Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
8NÉPÜJSÁG 1983. március 19. Szovjetunió Mini üzem - maxi haszon A Szovjetunióban három, egyéniként évi 500 tonna kapacitású kohászati vállalat építését kezdték meg — Moldáviában (Ribnyidán), Belorussziában (Zslofalinbain) és a' Távol- keleten, Komszomalsz'kban, Az építésre voniatlkozó döntés igen ellentétes véleményékét váltott ki a kohászok körében. Egyes szakembereik szerint a hengereit áruik termélésénék növélése a működő üzemek felújításával OiHcsóbban. megoldható. Mások szerint fcifizeltődőbb nagy kapacitású üzemeik (szuperkohök, nagy teljesítményű konverterek, automatikus hengerdék) építése, amely tehetővé tenné a termelékenység növelését és aiz önköltség csökkentését. A kisebb, úgynevezett mini kohászati üzemek létesítése azonban szintúgy gazdaságos. Az új üzemék ugyanis olyan területeiken épülnék, ahoi ez idáig nem volt .kohászat, a kohászati termékék iránti keresltet pedig egyre növekszik. A helyi acélgyártás csökkenti a szállítások mennyiségét, ezzel együtt természetesen a szállítási költségeket is. A mini üzemek nyersanyaga az adott körzetekben felgyülemlett hulladékvas, a gépgyártás hulladéka- tesz. A Távöl-Keleten épülő üzem például ai használatból kivont hajóikat dálgozzai imaijd fel. A Szovjetunió fémltarta-lékai, — azaz a gépekbe, épületekbe, más áruikba beépített fém meny- nyisége -- megközelítik a más. féllmiílllíiárd tonnát. Ezért a „természetes fémkörforgás" hosszú évekre biztosítja- a vaskohászat nyersanyagellátását, ami jelentős vasércm eg t aka-rítást eredményez. Az 1984-ben termélésbe álló három új üzem az első lépést jeleníti a szovjet kohászati ipar strukturális korszerűsítésében: a termélés inte-nzifiká-lásábam, a gazdaságos nyersainyagfelha-sz- nálásban. Alékszaodr Ceiikov akadémikus véleménye szerint a kővetkező lépés a mini üzemek és a gépgyártó vállalatok ösz- szevonásai, az egységes „folyékony fém — kész alkatrész” ciklus megvailáisíitása lesz. Erdő a nagyvárosban Parkrendezés Moszkvában Az Izmajlovói parkban A pesszimisták azon siránkoznak, hogy a természet végzetszerűen elpusztul ott, ahol megjelennek a nagyvárosok. Ám vannak kitűnő ellenpéldák is arra, hogy a nagyvárosok meg tudják kímélni a természetet, sőt, még növelik is a zöld tereket. Ilyen a többi között Amszterdam, ahol a város minden egyes lakosára 22 négyzetméter ún. közhasznú zöldterület jut, vagyis park, tér, fasor. Nem sokkal marad el mögötte Moszkva, az egy lakosra jutó 18,6 négyzetméterével. * KÉT ZÖLD MASSZÍVUM Kis zöld szigetek keletkeznek még a szovjet főváros centrumában is. Szinte percek alatt — mert hiszen az ősi város életében az a három nyári hónap valóban csak néhány percnek számított — parkosított négy- szögletes teret alakítottak ki a Puskin tér közelében, tíz percnyi járásra a Kremltől, ott, ahol korábban régi, sem esztétikai, sem történelmi értéket nem képviselő öreg házak álltak. Moszkva az egyetlen olyan metropolisz, amelynek sikerült a város területén belül megőriznie két olyan zöld masszívumot, mint a Bitcevszki erdőpark és az Izmajlovó park, egyenként 1300 hektár kiter- jedésűek. — Mind a két parkot fejleszteni fogjuk — mondja a neves városépítész, Viktor Gosztyev, a 6. számú tervezőintézet főmérnöke. — A „fejlődés” szó nem a terület nagyobbítását jelenti, hanem a minőségi változtatásokat. A feladat, amelynek megoldásán dolgozunk, kifejezetten szociális jellegű: meg kell őriznünk a zöld növényi környezetet és egyidejűleg optimális körülményeket kell teremtenünk ahhoz, hogy a moszkvaiak kellemesen pihenhessenek ezekben a parkokban. Az átalakítások mikéntje jól látható az Izmajlovói park rendezési tervein. Ezeket a mi intézetünk készítette el és a főváros illetékes vezetői már jóváhagyták. PIHENÉS 77 EZER EMBERNEK Az Izmajlovói park még nem is olyan régen a város szélén terült el, ma minden oldalról új lakótelepek sokemeletes betonszalagja veszi körül. A park szélén lakó emberek száma az utóbbi években többszörösére gyarapodott. Ugyanakkor a rendezett, pihenési célokra jól kialakított terület csak a park északi felében van, mindössze 175 Hektáron. A terület többi része természetes erdő, amelyet szinte behálóznak a találomra keletkezett, egyre szaporodó ösvények, ami természetesen árt a növényzetnek. A felújítási terv alapeszméje: körös-körül aktív pihenőzónát kialakítani a park szélén, mintegy 2—300 méter mélységben, így az északi rész jelenlegi zsúfoltsága- megszűnik, a környéki lakótelepeken élő emberek gyalog is kisétálhatnak a parkosított erdőbe. Az építészek, mielőtt eldöntötték, hol és mit kell építeni az üdülősávban, megvizsgálták, hányán laknak a környező kerületekben, hány presszó, tér, sportpálya van, milyen a közlekedés. Kiszámították, hogy a rendezés után a park naponta hozzávetőleg 77 ezer embernek nyújthat kényelmes pihenési lehetőséget, vagyis kétszer any- nyinak, mint ma. A ROMANOVOK PALOTÁJA Az Izmajlovói parkban sokféle sportpálya, strand, erdei torna- pályr van, a patakok partján csónakkikötőket látunk. Beljebb húzódik a „csendes” pihenési zóna, terecskék, árnyas fasorok, az erdő fái között. Ezeket padokkal, étkezésre, beszélgetésre szolgáló asztalokkal teszik majd kényelmesebbé. A park központi részét, területének mintegy 75 százalékát felújítják: a beteg fákat kivágják és újakat ültetnek. Külön terv készült a most még szigorúan őrzött, védett terület rendezésére. A Roma- novok, az egykori cárok volt nyári palotájáról, a hozzá tartozó épületekről és a nagy parkról van szó, amely mint együttes a XVII—XVIII. század becses építészeti emléke. Az eredeti formájában helyreállított palota és a környező park a restaurálás után múzeum lesz. A. ARHIPENKO A szovjet főváros délnyugati kerülete Élsőként a világon Kivédik a földcsuszamlást A világ gyakorlatában elsőként szovjet tudósok' dolgozták ki a bányaomlások elleni védetem komplex rendszerét. Mint Makszim Revazov, a1 Moszkvai Bányaipari Főiskola professzora, a most befejeződött kutatások egyik résztvevője elmondotta, az idősebb bányásznemzedék még mai is emlékezik a 60-as évek végén bekövetkezett olaszországi tragédiára, amikor egy hatalmas sziklai a folyóelzáró gát közelében a vízbe zuhant. A nyomában keletkezett tízméteres vízáradat elmostál a gátat, szinte letörölte a föld színéről a közeli, húszezer lakosú várost. Az emberiség évről évre átél hai- sonfó természeti katasztrófákat. A fenti tragédiában viszont az ember is hibás volt, mert rosz- szuíl számították ki a zárógát támfalának dőlésszögeit. Az egyre mélyebbre — 100—200, sőt még több méterre — lehúzódó nyi I tszíni fejtéseik során még ma is sokan szinte kikerülhetetlen veszélynek tekintik a földcsuszamlást. A különböző földrétegek lejtőinek megerősítésére kidolgozott tudományos módszer viszont gyakorlatilag valamennyi szovjet külszíni fejtésen kizárja a földcsuszamlás veszélyét. — Az új módszert a lehető legjobb időben dolgoztuk ki — mondotta —, hiszen a külszíni szén fejtési módszer ma a: világon a legelterjedtebb és leghatékonyabb. A jövőre vonatkozóan a nyílt fejtéseik termelése tovább fokozódik. A tervek szerint 1985-ben. a Szovjetunióban már a szén 40 százalékát, a vasérc 85 százalékát és a színesfémek kétharmadát ezzel a módszerrel termelik ki. A felszíni bányák építése kútépítéshez hasonlítható, ugyanakkor az előbbieknél! enyhén lejtősek az oldalfalak. Pontosan ezeknek az oldalfalaknak — .szakklfejezéstása jelent gondot. A felsőbb rétegek kitermelése ugyanis hó- mar véget ér, így egyre nagyobb mennyiségű réteg ikerül a felszínre. Ha ai fai dőlési szögét enyhíteni kívánjuk, akkor ehhez több tízmillió -tonno értéktelen réteg kitermelése válik szükségessé. Másrészről, ha meredeken megyünk lefelé, az egyre nagyobb mélységekben mő a csuszáim lós veszélye. A probléma megoldásán évekig dolgoztak a szovjet szakemberek és tudósok. Most már befejeződték az elméleti, módszertani és műszaki fejlesztések. Gyakorlati alkalmazása évi 160 millió rubel megtakarításit tesz lehetővé. Nem meglepő a külföld érdeklődése sem. Szovjet szakemberek segítségével' az új módszert bevezetik többek között Bulgáriában* Romániában, Lengyelországban, Vietnamban és Mongóliában. Nagy érdeklődést váltott ki az új módszer osztrák, olasz és svájci vizierömű-építők körében is. Különösen, nagy szerepet kophat ez a védelmi tervrendszer ai fejlődő országokban, ahol a hegyvidéki nyiltszíni bányák megnyitásai és zárógátak építése egyre intenzívebb folyamat. A módszer széles körű alkalmazásai a mezőgazdaságban is hasznos lehet, hiszen a mély fejtések egyre nagyobb szántó- és legelőterü leteket vontaik el a műveléstől. A külszíni fejtéseket leállítani természetesen nem lehet, de a fejtés falainak helyes dőlésszögéinek meghatározása jelentős területeket menthet meg a földművelés szálmára. Például egy 300 méter mély fejtésnél 4 fokos dőlésszög-növel és a kitermelt rétegi mennyiségét 10 millió köbméterrel csökkentheti, 1 km. hosszúságú fedélzet eseté - Mindez óriás szántóföldek ben. sei fedélzeteknek — a kiaíakí- megóvását teszi lehetővé. Románia Felkészülés a turistaidényre Az utóbbi hónapokban számos új, korszerű létesítménnyel gyarapodott a romániai vendéglátóipari hálózat. Ploiesti- beni 250 ágyas, Topíicán 140 személyes, Moreniben pedig egy 78 ágyas szállodát adtak át rendeltetésének. Korszerűsítik és felújítják a menedékházakat is. A közelmúltban nyitották meg például az újonnan berendezett és alaposan megszépült Obirsio Lotrului menedékházat, ahol 66 kényelmes szálláshely fogadja' a turistáikat. A turisita- ház vendéglője és falatozója változatos .menüt kínál. * Viktóriaváros (Fogarasi-hava- sok) pihenőparkjai közelében 10 ezer négyzetméter területű kempinget rendeztek be a turisták részére. A kempingben faházak, sátorhelyek és vendéglő, áll a vendégek rendelkezésére'. Az autósoknak külön szerelőállványt is létesítettek a kempingben. Csehszlovákia Színes hírek A cseh színház évének legjelentősebb eseménye a prágai nemzeti Színház nagyszabású rekonstrukciójának befejezése tesz. Prága másik patinás színháza, a nagy hagyományú Tyl színház az idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Ez a színház tanúja volt a cseh hivatásos színművészet keletkezésének a cseh nemzeti újjászületés idején. A cseh színház éve eseménysorozatának egyik fontos eseménye a prágai Quadriennálé, a színházi építészet, jelmez- és díszlettervezés ötödik alkalommal megrendezett nemzetközi seregszemléje, amely a kongresszusi palotában kap otthont júniusban. Ostravában országos színházi seregszemle keretében mutatják be a legsikeresebb hazai színdarabokat Fennállásának 120. évfordulóját ünnepelte nemrégiben a prágai Náprstek múzeum. Az afrikai, ázsiai népek és az észak-amerikai indiánok kultúráját bemutató múzeumot 1862- ben alapította Vojtech Náprstek cseh utazó, akinek példája számos más cseh kutatót is arra ösztönzött — így Emil Holu- bot, Enrique Stanko Vrzát, Josef Korenskyt -, hogy utazásaik során gyűjtött tárgyakkal gazdagítsák a múzeum anyagát. A Náprstek múzeumban kapott helyet az Afrika népeinek kultúráját bemutató állondó tárlat. Tavaly a múzeum Mexikó, Algéria és Óegyiptom művészetét mutatta be külön kiállításon. * Bechyné, ez a dél-csehországi kisváros a reumások Mekkája, s a műemlékek, a szép kerámiák szerelmeseinek úticélja. A város vastartalmú gyógyvizeiről már a XV. században is ismert volt. Ma gyógyintézmé- nyeiben a mozgásszervi betegek ezreit kezelik sikeresen. Bechyné ma is látható vára egy gótikus várkastély átépítésével készült el 1582-ben. A szép műemlék részben múzeum, részben pedig a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjainak üdülője. Az itteni franciskánus kolostor is szép és régi műemlék — 1941-ben épült. Már századunk emléke a Luznice folyón átívelő, 50 méter magas híd, amelyen vasúti sínek futnak át. Ezen a hídon vágtatott keresztül Közép-Európa első villamos- vasút-szerelvénye 1903-ban. Bechyné elővárosában, Zareci- ben már a XIV. században virágzott a fazekasság, s a múlt század végén 1887-ben pedig itt nyílt meg az első cseh keramikusképző szakiskola. A városka gyakran színhelye ma is nemzetközi keramikus találkozóknak. A hazai és külföldi művészek itt készült alkotásai a híres-neves kerámia múzeumot gazdagítják. Soknyelvű család Az üzbegisztóni Szamatov család tagjai a Szovjetunióban élő népek több nyelvén beszélnek. Hamitnak és Szanobárnak 19 gyermeke, több mint 50 unokája és dédunokája él, ezek különböző nemzetiségűek. ... 1943 őszén a Dnyeperen való átkeléskor Hamit Szama- to súlyosan megsebesült. Két ukrán asszony. Marija Vijenko és lánya, Nagyezsda Nyikola- jevna gyógyította meg. Hamit hadirokkantként tért vissza szülővárosába. A pályaudvaron meglátott egy árva kisfiút. Szamatov hazavitte a gyermeket a szülői házba és ezt mondta: „Hadd éljen nálunk. Kucskar- nak fogjuk hívni”. Később Hamit hazavitte az orosz Ványát, az ukrán Donátot, a belorusz Zsenyát, a tatár Kerimat, a zsidó Lizát, az örmény Arszlánt. A fiatalasszony, Szanobár egyszerre 13 különböző nemzetiségű gyermek édesanyja lett. Ö maga hat gyermeket hozott a világra. Az árvák, akik a háború alatt veszítették el szüleiket, ebben az egyszerű üzbég családban megismerték az anyai kedvességet és az atyai gondoskodást. A szülők mindegyik gyermeküket felnevelték, szakmát adtak a kezükbe, vagy taníttatták őket. A Szamatov leszármazottak az ország különböző részein élnék, de mindannyian szeretik és szívesen gondolnak vissza az üzbég atyai házra. ■ ■
