Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23. Tizenegyedik évében a KSZE KÉPÚJSÁG 5 Iparszerű növénytermesztés 575000 hektáron doSágok technikai fefszerestsé­ge miatt ez az optimális idő 2—15 nappal meghosszabbodott, ami együtt járt a inogyóbb vesz­teséggel' 'is. NAPRAFORGÓ: AZ ORSZÁGOS ÁTLAG FELETT 17 SZÁZALÉKKAL A KSZE nővén ylteirmeszltlési rendszer kukoricával, maijd 'bú- závai i.n'du'lt, s Később kezdték integrálni o napraforgó ter­mesztését. A közel hatvanezer hektáros termőterület 93,,7 szá­zalékán nügy olajtartalmú ipari napraforgót termesztettek, hek­tó romként több ‘mint 17 száza­lékkal! többet, miiint az orszá­gos átlag. A partnergazdOságok 82 százaléka lépte tál az orszá­gos ténmelésli szüntet. A napraforgó-‘kísérletek ered­ményezték azt lis, hogy nőtt a hibridek számai ezék 82 száza­lékban részésednek az elvetett és bétaíkatiitott fajtákból, ter- mléseiredményülk Viszont 294 kiiláváll haladta meg a szokvá ny növényékét. A vegyszeres gyom­irtások ellenére azonlbain a osO- padékos nyár hatására néhány gazdaság'blain számottevő skle- rotiniO és ibotritiiszes fertőzés dldkult ki. CSÖKKENT A CUKORRÉPA-TERMELÉSI KEDV A cukorrépa-fermlelsztést nagy mértékben befolyásolja' a kül- piiaöi és az országos belső piaci helyzet. A cukor árának alaku­lása 'miaut ősökként a partner- gozldtaiságo'kba n a termelési kedv, sőt néhány gazdaságiban felhagytak ennek fermeszíés'é- vel. Az elmúlt éviben dsökkent (.1 százalékkal) a ■di'geszoiá, bár a gyökéirtenmelés 'hektóromként 6,4 tonnávall inőtt. a gépesítési TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS EREDMÉNYEI Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság lés a MÉM műsza­ki fejlesztési altapja által kije­lölt feladtatok, illetve megbízá­sok oltapján Végezték a gépe­sítési technológia fejlesztését. A növények kelésbiztonságó- nak fokozására fejlesztettek ki műszereket, gépeket, amelye­ket már jelentős Vetésterületen alkbl'maztak, kidolgozták a ned­veskukorica -tároló s különböző formáit.' Több miint 1800 erő-, és mun­kagépen, íilllletve komibójnton végeztek az elmúlt étiben szer­vizmunkát, helyeztek el ezek­ben különböző ú|j műszereket, s gondoskodtak a rendszeres szervizről, ötvenhat speciálisán képzett szerelő íjárja a gazda­ságok gépészeti ágazatait, il­letve felkeresi a szántóföldön dolgozó gépeket. Tavaly 37 000 szerVizórát teljesítettek, ennek folyamán mintegy negyvenmil­lió forintnyi értékű alkatrészt, berendezést vittek a techniku­sok a helyszínre és ezeket ott 'bé is szerelték. Megszervezték a különféle gépek fődiarafocserés 'javítását. Ez ‘rendkívül előnyös VoJlt a gaz­daságok számóta, hiszen egy motor, ‘vagy sebességváltó mi­att nem kélfett 'heteket várni, hanem a iK’SZIE központi ibázisá- róil egy nap állott ‘beszerezhet­ték. A oserékjészfet lehetőivé tet­te, hogy tíz doirab RÁBA ero- gépváltót, ötven darab kombájn járászerkezetét, 345 veté seifte n- őrző monitart és 31 kombájn - efakítromos panellt Osérlélijenek 'ki. Az alkatrész ellátás jelentő­sen javült. Szerződést kötöttek a Rába-gyáirral. E megállapo­dás jobb kihasználása érdeké­ben a győri termelésszervezési egységnél konszignációs rak­tárt hoztak létre. Az AGROTEK- kel együttműködve pedig meg­szervezték o Szocialista orszá­gokból a rendszeresebb alkat­részbeszerzést, ez főleg az NDK-ból származó gépekre vo­natkozik. Miután -az alkatrészellátás­ban további gondok várhatók, megszervezték a gyártást és felújítást, így ‘több mint húsz cég dolgozik a KSZE rendelése alapján különféle iímportallkat- réSzék kiváltása érdekében. E hiánypótló munka fontosságát mutatja1, 'hogy 'amíg 1980-ban ennek értéke 'négymillió forint volt, 1981-ben pedig 16, s ta­valy meghaladta a 24 millió fo­rintot, az 1983. évi terv 40 mil­lió farint értékű alkatrész el­készítése, amely összességében a várható a'lkatrészra'ktári for­galom 30 százalékát teszi ki. AZ 1983-AS TERVEK A KSZE növénytermesztési rendszer első alkalommal készí­tett úgy tervet, hagy gazdasági társaságként működük. Szerény mértékű termelésfejlesztést kí­vánnak elérni. A szolgáltatások színvonalát kívánják a jövőben növelni. A szervezeti formában megerősödött termelésszerve­zési egységek nagyobb segít­séget tudnak adni a taggazda­ságoknak. Ugyanakkor a meg- növékedett bázisról jobban el tudják látni a gazdaságokat gépekkel, Szervizeléssel, és nem utolsósorban a tudományos eredmények gyakorlatba törté­nő átültetésével. Ennek érdeké­ben főleg a 'hazai növényneme- sítőikkel és a mezőgépgyártó üzemekkel is szorosabbra fűzik a kapcsolatot, s gondoskodnak arról, Ihögy a Világ növényter­mesztésében felbukkanó új faj­ták mielőbb 'a hazai termesztők földjeire kerüljenek. * A KSZE növénytermesztési rendszer, gazdasági társaság megválasztotta tisztikarát 'is hét­fői közgyűlésén. Az igazgató­ság elnöke Zángó Zoltán, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója, elnök- helyettese Cziink Béla, a naki Dózsa Mgtsz elnöke lett. A rendszer igazgatójává Lakatos Csabát választották. PALKOVACS JENŐ Fotó: Kapfinger András A IKlSZ'E szekszó rdi növény­termesztési írend'szer az ország négy illyten j'elegű 'gazdasági szervezete közüli kz lltegnaigyobb. Tíz lévvelí ezelőtt bonto-tt zász­lót a Szek'száirdii Álllaim'i 'Gazda­ság gesztorsága alatt. Arid válllaillkozitak, hogy szervezik, segítik o tag gazdaságok nö­vénytermesztő munkáját, o tu­domány legújabb eredményeit a gyakorlatba ültetik át. A munka sikeres volt. A KSZE 1982-BEN Az 1982-es termelési évet má‘r 1981-ben jól megalapoz­ták, hiszen akkor az ősziek ve­téséhez minden segítséget meg­adtak, a taggazd'aságokban Volt elegendő gép, eszköz, techno­lógia, A partnergazdafagok ered­ményei főleg a rekordot ért ku­korica tekintetében figyelemre méltóak, de búzából', ,napra­forgóból és cukorrépából iis a várthoz közeli terméseredmé­nyeket értek el. TjaValy úgy határoztak a kül­döttközgyűlésen, hogy gazda­sági társasággá alakúinak 1983. január elsejével. A taggarzdta- ságok bizalmát, az új ‘belépők „bátorságát” jelzi, hogy ezt a szerződést mindenki a Iá írta, s o terület 50 ezer hektárra I bő­vült. Az új működési forma elő­készítése jelentős Szervezési munkát kívánt az elmúlt évben a 'KSZE apparátusától, 'Sikerült a szolgáltatások szín­vonalát növelni, Ugyanakkor ezek 'körét i's bővítették. Fontos feladat volt egyes alkatrészek gyártásának, illetve felújliláső- nük megszervezése. Az elmúlt év folyamán meg­erősítették a terlmeíési szerve­zési egységeket, amelyek ennek révén közelebbi ktoposo Katiba kerülitek taggá zidasógaiklkáii, s arra törekedték^ hogy mlilnd- egylilk egység azonos műszaki- ‘tedhiniilklali IszílnvonoílOn legyen. A kormány gaibonapro gram - jónak megfelelően az agronó­miái és műszaki fejlesztést fo­kozták-, ;ilgy ai „gaíbonOipf'og.ram II. ” utón, a ,,gabonaprograin III. " szervezése i's elkezdődött. Ebbe az országos programba, a-m'i egy-egy esetten harminc­millió forint körüli összegbe ke­rült, huszonkilenc gazda'ság kapcsolódott te. Ezek a főblb stratégiai tervek valósultak meg az elmúlt év­ben, ezen munkálkodott O nö­vénytermesztési ‘rendszer appa­rátusa, szorosán együtt a tag- gazdaságok szakembereivel. KUKORICATERMESZTÉS 177 335 HEKTÁRON TaMaly rekordtermést értek eil kukoricáiból', többet, mint a négy nagy rendszer átlaga és lényegesen többet, mint az or­szágos átlag. A kúkorica-rekard visszavezethető a sokéves szisz­tematikus vn un kárai Sok éven át költséget nem kiméivé kiispor- cellás és nagy pár cellás kísér­leteket folytattak a tudománytos kutatóintézetek áttol kínált nő­vé n yfél e ség eklbőil. Az a. tény, hogy az '1976. 'évi termésered­ményt, kétszeres térülteién htek- táronként 1,8 Donnával növel­ték, bizonyíték a fentiekkel 'kapasoltaltten. 'Nagy gondot fordítottak ar­ra, hogy o tájkörzeteknek meg­felelő fajtát ajánljanak, s oda a tOfajimünlkáiö gépeket IS úgy válogatták, hogy azok o leg­gozdaságosabban dolgozhassa­nak; Az is természetes, hogy a ter­melési költségek nem marad­tak az 1970-es évek szintjén. Amíg 1974-ben a KSZE -be n egy hektár kukorica termelési költ­ségét átlagoson 3987 kilő ‘ter­més fedezte, 1981-Ibién ‘már 5854 kiló, s a vizsgálatok, a tavalyi eredmények 'is azt bizo­nyítják, hogy egyre magasabb­ra kerül annak a termésátlag­tartománynak a határa, amely­nél még érdemes kukoricát ter­melni; BÚZABÓL A MINŐSÉGI FAJTÁK FELÉ TOLÓDIK A TERMELÉS A 'búzatermesztésben egyre inkább alkalmazni tudják a tu­dományos intéztetek legújabb eredményeit, évrőt évre új faj­tákat kínálnak, s ezek kísérleti termesztési eredményei igazol­ják a nagyüzemekben iS a ku­tatóik vizisgáíllaitait. 1981-ben a búzát jól előkészített talajba vetették, optimális időben, s a növény az ősz folyamán meg­felelő fejlettségi fokot ért el. Ám az 1982. évi száraz április, o gyakori lehűlés miatt a meg­szokottnál kevesebb tarj fejlő­dött és ai gyökérzet növekedése is gyenge volt. A ‘megfelelő fajtaválaszték ellenére a kordiáik aránya csök­kent, a'mii néhány középkorai fajta megjelenésévé! magya­rázható, másrészt ‘pedig azzal, hogy ezek a fajták az utóbbi években rendkívül jó 'termést adtaik. A búzák minősége ja­vult és mindinkább a minőségi, nagyobb átvételi áltat oldó faj­tákat termesztek. Az őjszli Ibúzo 'betakarítása kritikus helyzet elé állította a gazdaságokat, a csaipadékos időjárás miatt kevésnek bizo­nyult az a kóm'bájnpark, amely „'rendes" (időben megfelelő Illett volna a tetalkbiritás Optimális időben valló élvégzéséhez. A rendelkezésre állá kom- bájnipbrik 'lehetővé feszi, htagy ezt a fontos növényt 14—<15 nap alatt takarítsák be, de a gaz­A közgyűlésen Lakatos Csaba igazgató értékelte az 1982. évi munkát. Az erőgépek motordiagnosztikai vizsgáját a KSZE szerelői akár a szántóföldön is elvégezhetik.---------------------------------------------------------------------------------­A „hegyi” kombájnt Tolna megyében is jól lehetne használni a dombvidéken, a fejlesztési tervekben ilyenek beszerzése is szerepel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents