Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

8 NÉPÚJSÁG 1983. március 22. Tengerhajózásunk múltja MAGYARORSZÁGNAK má,f Kálmán király uralkodása ide­jén volt feingerptairttljo. Ám a hajózás nem volt számottevő, merít Velence — Szent Márk Köztársasága - 'évszázadokon át mindent élkövetett, ihogy fenntartsa Adria ifö'lötiti urOl- rnát.1 I. (Nagy) Lajos érte el, hogy az 138'1 -*bten megkötött to­rinói békében Veiten ce végre éllilslmerije a „szölbüd tenger" „Imair© li'beruim) elvéit, azt, hogy a nyílt tenger mindenkié. A Ve­lencével Vívott tengeri osatákés diplomáidéi erőfeszítések ered­ményei Négy Lajos hálájával veszendőbe mentek. TránVilszály dűlt, s az együk tránlkövetelő, Nápolyi László 1403-lbtain 300 000 órányiért eladta Dalmá­ciát Véléncénék, amely pak­tumról! a magyér történetemben ismert legtterjedélimesébb o kira - tot állítatta' ki. Velence hafa- déklta'l'anul megikezdtte a ten­gerpart bjiito'klbavétélét. A tör­vényes 'kiiirályi, Zsigimond, .tíillltta- kozott, mire a dázse gúnyosan azt üzente, hogy a magyár ki­rály jogaiiinaik elismerésére haj­landó évenként egy bíibortakta- rój-ú féhér lövőt 'küldeni Buda - ras. ZisJigrnond erre összeszaggat- tatta Velence zászlóit és Ozo­rai Pipát, zsoldosvezérót, a ten­gerpart visszafoglaló sóra külld- te (1411), 'Ugbliino Doria geno­vai adimiirolist pedlig kinevezte magyar 'kiiirályi tengernaggyá, aki hajóhadát iis magálvall hoz­ta. A vátaikazó sikerű háború­nak az 1413. évi, öt évre szálló fegyverszünettel vetettek vé'get. Enlnék lejártával Velence ú(j há­borúiba kezdlett, s törölk Zsoldo­soktól élifogllaillta Dbllmádiát — Rag űző és VegiHiO kivételével. Zsiigimomd ekkor már nem fek­tetett súlyt a tengermellék és megmaradt vánosali ota'llmazá- sára, s azok a törökkel szem­ben Velencéhez fordultak segít­ségért. Amit a török megha­gyott a dailimá't és borivót ten­gerpartból, az Velence öléibe húllloít. IMagyararszág o török élfen.i harcában évszázadokon át nem iis gondolhatott tengerre, hajó­zásra, az országgyűlések dsupám a tergerméílék közjogi réndle- zésére tették lépiése'ket. Amikor a karlócai békében (1699) magyar uraltam alá ke­rült iismét a Zengtél délire, a Caiflbplagon túli terjedő tenger­part, Tüzes Gábor két emlék- iiroltlban Sürgette I. iLiipótot, hbgy az adiribi kereskedelmet ne en­gedje át téíjesen Velencének, [biztosítson néhány kikötőt á mtagyüir király részére az Adri­án a sZabad hajózás jogával együtt. Az első uiralltódó azon- bbln nem klipát, hanem II. Ká­roly Volt, akinek figyélíme a tenger félé fordult. Triesztét és Fiúimét vámmentes, szlabad ki­kötővé nyilvánította, s hogy a magyar áru könnyebben jussom a tengerpartra, utat építtetett Károlyvá rosta! Fiúméig. Máriá Terézia pélig elhatároztál, hagy Magyarország árukivitelének biztosftáisá'rá az országnak kü­lön kikötővárost hoz 'létre, mint amilyen Ausztriának Trieszt. Ezért Fiúmét 1776-iban a Trieszt­té! egyenlő kiváltságoktól ru­házta fef. Fiume tett a három járásiból' állá mtagyar tenger- mélllék (llittoralle buingoriaulm) kormányzóságának székhelyé. MégíiindUlhtaitott a magyar ga­bona, só, hús, bor és dohány fciálitomlása többek között Ang­lia, Spanyolország, sőt az Egyesült Alltamok piácbíiira. Ah- htaz azbnbtaini, hogy a magyar terményeik magyar hajókon jus­sanak vásálriáíklhaz, már gráf Alimássy Pál, Fiume második kormányzója szerint is magyar hüljós iSktolára van szükség, mert anélküli nem lesz magyar ke- reSkédéliml tengerészét. A na­póleoni háborúik azonban több évtizedre Visszavetették Fiume fejlődését, bár épipén a fran­ciák fejezték be azt a második utat (O' Lujza -altat), amelyet ma­gyar mágnások kezdték építeni 1803-btam Károlyvárostól Riu- méügi, mert a régi (Vita Conoli- na) már nem' tudta 'lebonyolí­tani a' megnőtt forgtallmat. A tengerészéket képező liSkola végül! is 1808-lbtam nyílt meg Fiúméban: a pesti egyetem fi­zette a tanárokat és tanszere­ket, de Időközönként — mivel nem volt elegendő jelentkező — szünetelt, akárcsak 1774— 1789 között működő elődje. Rendszeresen Cstalk 1825-től folyt benlne tengerészképzés. 1854- töl főiStóla, 1894-től altódlémlia volt. IMtagyOrországinak volt ugytan k ilkötővá rosa, tengerpartjai, ten - gerészeket képező főiskolája, de nem volt téngenhtajázáSi vál­lalata, sem gőzhajókat építő gyáitta. Gsbk Vitorlásaikat épí- tetteik. Egyédűll Flumében 1850 --57 IköZőtt 276 hajó készült 95 975 tominatainfalomma!. A jövő azonlban a gőzhajóé volt. A gőzhajázás kialakulásának az 1867. évi kliegyezlés adta még az élső 'lökéit. A mtagyar kereskédélmli tengerészet fejlő­dését, fellendülését jiől mutat­ja., hogy miig 1871-Ibién csak egyetlen gőzhajóból és 565 Vitorlásból állt a hajópark, ad­dig a göZhbjók száma 1881-Iben hatra,' 1891-Iben már 40-re emellkédétt, 13 126 tonna torta- larnimta'l, a Vitorlások száma pe­dig 445-re csökkent. E hajók különböző vállllalatok tűfajdbná- bon voltaik. Közüllúk a. legna­gyobb az 1882-'ben hét hajóval aíakUlt Adria magyar Hajózási RT volt. Tíz év múlva már 25 hajóval, összesen évi 1242 já­ratot tartott fenn Fiume és a világ különlböző 'pontjai 'között. A legtöbb jártatot Nagy-Brf- taininíábOi, Franciaországiba, a Földközi -tenger pa.ntvidékéré in­dították: de évente hatszor Bra­zíliába Is élhtajóZtalk az 1890- től mógytair királyi dímet viiselő Adnia-társaság hraijőli. iHajáóllo- mányta 1913-lbam 34 egységíből á llít 75 442 tonnatairtafoimmail. A kiegyezés után további 'hajátáir- salsálgiok allfakuWak, almelyék kö­zül a Magyar—IHorvát Tengéri Gőzhaíjózási RT-inek vo'llt 1913- ban a legtöbb, 46 hlajőjta. Nagy­részt plaittmentl járatokat üze­meltetett. Az 1893-ban alapí­tott Orient Tengerhajózási Tár­saság Vi'szont hat nlagy hajójá­val a Kéllettel tartott ktaiposota­tot. Végeredményben tíz mo- gvjarr tengerhajózási vállaltat 123 gőzhaljója 235 258 tonna hajó- térrel képviselte a magyar szí­néket a Világtengereken 1914- ben. Az első Világháború után a qyőztésék azzal az indoklás­sal!, hogy a polgári 'hajók haidi- szolgáiltaitot teljesítettek, hadli- zsá'kmá nynalk nylillváinlíltottálk őkét. A magyar tengerhajózás vesztesége 100 százalékos volt. DE MARADTAK ^ _ tengereszek exiportbra váró magyar bemmé nyék és termékek. S aintnak tu­datában, 'hagy csak sóját ha­jókkal végzlett; s ily mádon oi- esőbb tengeri szállítással taná­csos árúinkat szálMtani, meg szülllelteltt a Dunádé ngerha józás mint az adriai tenge hajózó; folytatása. A volt Atlantica tengerhajó­zási vállaltat éledt fél először 1920-ltál, améritó'i tőkével, hét hójával, Oceana néven, öt esz­tendőn át működött. A 'követke­ző társaságot a MagyOr Hitel- btaink finanszírozta1, s egyetlen hajóval' Indul (Honvéd), de a nagy gazdasági válság idején megszűnt. Alakult még néhány kisebb vállaltat is, néhány ha­jóval', de a sZalkem'berek lát­ták, hogy nem ez az igazán járható út. A kényszerű hely­zet diktálta speciális megol­dást talált Bornemissza' Félix: a Ounta-itengerlhajázá'St. Olyan hajóktól végezték az áruszál­lítást, amelyek a Dunáin és a tenderen egyaránt megállják a helyüket. E délből méglépítették a Gsepeli Vámmentes Kikötőt, amely 1937-től a Mtagyar Nem­zeti és Szabadikiikötő nevet vet­te fel és tengeri hajók fogadá­sára ils altóllmas volt. Ezután prőbaiutat tettek Bornemissza Félix, majd Kádár Ferenc pa­rancsnoksága állott 1933-ibdn Rotterdamiból' Budapestre és vissza az 'Apollinaris 111. nevű parti motorthiajóval, s az így szerzett ttaipasZtalato'k a'talplján építették 1934-Iben Újpesten a Budapest—Duna -tengerjó rót, amely 1934. október 6-án fu­tott ki Budapestről első tevőin- téi útjára. Ugytanéktor létre­hozták az önálló Duna-tenger- htaljázáslr Vállalatot (Detert Vagyl DTRT), aimély 1941-lg még a következő hajókat épí­tette: Szeded, TilszO, Kaissta, Uingvár, Kolozsvár. Néhány ré­gebbi 'hajót is vásároltak, tami mutatja, hogy a Duna-tenger- hdjózáis gyümölcsözővé váít. 'A második világháború e Duna-tengerjá ró htaljókat sém kímélte. Kettő elsüllyedt. (Duna, Ungvár) egy súlyosain megsérült (Kolozsvár) a Tiszát pediig a britek éltó hozták. A Neptun Tengerhajózási Vállaltat hajói közül a Nyugatot egy holland romboló kobozta' él, a Keletet pedig egy német tengeralatt­járó torpedója küldte a tenger mélylére. LegénylSéqe egy másik brit htajó legénységiével együtt egy hétig hánylkiolódbtt a viha­ros tengeren mentődsónalkok- boin, míg a> brit Wellington kor- vétt rájulk akadlva, fedélzetére nem vette őket. A félszabadúlás után Vrszony- lalg rövid Idő alltatt talpra állt a magyar Duna-temgerhőjzó's. Az 1948-ibtan ny Ugattál haza ké- •rüt hajóikkal mégindiulló forga­lomban 1950-ben n'égy, 1970- ben már 18 egység vett részt, melyék között 'kiét olytam nagy hordlképeSSégű óceáni hajó is vált, amely a Dunára nem tu­dott feljárni. A magyar külke­reskedelem egyre növekvő igénnyel' fordult a tengeri ha­józás felié, s ezért a Magyar Hajózási Rt. (MAHART) foko­zott figyelmet szentéit a ten­geri (áceáhi vagy mélytengeri) hajózás feileszttésére. (A DE- TERiT 1955jbén beleolvadt taz akkor újjáalakuló MAHART-lbü, annak üzemigazgatósága tett, s ezzel a magyar folyami és tengeri hajózás egy vállalatban öSszptantosullt.) A MAGYAR keres'kedellmi tengerhojózás Ismét virágzik, Budbipést bét tenger és három óceán, kikötője. Tengerjáró ba­jáink száma 21, amelyek közöl négy a Dunáira i(s altólllmas. A magyar kereSkedelmii tengeré­szek méglbéaSüiIt tag'jpii a> vi­lág htaljózá táirsadtalimá nák. Mi­lyen kár, hogy még nincs meg­írva. a történetük­CSONKARÉTI KAROLY Az 1967-ben vízre bocsátott Somogy tengerjáró A New York történetéből zösen kártyanyereményből meg­vásárol ja a Ntew Yorkot és nagy pompával,1 reklámmal, alkal­mazkodva az épület múltjához, megnyitja a.z átalakított kávé- házat. Akikor nevezték el a szu- terén-részét, melyből! étterem tett, „Mélyvíznek". Az újjávarázsolt New Yorkot Pest egész művésziVillóga láto- gatttai, fesátk, tudások, világhí­rű sztárok., "kelleti .fejedtellmek, átutlazól nagy egyéniségek, miint Thomas Mann vagy ’Jo- seplhlilnte Blaiker. A 'kor feltűnt nagyiságaíi térnek idle be a1 Vi­lág minden részéből. Az (rák háttérbe Szondiitok. A kóvéház nagyvilági hely lett. Híres ze­nekarok, bárzongoristák válo­gatják egymást. A „Ikbtmester” a nagyvonallá Tarján Vilii,, aki végűi is ooydgii aslőd'be vitte a pailOtát. A híres káVéház élete lelas­sult. lőtt a második villálghá- ború, amely egyáltalán nem kedvezett a kávéhó,Zblei élet­nek. A iáibO rú utlolSó éviében be is zártáik és az üldözöttek el­kobzott ingóságait raktározták a falai között. A bedeszkázott, romos pgllb- tát 1045-iben UN és Béla író, aki a szovjet hödlsereg tisztjeként éHkezett Budbpestre, tisztította meg és foglalta el az Athenae- uim Nyomdával egyetemben. Itt 'készíttették el’ a feMaibadállás utáni eiiső imbgylair nyelvű Jlaipot, a Magyar Üjlságot. A kávéház persze nyomorú­ságos állapotban Volt. AdbszkO­1892 tavaszán a mai Hun­gária kávéház helyén még csupán egy tópár telek állott. Aliig két és fél év élfeiltévél már ott emelkedik a „meghökken­tő méretű" épültettkoilo'Siszius a mllteinirtiUml ünnepségekre ké­szülő pe'stiék orra ellőtt. A New York-palota., ahogy akkoriban1 elnevezték, egy amerikai biztosító társaság öt­lete nyomán épült fél, s a ká- véháztat is ők rendezték ibe, hogy érzékeltessék gazdagságu­kat. 'Az alkkor még küHvá rosnak számító teliken o Viliág legna­gyobb és legszebb káVéháza nyit meg 1894-lben. A palotát BaúsZmamin Alajos tervezte. Költségvetését nem korlátozták, ezért aztán szabad­jára engedte fantáziáját. A ko- ralbell sajtó égig magasztalta az új épületet. Valóban a leg­szebb, legnemesebb anyagok­ból', bronzlból és márványból ki­képzett káVéházat teremtettek benne. Az 'belső kiképzés min­denkit ámútaltba ejtett: a szö­kőkút, a véfenoei aSilHáitek, a csavart márVányosZlapok, a kairztalti erkélyék, Donait bronz­szobrai, IMainlnheiimer oítajfest- ményéi, Lotz mennyezeti fres­kói.1 A nyitás napján a víg kedélyű újságírók társtaságOi, éten Mol­nár Ferenccel 'ünnepélyesén a Dunába dobták a kávéház kul­csát, hogy éjjel ntaippol nyitva tegyen. Óriási a siker! Akkor még senki sem sejtette, hogy a New York kávéház az elkövet­kező évtiZedtek során szellemi életünk nyilvános törzshelye lesz. A látogató publikum vegyes, színes társaság, kispolgárok, jó- kedvő bohémok, gazdagok, nagypénzű lUmpok, újságírók, irodalomkedvelők, művészek járnak ;be naponta. Kialakul a törZsköZönisiég, s ködben foko­zatosan a káVéház bensőséges irodalmi airaUltatói Is. Az akko­riban induló nagy írónemzed'ék jelesei 'között ott találjuk Miik- sráthot, Brődyt, Gárdonyit, Krúldyt, Somlyót, Tólth Árpádot, Ktairiinthyt, 'Kosztolányit és máso­kat. Jötték a ‘Nyugat nagy egyé­niségei is: Qsvát, Molnár Fe­renc, Kellér Andor. S ott voltak az IrodOllmárok áldozatkész se­gítői önzétlerr kiszolgálói, a kávéház főuinal, pllndéreí, közöt­tük a ballhatatltanságöt szérzett Réísz Gyula, aki nemcsak a hí­res „írótáltol", de „Ikutytanyelv- veT". írószerrel, biztató szóval és hitéltei Is ellátta' az íróura- katJ Az első Világháború zétdúl- ja, szétszórja a káVéház íno- dailml életét, táirSaságát. A be­köszöntő hú'sztas esztendők már megváltozott világot találnak a nagy üvegablakok nVögött. A Nyugat is átköltözött 'irodalmá­raival egyetemben a Gén trió I káVélhádba. A régi hangulat, bár az írók azért be-belátogat- tak, nem fér vissza többé. Egy­mást váltják az új tulajdonosok, miközben megdsapptan a forgó- lom. A nagy múltú kávé házból egyre inkább sZóratózóh'ely tesz. Clj korszak kezdődik el Tatján Vilmos volt újságíró megjéle- nésével. Gazdag társaival kö­ika/rámok lébointtása utóin be­költözött a zsiibvásáirozók népe, majd egy dipőnagykereskedő presszót rendézétt 'be. Öt IS ki- paterolták és rövidesen meg­nyílt az új Nék York kávéház rt. De a múlt didső fényei nem villfogtlak termeiben. A kor sem kedvezett a kávéházakmök ak­tó rilban, kispolgári, 'hénye élet- formánaik ítélték a kávéházi ü'ldögéliést. Be is zárták haima- rosan. Szerendséte megváltoztak az élőítéletek.' Hungária névén kezdte meg új életét. Még egy­szer átépítik 1954-'ben ‘Faragó Gábor tervei szerint, alki 1927- ben már egySzer elvégezte ezt a feladatot. Minden az eredeti elképzelések alapján épült újjá. A karzat! A 'Mélyvíz! Újjászület­tek a régi törzsasztalok. S fel­bukkantak1 a tor íróli i's. Ter- sánSziky JózSi Jenő, Fejes Endre, Tamási Áron', Zellk Zoltán, Illyés Gyula és a többiek. Nem is szálka az újságírók népes csa­patáról, akik a háZbtain, a pa­lotában tanyázva tőítiötték fél életüket, hiszen a fel'szalblaidUlás utón a palotában kaipttak he­lyet a különlböző 'talpak szerkész- tőségeij A ma beférő vendéget nyolc évtized emlékei, imodblmi ár­nyai veszik könül, A faltaikon írófc, művészek képei, karikatú­rái emlékeztetik a .kávéháznagy és dicső múlt jóira, egy 'korszak fényére és persze a jelenére is. SZÉMANN BÉLA A szatmárcsekei védett temető Hazánk legkeletibb szegleté­iben, Mátészalkától, illetve Vásáirosnaiménytál több mint harminc kilométerre fekszik Szaltmá rcseke, a szatmári Tiszta- hát egyik leghiamgiutatasabb te- leplüfése. 1973-ban népi mű­emlékké nyilvánított reformá­tus temetőjét egyre többen is­merik az országban. Az iroda­lom kedvélői, történelmünk is­merői Költasey Ferenc 1938-btan felá Ifított díszsíremléke előtt állnak meg kegyelettel. A re­formkor jelentős politikusa, hí­res szónoka, a jobbágyffelszö- baidításért merészen küzdő köl­tő a szilágysági Sződémeteren született, de már huszonöt éve­sen átköltözött Szatmárésekére, itt élt közel másfél évtizedig, itt írta a Himnuszt, s itt hunyt el 1'838-lham. Az ő emlékét őrzi az egykori lakóháza helyén emelt művelődési házban berendé- rett emlékszobójai, az 1854- ben felavatott régi síremléke, Berky Nándor Kölcsey-lmeHszob- ra az iskola előtt és Márton László Kölesey-szobor kompo­zíciója a művelődési ház kert­jében. A mesével, dallfltall, költészet­tel átitatott táj talán legellent­mondásosabb nevezetességei a szatmárcsekei temető csónak alakú fejifái. Múlandóság, ha­lál, enyészet s mégis, ha áhí­tattal1 sétálónk az emberma- gaSSágú, öles, Csónakban fek­vő embert szümlboüzálö fejfák százai között, a szépség, maira- danidóság, a művészi a'lkotás felett érzett gyönyör jó érzése tölti él az emlbéirt. Honintan .szármozilk, mi az eredete ennek az ország más részein nem található temetke­zési módintak? Több minit fél év­százada Vitatkoznak ezen nép­rajztudósaink is. Egyesék 'közü­lük,' mint például Solymossy Sándor a halász-vadász finn­ugor rokonoknál' kereslte az analógiát. „A törzseken látszó és arcot jelző bevágások a ha­lat* képmásából származnak. amint asánokjá bon hanyatt fekszik, a csúcsa sfej űség pedig nem egyéb, miiint a koporsóul szolgáló Csóndlk orrta..." írja egy helyütt, s genetikus össze­függést vélt felfedezni az ugor népek ősi csónakban valló te­metkezése és a csántalk alakú fejfák között. A több évtizedig tartó polé­mia sokkal gyakorlatiasabb né­zete szerint a fejfák üllbkjta az isimért osónákformálhoz nem hasonlít, jellegzetes, ereszlben végződő orr-irészülk az írásme- ző csapadék éllléni Védelmét szolgálja, ugyanúgy;, mint a csúcsos kiia'taklitás az egész fej- fáét. Az emlberi atroélnék vélt díszítés ediig az egyéb haszná­lati tárgyaikon 'is féllelhető ba­rokkos népi díszítés. Megnyugtató választ ma. sem tudunk erre a kérdésre adni, de alki ellátogat a temetőbe, szíve szerint az előbbi, roman­tikusabb felfogás mellett tör lándzsát. Sz. K. E. Belső részlet a New York kávéházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents