Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

1983. február 26. "irtÉPÜJSÁG 11 Hazai tájakon A Storno-ház Sopronban is elismeri a Festetichék új bir­tok] agát A Stomök -csak a XIX. század végén bukkannak fel a ház kö­rül, 1872-ben a,z idősebb Stor­no 'Ferenc megveszi lés toeretn- dezli családija számára. Kik voltak a Stomók? iKülö- nösen Ikét inevet jegyez fel a város története: az idősebb és a ifiiatalaibb Storno Ferencet I ‘Mindketten építészeik, festők, restaurátoraik voltak, alkik kép­zettségüket külföldön szerezték meg. Az idősebb Storno helyezi el házában elsőként a híres mű­gyűjtemény első szerzeményeit, később pedig a csatád többi tagja is szaporítja. Az egyik ári barokk íak-óhá z maii állapotát többszöri átépí­tés utóin nyerte él. A kapuját például a XVIII. százaid elején készítették pelikánt ábrázoló kovácsolt vasból készült Ikoipog- totőjával, ami felett két oroszlán látható, s a levéli ndák között Festet,ich-címer. Az épület homlokzatát 1720 táljain alakí­tották iki, amelynek legíjdlíeg- zetesébb részei a gazdag díszí­tésű, kerék, zárt erkélyek a 'négyszögletes oiMdkolldkai. Bent a kapualjiban befalazva rögtön észrevehető egy régi sír­kő, amely a .soproni Szent Mi­hály temetőből került ide va­laha. Ugvonosalk a kapu alatt ■egy falmélyedésiben rejtőzik INe- pomu'ki Szent Jámös Ikőszabra. A Storno-lház hat helyiségé­ben és gazdag el őcSairnokában helyezkedik el a család mű­velődéstörténeti gyűjteménye középkori emlékek, válogatott szép festményeik, értékes fafa­ragásaik, gyönyörű régi bútorok, díszes kályhák és még sok egyéb szépséges, veretes kimos. A Storno-házat a közelmúlt­ban .restaurálták. A Storno-lház értékes ma­gángyűjteményével egyik leg- é rd,ékeseb b, leglátogatottab b épülete Sopron műemlékekben amúgy is gazdag városéinak. A 'látogató gyorsain megta­lálja a szemre .is mutatós mű­emléket, mert a város szívé­ben, legszebb, leghairmoniiku- isabb terén helyezkedik el, köz­vetlenül a tűztorony aljában. A Storno palota zárt sorú, két­emeletes barokk lakóház körül­épített íbelső udvarral. ‘Először ia XV. században hal­lunk róla, akikor iHalberlaíter Mikllós Ialkja. Az ő idejében 'szállt meg itt a városfala láto­gató Mátyás király. A házat a XVII. században máir a Sárkány család birtokolja. Utánuk a -FesíetiCh família következik. Festettich Pál 1698-ban felesé­gül veszi Sárkány István özve­gyét, és az épületet is megvá­sárolja a 'családtól. A városi tanácstól hosszas huzavona után 1000 forint válltságént tel­jes adómentességet nyer, ezért sokáig „szabad lház"-lként em­legetik. Még első Lipót császár A Storno-ház a várostoronnyal Trinitárius kolostor volt Múzeum Kiscellben iVala'Fia kolostor és templom volt a maii Kiscelli Múzeum. Az óbudai várúrnő, Zichy Petemé, született Bercsényi Zsuzsanna tett alapítványit ai kolostor és templom felépítésére, a tnínitá- rius renid Számára. Az időközben kitört nagy pes­tisjárvány azonban késleltette a jótékony terv megvalósítását Csak 1743-ban bízhatták meg a bécsi építészt, Johann Eiint- zenhoffent a.-terveik elkészítésé­vel. A következő évben, meg­kezdődtek az alapozási és a kutatási munkálataik, amelyeket az osztrák tervező .távozása után Mayrhoffer Adóim építő­mester, majd pedig Schaden János Mihály folytatott. Előbb a kolostor nyugati szár­nya készült el, és az első szer­zetesek 1748-ban be is költöz­tek. A templomépület alapkö­vét 1747-ben rakták le, és ti­zenegy esztendő múltán, már állt a trióitári'us templom. Az építkezés tényleges törté­netét csupán 1753-ig jegyezte a rend pratocoNumo. A kolos- tonépületet valószínűleg csók a templom elkészülte, tehát valai- mikor az 1760 uitánli időkben fejezték be véglegesen, a Zichy csalód hivatalos építészének, láger János Henriknek a köz­reműködésével. II. József császár más szerze­tesrendekkel együtt a> tfiimitöri- us rendet is feloszlatta 1782- ben. A kincstár vette át aíz épületet és o templomot. A császári bizottság etórverezte a rendház és a templom iingósá- giali't, nagy részük ismeretijén helyre és; kezeikbe került. Az épületet kincstári célokrai, lak­tanyáinak, majd katonai kórház­nak használták. A templomot négy részre osztva, emeleteket alakítottak ki. A tornyokat le­bontották, a homlokzatot át­építették. A templom freskóját is lemeszelték. így hoisznáitók aiz 1900-as évekig. Schmidt Miksa vásárolta meg az épületet 1912-ben, és mű- búitornaktárnok, műhelynek ren- deztette be az egykori kolostort és templomot. Némi átalakítá­sokat is végeztetett rajta, üve­gezett kapuk kerültek fel és műkő címerek, a ipark körül pe­dig műkő kerítést építtetett. Schmidt Miksa halála után az épületet ai fővárosra hagyta1. A hajdani kolostort Flott Ágoston irányítása mellett 1939 és 1942 között átalakították múzeumi célokrai, erről a főváros 'köz­gyűlése döntött. Ide került a Stefánia úti pavi­lonból a Székesfővárosi Múzeum gyűjteménye, pontosabban an­nak újkori anyaga: metszetek, fényképek, grafikák, festmények, szobrók, tervrajzok, üveg- és 'porcelán tárgyaik, óráik, térké­pek, könyveik és iparművészeti termékék, amelyek azóta is szé­pen szaporodnak. Itt látható .mindmáig is Sdhmii'dt Miksa egykori gyűjte­ménye, valamint ‘Lan Francom Elena 337 darabból álló buda­pesti látk'épgyűjteménye is, amelyet annak idejárj a város- történeti múzeum megalapozá­sára tojándékozott A kolostor épülete és a templom a második világhábo­rú időszakában súlyos károkat szenvedett, több Ibomlbatafá'lat érte, tetőzetének .jélentős része elpusztult, és más helyéken is károsodott. Az egykori temp­lom szárny falainak egy része ramlbadőlt, a megmaradt bol­tozatot pedig később bontják le. Csak a szentélybóltozat ma­radt meg. Elpusztulta templom­ban található híres freskó li'S. Az épület tetőzetét először 'ideiglenesen állították helyre, majd 1955-ben iHorler Miklós és Pfanml Egon terve alapján res­taurálták a megmenthető épü­letrészeket. Az építők a kolos­tor eredeti tömegét és formáját igyekeztek visszaállítani, ezért a 11. József korabeli átépítése­ket iis elbontatták. A volt trinitárius kolostor és templom ma várostörténeti mú­zeumként újjáépítve és meg­szépülve mutatja korabeli ar­culatát az idelátogatóknak. SZÉMANN BÉLA A Kiscelli Múzeum udvara a legnagyobb 1748-ban épült, s ma is őröl. lEz a malom lát­ható azon a képes,lápon, ame­lyet az agaidíri föl'direngés súj­totta árvák megsegítéséért bo­csátottak ki. A malom ma is forog — jó célért: a viliág 'éhe­ző gyermeke'iaék küldenek a látványért beszedett díjaikból adományt. KADAR MÁRTA Szélmalmok „A szél megragiadjía a vitor­lákat és játszik velük" — írja egy holland 'költő, a szélmalom másik ‘hazájából. Itt már nem­csak őrilésre, de öntözésre, viz­em,elésre is használták a ,szél­ma,' lmokat — a 15. századtól kezdve. Egykor 10 ezer malom forgott Hollandiában, s máig is dolgozik közülük több mint ezer. A Wlmpalen-típusú malmok feladata volt a tengertől elhó­dított területeken a csatornák mentén a vízemelők működte­tése. A hollónd malom szilárd kőalaipzaton áll, csak a vitor­lája forog. A német .malimat fa­lábakra építették, a rászerelt egész malomház elfordul a sz’él- íúvás irányába. Ilyenek a gyer- tyatartánák becézett bretagne-i (szélmalmok ‘is. A malmok — ma látványos­ságul szolgálnak a turistáknak, éttermet, múzeumot rendeznek Spanyol táj malmokkal be bennük, vagy művészek vá­sárolják meg műteremnek. Sok került szabadtéri múzeumiba, skanzen1 be. •HoiiDandiiálbao 1923 óta mű­ködik egy klub, amely védli, őr­zi a régi malmokat és hagyo- ínyányaikat. A inémetországi Münster büszkesége az a sza­badtéri múzeum, alhol egykor 23 szélmalom forgott. Közülük 'fehér virágók forognak, pörög­nék a imallamviitarlák. Falán az alextainddlaii Heran, a ragyogó almátőr mechanikus találta fel a szél energiájának speciális hasznosítását az első századiban, — egy orgonát haj­tott a szél erejévé!. Egyeis források szerint Kíná­ból, mások szerint Iránból, vagy a Tibeti -fenins ikrái származott Európába a szélmalom. Iránban ugyanis máir ‘az 'írásos források szerint a 9. század óta ismerik a szélenergia efféle hasznosí­tását. A franciaországi Arles adattárában a 1,2. században említik először a szélmalmokat, de egy évszázaddal később már egész Ftankihonban ismerték. Előbb .terjedt el a szélmalmok­kal valló őrö'lés Skandináviá­ban, mint a szél malom hazá­jában, Spanyolországban. Dá­niában, Svédországban vannak a legjobban konzervált, sok­szor ma is működő malmok. Csak öland-szigetén 400-at, Skandináviáiban pedig kétezret őriznek. Hogy Cervantes hőse, Don Quijote szembeszáll a 'szélimü- lammal, annak a késői 'spa­nyolországi meghonosodás az oka, számára ísmeretlénék le­hették még e hatalmas ször­nyek. Később La Manóba vidé­kén, Mallorca-szigetén egymást érték a szélmalmok, amelyek közül ima Is sók áll. Casablan­ca és Algáidé között élénk szí­nű, működő szélmalmok szegé­lyezik az utat. A Széf mai ómról mindenkinek (Don Quijote, Spanyolország vagy a holland táj 'jut eszébe. Pedig o szélma'llmok — orszá­gonként változó, speciális for­máikkal — szinte egész Európát, Közel- és Távol-Keletet behá­lózzák. A legenda szerint, miint a vi­rágokat, 'úgy ültette el a szél­malmokat görög földön egy óriás. S a görög szigeteken és a szó ráz,földön ma is 15 ezer széfm'al'mot tartanak nyilván. A Miilko nos-sZiget fehér szélmal­mai — többnyire mulatók, imű- vészházáik — és Jós, -Kimolos, Pár,osz-sziget öreg malmai a legszebbek. Ma már turistalát­ványosság. Csakúgy, miint Cip­rus szigetén, ahol a 'hegyek lan­káim, a 'síkvidékien miint óriás Tipikus holland malom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents