Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

aKépújság 1983. február 1. Moziban A jelenség, akit Búd Spencernek hívnak... ...ezúttal szép (tengeri 'kagylók bóldog gyűjtögétője, akiinek ép­pen csak fintorra 'Húzódik orca, amikor egy amerikai tenger­alattjáró periszikápija (Nápoly környékén átdöfi báitkájta fene­két. Később megtudjak, (hogy vdla'ha, félelmetes rugby­játélkodfeént, Bulldózernek hív­ták. Az amerikai IHaditengeré- szeikkél (fi1lmlHossz!at dúló vetél­kedése ikenetezíi a továbbiakban a vaskos Humorban és látvá­nyos verekedésekben bővelkédő eseményéklet. A Búd Spencer-fillmék bíráló­ja alká'r (könnyen .is véheti a dolgot. .El se kéll mennie a mo­ziba, csak kilhiúzza a „SABLO­NOS" féEratú fiókot és kibo­rítja ia címszavaikat: sablonos töritónet... visszaköszönő fordu­lataik... százszor ismételt bu­nyók... kiialpadőíélben az ötlet­tár.. ernyődnek a osattalnók. Kész. Fi'lim élntézve, kriitilka ma- gasztosságia megőrizve. Az íté­szek, érdekes módon, mégsem (mariadnak ottlhon, ha jól em­lékszem a soijtávetítésekre. (Sőt, ismerőseiket is becsempészve) éppúgy dugig töltik a vetítőhe­lyi séget, mint később a közön­ség a .mozikat. A sötétség leple alatt mindenesetre ijól kiszára- kozzák imagukat, mielőtt házá- menlnének fanyalogni. A szórakozás ez esetben kulcsszó. Sem a' főszereplőnek, sem a rendező Lupának nem jutna eszébe, hogy a vlilág nagy fii mfongaillmtrzási Ki mit tud- jóbam „művészi áttörés” ika’tegó- riáiban indiítsák műveiket. Egy­szerűen tudomásul veszik azt a tényt, 'hogy egy világhírű iég- tornásztől (hajmeresztő szálfákat, egy zongora virtuóztól (bravúros futamokat vár minden előadá­son a közönség. Búd Spencer- től viiszont óriás termetben la­kozó békés természetet és a sze­Léhef-e még újat mondani Molnár Ferencről? 'Évtizedeken át volt a világ 'ünnepelt drá­maírója, afciinék hírneve Buda­pesttől körülllfutoíta a Földet, de az irodalomtörténet, imlinfha so­kallta volna ezt a dicsőséget, a talpszélre szorította. Nem is ok nélkül, de az is 'igaz, hogy két — legalább két — ímesltermű is jelzi pályáját, mert a Pál ut­cai fiák fájdalmas visszaemlé­kezése, az Útitáirs ö száműze­tésben igazi irodalmi érték. (Persze Molnár elsősorban drámaíró volt, s ifjúkori sike­rétől, a .Doktor úrtól kezdve színművek tucatjait gyártotta, köztük az Olympiát, aim'i talán legjobb darabja. (Nem remek­mű, viszont ennek állapján ta- nlítaini lőhetne a drámaíróit, ké­sői sikeres kortársaii, mint a ná­lunk is egyre többet szereplő Neiil Simon, tamilnak is täte. lAz Olympliálb'an mllnden a he­lyén van, öndöngős ügyességgel, pedig a darab története elfér egy sovány, végeredményben nem is túl elmés anekdotában. Iídséget időnként meghazudtoló fantasztikus verekedéseket. Né­ha, egy-egy Ibólondos tv-adás erejéig el leihét ettől térni, az artista fuvdlázihat, a zongoramű­vész karikatúrát (rajzolhat, stb. Tolón Búd Spencer komolyan is kitűnő iFa'Kstaff lehetne Ingmar BergimOin rendezésében. Am az ilyesmi csak ideiglenes kitérő le'het, a közönség hamarosan követelné az lismert mutatványt. iLdhet, hogy mór az eddig le­írtakkal 'is alaposam elvetettem a sáiykat a túlságosan alacsony­ra állított iméroe alatt. Most már mindegy, folytatom. Ugyan­is bizonyos értékeket vélek fel­fedezni abban, hogy e filmek kitalálói és készítői erőszakkal és fenyegetésekkel teli .világunk­ban nem válnak a nyers testi erő egyoldalú dicsőítőjévé. A főhős, '(akár -Riedone, akár se­riff, akár Buldózer) osak hosz- szas provókálás utón, nagyot Mótnór kezében azonban ez a kétes nyersanyag is arannyá változik, s kifogyhatatlan ötle­teiből arra is futja, hogy ami­kor a harmadik félvonás végén a néző ágy érzS, minden rend­ben van, 5 is így gondolta, újabb, várattam fordulatot ad­jon a történetnék. Legalább öttvem éve van szín­padon, legalább ötven éve vál­tozatlan siker, s az is 'lesz, na­gyon sokáig. A veszprémi 'színház Olympiá- ját hatásos, korhű környezetbe helyezte Sík Ferenc, s végered­ményben jó az előadás is, a si­ker mindenképp ezt mutatja. De Molnár Olympiája mégis csak fanyarabb, hercegi hősei éppen azért Olyan ostobák, mert ko­molyan hiszik felsőbbrendűségü­ket. Itt, főleg az első felvonás­ban, a nők egy kicsit affektál- nalk, pedig Plató-Ettingen her­ceg tábornok és házJa népe meg­győződéiből nézi le a köznépet és a demokráciát gyűlölik a so­kat emlegetett főszerkesztőkben, sóhajtva, veszii elő félelmes ök­leit. Sőt, nem egyszér barátjá­vá is teszi a legyőzött ellénfe- let. (Ha osak nem menthetetle­nül .gazemlbér az (illető I) E film­jében (kikötői csibészekből pró­bál rugbycsapatot formálni. Eközben az# követeli tőlük, hogy biggyenék egy célban, lel­kesedjenek és dolgozzanak ke­ményen. Csupa Olyasmit; ami félmőttes Iközhélyszótórunk sze­rint teljesen hiányzik a mai fia­totokból. Lehet, hogy minket el is iküldenénék valahová, ha megpróbálnánk azt 'prédikálni, omit egy 'szupersztár .szájából elfogadnak. Káir, hogy a film készítői nem maradtak követ­kezetesek. Az utolsó Ijetemetsor hatásosabb lenne, .ha a fiák .Bulldózer személyes közreműkö­dése nélkül dobják be az áhított gólt. akik kis noteszokba írnak mara­dék ceruzájukkal. Az Olympia azzal vígjáték, hogy a maguk valóságában ábrázol dölyfös és ostoba arisztokratákat, akikkel széniben a vidámság a daliás huszárkapitány oldalán van, aki valóban huszáros csínnyel vág­ja ki magát, elégtételt szolgál­tatva a nézőnek is. A veszprémi Olympiát a vi­dám játék jellemzi, mindenki tudja, hogy mindössze egy ka­rakán huszárkapitány jóízű tré­fájáról van szó, tóhát semmit nem kiéli komolyan venni, talán maigát Molnár Ferencet sem. A színészék maguk is 'szemmel lát­hatóan örülnék, hogy Ilyen ko­média részesei tehetnék, ez jel­lemzi valaímennyiőjüik játékát: Saárossy Kinga, DObas Ildikó, Demjén Gyöngyvér, Szabásztól Sándor, Bl'aSkó Balázs, Joós László egyformán a hülyén van. Vajda Károly pedig oly meggyő­ző Krehil csendőr, hogy néhány mozdulatáért is nyíltszími tapsot kap. Rádió Já reggelt, Magyarország Néhány eve történt, Ihogy kül­földről hazafelé tartva még több száz kilométerre a imtagyar ha­tártól a. rádió gombját csavar­gattam. ValldrrVi álmOssógűző zenét kerestem, lamíkor egyszer csók váratlanul felcsendült a Rákóczi -indáié. Nehéz lenne azt az örömöt, (Hangulatot fcife- fejezn'i. Több ezer kilométeres utazás utón, még tölbb százzal előttünk, néhány pillanatra már otthon .voltunk. Az éter hullá­maim 'Magyarország jött elénk. Aztán völgybe fordult az út és elbóllkult a Kossuth adó (hangja. Később közeledve Hazafelé, új­ra jól hóltottuk la reggeli 'híre­ket (és akkor még a reklúmimű- sort is szívesen iHalligattuk. Azt (hiszem, a tízmillióiból na­gyon sokan vagyunk, akiknek a rádió mond először jó reggelt, akik ébredés 'utóin rögtön be­kapcsoljuk a készüléket, és akik azt .még a fürdőszobába is ma­gunkkal Visszük. A mosakodás, borotválkozás, reggélizés köz­ben hallgatott rádióműsorok szerkesztői is tudják ezt. Régi meggyőződésem, hogy a haj­nali indítású Jó reggelt műsor a rádió egyik legjobb műsor­blokkja. Hírek, tudósítások, rö­vid, .páirmandatas (beszámolók váltják benne egymást. Sokszor bemondják a 'pontos lidőt és az információk között 'kellemes ze­nét is hallhatunk. A (korán ke­lőknek háromnegyed ötkor han'gzi'k el először a hívás, min­dig fontos gondolatokat közlő Szót kérek, vagy a 'Reggeli pár­beszéd, amit háromnegyed hét­kor újra megismételnek. A nyolcórai híreket a Jeqtöbben már nem otthon hailgotják és a műsorismentetőnék is Ibizonyára lényegesen (kevesebb haikjató- ja Van, mint az előzőiknek. Tulajdonképpen ha valaki so­ha sem venne a (kezébe újsá­got, nem .nézne televíziót, csak éppen a reggeli rádióműsort hallgatná, alkkor is tájékozott lenne kői- és belpolitikái dol­gainkról, kulturális életünkről, a megjelenő új könyvekről és óItalaiban mindenről, amiről egy tájékozott, intelligens embernek tudnia kell. Természetesen Ilyen, csak a rádióra hagyatkozó em­ber nincs, de ha lenne, a nap­ra vonatkozó alapvető, ismere­teit a rádiónak köszönhetné. És elsősorban ezért ijó a Jó reggelt című műsoröSszeáHiítás, amely- lyél a rádió hazánk minden la­kájának kíván jó reggelt. Tj. Kossuth könyvek Dymphna Cusack regényei (Az ausztráfiéi írónő két regé­nye, a Hőhullám Berliniben és a Fekete villáim jelent meg immár — ebben a felállásban is — har­madik kiadásban a Kossuth Ki­adónál. (Mindkét regény a fasizmus­ról, a fajgyűlöletről szól, más­más időpontban, más-más tör­ténet tormájában. Külön aktu­alitást ad a könyvnek, hogy az idén ötven éve került Németor­szágban hatalomra Hitler. Mindkét regény legfőbb érde­me, hogy érdékes, fordulatos - ha nem volna a krímiik számára fenntartva a jelző, aztomonda- nám —, izgalmas a cselekmé­nye. Szép és eleven a stílusa, rbindenkinék ajánlható, aki még nem olvasta, mert tállá! benne örömet az is, aki szórakoztató olvasmányt keres, az jts, aki tör­ténelmi és társadalmi ismeretek­re vágyik, és az i;s, aki szép irodalmat szeretne Olvasni. A fi­gurák, jellemek megformálása nem vetekszik ugyan a nagy írók ember ábrázoló sóval, de például a Fekete villám mel­lékszereplői jól megformált, „igazi" embereik. Külön érde­kessége a' regénynék, hogy szinte ismeretién földrészre, Ausztráliába kafauzólja e‘1 az olvasókét. CSONTOS KAROLY ...és megjelenik az úr, aki a filmet sikerre viszi Színházi esték Olympia CSANYI LÁSZLÓ Hangverseny Torma Gabriella és a Miskolci Szimfonikusok Szekszárdon Nem mindenki tudja1, de az egyik legfon­tosabb Információ a* Miskolci Szimfonikus ze­nekarról — vezetője Mura Péter —, hogy jelenleg az ország egyetlen, függetlenített vidéki zenekara. Ez annyit jelent a gyakorlat­ban, hogy tagjai, más zenekari muzsikusoktól eltérően, nem kényszerülnek színházi szolgá­latra, részidőben! tanításra, egyéb foglalatos­ságra. E dőlog jó is, ám az együttes hatvan zené­szére 1963 óta fokozott terheket ró. Két évtized munkássága, eredményének könyvelendő el az a puszta tény, hogy a nehéz s egyre nehezülő körülmények közepette is ilyen formában ma­radhattak; ezalatt Európában, rádiófelvétele­ken, lemezkiadásokon, országunk hangverseny- termeiben ellslmerendőt mutathattak fel. Január 26-1 koncertjüket Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányával kezdték. Címről esetleg kevésbé, de több dallamfordulatát meglehető­sen jól ismerheti a nagyközönség rádióból, televíziós műsorok aláfestő zenéjéként... Meg­szólaltatását korrektnek, „bemelegítő jellegű­nek” éreztük. Lévén volt miihez készülődnünk; Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játszotta ezt követően Torma Gabriella, igen magosrendű művészi élményhez juttatva bennünket. A fiatal művésznő a Zeneakadémián Wehner Tibornál kezdte tanulmányait, ezeket diplomá­sán, a jelenben is folytatja, immár az állam ösztöndíjasaként. (A párizsi Conservato'ire de la Musique növendéke, ezért Is halljuk honi pódiumainkon viszonylag ritkábban. Profesz- szorának hajdani növendékei közt ott van Dinu LUpatti neve Is ...) Túlzás nélkül átírhatjuk, hogy a hangverseny tetőpontját jelentette a zongoraverseny, mert technikailag ragyogó volt, energikus volt, he­lyenként — a közép „tétel" például — csak­nem költői ... A megállapítással — tudniillik, hogy a tető­pontot adta — nem a később elhangzottak minőségére szeretnénk utalni. Azok jellegük­ben is mások, tehát nem jól hasonlíthatók. Kákái verbunkos szvitje például, amelyet szerzője 1950-ben komponált, 'kimondottan oldó, üdítő hatást hozott közénk, noha mind­végig kísértet erz az érzésünk, hogy a könnyű­zenei stílusok — operett — határán járunk. Ellenkezőleg Gershwin Kubai nyitánya! Jól­lehet a szerző sok dzsesszes élemet használ, szimfonikus zene a javából, olyannyira', hogy a csattogó kasztamyetek, csörgő-zörgő szer­számok, rumbatökök világától megittasu'lt kö­zönség soraiban tón nem is volt, aki nem derűsen mosolyogva távozott. .. DOBAI TAMÁS Tévénapló Ablak A rendszeresen jelentkező tévéműsorokat állandóan fe­nyegeti a veszély, hogy egy bizonyos idő elmúltával nem­csak megszokottá, hanem esetleg unalmassá, érdektelenné válhatnak. Nos, vonatkozik ez a sokak által nézett, kedvelt Ablakra is, ám - mint a legutóbbi adás is bizonyította — a műsor készítői, közreműködői mindent megtesznek e veszély elhárítására. Legfőbb erényeik többek között a témák ki­választásában, azok feldolgozásában keresendők, s feltét­lenül szólnunk kell az aktualitásról, az igen kevés kivétellel közérdeklődésre számot tartó kérdések megválaszolásáról, A legutóbbi Ablak például köntörfalazás nélkül informált a meghívott illetékesek segítségével az áralkalmazásról és árfelügyeletről, s megtudhatták a nézők, hogy mik tartoz­nak a hatósági, s mik a szabadáras kategóriába. Szintén sokakat éüntő problémát vetett fel egy Kecskeméthez csa­tolt község, Kecskemét-Hetényegyháza kapcsán a műsor, megszólaltatva egy érdekeltet: A közigazgatásilag város­hoz csatolt települések miért nem vonhatók be mindenhol a helyijáratú autóbusz-közlekedésbe? Talán nem haszonta­lan ide írnunk a kérdésre elhangzott választ, hiszen az or­szágban lévő mintegy ötven ilyen község között bizonyára Tolna megyeiek is vannak: A csatolt település helyi járatú autóbusz-közlekedésbe való bevonásának előfeltétele az, hogy a két helység között lakóházzal egybefüggően beépí­tetlen távolság a két kilométert ne haladja meg. Ugyancsak aktuális - és érdekes - mozaikdarabjai vol­tak a műsornak az adásból elmaradhatatlan friss közúti in­formációk, a meteorológiai előrejelzés, de hallhattunk — kritikai hangvétellel — közérzetet rontó bosszúságokról is. Bálint gazda — dr. Bálint György — ezúttal dísznövényekről adott tájékoztatót, s a „kutya-macska" blokkban az állat­barátok kaptak hasznos tanácsokat. Az egyébként gyorsan pergő, színes, figyelmünkre nem hiába számító Ablaknak talán ez volt az egyetlen része, amelyből kevesebb is elég lett volna. —szék Hét végi délelőttök Lehet, hogy a szabad szombatok általános bevezetésének nem örültek annyira a televíziósok, mint mások, hisz az ne­kik pluszmunkát, több gondot jelentett. A szombat délelöt- töket is tartalmas, szórakoztató műsorral kellett kitölteni. Az elmúlt hét végi déleláttöket a televízió előtt töltve el­mondhatom, hogy véleményem szerint ez jól sikerült. Az el­sősorban gyermekeknek szánt műsorokon egy felnőtt is jól szórakozhatott. Bár a reggeli iskolatévé adását valószínű­leg a legtöbb gyerek végigaludta, de az egyébként is is­métlés volt. Szerintem nagyon kevés nézője volt a szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsorának is. Utá­na a Csillagok küldötte, bájos kislány új kalandjaira már az álmosabb lurkók is tévé elé ültek, mint ahogy Szecskő Tamás felmérése nélkül is határozottan állíthatjuk, hogy Magilla Gorilla nézettsége is magas. A Maláji tigris kaland­jait is megnézhette újra, aki előző este nem látta, sőt, gya­nítom, hogy voltak, akik másodszor is megnézték, miként a rettenthetetlen Onedin kapitány ki tudja hányadik kaland­ját is. A vasárnap délelőtt is elsősorban a gyermekek szórakoz­tatásának jegyében telt el. A Mindenki iskoláját követő rajzfilm-összeállítás kedves filmjei bizonyára sok gyereket vonzottak a tévé elé, mint ahogy évtizedek óta újra és újra Foxi Maxi kalandjai, amelyek elsőit még gyermekfejjel néz­tem, legutóbbit pedig a fiammal együtt. A térkép című so­rozat vasárnapi száma érdekes, sok új ismeretet nyújtó volt. Válaszolt a elmében feltett kérdésre, a Milyen volt a vad­nyugat? című film is. Kalocsay Miklós tud a gyermekek nyelvén beszélni, és Kuckó című műsorának szerkesztői sok érdekes ötlettel, jó kisfilmekkel színesítik a műsort. összegezve az elmúlt hét végi tévés déleláttöket, azt hi­szem, hogy sok gyereket és felnőttet kötött a műsor a ké­szülékek elé. Márpedig a televiziómüsorok legnagyobb si­kere a minél magasabb nézettségi szint. így dicséret illeti a szerkesztőket. De hadd tegyem hozzá azt is, hogy nem lenne baj, ha nem ilyen jól végeznék munkájukat, és ke­vesebb gyerek töltené fotelban a hét végét, hanem kimen­ne a szabadba, mozogna, kirándulna a jó levegőn. De, ahol ez nem így történik, ott sem a tévét kell okolni. Inkább a szülőt, ha nem tereli a gyermek érdeklődését bizo­nyos műsorok felé, hanem engedi, hogy az mindent, válo­gatás nélkül megnézzen. Tamási Vadnyugati metódus Az ember nemcsak a barátaitól tanulhat. Egyetlen ame­rikai filmes barátom sincs, mégis javaslom megfontolásra — némi módosítással — egyik ötletüket. A vadnyugat tény­leges múltját és a westernfilmek üzemszerű készítésének metodikáját bemutató pompás svájci dokumentumfilmet valószínűleg sokan látták a tv-ben. így azt is, hogy mielőtt egy-egy sorozatot piacra dobnának, kísérleti mozikban mu­tatják be egyes részleteiket. A közönség a film nézése köz­ben osztályoz. Nem járhat azonban mindenki a filmesek kedvében, még ha netán a rendező lefizetné is. Ugyanis másokat érzékeny elektródákkal látnak el, mérik érverésü­ket, szívdobogásukat, még az izgalom kiváltotta verejtékük cseppjeit is. Nos, ezt a metódust kellene átkölteni. Értekezleteken, unalmas előadások alatt. A mérőműszer skáláján a minden­kori előadó orra előtt lengene ki a tetszés nem tetszés mu­tatója, az unalom és idegesség vibrálását pedig ügyes át­tétellel a saját testén, ütőerein, szivén érezné, illetve azok az ő verejtékmirigyeit késztetnék működésre. Beláthatatlan távlatok! O. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents