Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 33. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. február 9., szerda. Mai számunkból NEMCSAK A NŐKRŐL VAN SZÓ (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK (5. old.) SIKERSPORTÁGAK (6. old.) 1IU UK Ilii A TANÁCS ÉS A LAKOSSÁG „ZÁRSZÁMADÁSA” TEVELEN (3. old.) Tanácsi telkek a magánépítkezőknek Az idei lakásépítési terv szeriint az új otthonoknak or­szágosan már mintegy 80 százalléka az úgynevezett magán­erős konstrukcióban kerül tető alá. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a fővárosban a tervezett mintegy 17 ezer la­kásból hétezret még mindig a tanácsok építtetnek meg — vagyis itt viszonylag mérsékeltebb a magánerő fölénye akkor kéteégkivü'í .megállapíthatjuk: vidéken hovatovább el­söprő többségbe kerültek a sajáterős építkezések. A jelenség okai közismertek: a népgazdaság nehéz hely­zete, az állami költségvetés szűkössége egyre kevesebb le­hetőséget nyújt még az egyébként kiemelt politikái feladat- nők tekintett célcsoportos laikásépítésekre is. így aztán a lakáshelyzet további javítása csakis úgy kép­zelhető el, ha minden eddiginél jobban bevonják a lakos­ság pénzét, muníkáját az új otthonok felhúzásába. Az építkezési kedv meglétéről országjáró kőrútjai során bárlkii személyesen is meggyőződhet: fejlődő községeinkben, városainkban szinte mindenütt magasodnak újonnan épült, vagy most épülő családi és sorházaik, kisebb-nagyobb lakó­telepek. A tanácsaik eddig is igyekeztek támogatni a ma­guk módján, eszközeivel a magánerős építkezéseket. Sok helyen új utcákat nyitottak, állami telkeket parcelláztak, lehetőségeik szerint közreműködtek az építőanyag-ellátás javításaiban. Vált azonban az építkezéseknek két jelentős gátja. Az egyik, hogy a költségeik emelkedésével nem mindig volt arányos a felvehető kedvezményes OTP-hitel maximuma, s ez sok esetben a munkálatok hosszú évekre szóló elhúzó­dását eredményezte. Magyarán: amikor elfogyott a pénz, élőbb mindig keresni kellett valamennyit, hogy aztán me­gint legyen mit elkölteni az építkezésen. A másik hátrál­tató - vagy legalábbis rossz hangulatot keltő — tényező az volt, hogy a falvakban családi házát építők joggal ki- ! fogásolták: nekik miért nem adja meg az állam a két gye­rek után a hatvanezer forintos szociálpolitikai kedvezményt? Ma már — szerencsére — más a helyzet. Az építkezők a korábbinál több OTP-lhttelhez juthatnak, s megszűnt az indokolatlan megkülönböztetés a szociálpolitikai kedvez­mények ügyében is. Jelentős segítség a magánerőből épít­kezőiknek az is, hogy a helyi tanácsok egyre több helyen élnek az állami építési telkek tartós használatba adásá­nak lehetőségével. Bár a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy néhol az állampolgárok még kissé ide­genkednek ettől az új jogi formától: szívesebben veszik, ha a saját nevükön van nemcsak a ház, hanem a tellek is. A személyi tulajdonú telkek vásárlása különösen azóta lendült fel, amióta azok után már nem kél! ingatlanszerzési ille­téket fizetni, ha három éven belül felhúzzák rá a házat. Egyébként ez az intézkedés is az építési kedv fokozása ér­dekében történt. Illetékfizetési kötelezettség természetesen a tanácsi tel­kek után sincs, ezek használatbavételi díja általában ol­csóbb, mint a személyi tulajdonú telkek vételára. A Mi­nisztertanács 1983. január elsején hatályba lépett határo­zata szerint a telkek használatbavételi díjátt úgy kell meg­állapítani, hogy az fejezze ki a reális keresleti-kínálati vi­szonyokat, s ugyanakkor mozdítsa elő a telekgazdálkodási és lakásépítési célok elérését. A használatbavételi díj tehát igazodik a hasonló építési telkek helyben kialakult forgal­mi vételárához, a telekkialakítás költségeihez, s a telkek iránti helyi igényekhez is. A tapasztalatok szerint a tanácsok a legnagyobb segít­séget azzal tudják nyújtani, ha közművesített telkeket biz­tosítanak a magánépítlkezőkinek. Igaz, (hagy így az állam­polgárok ,talán valamivel drágábban jutnak építési terü­lethez, de utólag már nincsenek gondjaik a víz, a villany bevezetésével, esetleg a csatornázással. A közművesítési feltételek hiányában egyéhként a jogerős építési engedély ki sem adható. A tanácsok számára nyilván az a leggaz­daságosabb megoldás, ha az új építkezések — a helyi ren­dezési terveknek, fejlesztési elképzeléseknek megfelelően - a település meghatározott részeire csoportosulnak: így szer­vezettebben, olcsóbban tudnak gondoskodni a szükséges közművekről. Több konkrét példa is van már arra, hogy a helyi taná­csok a lökossáa igényeit és lehetőségeit ismerve úgy dön­töttek: a célcsoportos lakásépítkezésre kapott pénz egy részét a magáhépfltkezésekhez szükséges telkek előkészíté­sére, közművesítésére fordítják. így egy kulcsrakész lakás árából akár nyoilc-tíz család lakásgondjának megoldását is segíthetik, közművesített telkek biztosításával. Maximal izmus lenne persze a tanácsoktól azt várni, hogy mindenütt .Saját anyagi erejűikből áldják meg ezt a felada­tot, amikor valamennyi területen takarékosabban kell gaz­dálkodniuk. De aktív részvételük a magánerős építkezések támogatásában semmiképpen sem nélkülözhető. Jó példái immár országszerte a tanácsok és az építkezők összefogá­sának az úgynevezett közműtársulósok létrehozása. Az együttműködés valamennyi lehetőségét szinte felsorolni sem lehet. Sok új utca közművesítése történt már - megfelelő szakmai irányítás., tanácsi szervezés mellett - társadalmi I munkával. Előfordul, hogy az állaim, a közművállalat a csö­vet, a vezetéket adja ingyein, s a leendő lakóknak csak az egyéb költségekre kell a ipénzt összeadniuk. Sok-sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy az építkezés­be vágó csalódók minél előbb új, önálló otthonukba köl­tözhessenek. De megéri, főleg, hü az építkezők maguk mö­gött tudhatják a tanácsok sokoldalú támogatását is. DEÁK ANDRÁS Folytatta munkáját a madridi konferencia A madridi 'komgresszusi pa­lota előtt kedden reggel fel­vonták 35 nemzet zászlaját, je­lezvén, hogy másfél hóntapos szünet után folytatja munkáját őz európtaí biztonsági és együtt­működési találkozó. Elsőnek Fernando Mórán spanyol külügyminiszter kért szót. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány nagy remé­nyeket fűz a találkozó munká­jához, mert az ésszerű meg­egyezést a népek érdeke kí- vánjta, Móráin pozitívan értékelte a szovjet vezetés álltai a' közel­múltban a fegyverzetasökken- Itésre vonatkozóan tett javaslta­tokat, vallldmint a Varsói Szer­ződés tagállilalmaiioük prágai nyilllaitkoZaíát. „Az ókmány - mondotta -, figyelemre méltó együttműködési szándékot tük­röz. Kormányom ntagy gond­dal tanullimányozta." Kijelentet­te: a prágiaii dokumentum Megérkeztek Moszkvába' a KG ST-1 a górsz á g ok ko mmiuniis ta - és munkáspártjai központi bi­zottsági titkárainak, s a tag­országaik állandó KGST-lképvi- selőinek konzultatív munkata­lálkozójának résztvevői, köztük a Magyar Népköztársaság kül­döttsége : Havasi Ferenc, az „olyan dicséretre méltó óhajt fejez ki, amely mozgásiba hoz­hatja', szélesítheti a fegyver­zetcsökkentésiről, a leszerelés­ről fólyó tárgyaló sokait". A konferencia munkájáról szólva azt enteilte ki,, hogy „a madridi megegyezés jelentős lépés lenne az európai enyhü­lési foHyaimaKban”. A 'keddi plenáris ülésen miég nyolc ország képviselőije kért szót, fejtette lói kormánya véle­ményét. A csehszlovák küldöttség ve­zetői®, Hja Hullliinsky nagykövet .ismertetést adott a Varsói Szer­ződés tagálltaimáfi 'Politikai Ta­nácskozó Testületének práigaii ínyitatkozatáról, aimelly - mint mondotta — kifejezi a tagálla­maik eltökéltségét a háborús veszély csökkentésére, a fegy­verzetkor látó zásban valló érde­mi élőreiépélsre. Az NSZK küldöttségének ve­zetője, Jörg Kastl — mivel or­szága a Közös Piac soros elinö­MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagija, a Központi Bizott­ság titkára, Marjái József, az MSZMP KB tagija., miniszter­ein ök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-lképvíselője. A tesltvérpá rítok, a testvér- országok képviselőit Vlagyimir Dofcj'ih, az SZKP KB Politikai 'ke - a tízek nevében beszélt. Hangsúlyozta annük szüksé­gességét, hogy a helsinki záró­okmányt minden vonatkozás­iban tairtsálk meg, s azzbil vá­dolta a szocialista országokat, hagy „megsértik a helsinki el­vetet".' Az Egyesült Államok küldött- ségivezetője, Mtax Kalmpelman felszótalásá'ban azt mondotta, .hogy a kelet-nyugati kapcso­ltatokban még jelentős tényező a ‘bizallmotfainság. „Az USA Ikész további időt, türelmet és erőfeszítést szentelni a madridi találkozó sikerének" - ámítot­ta. A konferenciához közéi álló diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a nyugati felszóla­lók — a kará'bbiaklhoz képest - .mérsékeltebb hangnemben fo­galmaztak. A madridi találkozó követik e- ző plenáris ülésére pénteken 'kerül sor. Bizottságának póttagja, a köz­ponti bizottság titkára, Konsz- tainfyini Ruszakov és Nyikolaj Rlzsikov, az SZKP KB titkárai, Nyikolaj TafiZin, az SZKP KB tagija, m iniszrt er e I nők - h el yett e s, a Szovjetunió állandó KGST- képvliselője és más hivatalos személyiségek fogadták. Púja Frigyes Franciaországba látogat Púja Frigyes külügyminiszter Claude Qheysson francia kül­ügyminiszter meghívására feb­ruár 9-én 'hivatalos látogatásra Párizsba utazik. A salvadori felkelők folytatják támadásaikat A sallvadori kormány a hét elején újabb csapatokat kül­dött az ország éisralki ir-szén fekvő Ohatatenaingo megyébe, ahol a felkelők támadásai már a megye központját fenyege­tik. A 'Farabundo Marti Nem­zeti FePszaibadítási Front har­cosai már négy kilométerre m eglközelí tették Ghafa ten a mg o városát, s bevették a közvet­len közelében fekvő San Mi­guel de Mercedest. A kormány Morazan megyé­ből vonta ki az erősítésül kül­dött csaipatakat, amely ék „elit partizánvadász” különítmé­nyek. 'Nagyobb geriílllaakoiálcat je­lentették a közép-amerikai or­szág fővárosából és Cuscatlao megyéből' is; itt a felkelők el­foglalták San Jósé Guayabal városát. Havasi Ferenc Moszkvában Huszonöt éves a népi ellenőrzés Megyei ünnepség a régi megyeházán A huszonöt éves népi ellenőr­zésit kösz öntették tegnap dél­előtt a regi megyeháza díszter­mében ai népi ellenőrök, a népi ellenőrzési bizottságok tagjai, a megye társadalmi szervéinek, szervezeteinek vezetői. Az elnökségiben foglalt helyet K. Papp József, a megyei párt- bizottság első .titkára, Dudás János, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság tagjai, Császár József, a megyei tanács elnö­ke, Falud! Imre, a megyei NEB első elnöke, és dr. Tóth Bálint, a megyei NEB nyugalmazott el­nöke. Az ünnepség a' Himnusszal és szavalattal kezdődött, majd Merkl Ferenc, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke mondott1 ünnepi beszédet. Elöl­járóban arról szólt, hogy a je­lenlévő ünneplők egyben, ünne­pelitek is, hiszen hosszabb-rövi- debb ideje dolgoznak a népi ellenőrzés kötelékében. Az ün­nepség alkalmat ad arra is, hogy visszatekintsünk a megtett útra, az elmúlt negyed évszá­zad eredményeire és egyben szóljunk o jelen feladatairól is. A huszonöt év alatt Tolna me­gyében mintegy 10 ezren vettek részt az ellenőrző munkában. Az 1957-es pártértekezlet a po­litika fő irányát abban jelölte meg, hagy harcolni kell, o mar­xizmus—leniimizmus alkotó al­kalmazásáért, a szubjektivizmus, az ellenséges és a hibás néze­ték ellen. Célul tűzték ki a tö­megekkel váló szoros együtt­működést, a munkásosztály, a nép hatalmának védelmét, a társadalom gazdasági alapjai­nak megerősítését. Mli'nlt már annyiszor, akkor is bebizonyo­sodott, hogy a sziláírd elvi po­litika az, amely alapját képezi a párt és a nép közötti biza­lomnak, hogy a magyar mun­kásosztály, o nép a jó célokért nagy erőfeszítésékre képes, és a bizalomra bizalommal felel. Ez történt a népi ellenőrzés megalakításaikor is. A párténte- kezletet követően határozat született a lenini márkás-pa­raszt felügyelet hagyományait követő népi ellenőri szervezet létrehozására', decemberben az a bizottságot, rövid idővel utá­na megválasztották a városi és a járási tanácsok is a terül éti bizottságokat. A megyében. 58 választott testületi tag vett részt a hálózat megszervezésében, a munka irányításában. A párt­szervezetek számos kipróbált, tapasztallt, Iköztiszlel'eitben áll'ló embert küldtek ai bizottságokba. A népi ellenőrzés előtt álló feladatokra rávilágítanak a tör­vény bevezető sorai „Annak ér­dekében, hogy az állöm rend védelme, a nép vagyonának pazarlása eieini harc, ai törvé­nyek, rendéletek betartása és végrehajtása szeies társadalmi támogatóssal megfelelő szerve­zeti keretek között fólyjék, je­len törvény létrehozza a népi ellenőrzést." .Elismerés és köszönet illeti az úttörőket, akik ezt a. munkát el­kezdték. A mai hálózat — több mint ezer népi ellenőr — mint- (Folytatás a 2. oldalon.) országgyűlés élfogadta az erről szóló 1957-es VII. törvényt. A Tolna megyei Taináos 1958. feb­ruár 21-i ülése választotta meg Az ünneplők és ünnepeltek Merkl Ferenc, a megyei NEB elnöke ünnepi köszöntőjét mondja

Next

/
Thumbnails
Contents