Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) SIKER VAGY FÉLSIKER? (3. old.) AZ ELSŐ TANÉV ELŐTT (5. old.) AZ UTOLSÓ INTERJÚ (6. old.) VÖRÖSHAGYMA A MEGYE ELLÁTÁSÁRA (4. old.) XXXIII. évfolyam, 67. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. március 20., vasárnap. A forradalmi megújulás ünnepén Ha megfogyatkozva, és megőszülve is, de még köz­tünk élnek a régi veteránok, még felelevenítik azt a felejthetetlen emlékű, szép tavaszi napot, a március 21-ét, amikor kikiáltották a Magyar Tanácsköztársa­ságot ... A korabeli fényképekről éhes és sovány, kopott ka- bátú férfiaik, a háborútól megundorodott, a pénzes bárókból, cifra öltözetű, díszmagyaros grófokból kiáb­rándult 'munkások néznek ránk, akiknek talán Tán­csics Mihály, s Frarfkel Leó, meg a Párizsi Komrnün is az eszükbe jutott akkor. Az olvasottalbbaknak tán még az is, mit mondott Batsányi János a nagy francia forradalom idején: „Vi­gyázó szemetek Párizsra vessétek . ..” pedig akkor már elsősorban Moszkvára, Pétervárra figyeltek a magyar proletárok, a testvérüknek vallva a Putyilov gyár géplakatosát, a sört kedvelő, s ugyancsak a ta­nácsköztársaság kikiáltására készülő bajor munkást, minden haladó embert, a világot megváltó szabadság igézetével. Huszonöt éven át üldözte e nap és az utána követ­kező alig négy és fél hónap emlékét a Horthy-fasiz- mus. Drasztikusan, tűzzel-vassal, fizikailag is irtva a hajdani kommunistáik, vöröskatonák tízezreit, s rágal­mat szórva azokra, akik élve maradtak. De h'iába bi­zonyultak valónak a gyilkos sortüzek, a bitófák, a mocskölódásak, nem tudták az emberek tudatából el­tüntetni, hogy nagy nap volt az a március 21-e. A megmaradó kommunisták átvészelték a legsötétebb éveket, s ők voltak azok, akik 1944—45-ben — amikor a költő szavaival élve — felindultak a testvéri tankok; az elsők között egyenesedtek fel, s a megújhodás élé­re álltak. Ma, 64 esztendő, két nemzedék távlatából vissza­nézve már világosan látjuk, hogy egyszerre volt szá­munkra nagy tragédia és nagy iskola a Magyar Ta­nácsköztársaság leverése. Az első magyar munkás-paraszt hatalom tanított meg bennünket először igazán arra, hogy a munkás- ember csak akkor őrizheti meg a népelnyomó uraktól elragadott hatalmát, ha van erő, amely a legválságo­sabb órákban is világoson megmondja: mit kell ten­nie. Vagyis ha olyan párt irányítja, amely eszmei, po­litikai, cselekvési egysége birtokában van. A Tanácsköztársaság tanított meg bennünket arra is, hogy a munkás ia'kta városok csak kisebb-nagyobb szigetek, vörös erődök maradnak, ha nincs megfelelő szövetségi politika, ha mindenekelőtt a paraszt són tö­megeit nem tudják maguk mögé sorakoztatni. Ezért 1945-ben — a Tanácsköztársaság általános gyakor­latával ellentétben, amikor azonnal termelőszövetke­zeteket kezdtek szervezni — a földosztás volt az egyik legsürgősebb teendő, azzal a gondolattal, hogyha a városi munkás meg Dóz'sa népe összefog, nem lehet legyűrni. Az első magyar munkáshatalom nehéz, tragikus vé­gű hadjáratai tanítottak meg bennünket arra is, hogy össze kell fognunk a szomszédos népekkel, nem sza­bad többé megenaedni, hogy az imperialista nagyha­talmak eaymás ellen fordítsanak, kijátsszanak ben­nünket; közös hazánk a Kárpát-medence, együtt kell élnünk, halnunk, legfőképp boldogulnunk — nincs más választásunk. A Tanácsköztársaság tanított meg bennünket arra is, hogy a hajdani Putyilov gyári lakatos, meg az egy­kori nehéz sorsú muzsikok leszármazottai maradnak a legfontosabb szövetségeseink. Az első magyar munkáshatalom máig szóló útmuta­tása az is, hogy a pártba tömörült munkás, és pa­rasztembereknek, értelmiségieknek még a legbonyo­lultabb kor legkiélezettebb viszonyai között is bátran szembe kell nézniük az élet kihívásaival, s az alkotó marxizmus szellemében kell választ adniuk a történe­lem új kérdéseire, minden helyzetben megtalálva a kiutat, megjelölve: merre haladjon a nemzet. Ezért is hat máig elevenen a Magyar Tanácsköztár­saság emléke. S nemcsak a galambősz, gyakran már bottal járó veteránok, hanem a még jó erőben lévő középnemzedék számára is. Hiszen 26 éve, a Tanács- köztársaságra emlékezve bontott zászlót a KISZ, mint­ha még ez is azt jelezné: március 21. az ifjúság, a fo­lyamatos megújulás jelképe. MAGYAR LÁSZLÓ Brigádvezetík ünnepi tanácskozása a Bonyhádi Cipőgyárban A szocialista brigádmorgalom jubileuma alkalmából — 25 év­vel ezelőtt kezdődött — ünnepi tanácskozást tartották tegnap a Bonyhádi Cipőgyár KlSZ-k'iub- jában. a brigádvezetők. ötszáz- húsz dolgozót képviseltek 42-en. Részt vett a tanácskozáson Já. nos Jeromos, a városi pártbi­zottság el'ső titkára, Kiállítást is rendeztek a klubiban, emlékezve a már törlbénelmimek mondható út néhány állomására. A cipő­gyárban legelsőnek megalakult brigád tagjai közüli már csak egy dolgozik a gyárban, de el­jöttek a többiek is, nagy sze­retettel fogadták őket. Az ünnepi tanácskozás szó­noka, írében Tibor gyárigazgató meg emlékezett o brigádmozga- lam Sikereítőli, a gazdasági eredményekről, és szállt az idei esztendő fetadtatalnöli. Az első brigád 1958-ban aibkulit „Ifjú­sági" névvel, 1962-ig öt brigád jött Jetre a cipőgyárban, a het­venes évek elején már 28 mű­ködött, 291 taggal. — A 25 év alatt mindig ren­tábilis volt a gazdálkodásunk Vendégek az elsőként alakult brigád tagjai közül — mondotta Tiréber Tibor —, kétszer nyertük el a Kiváló Vál­lalat címet. A tartósan jó ered­ményéket csak a brigádok oda­adó munkájával lehetett elérni. Számtalanszor kértük a segít­ségüket, és mindig meg is kap­Az igazgató megemlékezett a 25 év sikereiről tűik. Vállalatunk dinamikus fej­lődéséit közösen valósítottuk meg ... A vállalat évente kidol­gozta az ajánlásokat a külön­böző műhelyekben dolgozó bri­gádoknak, a munkasikerek el­éréséhez. A másük hathatós se­gítség : versenyfelelősi státust létesítettünk. A vezetőknek mun­kaköri kötelességként írtuk elő a szocialista brigádok akiiív tá­mogatását Tavaly 12,3 százalékkal növe­kedett a cipőgyárban a termelé­kenység. A kereskedelmi első osztályú termékek aránya az előző évi 95-rátl 95,6 százalékra emelkedett. Az 1983-as év ter­vében ugyancsak erőteljes fej­lődés szerepel, jó' munka és korszerűsítő beruházás révén. A bensőséges hangulatú ta­nácskozáson két szocialista bri- gádvezető ká-pott Kiváló mun­káért miniszteri kitüntetést: Hor­váth Józsefné és Faddi Mánia, tűzödei dolgozó. Négy brigád­vezető vette át o Kiváltó dolgozó kitüntetést. G. J. Fotó: Bakó Méhes Lajos hazaérkezett Rigából Március 17-én és 18-án tar­tották Rigában a KGST rádió­technikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 45. ülé­sét. Az ülésen részit vevő ma­gyar küldöttséget Méhes Lajos ipari miniszter vezette. A bizott­ság munkájában részt vett a Jugoszláv Szövetségi Köztársa­ság delegációja. Az ülésen megvitatták az egy­séges elektronikai alkatrészbá­zis és a gyantásaihoz szükséges itedh.no I ági aii célberendezések, (félvezetők és különleges anya­gok létrehozásáról szóló álta­lános egyezmény végrehajtásá­nak 1990-iig szóló feladatait, továbbá a színes televíziózást átfogó együttműködési progra­mot. Megvizsgálták az egységes digitális átviteltechnikái rend­szerről szóló sokoldalú egyez­ményben előirányzott feladatok megoldásának helyzetét és jó­váhagyták a rádiótechnikai és elektronikai ipari együttműkö­dés koordinált feladatait az 1986-1990 közötti és az utána következő időszakra. A magyar delegáció Méhes Lajos vezetésével szombaton hazaérkezett Budapestre. (MTI) Brit-arab tárgyalások Az Arab Liga küldöttsége, amely Husszein jordánliai ki­rály vezetésével tartózkodik Londoniban, megbeszélést foly­tatott Margaret Thataher 'mi­niszterelnökkel és Fraincis Pym Ikülliügyminiszterrel. A megbeszé­lések témája a fezi arab béke- terv megvitatása volt. Mindkét fél elégedetten nyi- Wkozatt a tárgyalásokról. Husszein király szombaton Phillip Habibbai, Reagan elnök Londoniban tartózkodó közel- keleti küilömmegbízottjóval foly­tatott megbeszéléseket. Szerepet vált a diákotthon A 75 fős decsi diákotthon, hét­közi la kainak száma erre a. tan­évre 55-re apadt. A gyerekek többségének iskolába járása megoldható, mindössze 10—12 tanuló szorul diákotthoni elhe­lyezésre. Ezért döntött úgy a Tolná, megyei Tanács V. B., a helyi tanács jelzésére, hogy a diákotthon szerepet vált, benne felújítás kerekében elvégezhető kisebb átalakítássá!, és a köz­ponti fűtés megoldásával 100 személyes szociális otthon kap helyet. Az ésszerű szerepcsere jelentőségét aligha’ szükséges hosszasan hangsúlyozni, hiszen közismert, hogy a Tolna megyei Tanács VI. ötéves tervében a szociális otthoni helyek számát 200-za.l irányozta élő növelni. Az eredeti terv a sórpilisi szo­ciális otthon 100 fős bővítése volt, de ez a beruházás több mint 40 mii'Üával lönine csak fe­dezhető. A decSiék a diákott­honban. lévő 3 tanterem és 2 szóIgállalti lakás visszapótlására 10 millió fejlesztési, alap támo­gatást kapnak. Ebből 4 új tan­teremmel,, vizesblokkal bővítik az iskolát és biztosítják a szol­gálati lakások kiváltását. A to­vábbi, Hitetve fennmaradó fede­zetet pedig a má.r folyamatban lévő kulturális beruházásra, a művelődési ház építésére fordít­ják. A diákotthon szociális otthon­ná történő átalakításának mun­kálatait ez év második felében már meg is kezdheti a nagy­községi közös tanács költség- vetési üzeme. Ma még a diákoké a jövendő szociális otthon Az udvar pihenésre is ideális lesz ...

Next

/
Thumbnails
Contents