Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

1983. március 19. SIMÁI MIHÁLY: Milyen lehet...? Milyen lehet az alma álma? Kerek? Piros? Vagy álmában a piros alma kerékpáros? Elkarikázik messze-messze .. . bucik lesik a kirakatból, míg nevetve biciklizik? . . . Milyen lehet az alma álma ... ? Madár talán, ki fönt repül, szíve és szárnya 'határtalan? Vagy autóversenyző? vagy tán centercsaitár? Oroszlán-idomár, kiit sokszáz ember csodál? . .. Milyen lehet egy alma álma? tengernyi mély ... ? Vagy magas, mint a Himalája felett a szél? Milyen lehet egy alma álma? Vad elefánt szeretne lenni vagy sugárka tündérleány? Messze csillag .talán az alma álma? Mély, hideg űr? Vagy hegedű, ki a mély éjszakában mélyhegedűi? Vagy madáretető? — nagy télen át ki cinkét etet? Hóban tenyér, amelyből szétszikrádzik a szeretet? Vagy a Nagy-Nagy-Szeretet maga . .. állván erdőn-mezőn; madarat, őzet, nyúlfiat, kisbárányit altalmazón? Piros álmú és fehér álmú almát eszem közben egy-egy csöpp almamag aláhull — de fölveszem — Picike, csöndes, barna álmok: álomság, almaság ... Elültetlek — ugye valóra váltok egyszer, mint almafák? Pető Sándor: Szirénázó mentőló — Nénó!. . . Nénó! — állta el utunkat a szirénázó mentőló, legalábbis így nevezte magát az a kisfiú, aki a lépcsőházban elébünk toppant. — Nénó!... Nénó! — haj­togatta szakadatlan. — Mit ad­tok a gombfocicsapaiomért? Brazilok mind — ajánlgatta. — Csupa szupersztár valamennyi — és már sorolta is a neveket — Peié, Tostao, Didi!, Garincha, G'ilmar a kapuban.... Na, mi van? — meresztette ránk a sze­mét. — Nekem már úgy sem kell, ezután én már csak sziré­názó mentőié leszek. Nénó!.. . Nénó!... Na mit adtok érte? — nyomta Marcsi orra alá a szupersztárokkal teli dobozt. — Nem is tudom — vála­szolta tétován Marcsi, merthogy szirénázó mentőlóval még soha­sem találkozott. — Talán ha adnál egy Jós mentőzabot — hadarta a kis­fiú —, attól biztosan jobban tudnék szirénázni. Marcsi körbejárta a kisfiút, akinek a nadrágjából egy fe­hér sál lógott ki: a mentőló far­ka. — Aztán mit tud az ilyen mentáié? — kérdezte tőle. — Például szirénázni. Igen, szirénázni — bizonygatta magá­nak is. — A mentőlovak men­tőzabot esznek és szirénáznak. Más dolguk sincs. Annyit keil szirénázniuk, hogy idejük sem marad másra, még gombfooiz- ni se. — És ha egy babának eltö­rik a lába? — érdeklődött Mar­csi. — Akkor te mit csinálsz? — Szirénázok. Nénó!... Né­nó! ... és felkapom a hátamra. — És hova viszed? A kisfiú meghökkenve nézett Marcsira. Látszott rajta, hogy nem tud mit felelni. — Hát. . . nem is tudom. És különben is. mi közöd hozzá. Nekem az a dolgom, hogy szi­rénázzak és kész. Nincs időm törött lábú babákkal foglalkoz­ni. És különben sem adom oda a gombfocicsapatomat egy tö­rött lábú babáért, hiába is aka­rod rámbeszélni, mert sejtem én, hogy ez a célod. — Áh, dehogy — legyintett Marcsi. — Minek nekem a te csapatod? — És téged nem érdekel? — nézett rám. — Valamit csak tudsz érte adni,. Egy darabig gondolkodtam, mintha nagyon megfontolnám az ügyet, aztán kinyitottam a tenyeremet, melyben ott 'lapuit a kő, amit Csufi-Babacstól kap­tam. Feléje nyújtottam. — Ehhez mit szólsz? Kivette a tenyeremből, néze­gette, forgatta. — Ez egy kő — adta vissza. — Na, de fehér mentőké. — Hmm —> hümmögött, s új­ra kezébe vette a kavicsot. — Méghogy mentőkő — morogta.- Az 'meg mi? — Hogy-hogy mi? — kérdez­tem csodálkozva. — Te nem tu­dod, mi az a fehér mentőkő? Milyen mentőló az, akii nem tudja, mi az a mentőkő? — Na, várj csak! Méghogy én ne tudnám. A mentőkő az mentőkő — bizonygatta hatá­rozottan. — Persze, hogy tudom mi az. A mentőló fogja és a nyelve a'la teszi, és ettől job­ban tud szirénázni. Nénó!... Nénó! — hajtogatta. — Na ugye, hogy tudom. — Na sziasztok — 'köszönt a kisfiú, s szirénázva körbeügetett rminke-t. — És a törött lábú babák? — kérdezte még egyszer Mar­csi. — Azokkal mi lesz ezután? — Ne törődj semmivel, kór­házba viszem őket — kiáltotta távozóban a kisfiú. — Egy szi­rénázó mentőló mindig tudja, mi a dolga. Nénó! .. .Nénó! — sivította, s kiszaladt a lépcső- házbál a szirénázó mentőló. Sárközi gyermekrajzok A tavasz beálltával egyre nő az iskolai tanulmányi kirándu­lások száma. A Sárközben is szaporodnak az idegeneket utaztató autóbuszok. A sok-sok néprajzi érdekes­séggel szolgáló sárközi közsé­gekben sajnos kevés szó esik a gyenmekraíjzokróll. iPedlilg naiv bájuk egy számunkra szinte is­meretlen világot tükröz. A szek­szárdi gimnázium egyik tanára, Ács Lipót festőművész, 1910- ben felfigyelt ezekre a gyermek­rajzokra. Kiderült ugyanis, hogy az osztatlan 6 osztályos refor­mátus iskolában rendszeresen rajzoltak a 8—12 éves kislányok, azalatt amíg tanitójuk a másik évfolyamokkal foglalkozott. Elő­szeretettel rajzolták az egyala­kos oldalnézetben ábrázolt, dí­szes sárközi viseletbe öltözte­tett „bubákat". Ezeket egymás­nak ajándékba adták. Ezenkívül emléklapokat, könyv- és füzet­borítókar sormintákkal díszítet­tek. Az egykori rajzolók közül Decsen ma még őrzik Széli Ju­dit füzetét. Az ügyes kezű leány, asszony korában is örömmel és szeretettel rajzolt. Sőt tudását másoknak is átadta akkor, ami­kor hímző-varró asszonyok ré­szére tanfolyamot szerveztek. Ez volt a nagy varrató. Mivel kellő rajzeszközök nem álltak rendel­kezésre, az akkori gyerekek ki- áztalott színes papir vizes olda­tával festették ki a rajzokat. Ács Lipátot annyira megra­gadta a gyermekek rajza, hogy papírt, színes ceruzát vitt a kis­lányoknak, ösztönözvén őket, hogy bubájuk mellett minden­napi életükből vett jeleneteket is rajzoljanak. Ezután készültek a többalakos kompozíciók, ha­sonló megoldásban, mint a ko­rábbi rajzok. A gyermekek fan­táziáját továbbra is a sárközi viselet pompája kötötte le. Az 1920-as évek elején az iskolai rajzoktatás reformjának vitája­kor mint a gyermeki ösztönös- ség, a fejlett látásmód követen­dő jó példájaként említették a sárközi gyermekrajzokat. A budapesti Néprajzi Múze­umban ezekből a rajzokból nyílt önálló kiállítás, amelyet június végéig tekinthetnek meg az ér­deklődők. — decsi — ftsL-äw® íjk V* 17 y ' ..r* % f * ms. ü * ±2 Pompázó virágok, pompázó viselet a megfakult gyermekrajzon Felosztás Osszátok fel a -négyzetet négy teljesen egyenlő alakú és nagyságú részre úgy, hogy minden részbe egy-egy fekete pont kerti Ijön I Matematikai fejtörő Sorozatunk 25. feladata az alábbi: „Egy üdülés során hét alka­lommal esett az eső, de vagy csak egy délelőtt, vagy csak egy délután. Volt még öt derűs délelőtt és hat derűs délután, s ezzel lejárt az üdülés ideje. Hány napig tartott az üdü­lés? * A megoldásokat a Tolna me­gyei Népújság szerkesztősége címére küldjétek: Szekszárd, Be­loiannisz u. 1—3. 7100. Bekül­dési határidő: március 25. A beküldési határidő után szer­kesztőségünkbe érkező megol­dásokat az értékelésnél már nem tudjuk figyelembe venni. A levelezőlapra, borítékra kér­jük ráírni: Matematikai fejtörő. * A 23. feladatunkra beérke­zett igen sok megoldás mellett a megszokottnál több volt a hi­bás. Valószínű azért, ment nem olvastátok el figyelmesen a fe­ladatot, pedig még segítséget is adtunk. Igen örültünk annak, hogy sok szép rajzot, táblázatot ké­szítettetek a feladat megoldá­sához, munkátok külalakja is sokat javult, s egyre kevesebb a helyesírási hiba is. Ami nem tetszett: még min­dig vannak néhányon, akik le­velezőlapra szorítják rá a hosz- szú megoldásokat, sőt volt olyan pajtás is, aki a feladatot kivágta az újságból, s arra ír­ta rá a megoldást. Oilöséretet érdemel B'ambáls Beáta, 8. osztályos (lakcíme: Cikó, Arany János u. 16.), Kő­vári László, 6. osztályos, a szek­szárdi 1. sz. iskolából, Tánczi Gábor, 6. osztályos, a dombó­vári Zrínyi Ilona Általános Isko­lából. A megyei úttörőéi nökség könyvjutamában Tánczi Gábor részesül. Nézzük a megoldást: Az 1-es rajzon 1x1-es négy­zet 1 darab van. A 2-es rajzon 1x1-es 4, 2x2-es 1, összesen 5 négyzet látható. A harmadik rajzon 1x1-esbő! 9, 2x2-esből 4 3x3-asból 1, összesen 14; a ne­gyedik rajzon 1x1-esből 16, 2x2- esből 9, 3x3-asbó1 4, 4x4-esből 1, összesen 30; az ötödik rajzon 1x1-esből 25, 2x2-esből 16, 3x3- asból 9, 4x4-esből 4, 5x5-ösből 1, összesen 55 négyzet találha­tó. Látható, hogy az n oldalú négyzetben megszámlálható n néqvzetek száma megegyezik az első n egész szóm négyzeté­nek összegével. A 10. rajzon tehát*: 12 + 23+32+42+52-l-62+ 72 4- 82 4- 92 4-102 = 385 négyzetet látunk. ^HPÜJSÄG 13 A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet az alábbi szakmával rendelkezők részére: HÚSIPARI SZAKMUNKÁS, HÚSBOLTI ELADÓ, AUTÓSZERELŐ, HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐ, TARGONCASZERELŐ MUNKAKÖRBE 8 általános iskolát végzett férfi és női munkavállalók részére HÚSIPARI BETANÍTOTT MUNKÁS, HÚSIPARI SEGÉDMUNKÁS, ÜZEMI TAKARÍTÓ MUNKAKÖRBE. Jelentkezni és felvilágosítást kérni: a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaerő-szervezési csoportjánál Szekszárd, Keselyűsi u. 24. (325) • A VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvételre keres ÉPÜLETGÉPÉSZ- VAGY HÖERŐGÉPÉSZ- MÉRNÖKÖT TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS TERÜLETÉRE VEZETŐ BEOSZTÁSBA. Feltétel: legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. • Lakást — szükség esetén — biztosítunk. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. sz. (179) Hirdetmény A BAJAI VÁROSI TANÁCS V. B. MŰSZAKI OSZTÁLYA a város belterületén - Nagypondúr-szigeten a Kömorá's- Dunához (Sugovica) mintegy 200 m-re üdülőépületek építésére alkalmas 390—400 négyzetméter nagyságú telkeket ad tartós használatba magánszemélyek és vállalatok részére 150,— Ft/mJ tartós használatbavételi díj egy öísiszegiben történő megfizetése mellett. A haszná latba vételi díj az üdülőtelken kívüli a közterületen megépítésre kerülő villanyhálózat költségeit is magában foglalja. Az üdülőtelekre a műszaki osztályon megtekinthető, 13-49 négyzetméter alapterületű üdülőépületek építhetők az ajánlott tervek alapján. Bővebb felvilágosítást ad a Baja városi Tanács V, B. műszaki osztálya. (Baja, Béke tér 1. fsz. 51.) (314) A HÖGYÉSZI ÁLLAMI GAZDASÁG FELVESZ ZOMBA, NAG YTO R MÁS - PUSZTAI MUNKAHELYRE SZARVASMARHA-TELEPI BRIGÁDVEZETÖI BEOSZTÁSBA EGY SZEMÉLYT. képesítési előírás: MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI, ÉS TÖBBÉVES SZAKMAI GYAKORLAT. Jelbnltlkezni lehet: Zomba, Nagytormá's-puszta kerüietveze- tŐnél, vaigy a személyzeti osztályon. '(477)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents