Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23. NÉPÚJSÁG 3 Még egyszer a gyógyászati segédeszköz-ellátásról Alapvetően a lakosság érdekeit, a betegek igényeinek jobb, gyorsabb, színvonalasabb kielégítését szolgálják azok a jelentős válto­zások, amelyeket a gyógyászati segédeszköz- eílátásban vezettek be ez év első napjával. Olvasóink kérésére itt a változások lényegéről, az általuk elérendő célókról adunk tájékozta­tót bővebben, 'mint tettük ezt Telefon rova­tunkban, amelyben terjedelmi okoknál fogva sem informálhattuk alaposan az érdekelteket. Az új - 1983. január 1. óta érvényben lévő — rendszerben bővült a kórházak és rendelő- intézetek kijelölt osztályainak, valamint a szakrendelések úgynevezett felírbatóságii jog­köre. Bizonyos gyógyászati segédeszközöket (például lúdtalpbetétet, gumiiharisnyát stb.) körzeti és üzemi örvösök Is felírhatnak — gyógyszertári kiszolgálással — amennyiben a panaszos korábban már járt szakorvosnál, azaz ismételt rendelésről van szó. Bizonyos esetekben egyszeri megjelenés alkalmával több darabot írhat fel az orvos - például haskötő­ből —, s bővült az áHliampo'lgári jogon 'kiszol­gáltatható rehabilitációs gyógyászati segéd­eszközök köre is. A betegeket felesleges uta­zástól mentesíti, hogy a hall ás javító készülé­kek egy résziét, valamint a hallókészülék- tartozékök közül az elemeket, akkumulátoro­kat, zsinórokat és gumidugókat a megyei audiológiai állomások szolgáltatják Iki. GYORSABB A BESZERZÉS Soron kívül ismételten rendelhető gyógyá­szati segédeszköz, ha az életkorral járó, vagy a beteg állapotában bekövetkezett változás azt szükségessé teszi. Új, egységes vénymin­tákat vezettek be, egyben megszüntették a vényen felírt segédeszköz felülbírálási (pecsé- telési) gyakorlatát. A kórházból elbocsátott beteget a jövőben minden esetben el kell lát­ni a szükséges gyógyászati segédeszközre jo­gosító vénnyel is. A rászorulók számára kétségkívül örvende­tes, hogy — a szervezeti változtatások eredmé­nyeként — ezentúl gyorsabban kapják meg az orvos által felírt segédeszközöket. Az eddigi- több mint három évtizedes — gyakorlat az volt ugyanis, hogy az orvos rendelvényét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán, illetve megyei igazgatóságain „jogosíttatni" kellett. Ennek megtörténte után aztán a tár­sadalombiztosítási Igazgatóságok, illetve he­lyi kirendeltségeik, kihelyezett raktáraikból ad­ták ki a felírt segédeszközt. Tagadhatatlan, hogy az országosan mintegy 140 kiszolgáló- hely készletösszetételében voltak eltérések. KIJELÖLT VÁLLALATOK A gyógyászati segédeszköz-ellátásra most ki­jelölt vállalatoknak már van jártasságuk, vi­déki 'hálózatukkal képesek színvonalasan meg­oldani és folyamatossá tenni az országos el­látást. Úgynevezett bázisváftalatok — a Fog­technikái Vállalat, a Gyógyászati Segédesz­közök Gyára, az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, a Gyógyszeráruértékesítő Vállalat, az OFOTÉRT, az Állami Fodrászat és a 19 megyei gyógyszertári központ — veszik át a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és me­gyei igazgatóságainak feladatait. Ezzel meg­szűnt a „jogosíttatás" gyakorlata, a beteg az orvostól közvetlenül a felírt segédeszközt gyártó vállalat helyi részlegéhez mehet, ahol vagy azonnal átveheti a cikket, vagy ha méret után készítik el, kissé később, de minden­képpen hamarabb, mint korábban. Közérdeklődésre tarthat számot az is, hogy a lakosság — az eddigi rendszernek megfe­lelően — az egyes termékek árának 15 szá­zalékát téríti meg és az állam továbbra is 85 százalékkal ‘járul hozzá minden gyógyászati segédeszköz megvásárlásához. Ez a térítési arány azonban nem mindig érvényesülhetett a fogtechnikai termékek körében. Az utóbbi években e területen jelentős választéki- minőségi változás következett be, amelynek nyomán — különösen a rögzített fogpótlások­nál — a térítési díj többnyire meghaladta a megszokott 15 százalékos lakossági hozzá­járulást, sőt az arany-, aranyötvözet- és por- célánmunkák esetében a beteg fizette a pót­lás teljes költségét. Ezekhez a fog páti ásíi meg­oldásokhoz továbbra sem adnak támogatást. Viszont a mindenre kiterjedő korszerűbb fo­gászati ellátásban ezentúl az állam minden termék árának félét kifizeti. Arányában pedig még többel; 75 százalékkal járul hozzá a nyugdíjasok teljes protézisének elkészítéséhez. CSÖKKENT A TÉRÍTÉSI DÍJ A gyógyászati segédeszközök és rehabilitá­ciós eszközök jelentős csoportjánál - például rokkantkocsik és egyedi, igény alapján készült eszközök - az eddigi 15-ről 10 százalékra csökkent a térítési díj mértéke, ami a leg­súlyosabb esetekben, a művégtagra szorulók­nál még ennél is kevesebb; mindössze 6 szá­zalék. Évente mintegy 75 ezer embert érint az ortopédcipők új térítési díja, amelyek lényege az, hogy amíg az erősen deformált lábra ké­szített cipőért továbbra is csaknem a teljes korábbi összeget kell fizetni, a másik lábra készített, lilletve a nem súlyos lábtorzulásban szenvedők cipőinek térítési diját már a iporrnál cipőárakhoz igazították. Intézkedési terv az építmények minőségi hibáinak csökkentésére Az építőipari munka mennyi­sége iránti igények — a beru­házások mérséklődésével — az utóbbi időoen csökkentek, a megbízható minőséget azonban most már azok a rendelők is megkövetelik, akik korábban esetleg azzal is beérték, ha gyengébb minőségiben is, de el­készült a beruházás. Az építke­zések piacán is fokozatosan változó a helyzet, a növekvő kö­vetelmények hatásai már érzé­kelhetők: a statisztikai felméré­sek szerint 1982-ben az állami építőipar hibáiból származó utólagos javítások értéke mint­egy harminc százalékkal csök­kent, hasonló javulást mutatott ki 1982 végén' a KSH reprezen­tatív felmérése a ‘lakásépítke­zéseken is. Ritkább a rosszul záró ajtó-ablak, a pontatlanul felszerelt csővezeték. Egyelőre azonban a kedvező irányzatnak csak a kezdetéről vám szó, mert — különösen az építkezések befejező munkáinál — tovább­ra is gyakori a hiba. Sok helyütt továbbra sem megbízhatóak a tetőszigetelések, jogos kifogá­sok hangzanak el a lakások ta­pétázására, burkolására, a fű­tőberendezések minőségére és gondatlan szerelésére. Ez nem­csak a lakóik, a beruházók pa­naszaiból derül ki, ezt igazolják a KSH felmérései, a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumá­nak, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának és oz ÉVM-nek a vizsgálatai is. Az elemzések szerint a1 hibákban tervezési, anyag- és szerkezet­gyártási és építői gondatlansá­gok, pontatlanságok egyaránt közrejátszanak. Nem mindig kielégítő a szigetelőanyagok, a tégla, a cserép, a betonadalék­anyag minősége, néha; a kifo­gástalan anyag is megsérül gondatlan szállítás és tárolás mia.tt. Gyakran kell utólagos ja­vításokkal megfizetni a szerve­zetlenség, az óv végi hajrá, a nem megfelelő ellenőrzés árát, s továbbra is számottevő visz- szahúzó erő a kellő érdekeltség hiánya. A tapasztalatok összegzése alapján az ÉVM intézkedési ter­vet dolgozott ki, amelynek cél­ja, hogy most már gyorsuló ütemben hárítsák el a minőség javításának dkadályait. Kettős feladatról van1 szó. Egyrészt egyedi intézkedésekről, ame­lyekkel — mindenekelőtt a la­kásépítkezéseknél — segítik a kivitelezés ütemességét, szigo­rítják az ellenőrzést, s ha álla­mi építkezésről van szó, felelős­ségire vonják ai mulasztókat. Ezektől az intézkedésektől azon­ban csak részeredmények vár­hatók. A teljesebb megoldás­hoz a gazdálkodás rendszeré­nek átfogó korszerűsítése szük­séges. Az ÉVM, mint piacfelügyele­ti 'hatóság olyan helyzetet te­remt, 'hogy az építőiparban és annak háttériparában is érde­keltté váljanak a vállalatok, a vállalkozók a munka minőségé­nek javításában). Ezért kezde­ményezik különféle kötöttségek feloldását, a Magyar Kereske­delmi Kamarával és a pénzin­tézetekkel együttműködve támo. gatja a versenytárgyalásos rendszer elterjesztését, szorgal­mazza moaopolheTyzetek meg­szüntetését, a vállalati szerveze­ti döntési, irányítási rendszer továbbfejlesztését, támogatja a közvetlen piaci lakásértékesíté­si formáik érvényesítését. A piacsz'abályozással olyan ne­hézségek megoldását segít fel­oldani, amelyek az általános szabályozókkal oém hidalhatok át. Sor kerülhet például ösz­tönzőbb jövedelemszabályozási, bérszabályozási intézkedésekre. Mindezt magában foglalja az intézkedési terv, amelynek töob fontos eleme az utóbbi időben már a gyakorlatban is érvényesült. Ide sorolható a fővállalkozások elterjedése, amelynek folyamata már két év­vel ezelőtt megkezdődött. A Hajdú, a Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, cu DÉLÉP, az Alba Regia immár működési körzetüket jelentősen kibővítve fővállalkozási formá­ban építenék lakásokat, kom­munális és ipari létesítménye, két. A lebonyolítási, tervezési, kivitelezési feladatok merev el. határolódása 'is mérséklődik: csaknem ötven minisztériumi és tanácsi kivitelező vállalat hozott létre tervező, s közülük néhány beruházásszervezést is végző részleget. Szolnok megyében kísérletként a tervező és beru­házó vállalat egy szervezetbe integrálódott. Előrelépést jelent az is, hogy a magánépítési és fenntartási munkákat mintegy 900 vállalati és magánkezdemé­nyezésű munkaközösség segíti. A lakosság magánépítkezéseit az anyag- és gépellátás új for­máinak bevezetésével, szakta­nácsadással, ezt szolgáló iro­dák alakításával, a hatósági ügyintézés további egyszerűsíté­sével is támogatják. Á cél min­den területen az, hogy erősöd­jön az építőipar vállalkozási ké­pessége. Ezt szolgálja a válla­latok belső irányítási rendszeré­nek továbbfejlesztése is. A ter­melőegységek, részlegek na­gyobb önállósága fontos felté­tele a rugalmasabb vállalkozó- készségnek. Az intézkedési tervet a gaz­daságii bizottság jóváhagyta és azt csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács megerősítette. (MTI) Művészetek háza Szekszárdon „Ki itt belépsz, templomba lépsz be!” (Juhász Gyula) ének-zene, képek, szobrok. Nos O 'művészetek házában', mert ilyen néven szerepel felújítás utáb, ugyanezt megkaphatja a közönség — magyaráz dr. Va­das Ferenc, a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeum igazga- tója. KÖZMŰVELŐDÉSI HASZNOSÍTÁS A művészetek házának fő profilja képzőművészeti kiállítá­sok rendezése, e mellé társul a művészeti ágtaik közül a zene és i rtocfa lom. A kiállító sok két alapvető elv köré csoportosul­nak. A körtárs képzőművészeti sorozatban kiállító művészek alkotó sóiból — cél tudatos vá­sárlássá! — egy-lkét évtized alatt olyian kép- és szó boregyüttes aIdlkiullhtat ki, amely az ezred­fordulóin tegy állandó gyűjte­mény ail'apjalit jelentené, amely a századvég ma'gya.r képzőmű­vészetét reprezentálná és amit csak Szekszárdon láthatnának az érdeklődők, A művészettörténeti kiállítá­sokhoz kapcsolódnak majd a tá'rsművészetek egy-egy Irodal­mi, zenei ellőla'dássaí, egy-egy témakör tágab'b és komplexebb értelmezését szollgáilMa. — A megyéi művelődési köz­pont és a 'múzeum közvetlen szomszédságában most h'aisonló feladótok ellátására a művé­szetek háza iis elkészül. Nem rontljá ez a pozíciókat? — Rossz színvonalú Intézmé­nyek rontják csak egymást — válaszol' dr. Vadas Ferenc. - Nálunk a múzeumiban tölblb teret kap imaljld a 'néprajzi és törté­nelmi jelleg. Időben is Hosz- sztalbb periódusokat tervezünk egy-egy anyag bemutató sóra. A művéiszetek háza — vélemé­nyünk sZerfmt — a maga sajá­tosságával, léptékével kiegé­szíti majd á művelődési köz­pont és a múzeum munkáját. A 'magas színvonalú progra.- mok pedig mindhárom írttéz­Csapadékviz-elvezetés az épület körül A Magyar Televízió népszerű városvédő sorozatában, az el­múlt évben 0 szekszárdi volt zsinagógá épületéről úgy esett szó, hogy az ország legszebb népbolti raktára. Kevesen tud­ják 'hogy az adással egy idő­ben már elkészültek az épület megmentését 'célzó tervek. Az elmúlt hetekben pedi'g az egész épületet körülbástyázták pala- lemezekkel, és látványos mun­kaHatók kezdődtek. ELŐLAPOK Szekszárdon a volt zsinagó­ga a Gemenc szállá, és a mű­velődési központ közötti park­ban, a múzeum mellett foglal helyet. A zsinagóga 1897-ben romantikus stílusban épüilit. Sem történeti, sem művészeti értéke nem indokolta' a műemlék jel­legű épületté 'nyilvánítását. Vá­rosképi szerepe azonban jelen­tős. Ezért tanulmányterv-egyez­tetések Során a'z épületet „vá­rosképi jelentőségű épíitmény- nyé” nyilvánították. A Tol|na megyei Tanács elnö­kének felkérésére a Báos-Kis- kum megyei Tervező Vállalat Kenéoyi József főépítészt bízta meg iá szekszárdi zsinagóga helyreállítási, átalakítási, kivi­teli terveinek el készítéséivel. Dá­tum, 1977. április 19. — Olyian funkciót 'terveztünk, amely az épület múltjától nem idegen. Mert mi található a templomokban a vallásos szer­tartásokon 'kívül? Élő beszéd, A majdani csillár helyét mu­tatja dr. Vadas Ferenc Az ablakok üvegének pótlá­sa is egyedi tervek alapján készül ménytől helytállásit, „verseny­ben maradást,, követelnek. A MŰSZAKI LEÍRÁSBÓL Az épület belső ténalltakítósá- nbik megőrzésével söjótos, több­rétű közművelődési felödtatot ellátó intézményit tervezitek. Az Wollt az elképzelés, hogy a kü­lönböző művészeti 'rendezvények — képzőművészet, zene, irodb- fom — tere közös legyen. így a naipközbéni kiiká lllításl tiér az esti rendezvények színihelye is. A különböző 'rendeltetésű, 'külön­böző hatású terek vizuális tér- válaisztá'sa helyett így összefüg­gő, többcélúan használható tér sajátos atmoszférát1, inspiráló hangulati hátteret, környezetet biztosít a tartalmas, kőzíműve- lői muinlkóhtoz. Az eredeti főbejárathoz kap­csolódó szélfogón keresztül Pe­het a rendezvények terébe llép­ni. Ez körülbelül száz fő befo­gadására aillkaHmlas. Itt kétol­dalt kapott helyet a ruhatár, porta, mosdó. Az apszis két ol­dalán levő helyiségekben pe­dig az öltöző — mely esetenként naikltár — és a hőközpont. Az emeleti galériák terét folyóiirlat- tóporgátó, büfé, mosdó és iro­da egészíti kli. A buriköláSi terv szeriint a főlépcső, la gtalllérfiávbl együtt fehér csiszolt mánvány- buikotaltü lesz. A galéria és lépasőmellVéd keret nélküli, bomb, edzett biztonsági üveg­ből lesz majld. Az ajtók, beren­dezések küllőn 'belsőépítészeti terv alapijain készülnek. Az átalllaikítós során az épü­lőt 'felmenő fallal és a tetőszer- kezet vá Iteztatlanüil' 'rrtdrtado'a. A karzatot és az összes födémet, a belső osztópnendszerne! együtt új Vasbeton szerkezettel vált­ják ki. — Hogy Indult az átalakítás? — A 'kivitelezés, amelyet a TOTÉV szakiemiberei végeznek, a meglévő 'fedélszék aládúco­ló sáVaf 'kezdődött, a mennye­zet középső sztaklaszán levő úgynevezett tükör területén. Olytain állványzatot építetteké amely az új vasbeton födém zsdfuzásá'hoz is aílikallimas — ka­lauzol dr. Vadas Ferenc az álll- ványbk felé'. A külső területen a csapa­dékvíz elvezetését íls megkezd­ték osbitonnák kiépítésével. Tolna megye kulturális élete új létesítménnyel bővül, amely a korszerű közműve lődíést ma­gas fokion tudja szolgálói. Va- Ibmí új 'születésének, értékek tiszteletének, megmentésének 'lehetünk tanúi. A 'munkálatok alnntak reményiében és olyan hozzááilifáSSall kezdődtek, hogy az eredményt unokáink is látni fogják. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents