Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
a Képújság 1983. február 27. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogy ne zavarja a nyugalmat Sümegi Jánösné deasli olvasónk melllett még niégyen írták alá az alábbi leveleit: „Lakásunk közelében van a Sárközi kisvendéglő, melyben diszkózene szórakoztatja a vendégeket Ikéső délutántól este 10-11 óráig. Azt szeretnénk tudni, hogy kell-e tűrni nekünk ezt a hangerősséget a mindennapi munka után. Gyermekeink nyugalmát is zavarja, nem beszélve a szomszédokról, ahol több beteg ember is van. Most zárt ajtó, ablak mellett sem lehet pihenni, csak záróra után. Mi lesz velünk hyáron?" A tevéiét a decsi Nagyközségi Közös Tanácshoz továbbítottuk, alhonnfan K óvá cs Sándor elnök válaSzollt: „JA pantaszbéjeienltéssel ktaip- iCsolbtban vizsgáliatbt tartottunk. A kisvendéglőt a Szeik- szárd-Sárköz és V'icféke Áfész üzemelteti. A kisvendéglőben 1983. február 7-ién vezetőváltás történt. Az egység új vezetőjét laz áfész hálózati ellenőre jelenlétében jegyzőkönyvileg meghal Igiaittulk, s ígéretet tett arra, hogy az egységet az elkövetkező időben úgy üzemelte®, hogy a fakók nyugalmát iné zavainjia. A további problémáik elkerülése végett személyesen felikeresi a vendéglő Szomszédságában lakókat, hogy imliind az álfész, mind a lakos- ság érdékeit szem előtt tartva ltudja tovább üzemeltetni a vendéglőit.’' Szabad szombaton túlmunka Gáspár Antaltól Szekszárdról kaptuk a levelet: „Munkakörömben norma szerinti teljesítménybérezésben dolgozom. Előfordul, hogy vállalati érdekből szabad szombaton is dolgozunk, ugyanúgy kétműszakos termelésben, mint Telefonszámunk: 12-284 a hét bármely napján, s volt, amikor vasárnap is bementünk dolgozni. Kérdésem, hogy részemre a szabad szombatra a túlórát milyen formában lehet megváltani?” A Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyészétől, dr. Deák Konrádtól kértünk választ: — Szabad szombaton vég-, zeit túlmunkával, annak díjazásával kapcsolatban szerkesztőségünkhöz írt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: „A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) iMT számú rendelet szerint: „Túlmunka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó munkát Ha pedig a napi munkaidő előzetesen munkanapokra: be- oszítva nincsen, a heti, havi vagy évi munkaidőkereten, belül végzett munka minősül túlmunkának." A 17.1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet pedig ebben a körben- így rendelkezik: 28. paragrafus: „A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékéként milyen esetekben: kap díjazást, illetőleg szabad időt. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lelhet a végzett túlmunka ellenértékeként szabad időt adni.” 29. paragrafusának efső bekezdése alapján a túlbiunka idejére a> dolgozót rendes munkabére és ezen felül — a következő bekezdés szerint — pótlék illeti meg. A dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első -két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra -.pedig százszázalékos pótlék illeti meg. A fentiek a rendes munkanapokon végzett túlmunkára és annak díjazására vonatkoznak. A már említett MüM számú rendelet 38. paragrafusa pedig így széf: „1. Ha a dolgozót heti pihenőnapján muinlkárai igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha- a iko'l lekíív szerződés mást -nem ír elő, a másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig, idényjetleg# munkáltatóiknál és munkakörökben pedig a holt idény végéig kell kiadni. 2. -Ha a dolgozóinak a munkáltató másik pihenőnapot nem tud biztosítani, -illetőleg a -másik pihenőnapot a határ elteltéig nem adta -ki, vagy a dolgozó munkaviszonya annak .kiadása előtt megszűnt, továbbá ha- a dolgozó -sorkatonai szolgálatra vonult be, a- -heti piihe- nő-naipon végzett munka- idejére járó murkabéren fel'ül százszázalékos pótlék jár." A Munka Törvénykönyve szerint: „A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie.” A szabad szombat -nem tévesztendő össze a heti egy pihenőnappal, -s a szabad szombaton végzett munkával kapcsolatban az előzőekben írtak szerint -jár a díjazás, -tehát a-z első kiét árára 20, a további két órára- 50, az ezt meghűlödó időtartamra pedig 100 százalékos pótlék -illeti meg a dolgozót, de itt is előbb a- kollektív szerződésben írtakat kell megismerni, ugyanis ez határozza meq, hogy mikor jár díjazás és mely esetekben szabad idő. Ha ön esetenként vasárnap is „termelt", tehát a- heti pihenőnapján rendelték be muin-kát végezni, -százszázalékos pótlék illeti meg abban az esetben, ha rendes pihenőnapja: helyett másik pihenőnapot munkáltatója nem biztosított. A fentiekben adott tájékoztatásunk mellett is fél-hívj-uk figyelmét a -munkáltatójánál érvényben -levő kollektív szerződésben írtak áttanulmányozására:, hiszen — mint erre utaltunk — a- Munkai Törvénykönyve és végrehajtási rendeietei számos kérdés szabályozását a kollektív szerződéseikre bízzák-, a kollektiv szerződés pedig a mu n'kál ta tón ál található." Miért néma a hangos híradó? Józsa József koppányszántói lakos a: következő panaszával ford-u 11 szerkesztőség ünkih-öz: „Községünkben a hangos híradó már évek óta nem működik, s így például nem tudjuk, hogy mikor jön a DÉDÁSZ pénzbeszedője, vagy eboltás mikor lesz, illetve mikor tartanak közgyűléseket. Érdekes módon Nagykónyiban és Ér- tényben minden közérdekű információt bemondanak és még zenét is sugároznak. Nálunk miért nem lehet ezt megcsinálni?" Olvasónk kérésére a nagykó- nyi Községi Tanács elnöke, Pete Tóth Vilmos válaszolt: „A panaszos által1 felvetett probléma: ismeretes a tanács vezetői előtt, de megjegyzem, hogy a meglevő hangos híradó olyan régi és elavult, hogy megjavítását -nem -tervezzük, A lakosság tájékoztatását jelentős feladatnak tartjuk, -melyet egyéb formáiban. — meghívók kiküldésével, plakátok kifüggesztésével — oldunk -meg. Vaifai- -meniny-i- tanácsi szerv is hasonló mádon értesíti a lakosságot. A hangos híradót egyébként n-em nótaműsorok sugárzása miatt szerelték fel, arra a- rádió hasznos tömegkommunikációs eszköz. Jelenleg sem Ér- tényben, sem -Nagykónyibam nincs n-átaiműsör-iközvetítés. A DÉDÁSZ gyakorlata szerint meghatározott napokon- fairt pénzbeszedést, -melytől1 nem tér el, s erről a ItakoSSág is tájékozódott.” Helyesbítés A laipu-nk február 20-1 számában sajnálü-to-s hibá folytán a „Szögért — p-réfnliuiméívonáis” című anyag egyik mondatából kimaradt egy nem szócska. A mondót helyesien így hangzik: „A lisztet rendszierésen szitáljuk, szitálás nélküli liszt termékbe kerülése a technológia miatt szinte lehetetlen, következésképpen a FUSZÉRT-től kapott só nem tedhnb'l ágiid szerinti Oldásta, ülepítése léhet-ett az oka.” Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden ' ■ - | A dolgozók bőrvédő S-V/ készítménnyel történő ellátásáról szól az egészségügyi miniszter 2/1983. (II. 14.) . - ; ... . il Eü. M. számú rendeleté, amely szerint a munkáltató védőkenőccsel, illetőleg védőbevonattal, ipari kéztisztító szerrel és bőrápoló készítménnyel köteles ellátni a dolgozót, ha munkakörében, illetőleg munkahelyén a dolgozó bőrkárosító hatásnak van kitéve. A bőrvédő készítmény térítésmentesen biztosítandó és helyette a munkáltató pénzbeni megváltást nem adhat, a dolgozó pedig a bőrvédő készítményt a munkahelyéről nem viheti el. A munkavédelmi szabályzatban, ennek hiányában a működési vagy más belső szabályzatban kell meghatározni a) azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol bőrvédő készítmény biztosítósa szükséges és b) azokat a bőrvédő készítményeket, amelyeket az a) pontban írt munkahelyeken és munkakörökben biztosítani kell. A jogszabály melléklete tartalmazza a bőrvédő készítményként használható termékeket. A rendelet, amely a Magyar Közlöny 1983. évi 5. számában jelent meg, 1983. évi április hó 1. napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Minisztertanácsnak a magán- személyek által mások részére folytatható számviteli és ügyvitelszervezési tevékenység szakképesítési feltételeiről szóló 4/1983. (II. 14.) számú rendeleté, amely szerint magánszemélyek mások részére számviteli és ügyvitelszervezési tevékenységet munkaviszony vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony keretein kívül csak külön szak- képesítés alapján végezhetnek. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek ugyanitt megjelent, a mezőgazdasági nagyüzemek szakember-ellátónak támogatásáról szóló korábbi jogszabály kiegészítésére kiadott 5/1983. (II. 14.) MÉM számú rendeletéből itt csupán arra utalunk, hogy a mezőgaz- dasáqi nagyüzem gazdasági- pénzügyi egyensúlyának tartós megszilárdítására, illetve jövedelmezőségének javítására erre alkalmas, meqfelelő gazdasági eredményekkel rendelkező qazdálkodó szervezettel megállapodást köthet, s hogy a mezőgazdasági nagyüzem kérelmére a támogatást megállapító szerv a vállalat kötelezettségeket eredményesen teljesítő gazdálkodó szervezet szakembereinek jutalmazására — az állami támogatásból - személyenként legfeljebb 30 000 forintig terjedő jutalmat irányozhat elő. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az OKISZ Értesítő f. évi 2. számában megjelent, a szövetkezetekről és az ipari szövetkezetekről szóló jogszabályok egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott irányelvre, amelyből az alábbiakat idézzük: „A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének, a tagok közügyek iránti érdeklődésének fontos feltétele, hogy a tagok megismerjék és rendeltetésszerűen gyakorolják jogaikat és tudatosan teljesítsék kötelezettségeiket. A jogok és kötelezettségek meghatározásának és megismerésének fontos forrása az alapszabály, a szervezeti és működési, valamint a munkaügyi szabályzat." Az irányelv rámutat e szabályzatokkal szembeni követelményekre, arra, hogy ezek legyenek áttekinthetőek, közérthe- tőek és a belső viszonyokat a szövetkezet adottságainak és igényeinek megfelelően, egyedi tartalommal szabályozzák. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a tapasztalat szerint szövetkezeti tagok gyakran fordulnak a jogszolgáltató szervekhez felvilágosításért olyan kérdésekben, melyekre saját szövetkezetük belső szabályzata kell hogy választ adjon. Az irányelvből idézzük még: „A vezetőség kötelessége, hogy a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a tagsági viszonnyal, a munkavégzéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal, az élet- és munkakörülményekkel összefüggő kérdésekben a szövetkezeti bizottság, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének véleményét kikérje, az ilyen kérdéseket tárgyaló testületi üléseire e szerveket meghívja és a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel segítse, támogassa a rendszeres együttműködést." Mindezek ugyancsak feltételei a szövetkezeti demokrácia érvényesülé- sénék. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 Óvjuk gyermekeinket a tűíztől! A füstöt, lángot, pusztítást soká t látott, a tragédiák látva - nyálhoz szokott tűzoltónak iis elszorul a szíve, hd megégett gyermeket lát. Pedig, sajnos, évente jó néhány ilyen eset for- d'ull élő. A tüzek 20—25 százalékát gyermékék idézik elő, vagy kerülnék veszélybe a kitört tűznél. Miivel szliinlte kivétel nélküli kiíimutatlhbtó a felnőtték gondatlansága, megtörtént példáikat adunk közre, hagy okuljunk bél ölte. IMáir az egészen kicsiny gyermekitek is veszélybe kerülhetnék! Az egyik édesdnya a vb- sa'lót ottfelejtette az asztalon. A boltiba szalbdt le, miig a féléves kiilsgyermék a kiságyban taludt. A tüzes vasalótól égni kezdett a rulha és az aisztal. A kisgyermek a füsttőll megihtalt. IMáisutt az egyszerű viillllany- égőre újságpapírlból készítetitek ernyőt, hogy a fény ne világítson a gyermek szemébe. Mire la háziasszony a szomszédból visszaérkezett, töménltélen füst volt a lakásban. A viilanyégö- Itől meggyulllddt papír a szőnyegre h'ulllbft és az 5 hónapos kisleány áldozatul esett. A kiságyat a tégláiból rakott tűzlhély mellé tették. Meggyulladt a tűzhely fölé szegezett ipaipírfalvédő és vitte a tüzet a gyermékágyna, ahol a másfél éves kisleány aludt. Mire az édeöainya a másiilk gyerekkel az óvodáiból megérkezett, az otthon hagyott gyermek derékig megégett és a sérüléseibe belehalt A legtöbb bajt a nagyob- íbacskb gyermekeik játéka okozza. A tűzzél akkor kezdenek 'barátkozni, amikor a nagyapa, vagy apa cigarettára gyújtásikor odatartja a gyufát a 3-5 éves gyermeknek, hogy fújja el a lángot. Aztán megdicsérik, hogy milyen ügyes. Később a gyermek magta próbálkozik az asztalon, polcon talált gyufával. Egyik allkalbm!mall három gyermek máZadt a Idlká'slbiain. Az asztalkákban talált gyufát a reikaimién gyújtog'attáik. Meg- gyúllladt a káirpit és erős füsttel égni kezdett. A gyermekek az ágy alá menekültek, de a füstben megfulladtak. A padláson a szénáiban pró- ibált cigarettára gyújtani két gyermék. Égni kezdett a széna. Az egyik gyermek le menekült, a másik aZanlbain a tűzben lélte halálát. A gyenmtekék gesztenyéből pipát készítették, s szénaboglya tövében pöfékeltek. Az így keletkezett tűzről az erős széliben mégy párta égett le. iGyienmekék az egyik üres ser- tésóllbon tojást sütöttek. Két téglát éléne állító,ttak, közé szalmát tetteik és a téglára helyezték a lábast, amibe héjas- tál tétték a tojást. Az égő szalmától az ól is égni kezdett. Szerencsiére a gyermekek kimenekülitek. A tűzhelyből kotorták ki a parazsat a lakásba zárt gyermekek. Papírt téttek a parázsra, tetszett nekik a lángolás. A tűz azonban tóvá fabterjedt és a három gyermek tűzlhtallált szenvedett. Az emeletes házaikban újabb játékot találtak kii a nagyobb gyermekek. A papírból készített repülő farlkát meggyújtják és az erkélyről kidobói jók ... Az aía- csanyaibb szinteken kint lévő 'éghető anyagát meggyújtja a Hántoló „gépmadár”. iM.it tanácsolunk, hogy ne legyenek tragédiák? A példáikból adódik a teendő. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a kisebb gyermekeiket. Zárijuk el a gyújt óészlközt. Oktassuk a gyermékéket a gyufa veszélyére. Ilyen szempontból az óvodáik, is segíthetnek. A tíz 'éven felüli gyermekeket oktatni kell a gyufa helyes hasznó- Hbfáirta, a tűzhely kezelésére, a tűzrakás helyes módijára. Jó fenne, ha az iskolákban is gondolnának erre. Végezetül; legyünk m.i félnőtték goadösla'bbak. Fiigyélmeseb- Iben végezzük a Vasalást, főzést, ruha,tisztítást, a csillag- Szóró meggyújtását. Egyszóval tartsuk meg a szabályaikat a tűzveszélyes cselekményeknél, s lakikor kevesebb tragédiát kell átélnünk,! Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság Tóth János kovács, bognár, ko csikészítő 45 éve dolgozik a fővárosi Reitter Ferenc utcai műhelyében. Az idős mester egy híres kovácsdinasztia „utolsó mohikánja”, a család csaknem három évszázada űzi a nagy szaktudást, fizikai erőt megkövetelő ipart. |A képen: hintó felújítás alatt. ________________________________________________________________________- ____________________1 K ovács, bognár...
