Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
©Képújság 1983. február 5. Jugoszlávia Egy legenda nyomában Az emberi szervezet bonyolult villamos generátorhoz hasonlítható: mlinden szerve és sejtje bioáramot termel. Bizonyos bioára mok csak járás közben — a csontokra nehezedő terhelés hatására termelődnék. A lett orvosok újabban mesterségesen áílitjók elő ezeket a gyenge áramokat a gyógyulási folyamat felgyorsítására. Vizsgálatok bizonyították, hogy az egészséges csont elektromos aktivitása elősegíti az anyagcsere-folyamatokat, meggátolja a fcálciumtartalmú sok elvesztését A traumatológusok mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bioáramok mesterséges stimulálá- sa elősegíti a törések gyógyulását. Most az ágyhoz kötött időszak alatt a kezelések lehetővé teszik a „fekve járást”. Eközben a csontszövetekben helyreálinak a sérült fiziológiai folyamatok, gyorsabb a regenerálódás. Az ezüstös sirályok több ezer kilométeres út megtétele után évente visszatérnek a kaspi- tenqeri Glinjanij szigetére. Rövid idő alatt fészket építenek magúiknak, és fel,nevelik utódaikat. ősszel a, háromezres si- rálycsa'pat elhagyja a szigetet, a következő tavaszig. A Glinjanij-szigetet az állam védett területnek nyilvánította. A szovjet tudósék a, ritka állatok tipológiáját feltáró tudományos kutatómunkát folytatnak, hogy ezzel is elősegítsék a madarak szaporodását. A Glinjaoij-szigeten lévő terület az Azerbajdzsánban lévő rezervátumoknak csak egyike. A jelenlegi ötéves tervben az ilyen területek nagysága 60 ezer hektárra növekszik. Vlagyimir Lazarev felügyelő (képünkön) megfigyeli a sirályok életét, gyűrűvel látja el , őket, melyek feltárják a tudósok előtt a ritka madarak vonulási útvonalait. A felügyelő mindennap körüljárja birodalmát, amit védencei nyugodtan vesznek tudomásul, hiszen teljesen hozzászoktak. Munkáját ezüstsirály a magasba emelke- az ősz beköszöntőig folytatja, dik, a következő tavaszig el- Ekkor a több mint háromezer hagyja a szigetet. Az ahaltekini ménes Mongólia Gyógyszerújdonságok A népi gyógymódok kutatóintézetének munkatársai nemrég új gyógyszert: a Procaprint adták át klinikai kipróbálásra. Készítésénél a régi néphagyományt követték: a mongol pásztorok ugyanis már ősidők* óta gyógyhatást tulajdonítottak a vadkecske szarvából készített különleges pornak. A gyógyszervegyészek vizsgálata kimutatta, hogy ez a por valóban kiváló stimuláló szer, hatása egyenértékű az ismert Ptantok- rinéva'I. Az új gyógyszer elsősorban idegbetegségek kezelésében, magas vérnyomás, valamint szellemi, fizikai fáradtság, kimerültség esetén hatásos. Ugyanennek az intézetnek másik készítménye egy orgona- virágból nyeri alapanyagát. Kiváló vérzéscsillapító. Gyógynövény-kivonatból készült szirup is szerepel az újdonságok között. Ez gyermekek légzőszervi megbetegedésének gyógyítására használható eredményesen. Az ősi gyógymódok tanulmányozásán, a gyógynövények kutatásán túlmenően a kutatóintézet dolgozói gyógyszergyártási technológiákkal is foglalkoznak. Eddig hét nagyüzemi gyógyszergyártási tecnológiáit, valamint tucatnyi ipari termelési szabványt dolgoztak ki és adtak át az ország gyógyszer- gyárainak. Jól ismertek Shakespeare III. RichurdjánOk szavai: „Országomat egy lóért!”, melyek a király sorsát eldöntő csatában hangzottak el. Miég napjainkban is, amikor életünk eléggé megváltozott, a lovakat nagyra értékeljük. Így például az arab mének árfolyama az elmúlt évek aukción elérte a néhány százezer dollárt. Nagy a kereslet az ahaltekini fajta iránt. Nemrégiben a moszkvai nemzetközi tenyész- és sporttá aukción egy NSZK-beli vásárló 29 ezer dollárért vette meg a Kon- durgen névre hallgató hollófekete mént, a Komszomal mén- telep állatát. Ez a tenyésztelep nem messze van Ashobadtól, a Türkmán SZSZK fővárosától. Az egyik legrégebbi faj, az ahaltekimi ló őshazája Türkmenisztán, pontosabban a Kopet- Dag előhegység. Az ahaltekini fajtáira jellemző a büszke tartás, hajlékony nyak, könnyed járás. Jó tulajdonságai közé tartozik még a fürgeség, az erő és szívósság. SÚLYOM ÉS PEJ VERSENYE Türkménisztánban több legenda kering az ahaltekimi lovakról. . .. Egyszer egy hagyományos lóversenyen az egyik pejnek nem volt vetelytársa. összedugták a fejűiket az öregek és úgy döntöttek, hogy a pej egy sólyommal versenyezzen. Hírnökök mentek az ország minden részére, hogy bejelentsék a rendkívüli versenyt. Kiváncsiak ezrei jöttek el. IKivált a tömegből és felment domb tetejére a sólyom gazdája, feldobta a csalétket - egy darab húst - egyszerre indult a pej és a madár. Az ámuldozó nézők melllett villámként vágtatott el a ló, egy perccel később szállt fe'l gazdája karjáról a sólyom. Azt mondják, azóta az ohalltekiiini lovaiknak mindig madárnevet adnak. Sokait mesélhetnénk az ahal- teklinli lovak sportsikereiről. így A kiváló minőségű márkás borok mennyiségében Grúzia az első helyen áll a Szovjetunióban. Ezeket a borokat, melyek eddig már 83 arany, 100 ezüst és 12 bronzérmet szerezték a különböző nemzetközi versenyeken és borkóstolókon, nem csupán a Szovjetunióban becsülik, de importálják a szocialista országok, és vásárol belőlük Anglia, Olaszország, Franciaország, az NSZK, Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Új-Zéland, Kanada, India és Japán is. Az igencsak széles borválaszték magyarázata abban rejlik, hogy a köztársaságban nagyon sokféle szőlőt termesztenek (a világon ismeretes 4000 szőlőfajtából itt 500 őshonos), és a borászat az egyik vezető mezőgazdasági ágazat. Ennek nyoma Grúzia állami címerében* is látható: a búzakalászok szőlővesszővel fonódnak össze. A fehér, száraz borok közül az egész Szovjetunióban legismertebb a cinandali, a vörös borok közül legtöbben a muku- zarnit kedvelik. A kahetyinszko- je (kahétial) ugyancsak a népszerűségi lista első saraiban foglal helyet, de nem marad el tőle a szolhino sem. S nem lehet kihagyni a felsorolásból a rkaciteJit sem, amelynek köny- nyű, kellemes, zomata miatt a nők is nagyon kedvelnek. Az ahaltekini ló egyik szép példánya 1935-ben rendezték meg az Ashabad-iMöszkva közötti versenyt, az aiha'litekiini és jamudi lovak számaira. A tüdőmén lovasak 84 nap alatt tették meg a 4300 kilométeres távolságot. Valamennyi ló végig kitartott és elért Moszkváiba. Tíz évvel később egy 500 kilométeres versenyt rendezitek, melyen a 16 legkiválóbb hazai fajta képviselői vettek részt. Első helyezett az ahaltekini Tarlón mén lett. Az egyik leghíresebb versenyló, Abszent rövid életrajza. 1960-ban a római olimpián Szergej Filatav Abszenten a lovaglásban bajnokságot nyert, 4 évvel később a tokiói olimpián bronzérmet. Abszent a Szovjetunió hétszeres bajnoka. Kazahsztánban a lugovi mémtele- pen áll a szobra, ahol életének utolsó éveit töltötte. iNapjíaiinkbain a Szovjetunió több méntelepén tenyésztik az ahaltekini lovakat: Türkmenisztánban, Kirgiziában, Dagesztán- ban. A tenyésztőik gondos munkával javítottak e fajta küllemén és állóképességén. A nemzetközi aukciókon elsősorban a faj feljavítása céljából vásárolják, illetve lóversenyzésre. ARANYSZŐRÜ LOVAK Az egyik leghíresebb méntelep, ahol ahaiítekini lovakat is tenyésztenek, a tünk menü sztó ni Korrrszomol. R. GSonijev igazgató elmondta az 1920Jban alapított méntelep történetét, mutogatta a sok oklevelet, amelyet különböző lóversenyeken nyertek. Az istállóban minden fó családfáját négy nemzedékre visszamenőleg ismerik. Kutatják a lótenyésztési hagyományokat is, így megállapították péltíáut, hogy a türk- mének sohasem tették jászolba a zabot, haínem az első hónapoktól kezdve a takarmányt a földbe vájt gödrökbe zárták, ennek következtében a lovak szép, kecses nyakúak lettek. iAz ahaltekimi lovak színe: pej, hallófekete, fakó. Külföldön különösen nagy az érdeklődés az aranyos színű mének iránt, amelyek csak Türkmenisztániben fordulnak elő. Beszélik, hogy a lipcsei nemzetközi vásáron 1957-ben a közönség nem hitte ei, hogy lehet ilyen színű ló. Azt követélték, hogy fürdessék meg a Mélekus nevű versenylovat. De a fürdetés után az aranyos csillogás még fényesebbé vált. JEVGENYIJ JEGOROV Ötszázféle szőlőből NDK Teherszállítás - légpárnán A berlini Karl Liebknecht transzformátorgyárban hasznos módszert dolgoztak ki a 450 tonna súlyú transzformátorok és más hasonlóan nehéz berendezésék üzemen belüli szállítására. A szállításra kerülő transzformátort négy, 15 atmoszféra nyomású légpárnakorong emeli meg. így szinte súrlódásmentesen továbbíthatják a hatalmas gépeket. A légpárnás teher siklópályón mozog, az ellenőrzést pedig hidraulikus berendezések biztosítják. Az új módszer lehetővé teszi az NDK-ban épített 500 megawattos erőműblokkok mozgatását és szállítását is. A kábítószercsempészés ellen Jugoszláviában erélyes harcot hirdettek meg az egyre inkább e I sza po rod ó káb ítós ze re se m pé s z csoportok ellen. Jugoszlávia földrajzi helyzete alapján tranzitövezetnek tekinthető: a kábi- tószertermelő országokból ott vezetnek keresztül az utak a Közel- és a Közép-Keletről a nyugat-európái „fogyasztók" felé. A Tanjug jugoszláv hír- szolgálati iroda jelentése szerint a rendőri és a vámszervek az utóbbi öt évben 896 kábító- szercsempészt tartóztattak le és összesen 7282 kilogramm különféle kábítószert koboztak el. A legtöbb esetben hasist találtak a csempészeknél. Az utóbbi években azonban egyre több heroin is megjélent a feketepiacon. Ez pedig különösen veszélyes kábítószer. A letartóztatott kábítószer- csempészek és -kereskedők túlnyomórészt külföldiek. Különösen sok közöttük a török, nyugatnémet, libanoni, iraki, pakisztáni, olasz és holland. A vizsgálatok során kiderült, hogy az elkobzott kábítószer java részét ai nyugatnémet feketepiacnak szánták, de sok került belőle Olaszországba, Ausztriába, Svájcba és más nyugat-európai országba is. A veszélyes csempészet és feketékére skede le m felgöngyölítésére a jugoszláv hatóságok erélyes intézkedéseket tesznek, az ügy nemzetközi vonatkozásai miatt szorosan együttműködnek az Interpollöl és a kábítószerkereskedelem ellen küzdő más nemzetközi szervezetekkel is. A földrengés után épült Az üzbég fővárost, Taskentet 1966-ban nagy földrengés rázta meg. Sok ház összedőlt. A földrengés után épült és épülő új lakónegyed. Az Üzbegisztán Szálló Taskentben Mesterséges bioáram Grúz borpincében Lazarev felügyelő egy sirályt vesz szemügyre
