szinte évszázadok óta. Mert valóban van varázsa a murikénak. A természet szép­sége kárpótol a fáradságért, sokszor még a kudarcért is. Tanúi lehettünk ennek a fád­dá holt Du na-ágban, ahol ugyan évek óta fürdő-, horgász- és sportvíz, de időnként szükség van a halászok kerítőhálóira is. Ottjáttunkkor éppen ez tör­tént. A víz halászati joga a Ma­gyar Horgászok Országos Szö­vetsége Tolna megyei Intéző Bizottságáé. Tehát a faddi holt­ág, ilyen értelemben, horgász- víz. Jó pár évvel ezelőtt nagyobb mennyiség ben telepítettek bu­sát ebbe a vízbe, számítva ar­ra, hogy gyorsan növekszik, jó piaca lesz és amolyan víztisztí­tó szerepet is betölt. Hogy ez mennyiben vált be, eldönteni elsősorban szakem­berek dolga, de sok jel mutat arra, hogy nem beszélhetünk a busatelépítésről úgy, mint jó „♦túrásról”. Summa summa rum az intéző bizottság úgy döntött, hogy a busát lehalásztatja a holtág­ból és az érte kapott pénzen pontyivadékot telepít ide. A Paksi Vörös Csillag Htsz vállalta el a lehalászás igen fárasztó munkáját - természe­tesen kellő ellenszolgáltatásért. Munka rengeteg volt, ered­mény kevés. Csupán mutatóban sikerült elfogni néhányat, a nagyra nőtt növényevőikből. A jelek pedig azt mutatták, hogy igen sók található ebben a vízben. Egy lehalászást megelőző lokátoros vizsgálat szerint a szakemberek 10-12 vagonra becsülik a fad­di busamennyislégiet. A terepviszonyok azonban annyira rosszak - iszap, tüs­keik, akadtak hogy miire ösz- szehúzzák a hálót, a busa meg­szökik belőle. Sajnos a holtági busafogás­nak még nincs meg a techni­kája, reméljük előbb-utóbb rá­jönnek a szakemberek és ak­kor a faddi Dunát is megszaba­dítják a már túlságosan nagy­ra nőtt, nem kívánatos vendé­geiktől. L. Gy. Fotó: G. K. Egész embert kívánó munka Ekkora példányok is vannak a faddi vízben Bonyhádi Cipőgyár Közel egymillió a nyugdíjasoknak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyárban a ínyugidifljasoklktall Valló törődés nem kampányszerű. Hosszú évek áfa rend sze resen fogila I- kozltatnak nyugldiíjasokalt. A lleg- Itöbbljük rá is szorul erre a fog­lalkoztatásra', mivel javarészük régi nyugdíjas, s igein szerény a nyugdíjuk. iEz iniemcsalk nekik Ijó, hanem o Vállalatnak is, hi­szen szaktudásúikra, több évti­zedes tapasztalatukra .igen naigy szükség vain. A fogltallkoz- taltás tehát kölcsönösein előnyös. Bedolgozóként, meóslkiént, ter­vező modélllőrlkénit dolgoznak. Jelentős azonban a raktárban, portán tevékenykedők száma is. IRizliklaS .munkakörben az elmúlt évben 802 ezer, a nem fizikai m uinlkakörlben dolgozóiknak 81 ezer, míg a .bedolgozóknak 7600 forintot fizetett ki a vállaltat. A foglalkoztatáson kívül még igen sok kedvezményt is igény­ibe vehetnek, így az üzemi ét­keztetést 'Ugyanolyan áron, imlinit az alktív dolgozók; olcsón hozzájuthatnak visszáru-cipők­höz, a jogsegélyszolgálat is a .rendelkezésükre áll. 'Nagy él­mény számukra az a lehetőség Bis, hagy kollektív kiiná.ndlutltó so­kon vehetnék részit. Az útvona­lait 'is ők döntik él, a múlt év­iben példáiul két napot töltöttek Soproniban. Ugyancsak nagy örömöt szereznek Számukra a ínyugdiíjals-ltaillállikozök, minit a 'legutóbbi Is, melyet az elmúlt inölpokbain rendezitek. A közölt adtaitok önirroagiuikért Ibeszéllnék. Az idős emberek nincsenek magukra hagyva., el­feledve. A gondoskodás nem imaigáliól iszrüiljetb'ilk, ebben igen inoigy szerepe van a szakszerve­zeti bizottság és a gazdasági vezetés együttműködésének, HORVATH JÓZSEF Vetik a paprikát A négyezer-ötszáz hektáros szegedi tájkörzetben 'kivonultak a határba a vetögépek: szer­dám minden felhasználható erő­vel megkezdték a fűszerpapri­ka magjának vetését. Jól elő­készített, csendes esőktől ázta­tott földbe kerül a vetőmag. Az idén az összes terület 50 százalékán alkalmazzák a köz­vetlen termőhelyi magvetést és 40 százalékán a hagyományos palántaültetést, amihez majd a fagyveszély elmúltával, május­ban fognak hozzá. Guruló horgásztanya Kerekeken guruló horgász- tanyát, gépkocsival vontatható vikendiházakat gyárt a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet. A helyszínen be tan tüskékre he­lyezhető épületből a kereske­delem próbaképpen ötven da­rabot rendelt. A lakókocsik, teherautánfirtók gyártására sza­kosodott szövetkezet a kétszáz és háromszáz kiló teherbírású utánfutókból idén száz-száz da­rabot szállít Ausztriába is. Az Egyetértés szocialista brigád 'Jfjüsáqiéijaö adó, 'ftwm'úz. A TOLNA MKíJYKl ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT LAkATOSÜ/l Ml Ugyancsak meglepődött Fe­hér József, a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat lakatos­üzeme „Egyetértés" szocialista brigádjának vezetője, amikar megkapta az értesítést, hogy a Parlamentbe invitálják. A bri­gádtagak kérdezgették, miről van szó. A válasz: gyerekek, kitüntetést kapunk. Nem az első eset, hogy ki­tüntetik a kollektívát. Am ed­dig csők vállalati szintűt kap­tak, de nem így, együtt. A bri­gád ugyanis — ebben az össze­tételben - „Fiatal”. Négy éve alakult, amikor is az' orvosi vizsgálat kimutatta valameny- nyiiőknél a kismértékű hallás- károsod ást. Megszületett a megoldás. A nagy csarnokban egy elkülönített rehabilitációs műhelyt hoztak létre, hangszi­getelt falakkal, ide kerültek a halláskárosultak, lévén itt „csak” 80 decibel a zajszint. Korábban Is valamennyien szo­cialista brigádban dolgoztak, sőt, nyolcuk közöl öten bri­gádvezetők voltak. Négyük ne­ve ott szerepel a műhely be­járatánál elhelyezett zománc­táblákon, a kitüntetett „Gaga- niin’ szocialista brigád és az „Április 4." ifjúsági brigád tag­jai közt. Katz István művezető: a „spé­ci” munkákat bízzuk a brigád­ra. És ez nemcsak azt jelenti, hogy a viszonylag kisebb zaj­jal járókat, hanem azokat is, amelyek különleges szakértel­met kívánnak. A tavalyi, 27 millió forintos imalki export, kombinált a cél-alumínium nyí­lászáró szerkezetek gyártásá­nak legtöbb munkáját ők vé­gezték. Minőségi kifogás nem merült fel. Ha kényes, igényes munkáról van szó, elsősorban rájuk számítunk. Valamennyien szakmunkások. Legtöbbjük lakatos és hegesztő, de például Görföl Rudolf emel­lett kovács is. Fehér Józsefnek mestervizsgája van, Balogh Gyula motorszerelő és hegesz­tő, de itt megtanulta a lakatos mesterséget is. Ha társadalmi munkáira kell a munkáskéz, ott vannak, az elsők között. A Kadarka Utcai óvoda építésénél nem csak la­katosak, hanem betanozák is voltaik, tavaly ők készítették el a szekszárdi teniszpálya acél- szerkezeteit. Sok szadiul ista brigád pat­ronál gyermekintézményeket. Űk nem intézménynek, hanem onnan kikerült, állami gondo­zott gyerekeknek a patrónusai. — Jó pár éve annak, hogy észrevettük, ezek a gyerekek, akik a faddi nevelőotthonból hozzánk kerültek — mondja Fe­hér József — nehezen illesz­kednek be a munkóskollektí- vába. Nem tudnak mit kezdeni szabad ideiükkel, a pénzükkel. Főképp ami ez utóbbit Életi, megkapták a fizetést, pár nap alatt elverték. Megbeszéltük ve^ lük, hogy segítünk a szabad­idő eltöltésében, tanácsokat adunk, hogyan éljenek, vegyé­rték részt a klubéletben. A be­szélgetéskor ők mondták el, hagy sajnos nem tanultak meg a pénzzel bánni. Ebben is se­gítségre szorulnak. Amíg meg­tanulják, vállalja el ezt is a brigád. Hogy legyen „sokadi- kán" is pénzük. Azóta mi gondoskodunk ró­luk. Kezeljük a pénzüket, meg­vesszük az ebéd- és vacsora- jegyet, naponta 20-20 forintot kapnak, a hét végén péntek- szóm bat-vasárna pna összesen 150-'et. Nagyon örülnek, ami­kor még az új fizetéskor is van a régiből, vehetnek egy- egy ruhadarabot. — Arra is lesz gondunk, hogy ne töltsék az idejüket csak söprög eléssel — veszi át a> szót Budai Ferenc. — Beépítünk ne­kik ide, a műhely sarkába egy elszívóberendezést, ahol az egy­szerűbb munkákkal kezdve ta­nulhatják a hegesztést, a la- ;katas szakmát. Volt már olyain patronáltunk is, aki miközben itt dolgozott, fejezte be az ál­talános iskolát. Az Állami Ifjúsági Bizottság által adományozott ifjúságii di­jat — miint azt tegnap hírül adtúk — Fehér József brigád­vezető vette át a Parlamentben. J. J. A brigád: Görföl Rudolf, Dani Piusz, Tarr Elek, Märcz János, Balogh Gyula, Gilicze Ferenc, Fehér József és Budai Ferenc. Az ifjúsági díj adományozásáról szóló oklevél A MÁV kétszázadik integra-dominó biztosítóberendezése A kői-köpő llnaS vasútállomá­son szerdáin átadták az ország vasútvonalain működő kélszá- zadík Integra-dominó Ibiztósító- iberendezést. A korszerű, automatikus irá­nyítású »Integra-dominó beren­dezések felszerelését húsz éve kezdték meg. Az első ‘Ilyen ké­szüléket a mostanihoz hason - lllóam ugyOmcstak a miskolci igaz­gatóság területén, a vtímos­györkl vdsútá 110máson helyez­ték üzemibe. A szeridán átadott Ibeneinldezéssel a Hatvantól Miskolcon át Mezőzombo rig villamosított vOoallsztalkbbz mind a tizenöt állomásán mór auto­matikuson szabályozzák a jel­zőit, áltttjják o Váltókat A kál-lkápolinaii állllo máson szerdától működő biztosító­rendszer része annak a nagy­szabású rekonstrukciónak. amellyel a vasútállomást kor­szerűsítik. A felújítás 'sarán át­építették az állomás vágányzó­nát, s mlind a 'hét Budapest, il­letve Miilslkolc fellé haladó szerel­vényeiket fogadó vágányt ellát­ták a korszerű biztosítóberen­dezéssel. A vOísútó'Ubmás új épületéiben imég az Idén átad­ják rendeltetésének o személy- forgolhil részt, valltalmiot a jegy- váltó részleget és a szociális llétesíítményelket Is. Vízben a keritőháló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents