Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

^NÉPÚJSÁG 1983. február 11. Tudósítóink írják Nemzetközi utakon n—"—-----------;-----------------­U tolsó ellenőrzés a menetokmányokon, majd irány Bulgária A Volán 11. számú Vállasai nemzetközi árufuvarozást 1979 óta végez. Kezdetiben 'két Lkw nyerges tehergépkocsi 23—23 tonna áruval indult egy-egy út­ra: A tavalyi és tavalyelőtti év­ben további Skoda - Liaz pót­kocsis szerelvény állt munká­ba-. Kölkény Balázst, a fuvarok ügyintézőjét kerestük meg: — A nemzetközi árufuvaro­zás milyen jelentőségű a vál- iaillat életében? — 1982-ben három 'kocsi — a negyedik az év végén érke­zett — körei 130 ezer kilométer utat futott, 2500 'tonna árut száflítottalk a -kívánt címre. Ez a menayfeeg 100 vasúti kocsi­ba fé-nne el. Itt azonban csu­pán a számok nem árulnak el mindent. A külföldre irányuló fuvarvállalást népgazdasági „szemmel” is vizsgálni kell, el­sősorban valuta-termelő jelen­tősége m-iaiit. A jövőben vá.r- hbtó a in emzetközi fuvarozta tó- sí igények fellendülése, s mi élni fogunk a lehetőségekkel. Kocsiparkunkat ez évben ket­tővel bővítjük. A kaimlonosck életéről Mol­nár Péter és Szabó Sándor g é pk o csivezetőlkkél folyta tód i'k a beszélgetés. Szabó Sándornak 1954 óta van hivatásos jogosítványa, a mögötte hagyott kilométerek az egymillióhoz közelednek, s tíz éve dolgozik a „11-e®nél". Molnár Péter fiatalnak szá­mít a szakmában: 1969 óta ve­zet, jócskán tűi' van a negyed­millió kilométeren, ő -itt szer­zett jogosítványt. — Hogy milyen a komi-onos élete? - kérdez vissza Molnár Péter. — -Nem könnyű. A kocsi méretei még üresen is próbá­ra teszek a vezető münden ügyességét, rutinját, de a veze­tésen túli más érzékkel i-s ren­delkezni kell ahhoz, hagy Idő­ben, baleset nélkül érkezzünk a felhasználóhoz. — Mondana példát is? — Nagyon fontos a- tájéko­zódási készség. Az első utam Ausztriába, Bécs környékére vezetett. Nagyon izgultam, íbisz korábban- egyáltalán nem jár­tam külföldön. A határállomás, a vámvizsgálat, a különböző papírok kezelése, az idegen tá­jaik és emberek, nyelvi nehéz­ségek — ezzel kellett szembe­nézni, de az áru megérkezett. Mb már mindez csupán rutin­feladat, neim okoz gondot a tájékozódás, és jut Idő az idegen táj szépségeit is cso­dálni. Arra a kérdésre, hogy me­lyik volt a legizgalmasabb fel­adat, rövid gondolkodás után az 1981. évi moszkvai élménye elevenedett ímeg. December, az utakat vastag hó borítja, a- hőmérséklet mínusz 28 Cél- sí us-fo'k. A távolságot oda és vissza — áruval rakotton — ki­lenc n-ap alatt kellett megtenni. Szabó Sándor a kamionosok tisztálkodási lehetőségeiről be­szél : — A külföldi utakon az autó­sztrádák -mellett Ijól kiépített pihenőhelyeket tolláim, aho nemcsak a kocsik tankolását, karbantartását végezhetjük el, hanem egy-egy szükséges hol­mit is vásárolhatunk, tisztál­kodhatunk. Általában ezeken a helyeken pihenjük ki iarz- út fáradalmait is, a 'kocsifülkében kialakított ihálóhelyen alszunk.- Hány órát töltenek veze­téssel? — igyekszünk az útvonalat úgy beosztani, a pihenőiket megszervezni, hogy a fáradt­ság érzése in-e léphessen fel, s az áru a kívánt helyre és idő­ben -megérkezzen. A külföldi megrendelők, különösen az osztrákok nOgyon igényesek a pontosságra, meghatározzák, hogy melyük .napon hány órára érkezzünk. Emellett rendkívül udvariasak, [szolgálatkészek, az áruik fogadása, o rakodás szer­vezetten, gyorsan történük. Mint megtudtuk, 1982-ben a ka-mionosok 5741 órát töltöttek vezetéssel. A könnyező szocia­lista országokon kívül eljutot­tak Francia-országba, Olasz­országba, Ausztriába. Az idei évben a távolság tovább bővül, a fuvarozási feladat szélese­dik. Svájc, Svédország, Finn­ország útjain is olvasható lesz a kocsik oldalára festett fel­irat: „Volán .11. sz. Vállalat, Szek­szárdi’ BOGNÁR CECIL ................■■ ■ I I .1 III I I ..........." II ■ M olnár Péter és Szabó Sándor szekszárdi „kamionosok” Bonyhádi Cipőgyár Brigádok a városukért A Bonyhádi Gipőgyá-r több év óta egyenletes, igen jó eredményt ér eí a gazdaságos termelőmunkái területén. A si­ker titka abban is rejlik, hogy felismerve a szocialista mu-nka- versemy jelentőségét, jól fej­lesztette a bnigiádmozgailmö-t. Az 1700 dolgozót foglalkoztató vállaldtiná,l 42 hágód', 520 tag­gal tevékenykedik. Nemcsak a termelőmunkában járnak élen, hanem a társadblm'i munkában bán is. Eddiig a szodialista cí­met elnyert brigádok száma 36, melyből hat ifjúsági brigád. Jellemzőnk nagyrészt közösek. A mennyiségi termelés .mellett igen nia'gy súlyt fektetnék arra is, -hogy az amiyagtaka-rékosság terén is eredményeket érjenek el. Különösen jelentősek a vá­rosfejlesztéssel kapcsolatos fel­ajánlásaik: .részvétel minden olyan munkáiban', ami szebbé teszi Bonyhádot. A tavalyi év­ben a szocialista brigádok a városban 4700 óra társadalmi munkát végeztek, melynek ér­téke meghaladja' a 200 ezer forintot. Tevékenységük fő vo­nala : vó,rosszépítés, parkosítás, fásítás, a szociális otthonok, bölcsőde, óvoda és az iskolák támogatása. Az ilyen jellegű vállalások nem új keletűek. Hosszú évek óba segítik az ok­tatási intézményéket és szám­talan helyen ott vannak, ahol fizikai erejükre szükség van. A Bonyhádi Cipőgyár ,,Bo- tond” márkája- hírnevet jelent hazai és külföldi viszonylatban is. A b rigó elvállalás oknak nem­csak pénzben kifejezhető ér­tékük van, hiszen összefogá­sukkal o kollektív tevékenység szép példáit bizonyítják hosszú évek óta. Erdő mellett... | Fűrészre várva j hogy a tüzelőt így biztosítsák Kihelyezett klubgyíílés A kemplngklub Tolna me­gyei szervezete a napokban ülést tartott Szekszórdoa, a húsipari vállalatnál. Az össze­jövetelt azzal a céllal rendez­ték, hagy tájékoztassák a dol­gozókat a -szabadidő hasznos eltöltésének egyik formájáról', a turizmusról és kempingezésről. A kl-ulb Tolna megyei elnöke, R-uttlkal Lajos ismertette a kem­pingezés adta lehetőségeket és o klúbigazolvánmyal járó kedvezményeket. Ezután a ta­gok által készített diaiképeket levetítve kaptak ízelítőt az évék során közösen megtett, megszervezett túráikról, majd filmvetítéssel folytatódott a program. A kihelyezett taggyű­lés új tagok felvételével zárult. TEMESVÁRI TAMÁS Völgységi hírek Bonyhádön, a Vörösmarty Mihály művelődési központban a propagandisták klubjában dir. Fodor Erika, a Magyar Kül­ügyi Intézet tudományos mun­katársa tartott előadást a- „Fej­lődő országók helyzete a je­lenlegi Világ politikai helyzet­ben” címmel. * Megtartották a kilencedik hagyományos svábbált Mórá­gyon, .a [községi művelődési ott­honban. A közönséget a helyi Hagyományőrző nemzetiségi kultúrcsoport dalköre, valamint gyermek- és felnőtt-táncoso- po-rtjárnak táncosai szórakoz­tatták. A népes közönség, előtt bemutatták Mórágy régi da­lait, valamint baranyai tánco­kat. Theisz Jakdbné német nép­mesékkel, anekdotákkal mu­lattatta a résztvevőket. Az elő­adást követő táinamul'afságon SdhleinSg Miklós sraimii zene ka­ra szolgáltatta a tál pala vallót. LOVAK ANDRÁS „Erdő mellett nem jó Lakni... Mert sok fát kell hasogatni...” Valamikor színtiszta -igazsá­got tartalmazhatott ez a meg­állapítás, de mostanában át­alakul', más jelentéssel telítő­dik. A Németkért félkörívbe-n át­ölelő erdő egy -része megérett a kitermelésre. Szinte egész éviben sír sajátos, kímél ellen Hangján- a sfihlfűrész, napok alatt szomorú látvánnyá- lesz a nemrég mlég élő, állatoknak menedéket nyújtó erdő. Bánya-, ipa-ri, tűzifa -lesz az értékesébb- je, imíg a g.allyazat ott marad gazdátlanul. Ha a munka- brfigád elvonul, Bayer György erdészelvezető engedélyt aid a. gyűjtésre. A botfa- közt olykor- ölykor vastagabb is akad, s e-z bizony igen vonzóvá teszi az erdei munka likodást. Nemes dk nyugdíjas dk, hanem az éppen ráérőlk is szívesen bukdácsol­nak az ösiszekuszálód'ó, érték­telennek vélt gallyak között, olcsóbb áron. Kifizetődő ez a gyűjtőiknek is, de az erdőgaz­daságnak is. Ugyanis a telepí­tés előtti szántáshoz ilyen mó­don lehet há-ma-r „letisztíta-ni” a terepet. Az erdészet ugyanis nemcsak (pusztít, hanem tele­pít is. Miért is nem „áll” a népdal régi jelentése? A falúban van két tűzifa-fűrészelő kisiparos, no meg legalább 15-20 bar- kócs szalag- és körfűrész. Gyakran hallani ezeket mun­kában. A fo legtöbbje vékony, nem szárúi hasogatásra. Milyen írnia erdő mellett lak­ni? Jó. Nem-csök azért, mert már (ritkán kell fát hasogatni. Az erdő tisztítja egyre inkább a szennyezett levegőnket, s ha egy kis barangolásra is rá­szánjuk ma gun'kat, állat- és növényvilága- látványával nyug­tatóan Ihat ránk. NAGYFALUSI ALBERT Nyomdászutánpótlás - szakkörökből Tulézi Péter önállóan dolgozik Dombóvár fejlődésére nagy hatással vdlt az iipairasítás. így a ibudoipesti 'Pátria Nyomda le­települése is, mely lűj-albb mun­kalehetőséget 'kínált és íkíiná-l azóta -is a domlbóváiriidkinalk és környékbelieknek. A -nyomdászat azonban speciális szaktudást 'igényel. A tervszerű -szakmun­kásképzés és szakmai tovább­képzés eredményeként ma már (Viszonylag Ijó a nyomdaüzem !s zokimumíká's-ellátottsága. Tu­lajdonítható ez annak is, hogy a nyomda vezetői gondoltak a jövőre és három évvel ezelőtt, a 'művelődési otthonnal kötött együttműködési szerződés állap­ján az intézményben nyomdász- szakkört hoztak Hétre. A szák- köriben (hetente egy alkalom­mal lismeHkedhetnek, gyakorol­hatnak m-indazék, akiket érde­kel a -nyomdászat. Nagy Tibor szakkörvezető — aki maga is nyomdász — lelkiismeretesen foglalkozik a szakkörbe eljáró Kugli Beátának kell még a segítség fiatotokkal. Tapasztalatairól -ezt imondta: — A három év alatt 'közel öt- venen „fordultak meg" a szak­körben. Először igen sókon jön­nek csak kíváncsiságból. 'De aki megszereti, az rendszeresen jön, aki pedig nem, az elma­rod. Vannak olyan fiatalok is, akik itt szerették ímeg ezt a mesterséget, s -ma mór szak­munkástanulók. Ilyen például Túléri Péter, aki még most is rendszeres látogatója a szak­körnek. 'Nézem a falra 'kilakasztott „nyomdai termékeket", amelyek szöveglát ólomból szedték ki a gyerekek, s magúik 'is nyomták, a „saját" nyomddgépü-kön. Minden termék alatt ott áll a szedő neve. A legtöbben Túléri Péteré és Kugli Beátáé. Péter első éves ö szakmunkás kép­zőben. Eredetileg tengerész -alkart lenni, de almikor Ibéle- k-ósto'lt a nyomdászatba, 'lemon­dott első elhatározásáról. Szü­lei li's örülnék ennék, 'hiszen így nem kel hosiszú időre elsza­kadni a fiúiktól. Kugli Beáta új tag és alig tíz évével a legfiataltabb a szakkörben. Négy hónap óta já-r (rendszeresen foglalkozások­ra. 'Igaz, a „szedőasztOllt" még alig éri fél, de a falon lévő munkái arról árulkodnak, hogy márts „szerélimese" 0 szakmá­nak. — Én szépnék tartom — mondja —, és na-gyan örülök, hogy Tibi bácsi foglblllkorik ve­lünk. 'Egy szöveg szedése igen izgalmas, -és m-ég -a helyesírást is jobban tudom -azóta, amióta ide járok! Sorolhatnám hosszan a myom- ■dáiszszakkör lléllkes tagjainak inevét. ValOimennyien örömmel látogatják a foglalkozó sókat. Ezért lelhet Ihlilnin-i abban, hogy aki -közülük Hlyen fiatalon meg­szereti a 'szakmát, abból biz­tosan kiváló nyomdász lesz. És aki más pályát választ? Az a (nyomdászait Ismerő jóként veheti -majd 'kézbe a nyomdaterméke­ket és ez nem csekélység ... MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombéi István

Next

/
Thumbnails
Contents