Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
1983. március 17. NÉPÚJSÁG Amíg egy út elkészül Építés vitákkal, módosításokkal tetés, Vita utóin elkészült A Mindennek megvon a maga története. >A szekszárdi Séd- patak lefedésének SS. A járókelőik csak a feldúlt területet látták, az építkezés körüli vitáikról1 keveset tudták. Pedig már a tervek vitát váltottakk>i. A Szekszáird-iPtalksii Viízlitársulat a Séd-ipatak, Marx Károly utcai szalkaszáriak lefedési költségeit tö'bib miint huszonötmillió forintra tervezte, A miaga s bekerülési költség csökkentése érdekében a megyei tanács vb. ékv. osZtúlyla, a vízitársulat és a szekszárdi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya1 több egyeztető tárgyalást tartott a költségek osölkkentése érdekében. A tárgyalások erediménye- ként a 25 millió 16,2 millióra módosult. Az engedélyezési eljárás során azonban a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság lelőírfa, hogy a lefedéssel egy időiben a Séd alsó szakaszát (Mészáros Lázár ütda és Hár- maislhlid között) is rendezni kell. Mintegy huszonegymillió forint költséggel lefedték a Séd- patakot. A töibblétköllteég óbból adódott, hogy közel harminc méterrel hosszabban keltett megépíteni a zárt szelvényt a korábban tervezettnél, ugyanakkor ki kellett váltani a szerződésiben nem szereplő közműveket, el kellett végezni a házi csapadékvíz-csatornák bekötését. [Nemcsak pénzügyi, kivitelezési viták folytaik a, lefedés körüli. Sok szekszárdi állította: a fedett csatorna nem tudja majd elvezetni a lezúduló vizet. A csatorna állta Tejtermelés - ötezer liter felett Nemzetközi mércével mérve is kitűnő teljesítményinek számit az állami gazdaságok elmúlt évi tejtermelése; a pontos összesítések szerint az egy tehénre iutó hozam 5020 kg volt, hozzávetőleg ezer literrel haladta meg az országos átlagot. A mezőgazdaság állami nagyüzemei — a tejtermelés fejlesztésére hozott kiorlmányiprog- naim nyomán — elköteleztek magukat a szakosodásra, s ennek nyomán vált lehetőivé a bűvös 5000 kilogitlalmmos szint túllépése. A tehenészetekben tartott állatok cslalknem mindegyike — az adatok szerint 98 százaléka - genetikailag kíierrtéllkedő teljesítményre képes. Egyebek között például 11 ezer tiszitavérű Holstein-Ifríz állatot tortának, ezek nagy biztonsággal adják az átlagot jelentősen meghaladó hozamokat. Kényesek viszont a tartá si -takarmányozási körülményekre; az állami gazdaságok állattenyésztőinek szakmai hozzáértését dicsért, hogy a hazánkban csak nemrég meghonosított állomány kiegyensúlyozottan termel. Az állomány többi része is szoros .,rokonságban1' van a íríz-imar- hávaí, s így lényegesen több tejet adnak, mint a korábban tartott magyar-torka tehenek. A genetikai „váltás" eredményessége lemérhető abból is, hogy 2900 kiló volt tíz évvel ez- előtt az egy tehénre jutó átlag, s ebből kerekedett ki az 5000 kiló feletti teljesítmény. Az elmúlt tíz «éviben különben az állomány is nőtt: 89 ezerről 130 ezerre. 'Néhány állami gazdaság teljesítménye meghaladta a 7000 litert. Ilyen eredményt ért el például a Sárvári Állami Gazdaság Holstein-Fríz tehenészete és oz Agárdi Mezőgdzddsá- gi Kombinát egyik telepe, ahol 600 állót átlagában érték el ezt a teljesítményt. Az állami nagyüzemek az idén a tavalyi eredmény túlteljesítésére készülnek. Az év első két hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest 4,5 százalékkal nőtt teljesítményük. Szálmos üzemben rekonstrukciós munkával íjdvltljálk az állbittoirtás feltételéit. A Dai- mandii Állami Gazdaságiba n ezer állót befogadására alkalmas új telep épül. próbát. Ez mb má>r nem vitatéma. A csatorna fölött azonban csatatéri az állapot. Az emberek megállnak, nézik a feldúlt területet, találgatják: milyen lesz az út, ha elkészül. Vannak, akik ismerik, vagy ismerni vélik a terveket, Sk kisebb előadásokat tartanak az alkalmi érdékllődőknek. A lefedés után most az útépítés a témb. Persze, nemcsak a szekszárdiak körében. A szakembereik véleménye is többször megoszlott, sőt, a gázprogram is közbeszólt. Az első terv szerint 18 méter széles út épült volna. A Vitában az érvek győztek. A városi forgalomszámláláskor a Marx Károly utcánál 1,4-szerésre nőitt a forgalom 1970 és 1975 között. Az átlagos növekedést' feltételezve o gépjárművel valló teljes terítettség idején (2010- ben) ezer lakosra 300 (családonként egy személygéplkoc'sii) jut Szekszárdoin. A jelenlegi forgalom több mint a 'kétszeresére emelkedik. 'Ha a négy nyomú utat építik meg, akkor a tervezett út kihasználtsága mindössze 23 százalékos lenne a teljes telítettség idején. Rá- * adásul mintegy 1300—1400 négyzetméter burkolattá! többet keltett volna megépíteni. A 18 méter széles burkolat teljes mértékben lehetetlenné tette volna, hogy a 'járdlék és a burkolat közt zöldsávét alakítsanak ki. A vollt Séd-vonalat e terv megvalósításával sivárrá változtatták Válna. Az új terv többszöri egyezTolna megye halgazdálkodása jelentős szerepet játszik az ország haltermelésében. Az V. ötéves terv időszakában a teljes termelésnek — évenként változóan - 7-10 százaléka származott Tolna megyéből. Halászati termelés 1274 hektár halastavon, 5646 hektár természetes vizen és 167 hektár víztározón folyik. A természetes vizek kategóriájában nagyon fontosak a volt dunai holtágak, amelyeken üzemi jellegű halgazdálkodás folyik. A VI. ötéves terv időszakában jelentős területnövekedés nem várható, mert mindössze négy termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság tervez fejlesztést. A termelő halastavak mintegy fele állami gazdasági kezelésben van, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül 24-ben működik halászati ágazat, részarányuk az üzemelő halastófelület negyven százaléka, a maradék 10 százalék a paksi halászati termelőszövetkezeté. A megyében a BikaIi Haltermelési Rendszer négy szövetkezetben 152 ha halastavon koordinálja a termelést. A horgászkezelésű vizek közül a legjelentősebb a megyei intéző bizottság kezelésében lévő faddi holtág és a szálkai víztározó. A horgászvizek nagysága 1976-ban 332, 1982-ben 448 hektár, ugyanezen idő alatt a hargászlétszám, felnőtt, ifjúsági és gyerek együtt 5335-ről 7823-ra emelkedett. A megnövekedett igényeket fokozott hal- telepítéssel elégítik ki, a telepített halak értéke 1976-ban félmillió, 1981-ben már kétmillió 254 ezer forint völt. A halászati szövetkezetek - szemben a mezőgazdasági szövetkezetekkel - majdnem teljes egészében természetes vizeken gazdálkodnak, fejlődés alig van. Az általuk kezelt közel 5000 hektár Duna szakaszon több mint félmilliós értékű az évenkénti halasítás. A halá'za- ti felszerelések korszerűsítését is elvégezték. Ennek szükségesköltségek vállaláséiban is megegyeztek. A Közúti Igazgatóság csupán a csomópont Széchenyi utaa és Rákóczi úti ágának kialakítási és a jelzőlábi- .pák telepítési költségeit vállalta, a kapcsolódó csajptadékvíz- elvezetés, a járdaépítés, a közvilágítás-áthelyezés, a hánmas- hid helyére épített M l BÁRÉT- csövek költségeit nem. A tervet gazdaságossági szem pontok szerint többször is felülvizsgálták, míg végül 1982. július 29- én a városi tanács megkötötte a szerződést a Pécsi Közúti Építő Vállalattal, amely 14 040 000 forintért vállalta a ségét a vízszennyezés mértékének növekedése és a szaporodásra alkalmas élőhelyek csökkenése indokolta. Fenti területen a nagyszerszámos halászokon kívül mintegy 2000 horgász és 130 kishalász is tevékenykedik. A HTSZ-ek haltermelő területének mintegy 5 százaléka tó, mely az összes haltermelés 80 százalékát adja. Mindkét gazdálkodó területnek megvannak a sajátos problémái: a folyóvizekben a vízszennyezés, a tavakban pedig a feliszapólódás. A Tamási Állami Gazdaságban megállapították, hogy a vizsgált egységek között műszaki feltételekben, termelésben és jövedelmezőségben egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a vizsgált időszakban. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet haltermelő területét bérleménybe adta. ki, a termelés és a jövedelmezőség alacsony színvonala miatt. A bérleti szerződés jogszabályellenes, mivel természetes víz esetében a halászati jog átadására csak az államnak van joga. A haltermelő terület nagyságához viszonyítva a telelők, tárolók nagysága nem megfelelő, kivétel a tolnai és paksi HTSZ. A vizsgált gazdaságok hal- termésük 18-20 százalékát tudják átteleltetve tárolni. Esetenként előfordul, hogy a lehalászás tavaszra tevődik át, így nincs gond a tárolással, de ez a következő év termelésének rovására történik. A megvizsgált üzemek tóterületének 30 százaléka megfelelő műszaki állapotú, a műtárgyakkal együtt és mintegy 6-8 százaléka munkát. A szerződés nem tartalmazza a jáirda, g szennyvíz- csatorna, a parképítés és a Közúti Igazgatóság szerint szükséges ÉBTR és támfal építési költségéit. Az útépítés megindult. lÉs ekkor vált bizonyossá, hogy a szekszárdi vezetékes gáz egyik gerincvezetékének nyomvonala a Mbrx Károly és Zolika Máté utcáiban lesz. Soron kívül el keltett teíhát készíttetni a genincevezeték kiviteli terveit és a,z útépítéssel együtt elhelyezni a megfelelő védőcsöveket, hogy később ne kelljen megbontani emiatt az új utat. A gázvezeték építésiének további következménye, hogy az eredeti tervekben szereplő, a 2x2 forgalmi sávon kívüli kétoldali 2,5 méteres leáilflósáivokat el keltett hagyni és helyette a parkolást További plusz feladatot jelentett a osomópont áttervezése. Az áttervezés következménye a Marx Károly utcai vasházas transzformátorház megszüntemo nd ható kifog á stdla n n a k. Legrosszabb a tavak állapota a nagymányaki, a kölesdi tsz-nél és a Paksi HTSZ biritói és gyű- rűsi tógazdaságában. A töltések elhabolódtak, a tófenék és a halágyak feliszapolódtak. Az üzemek gépesítettségi színvonala jónak mondható, de ezen belül a halászati ágaza- tdk nagy szóródást mutatnak. Megtalálhatók a legkorszerűbb technikai eszközök: Pakson, Tamásiban, Kocsolán, más gazdaságoknál a minimális vízi járművek is hiányoznak. A legfontosabb munkáknál ha nem elegendő az ágazat gépparkja, akkor más ágazatok gépei segítenek. Hasonló a helyzet a munkaerővel is. Az őszi lehalászási munkához az ágazatban dolgozók kétszeres létszáma is kevés. A szakember-ellátottság az ág-nál és a htsz-nél jónak mondható, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknél kedvezőtlenebb. Egyetemi, főiskolai végzettséggel a halászati ágazatban dolgozók 5 százalék, középfokú képesítéssel 22 százalék, szakmunkás végzettséggel rendelkezik 52 százalék, betanított munkás és szakképzetlen 21 százalék. A vizsgált üzemek 1982-ben 419 tonna tönyészanyagot használtak fel, melynek 62 százaléka ponty. Az összes kihelyezett pontynak 64-66 százalékát vásárolták az üzemek. Kivétel a Tamási Állami Gazdaság, meiy önellátó. Megyén belüli vásárlás elenyésző, így a tenyész- anyagot jelentős szállítási költség terheli. A beszerzési gondökon 1982. évben enyhített a Bi ka fi Halászati Rendszer és a halászati szövetség. Kése és helyette egy új épitett- házas tránszformátorház megépítése. Mi lesz végiül is ez az útszakasz? A 'szekszárdi Vámosi Tanács illetékeseinek tájékoztatása szerint: ez az útszakasz a város rendezési tervének megfelelően része annak a gyűjtőútnak (Marx Károly u.^Mérey u.— Séd-völgy), amely egyrészt feltárja a Séd-völgytet, másrészt a Mérey lakótelep kapcsolatát kedvezőbbé teszi. A Marx Károly utaoli útszakasz kiviteli terveinek elkészülte után a kivitelezés indulásakor felülvizsgáltaik a város általános rendezési tervét. A vita eldőlt. Az út 2x2 pályás, 13 méter széles lesz és tesz parkosított rész is. A járókelőik is észre vehették, hogy az utóbbi időben lelassult az út építése. Ennek az volt az okai, hogy a városrendezési terv korvceipdJájánoík összeállításaikor a városi tanács részéről igényiként merült fel a Marx Károly, a Zolika Máté utaa és a Béla tér közúti kapcsolatának korrekt megoldása. Ez a koncepció megköveteli a •Zalka Máté uitoa átépítését, az utca nyugati oldalának szanálását, a Béla tér forgalmi rendjének módosítását. 'Ez az elképzelés vitát váltott ki. Voltak, akik a Béla teret féltették. A Béla teret a Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Népköz- társaság ‘Elnöki Tanáosd 1981. éVi 19. számú rendeletével módosított 1963. 9. sz. törvényerejű rendeleté értelmiében régészeti jelentőségű védett területté nyilvánította 1982. nőve mlberé'ben. Sokan féltették Szekszárd középkori városmagját. A vármegyeház udvarán feltárták már az apátsági templom és kolostor maradványait, a tér burkolata alatt azonban még várihbtök 'középkori, vagy annál 'korábbi régészeti rétegeik, illetve maradványok. Ez a A halastavak kettős hasznosítása csak a tolnai HTSZ-ben volt, pecsenyelibával foglalkoztak, de veszteséggel zárták a vállalkozást és felszámolták. A paksi Vörös Csillag HTSZ biritói IV-es tavában a helyi vadásztársaság szocialista együttműködés keretében, évente 500 —1000 vadkacsát nevel. Az üzemek a jövőben sem terveznek kettős hasznosítást. Tömeges halpusztulás a vizsgált- üzemekben több év óta nem fordult elő. A szükséges állategészségügyi feladatokat üzemi állatorvosok látják el. A btsz-eknél javítja az állategészségügyi munkát a szövetség halászati szakállatorvosa. A gazdaságosságot javítaná a takarmányozás területén, ha az igényesség megtartása mellett több hulladékot és mellék- terméket etetnének. Fokozott figyelmet kell fordítani ezen anyagok állategészségügyi és esetleges vízszennyező hatására. Az egy kilogramm halhús előállítására felhasznált keményítőérték összességében kedvező képet mutat, azonban nagy a szóródás a 0,67 kilogrammtól 6,83 kilogrammig. A 3,5 kg feletti számok jelentős túletetésre engednek következtetni. A növényevő hal nagyarányú tenyésztése adja a 2,5 kg alatti felhasználás jobb eredményét. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok és számok azt mutatják, hogy a lehetséges állagmegőrzés mindenütt cél, de az ágazat erre szűkös pénzeszközöket kap, aránytalanul kevesebbet, mint azt a nyereség termelése indokolná. tér jelenleg még mindig szép és egységes barakk -klasszicista főtér, amelynek minden további olyla-n beavatkozás, amely nem kellő körüílteklintésisell történik, csak árthat és további felbecsülhetetlen értékeket tehet tönkre. A védetté nyílvánított területen minden olyan földmunkához, amely a 30 centiméter mélységet meghaladja., a Művelődési Minisztérium engedélye szükséges. A vitatkozók féltették a régi városmagot, védték a Béla tér csendjét, hangulatát, nyugalmát. A bontás iis sokba kerül... A -Városi tanács illetékesei így érveltek: A Zolika Máté utca nyugati oldblát mindenképpen szanálni kell. A vendéglő már régóta ' életveszélyes, felújítani nem érdemes. A többi ház sem olylan, amely megérdemelné a védelmet. A szanálás nemcsak az út miatt szükséges, hanem azért is, mert erre halad el a gázvezeték is. Azzal, hogy a Zalka Máté utcán és a Bezerédíj utcán vezetik át a forgalom egy részét, kímélni szeretnék a Béla és Ga- ray teret. A Babits és a többi utca forgalmát ezen az úton vezetnék át a városon keresztül haladó főiútvonalra. A forgalom csőik a Béla, tér déli és nyugati szélére korlátozódik az elképzelések szerint, tehát a már említett védett területet nem érinti. A terv megvalósításával sétálóutca lehet a Garay térből. Természetesen csak akikor, ha e koncepció keretében felújítják a Bezerédíj utcát és’ átépítik a Béri Balogh Adóm úti csomópontot. , Az említett útnak egyelőire cslaík a Marx Károly utcai szakasza készül él. Ez a szakasz a tervek szertnt mindennel együtt húszmillió forintba kerül és a jelenleg érvényes szerződés szerint 1983. június 30-ra készül el. SZALAI JÁNOS A felújítási munkák elmaradása már érezteti hatását a termelési eredményekben is. A közeljövőben elsősorban a műszaki állapot miatt várható további romlás, amelyet az üzemek saját pénzügyi eszközök hiányában nem tudnak megállítani. A halászati ágazat a vizsgált egységek közül mindenütt nyereséges, pedig az ágazat értékesítési árbevétele az elmúlt három év során alig változott. Ennek az az oka, hogy több pénzt fordítottak a baltenyésztésre, csökkent az exporttehetőség és az ár is. Az üzemek a hal ötven százalékát szerződéses formában értékesítik, a másik felét szabadon, elsősorban saját elárusító és vendéglátó helyeiken. Az elmúlt évben voltak értékesítési gondok is, főként a növényevő halak esetében. Nemcsak oz exportlehetőség csök- ^ kent, de a fogyasztói szokások sem változtak, tehát alacsony a belföldi kereslet is. A készleten maradt hal mennyisége veszélyezteti az üzemekben a következő évek haltermelését. összegezve, megállapította a megyei népi ellenőrző bizottság, hogy a mintegy 10 évvel korábban lefolytatott vizsgálat megállapításaihoz viszonyítva elsősorban a jövedelmezőségi mutatókban mutatkozik eltérés. Jelenleg már valamennyi halászattal foglalkozó vizsgált üzem nyereséges. A jövedelmezőség javulás ellenére sajnálatos az a tény, hogy az üzemek a műszaki állapotot nem javították. Lényegesen megváltozott a termelés szerkezete, a növényevő halfajok bevezetésével. Javult a gépesítettségi színvonal és eszközellátottság annak öllenére, hogy a kívánt szintéit ma sem éri el. Javult a halászati ágazat szakmunkás-ellátottsága is, de a továbbképzésnek nincsenek meg az anyagi feltétételei. és á Hja a A népi ellenőrzés megvizsgálta Haltenyésztés Tolna megyében A tervek szerint 1983. június 30-ra elkészül a külső sávokiba,n biztosítom.
