Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

A küldöttek Mai számunkból Lehoczky Mihály Ikös zönti a küldötteket zoít a gazdáságiban. Eredmé A növiényitenmeszlés eredmé­nyei átlagosan kedvezőek, de több tenménylből nem érték el hozamban a megyei átlagot, így kukoricáiból éis napraforgóból sem. Ennék eliteméire a növény- termesztésiben kétmillió forint­tal nlagyoibb nyereség lett, mint O terveziett. Az állllaitltienyészlféislben 1d- emélilcedő eredményt érték él a hízósertés-értékesítés'ben. Egy sertés ezer forint nyereségét ho­nyes tevékenyísógiről szálmolhat Ibe a halászat is, sőt, már az élimiúllt évben megteremtették aninialk feltételét, hogy 1983-ban is nyereséggel dolgozzon az ágazat. A tervezettnél jolblb ered­ményt ért él a műsZaM főága- zat. Külön említést érdemnél az építörésZleg minőségi munkája. Befejezték a keyerőüzem építé­sét, egy Magtár építését és megkezdték a szántó üzem ala­pozását. A ntaM térim eil őszövetkezeltbe n tegnap kiosztották a nyeresé­gét a tagok között, ösSzeisen 1,3 millió forintot, miután a küdöMkÖZgyűlés délelőtt jóvá­hagyta a vezetőség beszámo­lóját az élimúlt év gazdálkodá­sáról. A küldöttiközgyölés mun- Ikájáibain rését vett Lehoczky Mihály, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának fő- ÉtkáribeiyétKese és Horváth Jó­zsef, a Tolná megyéi terülléti tsz-szövetség titkára. A vitában részt vett Lehoczky Mihály is hozzászólósáibán IhángsúlyoZta, hogy a maki tér­im él'őszövetllcezet gazdaságii eredimíényéivél tölbb esétben is iméglhiallaidlta az országos átla­got. Kiemelkedőnek tartotta', hogy egy dolgozóra vetítve 515 ezer forint a szövetkezét ter­melése és a bruttó nyereség tagonként meghaladja a 160 ezer forintot, ami az országos átlag négyszeresé. H. J.—G, K. XXXIII. évfolyam, 48. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. február 26., szombat. Közös közlemény az MSZMP és a Finn KB küldöttségének megbeszéléseiről Az MSZMP Központi BizoStt- ságónolk meghívására, február 20—25-e .között látogatást tett Magyarországon/ a Finn Kom­munista' Párt küldöttsége: Jou- ko Kojanoja, a párt elnöke, Oiva Björbaaka és Hbnnu Vuo- rio, a titkárság tagjai, Tolvo Autiosaari, a Tampere városi bizottság tiMtótat, valamint Iri­na Lindeberg, a- külügyi osztály munkatársa. A küldöttséggel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Várlkanyi Péter, a. KB titkára, valamint Szűrös Mátyás, a KB tagjai a külügyi osztály vezetője folyta­tott megbeszélést. A fiiina delegáció megismer­kedett az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézetének és az MSZMP Pest megyéi bizott­ságéinak munkájával, látoga­tást tett' a Hazafias Népfront­nál, a Szakszervezeték Orszá­gos Tanácsánál’ és a Termelő­szövetkezetek Országos Taná­csánál1, a Világgazdasági Kuta­tó Intézetben, továbbá ipari és mezőgazdaságii üzemeikben. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken/ az MSZMP és a Finn KP képviselői tájékoztat­ták egymást pártjaik tevékeny­ségéről, soron lévő feladatai­ról. A Finn, KP küldöttsége elis­meréssel szólt az MSZMP-,nek és a magyar népnék. ai szocia­listái társadalom építésében' el­ért sikereiről. Az MSZMP kép­viselői megerősítették szolida­ritásukat a Finn KP küzdelmé­vel', mélyet a finn dolgozók ér­dekében folytat. Az MSZMP és a Finn KP képviselői a' nem­zetközi élétről folytatott vete­ményesére során kifejezték ag­godalmukat a' nemzetközi békét és biztonságot fenyegető fe­szültségek miatt. Különösen ve­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács összehívta az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján március 24-én 10 órára összehívta az országgyűlést. Ezután bírákat mentett fel és választott, majd egyéb folya­matban levő ügyekről tárgyalt. (MTI) Folytatódnak a tsz-közgyűlések ...—.....11,11 _______ T egnap.ismét három mezőgazdasági szövetkezeti közgyű­lést tartottak megyénkben. A közgyűlések hangulata válto­zatlanul konstruktív. A beszámolók és a felszólalások kritiku­sak, minden véleményalkotást a jobbítás szándéka vezetett. Örvendetes, hogy az emberről való gondoskodáson túl min­denütt érvényre jutott és jut a közgazdasági szemlélet, a mennyiségi eredmények erőltetése helyett a minőségre való törekvés. A hangulat mindenütt bizakodó és a bizakodó han­gulat megalapozott. OVISOK A FŐISKOLA PARKETTJÉN (14. old.) Nak Önköltségcsökkentés, nagyobb nyereség D u n asze n tgyö rgy Termelékenyen, takarékosan A duncszefitgyörgyi Ezüstka- a községi műyielődési őMíharVban lá'sz Mgtsz zárszámadá küldött- tartottóik. közgyűlését 'pénteken délelőtt (Folytatás a 2. oldalon.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) FALUSI SZOKÁSOK (4. old.) KITÉRŐ (4. old.) IHÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) SZÍVRITMUS­SZABÁLYOZÓK (9. old.) FELEDÉKENY FŐNOK (10. old.) A KÉRDÉSEK KÉRDÉSE (10. old.) SZÉLMALMOK (11. old.) A STORNO-HÁZ SOPRONBAN (11. old.) A „VÖRÖS ARANY" (12. old.) A SZÁMOZOTT FUSTKOD (12. old.) AZ IRIGYSÉG (13. old.) AHOL iELTEMETTÉK A HÁBORÚT (8. old.) A BÉKÉS ATOM (8. old.) ÁLLATVÉDŐ VADASZOK (9. old.) Fennálláísa átta a legeredlmé- ínyesebb évet zárta a neki Dó­zsa Termel őszővetlktezet 1982- íben. ötmillió forinttal érték el nagyabb nyereséget, mint 1981- Iben. A 23,ó millió forintos tisz­ta eredményt az önköltség - csökkentéssel érték el. Egész éviben tudták biztosítani a meg­felelő munkaerőt, csak a nö­vénytermesztésben vált szüksé­gessé, hogy idénymunkásokat foglalkoztassanak. UTÁNPÓTLÁS ÉS ÚJJÁSZERVEZŐDÉS (7. old.) BESZÁMOL A TANÁCSTAG (7. old.) Közvetítés helyett szolgáltatás A közhelyszerű megállapítás — cseppben tükröződik a tenger — a gazdaságra is igaz. Elegendő a legapróbb részlethez nyúlni, s az érdekek, mozgatórugók, ellent­mondások, fejlődési fázisok szövevénye bontakozik ki. Ha például az utóbbi három évtized munkaerőmozgását és -mozgatását kísérjük figyelemmel, gazdaságtörténetünk fej­lődési szakaszai, állomásai is kirajzolódnak. Az ötvenes és a hatvanas évek munkaerő-áramlását a falvakból a városba település jellemezte: ezt indokolta a mezőgazdaság átszervezése és a nagy iramú iparosítás. Később a munkaerőhiány miatt alapjaiban változott meg a helyzet — a szükség hozta létre a kötelező közvetítést. A módszer nem nélkülözte az ellentmondásokat: a hivatal elsősorban a nagyvállalatokat részesítette előnyben a ki­közvetítő hivatal csak azokkal foglalkozott, akik egy esz­tendőn belül legalább háromszor újra cserélték munka­helyüket, illetve azokkal, akiknek a „kilépett” bejegyzés szerepelt a munkakönyvében. A kötelező közvetítéssel szem­ben ellenszenvvel viseltettek az emberek is. A módszer már a múlté: a kötelező munkaközvetítés megszűnt, és a munkaerőmozgás bürokratikus gátjait föl­oldották. Most már csak az volt a kérdés, mi legyen az egykori munkaerő-közvetítő hivatalokkal? Az ötlet megszü­letését követően tavaly sorra átalakultak munkaerő-szolgá­lati irodákká. Először Budapesten, Kecskeméten és Békés­csabán jött létre ez a szolgáltatás, s - amint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője nemrégiben elmondta — az ország tizennyolc megyéjében működik már munka­erő-szolgálati iroda. Az átkeresztelt hivatalok nemcsak nevükben újak. Újak módszereik is. Nem csupán a tekintetben, hogy a füstös várótermeket és a kisablakon át folytatott beszélgetéseket kulturáltabb környezet és kulturáltabb bánásmód váltotta fel. Az irodák célja, hogy felmérjék a vállalatok munkaerő- igényét, és erről informálják a munkát keresőket. Felada­tuk, hogy megteremtsék a munkaerőpiac keresletének és kínálatának egyensúlyát. A békéscsabai iroda fejkvóta alapján térítést kap szol­gáltatásaiért a vele szerződést kötött vállalattól. Miután tudnak róla, hogy némelyik gazdálkodó szervezet kapaci­tása kitöltetlen, felkeresik a cégeket és felajánlják, akár átmenetileg is elhelyezik a felesleges munkaerőt. Az aján­lást — amihez hasonlót Borsodban is terveznek — nem min- * dig fogadják szívesen. A vállalatok nagy része tiltakozik az j átmeneti munkaerő-átcsoportosítás ellen, még akkor is, ha egyébként munka híján náluk csak lézengenének a dolgo­zók. Egyrészt abban bíznak, hogy hamarosan megváltozik a helyzet, másrészt attól tartanak, hogy az átmenetileg át- I adott emberek egy része végleg ott marad az új cégnél. Az élet azonban egyértelműen igazolta, hogy olykor | szükség van ilyen átmeneti átcsoportosításokra. Borsodban t* például számítógéppel dolgozzák fel az igénylők és a je- | lentkezők adatait, s vállalják az idény jellegű munkák '• munkaerő-szükségletének megszervezését is. A legtöbb iroda megkülönböztetett figyelemmel kezeli a ; csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatását és se- | gítséget nyújtanak az átképző és továbbképző tanfolyamok I megszervezésében. Akad olyan iroda — például a már említett békéscsabai —, amelyik átvállalja a vállalatoktól a hirdetések megszer­vezését is, s a megyei lapban rendszeresen hírt ad a kü­lönböző szakmák elhelyezkedési lehetőségeiről. A Baranya megyében megalakult munkaügyi szolgáltató iroda az em­lített általános teendők mellett célul tűzte ki, hogy bekap­csolódik a felnőttkorúak szakmunkásképzésébe és segítsé­get nyújt a városban tanuló egyetemi és főiskolai hallga­tók alkalmi munkavállalásához. Zalaegerszegen a diákok szünidei munkájának megszervezésére is vállalkoztak, a szolnokiak pedig ugyancsak a — termékváltás, illetve a kapacitáskihasználatlanság miatt szükségessé váló mun­kaerő-átcsoportosítások megszervezésére — adták fejüket. Szerény díjazás ellenében veszik előjegyzésbe (és értesí­tik a megfelelő állásról) a munkát keresőket, a gyesen j lévők és a nyugdíjasok számára pedig díjtalanul végzik a szolgáltatást. Az irodák egy része kiterjesztette tevékenységét a kis­vállalkozókra, mások a szomszédos megyék hasonló iro- dóival keresik az együttműködést, megint mások a humán- i szolgáltatást (öregek ápolása, gyermekek gondozása, esti I gyermekfelügyelet stb.) vállalókból alakítanak ki szolgál- I tatógárdót. Rövid múlt áll még a munkaerő-szolgálati irodák mögött. Szépítés volna azt állítani, hogy már mindenki felismerte í az előnyeit. De azt már kevés helyen vitatják, hogy mégis­csak jobb ez a kötelező munkaerő-közvetítésnél. Hiszen ma a dolgozóknak már reális esélyük, sőt lehetőségük nyílik J arra, hogy olyan munkahelyet találjanak, amely a fel- készültségüknek, az érdeklődési körüknek leginkább meg­felel. S a vállalatok is olyan emberekhez jutnak, akiknek a jelentős részéről már feltételezhető, hogy jól érzi, felta­lálja magát az új munkakörében. MOLNÁR PATRICIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents