Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
2ÜÍÉPÜJSÁG 1983. február 12. A KSH Tolna megyei Igazgatósága jelenti t 1983. január 1-én a megye lakónépessége 269 ezer fő volt, almi több minit kétezerrel- haladja meg az 1980. évi népszámlálásikor összeirt lakosság- számot. Ezzel tovább folytatódott az 1970-es évék közepén megkezdődött népességnöveke- dési tendencia1, amely — a természetes szaporodás erőteljes csökkenése, majd természetes fogyásra változása1 mellett — az új beruházások hatásaként létrejött bevándorlási aktívumnak köszönhető. A VI. ötéves tervidőszak első két évében — a gazdasági szempontból mélypontot jelentő 1980-as év után — a megye életéiben is jélen.tős fellendülés következett be. A társadalmira zda sági szférát jellemző mutatók többsége még" a' népgazdaság — tervezett növekedést elérő — színvonalát is felülmúlta, ez azonban jórészt az új kapacitások belépésének köszönhető. Ipar A megye ipari üzemei ösz- szességében több, minit 22 százalékkal növelitek termelésüket az előző évhez mérten, a növekmény mintegy kétharmada azonban a termésfelfutás fázisában levő Szekszárdi Húsipari Vállalat húskombinátjának termelésbővüléséből adódik. Az ipari teljesítmény növekedésének üteme a húsipar adatai nélkül számítva 7,3 százalékos volt, ami lényegesen' meghaladja az országos átlagot. Az állami ipar átlag körüli termelésemelkedése mögött jelentős szóródás mutatkozik, míg a minisztériumi ipar gyors ütemben növelte termelését, addig a tanácsi ipar nem érte el az előző évi szintet. Az ipari szövetkezeitek termelése 7,6 százalékkal haladtai meg a bázisszintet. A megye iparában előállított több olyan 'termék termelése változott számottevően, amelynek országos termelésből Tbló részesedése 10 százalék körüli, esetenként azt jelentősen meghaladó. így például: szénbrikettb ől 26,9% -kai, férficipőből 23,4%-kal, sajtból 22,9%-kait termőitek többet, mint 1981- ben. Csökkent viszont a termelés volumene zománcozott háztartási edényből 11,5%-kal, titelt kenderből 15,4%-kal. A mepve ipara 1982-ben ösz- szesem mintegy 3 milliárd Ft értékű árut szállított külflödre vagy adta' át termékét ai külkereskedelmi vállalatoknak. A külkereskedelmi célú értékesítés a gyártott javak mintegy 20 százalékát érinti. Az exportértékesítés 30 százalékkal növekedett, ai húsipar adatai nélkül számítva' azonban o konvertibilis export közel 8, a rubel elszámolású több minit 13 százalékkal visszaesett, ami jelentősen elmarad a termelési ered mérveiktől. Ennek bka elsősorban az, hogy O' termelés- növekedést döntően' az energiát vagy energiahordozóikat előállító, illetve belső továbbfelhasználásra1 termélő üzemek biztosították. A megye iparában foglalkoztatottaik száma — az országos tendenciával ellentétben — továbbra is kismértékben emelkedett. (1982-be.n 1 százalék- ka'! több volt ai létszám, mint két évvel korábban, ugyanezen idő alatt országosan, csaknem 4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.) Az országossal ellentétes tendencia kialakulásának oka a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat létszámfeltöl- tése, nélkülük számítva' az ipar létszám csökkenése megfelel az országos átlagnak. Az ii'par termelékenységének emélkedése összességében 22, o húsipar odatol nélkül 8 százalék volt, ami — az országos jelenségekkel ellentétben —. elérte, illetve meghaladta a bérszínvonal növekedését. A fizikai foglalkozásúak átlagbére 7,7 százalékkal múltai felül az 1981. évi szintet, ebben termelésnek csak alig valamivel a húsipar meghatározó szerepet játszott, nélkülük a bérszínvonal 5,4 százalékkal emelkedett. Az iparban dolgozó fízi.- kai foglalkozásúak 1982. évi átlagbére megközelítette a 4000 Ft-ot. Építőipar A megyében végzett építőipari termelés értéke meghaladta a 4,4 milliárd forintot, a termelésnek csak alig valamivel több, mint 40 százalékát adta a megyei székhelyű kivitelező építőipar, többségét más megyei székhelyű vállalatok, döntően a paksi atomerőmű építé-. sén dolgozók produkálták. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljes termelése több mint 1,8 milliárd Ft volt, ez folyó árakon 4,7 százalékkal több az előtó évinél. Az évek óta tartó tendencia folytatásaként a teljes termelésen belül tovább nőtt az ipari termelés arányai. A változatlan áron számított építőipari termelés — a több éves irányzatba illeszkedve — 1982-ben sem érte el az előző évi szintet. Az állami széktor teljesítménycsökkenését az építőipari szövetkezetek magym értékben' növekvő termelése sem tudta ellensúlyozni. Az ipari szövetkezetek épitő- li'pari tevékenysége megyénkben igen jelentős, ilyen Irányú tevékenységük volumene az elmúlt évben csaknem 20 százalékkal bővült. Az országos programmá emelkedett felújítási, fenntartási tevékenység súlya g megye építőiparának termelésén, beliül jelentősen növekedett, de részaránya — az országos átlaghoz viszonyítva — még így is alacsony. A külföldön végzett építőipari tenmélés az élőző évihez mérten közéi kétszeresére nö- wékedeift, s minek döntő többségét komvertilblillliiS diétázóban iszáimoliltáik el. Az építőlipbír évek óta tartó folyamatos létszámcsökkenése 1982-ibem is tovább folytatódott, külön említést érdieméi, hiogy az összlétSzáimmál jelentősebb a fizikai foglalkozásúak, azon belül az építési tevékenységet végzők létszámcsökkenése. A termelékenység emelkedése továbbra iis ilálssú ütemű, az állami szektorban lényegesen, a szövetkezeti szféráiban kismértékben 'altatta mtaradt a bérszínvontal fejlődésének. Mezőgazdaság A növénytermelés 1982. évi hozamta kedvezően taftakuilh A termelési volumen emélkedié'sét a nővén yf éles égek nagy többségénél a termésátlag fejlődése biztosította, a kukorlida, a silókukorica és a cukorrépa fajlagos hozamú magasabb volt, mint a megelőző évek bármelyikében. A kalászosok termésátlaga az 1981. évit jelentősen meghaladta,, de az 1980. évi rékorderedménytől elmaradt. A szántóterületre féllhaszlnált műtrágya -hatóanyag az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeteikben egyaránt kevesebb volt az előző évinél. Ugyancsak mérséklődött a szenvestrágyázött ‘szántóterület is, annak ellenére, hogy az őszi munkák elvég zése 'szempontjából kedvező volt az időjárás. A megye sztarvasmarhü-állo- mányta valamelyest növekedett, ezen belül a tehénállomány csökkent. Évről évre növekszik az állományon beiül az intenzív tejelő hasznosítású tehenek aránya. A sZarvasmarha- és tehénállomány a nagyüzemekben továbbra is növekvő, míg a kisüzemiekben gyors ütemben csökken. A sertés- és azon belül az anyakocaá 11 om áln y jelentősen emelkedett, a növekmény többségét azonban itt a kisüzemek adtaik. Az általuk tartott állomány 14 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A rendelkezésre álló óllltat- férőhélydk kihasználását elősegítette a Szekszárdi HúsSipari Váll alattól, valamint a nagyüzemi gazdaságoktól bértar- táisria kihelyezett állatállomány. A hízáaliaipainyag átvétele döntően a ki'Sgiazídaságolkna, a növendék- és anyaállatok bér- tairtása a nagyüzemekre volt jellemző. Az iipar és a kereskedelem felé történt vágóálltat- és tej értékes ütés kedve zően alakult, a vágómarha- és vágásertés- feivásórlás biztosítani tudta a húsüzem egyre növekvő igényéit. A mezőgazdalsági fogltalkbz- tatotfeágot korábban jellemző nagymértékű létszámcsökkenés az utóbbi evőkben már nem tapasztalható, az állami gazdaságik létszáma 0,7 százalékkal nőtt, míg a termelőszövetkezeteké ugyanilyen arányban csökkent. Beruházások Tolna miegye területén 1982- ben közel 12 mlillllliá'rd Ft-Ot fordítottak beruházásokra, ennek az összeginék több, minit kétharmadát a paksi atomerőmű kivitelezésére felhasznált ősz- szeg teszi ki. IDöntő fázisába érkezett 1982-ben a paksi atomerőmű építése. Az év utolsó napjaiban megtörtént az I. szálmú re- aktarblolkk párhuzamos 'kapcsolása, s az országos alaphálózat már Villamos energiát vesz át az erőműtől. A megye területén 1982 végén 14 db, 100 millió Ft-ot meghaladó kölíteégelölnányzatú beruházás volt folyamatban, emellett az év folyamán pénzügyileg is lezárult öt jelentősebb beruházás: — a Szekszárdi Húsipari Vállalat húskombinátja', — o Pátriái 'Nyomda dombóvári üzemiének bővítése, — a dombóvári ÁFOR-tel'ep, — a Ré tszi l a s—KeszőKi'dégkút vasútvonal korszerősítése, — a szekszárdi KÖJÁL-szék- háiz építése. Az öt beruházás a tervezett költségelöirániyzaton belül, nem egy esetiben annál lényegesen ■kisebb összegből valósult meg. A megyei és községi tanácsok több mint 800 millió Ft-ot használtok fel különböző fejlesztésekre, almi 15 százalékkal több az előző éviinél. A leg jelentősebbek ezek közül : — lakásépítésekre a tárná- esok-a korábbi években' tapasztalt csökkenés után újra nagymértékben növekvő erőforrásokat fordítottak, a pénzügyi teljesítés megközelítette a 170 millió Ft-ot, — hasonló összeg került felhasználásra a nagy létszámú korosztályok iskoláztatási gondjainak enyhítésére és kulturális célokra, — több mint <140 millió forintot Ihásznál tok fel a települések víz- és szennyvízhálózatának bővítésére, a jobb vízellátás biztosítására. A mezőglazdasáigli termelő- szövetkezetek 1982-ben közel 750 millió Ft-ot fordítottak beruházásokra. am'i csaknem azonos az előző évivel. Ezen belül az építési célokra és gépbeszerzésekre fordított összegek aranya csökkenő, míg az egyéb beruh ázó sok (ütl'tetvé n yte lepi - lés, meliorációs munkák) hányada gyors ütemben emelkedő Irányzatú. A lakosság életkörülményei A megyében 1982-ben sem az összes foglalkoztatottaik, sem a fizilkai foglalkozásúak számában nem volt lényeges Változás az élőző élvhez képesít. A meghatározó ágazatok közüli az ipákban nem folytatódott az 1979-1980-as években tapasztalt létező m csökkenés, de ebben döntő szerepe volta Paksi Atomerőmű Válla lat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat !étszá<mfélitölté’séne'k. A mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma kevésbé ősökként, mint a korábbi években. — A foglalkoztatottaik havi átlagbére az iparban, a mező- gazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben' lassúbb ütemben növekedett, mint az előző évben-, az építőiparban, a vízgazdálkodásban és a szol- gálltaltóágazditokban pedig nagyobb mértékben. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbérének emelkedése az iparban 7,7 százalék, az építőiparban 7,3 százalék, az állami gazdaságokban 4,8 százalék, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben 6,2 százalék volt. Országos átlagban a fizikai átlagbérek az iparban 6,2, az építőipariban 7,0 százalékkal nőttek. Az MNB megyei igazgatóságának jelentése szerint a lakosság összes pénzbevételei 8.4 százalékkal, összes kiadásai pedig 9,3 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1981- ben. A kiadásokból a- korábbi élvek arányainál többet költött ct lakosság áruk és szolgáltatások vas áldására, a megtakarítások aránya csökkenő tendenciát mutat. Ennek megfelelően a lakossági betétállomány — az OTP megyei igaz gatas á- gá'nak adatai szerint az év végén 4,3 mECiára Fi volt — szerényebb mértékben emelkedett, mlint 1981-lben. A tényleges á'llományemeíkedés 140 millió Ft volt, míg 1981-ben 176 millió Ft. Az éves betét- megtakarítások csökkenésiét o korábbi élveknél jóval élénk eb b beféitlki'á'raimíllás okozta, ami jórészt a nagyszámú lakásépítések, értékesítések finanszírozá'- sáirai, kisebb részt a- megnöve- kediett létfenntartási költségek fedezésére szolgált. A betétállomány lassúbb emelkedésiéivé! ellentétben ig:en eleink volt a hiteIforgalom ez év folyamán: a lakossági hitelek összege 1982-ben 452 millió Ft-fal nőtt, az 1981. évit mintegy 140 millió iPt-tal haladta (meg,. A hitelállomány em'el'kedését döntőén a lakásépítéssel', vásárlással, félújítós- sal kapcsolatos hosszú lejáratú kölcsönök eredWényezték. Előzetes adatok szerint 1982- ben a megyében öbszesen 2002 lakás épült. Az országos oéllki- tűzéseCneik megfelelően' lényegesen ősökként az állami forrásból épült lakások aránya. Az emiatt kieső lakásszőrrVot 1981-ben résziben, 1982-iben már csaknem teljesen pótolták a fellendülőben levő magánerős építkézéSék. A magánlakás-építkezéseken belüli 1981- hez képest lényegesen emelkedett az OTP-beruházású lakások száma’, kisebb mértékben a szövetkezeti és vállalati szervezésben épülteké', míg az el kész ü It mag ónkez de m é nyezé - sű családi házaik száma alig változott. A megye kiskereskedelmi eladási forgalmi 1982-ben1 9105,9 miliő Fit volt, folyóálron 9,2 századé kkal több mint az előző évben. A fblyóáras forgalombővülés az 1980-tas és 1981-es ütemet is 'meghaladta, megítélésénél' azonban figyelembe kell venni, hogy a kiskereskedelemben a fogyasztói áraik az év folyamán átlagosan 6,6 százalékká! növekedtek. Változatlan áron számítva' 2.5 százalékkal1 vásárolt többet a megye lakossága, mint eg,y évvel korábban, ez az országos átlagnál' nagyobb mértékű bővülést jelent. Ugyancsak változatlan áron 'számítva a bolti élelmiszerek és élvezeti dilkkek, valamint? a vegyes ipar- dilklkelo forgalma' emelkedett (2,4, illetve 4,8 százalékkal), a ruházati cikkek és a' vendéglátás forgalma osöklkent (2,4, illetve 1,2 százalékkal). A lakosság áruellátása a kiskereskedelem részéről ösz- szessé gében megfelelő volt, va’ am e ninyi áirufőcso po rf bán vo'taik azonban időlegesen jelentkező és visszatérő hiánycikkéit. A kereskedelemben bevezetett szerződéses üzemeltetési formák élterjedése 1982-ben megélénkült a megyében; tíz év végén összesen 42 bolt és 82 vendéglátóegység működött ebben Q formában (1981. december 31-éni 9, Ml. 10). A megye la kóinak egészség- ügyi ellátása összességében — a mennyiségi mutatókat tekintve — javult az év folyamán. A felnőtt orvosi körzetek száma nem változott, két új gyermek- orvosi körzetet hoztak létre. Eay körzeti orvosra 1982-ben 2053 lakos jutott, 41-gyei kevesebb, mint egy évvel korábban. Javultak a vállalati dolgozók orvosi ellátásának feltételei; 1981 -'ben' 12 főfoglalkozású üzemorvos dolgozott a megyében., 1982-ben. már 18. A szakorvosi ellátás —- a rendelkezésre álló létszám és. rendelési idő ésszerűbb felhasználásai révén jbbbam alkalmazkodott a betegellátás igényéihez. A kórházi ágyak száma- nem változott, a feladatok ellátására több orvos, de kisebb létszámú ápoló személyzet állt rendelkezésre. A megye hagyományosan magas színvonalú gyermekintézményi ellátása továbbra1 is o demográfiai változások hatását követte. A bölcsődei ellátás színvonala gyaikorlátilog változatlan maradt. Az 1980—82-es időszaknak a korábbi éveknél alacsonyabb születésszáma miatt csökkent o bölcsődés körű gyermekek számai, emiatt több bölcsődei férőhelyet megszüntettek a, megyében. A bölcsődék kihasználtsága főként a városokban csökkent az utóbbi két évben.. Paks kivételével mindenhol' valamennyi jelentkezőt el tudtak helyezni a1 bölcsődékben. Az óvodai férőhelyek száma valamelyest tovább növekedett, miközben az óvodás gyermekek száma, már érezhető mértékben csökkent. Ily módon 100 férőhelyre 108 beiratkozott gyermek jutott, míg egy évvel korábban még 111. A megye óvodái kevésbé zsúfoltak, mint országos átlagban vagy a környező megyékben. Igen rvagy a különbség a városi és községi óvodák között; a városi óvodákban (és egyes nagyközségekben) 10—15 gyermekkel több jut 100 férőhelyre, mint o megye átlagában, ugyanakkor sok kisközségi óvoda. kihasználatlan. 1982-ben még mindig magas volt a szükségférőhelyek száma., de valamennyi indokolton jelentkező — gyermeket el tudtak helyezni. .Az általános iskolai tanuiók száma 1982. végén 31 507 volt, csaknem ezer fővel több, mint egy évvel és több, mint kétezer fővel magasabb, mint két évvel korábban. A demográfiai csúcs idején született nagy létszámú korosztályok az 1981/82. és 1982/83- as tanévben kerültek az általános 'iskolákba. Bár ct megyében több új iskolát adtaik át az elmúlt évben (Bonyhód, Dombóvár), változatlanul igen sok szükségtantermet kénytelenek az iskolák igénybe venni. Az összes tantermek száma 1982-ben 1137 volt, 45-teil több, mint egy éve, ebből 118 volt a szükségtanterem (1981-ben 121). Különösen a városi és egyes nagyközségi iskolák zsúfoltak: Szekszá'rdon pl, átlagosan 37 tanuló jut egy osztályteremre, Simontornyán 39, Gyönkön 36, míg o megyeli átlag 28, az országos pedig 31. Kedvező viszont, hogy a. váltakozva használt osztá'lyterm'ék (délelőtt-dél- utónos tanítás) aránya igen a'l'acsony a megyében. Az általános iskolai pedagógusok számai az elmúlt két évben 90-nel növekedett, az oktatás személyi feltételéi azonban nem javultak, mert a gyermek- létszám arányaiban gyorsabb ütemben emelkedett. A községékben (kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint a. váró. sókban, magasabb azonban a képesítés nélküli pedagógusok aránya. A paksi atomerőmű 1. számú turbinája
