Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

1983. február 23.

Képújság

Munkahelyi demokrácia.lT;^”1'^:

re jutása és folyamatos fejlesztése társadalmunk lényegéből fakadó követelmény. Része a szocialista demokráciának, megvalósítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele, eszköze. Céljaink elérése, feladataink megoldása az egyszemélyi felelős vezetés érvényesítése mellett csak a dolgozók alkotó, kezdeményező közreműködésével valósítható meg.

(A Minisztertanács és a SZOT 1049/1982. (XII. 15.) együttes határozata.)

A művezető és a bizalmi

Legyen-e vita közöttük?

Lehet, hogy túli -sokat beszélünk o művezetőik rőt. Öí< a; termelés közvetlen [irányítói. Természetesen szoros kapcsosakba kerülnek a muniká'soiklkai!'. Egy- egy intézkedésük vitái véli ki — töte ikaipjólk a jutalmait, ai fizetésemelést és. a büntetés* is. Beszélünk arról Ts, 'hogy a művezető „csalk" (továbbviszi a felsőibb vezetők parancsai 1, öm- állócm nem szóiba; bsíe rengeteg doltogb«, nDncs ró jogköre.

A BHG szekszárdi gyárának szerelld éjében érdeklődünk a művezető és a bizalmi kapcsolatáról. Manapság már ke.zd elterjedni, Iliiéivé mindenki ismeri a b'izalilmiiíakiieai!: kapcsolatos ha1- tároza tóikat. A szak szervezeti bizalmi kulcsfigarájai leli; a műhelynek. Nélkülié nincs fizetés- javítás, jutatom és fegyelmi sem. Vajon, ennek a bizalmiak meg tudnak-e felélni?

A művezető, Bandi József, határozott, energikus egyéniség. A szigorú vezetők közé tartozik. Ezt vallja is magáról. Szerinte az ilyen vezeitőitípust jobban kedvelik a beosztottaik. Nem kertel, azonnal elmondja a- véleményét, cikkor is, ha dicsér, Okikor is, ha elmairaszto'l1. Nem szökött hivatkozni o felslőbbség- re. Személyes kéréseit vagy utasításait szokta a, kollektíva elé tárníi.

A szakszervezeti bizalmi, (Kardos Zoliláiáné, fiip'ta'asiszoiny, szülés előtt áll. Szeretik vidámságát, csendességét. Jó munkásnak tartják, a főnökei is és a munkatársai is.

— 'Nekem eddig még nem adatott meg, 'hogy egy kemény és vitatkozó bizalmit válasszanak meg az emberek. Talán az Ibolya, Kordosné felel meg ennek a kívánságnak — mondja a művezető.

— Szeretné, ha vitatkoznának magával ?

— Természetesen. Rengeteg feladat vain egy iilyein üzemben. Ebből következik, hogy nagyon sok olyan, tényező is akad, amely felett nem iis vitatkozni kellene, hanem beszélni róla. Ügy beszélni róla, hogy a. bizalmi elmondaná O' véleményét, a többiek véleményét is. Sokkal avorsabban, pontosabban és határozottabban tudnánk a munkánkat végezni.

— -Ha vitatkoznak okikor miről általában?

— A bérről és a jutalmazásról

— Csak?

— Csak.

— Megvédenék a többjeik, ha összetűzésbe kerülne a művezetővel — kérdezem Kardos Zoltánná tói.

Bandi József és Kardos Zoltánné

— A többség igen, kiállnának mellettem.

— Van azért nézeteltérés köröttük?

— Elég sokszor. Nem mindig egyezik a véleményünk. De ez a jó. A művezetőinek is szüksége van arra; hogy kapjon visz- szacsatolást egy-egy Intézkedése után' — mondja Bandi József.

Nagyon fontos, hogy mit várnak el munkatársai a bizaílrivi- tál. Mert ha csak azt, hogy bérügyben' képviselje őket, akikor tényleg nincs a művezető és a bizalmi között összhang, de ellentét sem akadhat. Lévén a béremelés ritka, a jutatom is. Van egy óriási csapda! Ha elvárják a választók, hogy a- bizalmi a itenmélésbe is beleszóljon — ez lenne ai jó —, alklkor azt is el kellene viselni, hogy a bizalmi esetleg szól' azoknak, akiilk nem dolgoznak megfelelően. Sajnos ilyen esetben a bi- zalmicsoport tagjai szoktak először reklamálni. „Mi azért vá- laszitattuníkl, hogy az érdekeinket képviseld és ne csoportvezető s- ködj!" Tisztázni kellene, hogy az is érdekképviselőt, ha a jó és pontos munkára ösztönöz a bizalmi. Az igaz, hogy közvetlenül ez nem jelentkezik a bérben, vagy elismerésben, de végül azért az üzemben is érzékelhető, ha egy gyár nyereséggel dolgozik. A kis csoport terve és annak teljesítése elveszik

az egészben^ de a jó bizalmi tudja a többiek számára érzékeltetni azt, hogy a kis csoport munkája' miennyiilre fontos!

— Volt olyan esetem — mondjál a( művezető —, hogy kommunista szombatot szerveztünk az üzemben,' A bizalmi a szervezésben részt is vett, de a műszakra már nem jötlt el. Ebben. az esetben' o bizallmiinlalk semmi lyeni erkölcsi a lapja nincs arra, hogy foglalkozzon' a munkafegyelemmel', mert dolgozótársai ezen természetesen felháborodnak.

— A bizalmi ellenfél, vagy a művezető ellenőre .. .

— Semmi másnak nem kell lenni, csak jó munkatársnők — mondja Kardosné. — Szerintem a jó munkatárs elsősorban jól dolgozik. 'Másképpen nem tud érdemben semmiről sem tárgy almi.

— Szeret veszekedni?

— Szép szóval többire lehet menni.

A művezető, Bandi József ismét gondban .vám. Kardos Zoltánná haimairosaim szülési' szabadságira' megy. Kell ismét választani egy bizalmit. Pedig ő volt az első, aki bizalmi volt, aki közbeszólt.

A beszélgetés délutánján váló szították meg az új blzalmlit. Elölte a műhely dolgozói megszavazok, hogy Kardos Zoltánná kiváló dolgozó Wüntetést kapjon...

Az elkésett híradó

Akii járatos a számviteli munkában, jól tudja, hogy december közepétől február közepéig, tehát erős két hónapig forr a (levegő a mezőgazdasági üzemek számviteli irodáiban. Okkal forró a hangulat. Kiszámítják — ahol év közben erre nincs mád - a termelési költségeket, összehasonlító adatokat állítanak össze, s „behajtják" a kintlevőségeket. Szóval sok a munka a zárszámadások idején.

Általában ra küldöttközgyűlésre .meghívott bizottsági tagok, és vendégek is megkapják a Szövetkezet híradóját. Ez egy sltencilezett dolgozat, télé szalmákkal, kimutatásokkal — különösebb szöveg nélkül. Felsorolják topákon keresztül, hogy egyes növény-, állatfajok hogyan „viselkedtek” az év fo- lyalmáin: az időjárási, a betegségi, és értékesítési viszonyokat 'számokkal fejezik ki. E számok aztán alapul szolgálnak arra is, hogy a híradóban közöljék, a következő év főbb számadatait, kilóban, literben, mázsáiban, darabban — ugyancsak hasonlítva a ibáziishoz . .. Tehát fontos irásmű a híradó, annak ellenére, hogy kevés benne a szöveges értékelés.

Szakoson elkésett a (híradó.

Két téesztag Is, meglehető- 'sen mérgiesen kérte számon, ■miért késett a 'híradó, Imiért a gyűlés kezdete előtt fél árával jutottak hozzá?! Nem azt kifogásolták, hogy nem kaptok korábban tájékoztatást az ágazatok .munkájáról, a részletes értékelést 'ismerték, az összehasonlításra,, a (mélyebbre nyúló értékelésre akarták magukat biztatni — szorítani, mert ezt szaktág meg a küldötteik az Új Élet huszonhárom éve alatt.

A szövetkezeti tagságnak 'manapság már olyan küldöttéi vannak, akik a számokból is tudriak olvasni. Következtetéseket vonnak le négy-öt 'év összehasonlító adataiból, így véleményük jobbam kifejezésre juthat a tervek .készítésénél, mert von támpont, kapaszkodó.

Az elkésett híradó, persze miég neun késett él végérvényesen. íMert a küldöttek iá gyűlés után otthon tanulmányozhatták. S véleményüket majd a nagy zárszámadó (gyűlésen is elmondhatják, tehát a szövetkezeti tagsággal [járná jogaikat érvényesíthetik. 'Érvényesíltelték azáltal is, hogy (felszólaltak ia híradó késése imliaft. ..-PjA testületi ülések tapasztalatai

Az év első hánoipjallbam tárgyalják »meg a- terveket, dolgozzák Ikli a bérezés áj rendszereit, vitatják meg a szociális kiadásokat. A termelési tanács- Ikozásbkon, szakszervezeti bizottsági üléseken, a bizalmiites- tülefi tanácskozósokon Ilyenkor kerülnek szóba a (munkahelyek nagy és apró-cseprő ügyei. A vasasszakszervezet Tolna megyei szervezőijével, Fetzer Ferenccel beszélgetünk a tapasztalatokról .

— Két területre kell osztani az üzemeket. Az önálló vállalatokra és a gyáraikra', gyáregységekre. iMondom ezt azért, mert az önálló vállalatok fórumai (sokkal jobban meg tudnak a követélményeiknek fél el- mii, mint a gyáraké, gváregysé- igeké — kezdi a beszélgetést Fetzer (Ferenc.

— Az előbbi véleménye élég sommás."

— INem akarom elítélni a gyárak-gyáregységeik . kapcsolatát a nagyvállalattal,, de sajnos, a vidéki gyóregységelk helyzetéből fakadóan különbségek vannak.

— Ez azt jelenti: imég mindig kevés az önállóság a gyáregységekben ?

— Vegyük azíért sorjában. Az önálló vállalatok magúik döntenék a gazdaságii tervekről. Ott határozzák meg a bérezés főbb elveit. Ebben a helyi 'bizalmi- testülebnek egyetértési joga van. A szociálpolitikai tervek meghatározásában (pedig döntési joga. Saját feladatukról döntenék, nagyobb a felelősség, a döntés [lehetősége is. IMíg a gyárak, gyáregységeik esetében — a gyakorlat eltérő — a tervek program szerintiek. A [bérrendszer a vállaltat egészére érvényes, a szociálpolitikában is 'már (majdnem kész tényekkel találkozunk.

— De a vállalati bizalmites- tületben a gyáregységeknek képviselőjük vám.

— így Igaz, de a képviselet a [létszám szerint alakiul. így a llétszámbál következően nem tudnak az egészre befolyást gyakorolni. IFennáHI az a veszély, hogy a gyáregység képviselőinek véleménye nem az egyetlen Ijáiható út és az sem biztos, hogy helyes, amit ők mondanak. Ebből következik egy másfajta döntés. lEz a demokrácia lényege. Csak, akkor joggal várnak él értelmes és megnyugtató választ, hogy miért nem o'lyain döntés született, imint amit ők szeretnének.

— Sok a Vita ebből ?

— Vállalatonlként más.

— Attól függ, hogy milyen Ihatáskörökef „adnak le"?

— Rengeteg probléma abból adódik, (hogy a hatáskörök nincsenek tisztázva. A decentralizálás kezdetleges állapotáról vagy hiányáról beszélhetünk. Sok vállalati testület — ez nemcsak az (igazgatóikra érvényes — fél kiadni a hatalmat a kezéből,

— Ilyenkor mi vain?

— Patthelyzet. ‘Nem születik érdemben döntés. De él kell vonatkoztatnunk a (nagyvállalatitól. Hdbár, nagyon fontos téma. A szakszervezeti vezetők és a gazdaságii vezetőik iis sokat foglalkoznak véle, [Nagyobb gond, hogy a bizalminak joga van a (bérbe ibeleszólni, ugyanakkor a (művezetőnek hincs lehetősége a (bérügyek intézésére. 'Ez már érvényes az önálló vá Hátatok na Iis. A közeljövőben ezeket a gondokat kell felszámolni, erről az év elején sok szó esett.

— Téhát okkor áttérhetünk az idei bizalmíitesifületi ülések ta- ipasztallataiiira.

— Érezhető volt, hogy a bizalmiak közgazdasági érdeklődése 'megnőtt. Felkészülten vettek részt a tervtárgyaló üléseken. Az iis igaz, hogy jól és megfootoltan előkészített tervek 'kerültek a bizalrriitestüle- tek elé. A másik (fontos megállapítás: a csoportjaik véleményét Vitték a testület elé. Ebből látszik, hogy az emberek értik ia népgazdaság, benne a vállalat helyzetét. Tenni Is akarnak, de sakkal nagyobb követélményt tálmasztanak a vezetéssel szemben. 'Elsősorban a munlkaszervezéssel 'kapcsolatos igények nőttek meg, ennék hangot is (adtaik.

— 'Mii Okozta a 'legnagyobb Vitát?

— Túlzás lenne azt mondatni, ihogy a bérfejlesztés tervezett mértékének tapsoltak volna. 'Bonyhádon a zománcárugyór- ban hosszas vita 'utóin értett egyet a bizlaílimlitestüleí a bér- fejlesztés fő elveivel, nagyságával. Végül tudomásul vették, hogy a gazdasági helyzet eny- nyire ad lehetőséget és nem többre. Ennek érdekes ellenpéldája a BHG, ahol a testületi ülés szintén nagyon aktív volt, de minden kérdés és 'hozzászólás a „hogyan tovább?” kérdéskört feszegette, bér nem került szóba.

— Miiben léhetne összegezni a tapasztalatokat?

— 'Először is: A szakszervezeti és a vállalati működési szabályzatok szinkronját kellene legelőször 'megteremteni. (Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti testületek a hatáskörökkel úgy éljenek, hogy a (kötelességek lis akkora hangsúlyt Ikapjanak, mint a jogok.

HAZAFI JÓZSEF

Rendszerünk lényegétül falai

A munkahelyi demokrácia érvényre jutása és állítandó fejlesztése társadalmi rendszerünk lényegéből fakad. A munkahelyi demokrácia természetesen nem csők jogokat, hanem kötelességeiket is jelenít.

A Minisztertanács és ai SZOT Elnökségének együttes határozata, töobek között, kimondjál: „A vállalatok, továbbá a nem váilva laltii rendszerben működő szervek... vezetői az egész kollektívát, vagy annak széles körét érintő döntéseik előkészítésébe!, valamint azOk végrehajtásának ellenőrzésébe foíkozot- taini vonják be a- dolgozókat.”

A későbbiekben a következő szerepel az együttes határozatban a fórumrendszerrel, aninalk m űk ödtetéséve I kap csőfalban.: „Az így kialakított rendszert fel kell venni a szervezeti és működési szabályzatba,"

Az együttes határozat hangsúlyosan foglalkozik a kötelezettségekkel is, nem kimondva, de érzékeltetve, hogy jogai csak annak lehet, akii kötelességeit maradéktalanul teljesíti, álljon

a hatalmi hierarchia bármely posztján.

Amikor a munkahelyi demokrácia kérdése szóba kerül, sokszor tapasztaljuk, hogy alap- elveket hangoztatunk, vagy „emelt" szinten kívánjuk elérni a demolkratizmus érvényesülését, holott a' kérdéséket ott kell megvitatni, ahol azok felvetőd - nek és ahol választ kell adni rájuk.

A válaszadásra', a célok kijelölésére és végiül a megoldásra azok alkalmasak és képesek, alklik a felmerült problémákkáI legelébb és legközvetlenebbül találkoznak.

Ne féljünk kimondani azt se, hogy ez éppen az adott kis gazdasági egység vezetője' és partnere a> bizalmi. Egyértelműen következik ebből a helyzetből, hogy a bizalmiak, bizaímiitesltü- letek munkájára fokozottabban kél támaszkodni. Elfogadni a elfogadtatni őkét partnernak, hiszen a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság, általában elveket dolgoz lé, a végrehajtás lenn* az alapvető munkaterületen történik.

Éjjel háromig vitatkoztunk

Az év elején egy kivételével minden munkahelyi tanácskozáson részt vett Molnár János, a nagykónyi Koppány menti Egyesült Termelőszövetkezet elnöke. Ezen felül tartottak még összevont párt- és tsz-vezetősé- gi ülést, majd a párttaggyűlés is megtárgyalta az 1982-esévet, végül a küldöttközgyűlés elé vitték a beszámolót.- Nem sok ez a fórum? - kérdezem az elnököt.

— Szerintem szükség van rá.

Máskülönben nem tudunk reális terveket készíteni. De, ennél még fontosabb: sokoldalúan

kell értékelni az elvégzett munkát, ehhez pedig az kell, hogy minél több ember fetjse, fejthesse ki véleményét. Szívem szerint a munkahelyi tanácskozásoknak adnák több jogot. A kiscsoportokban dől el minden. Mert az állattenyésztés dolgozói tudják legjobban az ottani problémákat, de ők tudnak arra megoldható javaslatot is tenni. Ezért minden ilyen fórumon ott vagyok. Mert a lényeges dolgokat ott hallom meg, ami ahhoz szükséges, hogy a

feladatomat tisztességesen végezni tudjam.

Molnár János közel húsz éve tsz-elnök. Rengeteg története van a mozgalom kezdeti időszakából.

— Volt olyan időszak, hogy éjjel háromig is vitatkoztunk: legyen-e villanypásztor? A szavazás végül döntött, de mégis egyszer rám hajtották a gulyát. Sőt, mondtak nekem olyat is: „Ha magának a pofáján bőr lenne, akkor szedné a sátorfáját és elmenne!” Ezek többnyire a hirtelen harag megnyilatkozásai. Elviseltem, mert tudtam, hogy nekem van igazam.

— Mindig a vezetőnek van igaza?

— Szó se róla. Az nem lehet, hogy csak nekem van igazam. Az sem, ha rosszul megy a közösnek, akkor én vagyok a hibás, de az eredmények sem kizárólag az enyémek. Ezért tartom a kisközösségeket fontosnak, ha ott jól mennek a dolgok, akkor az egész szövetkezet eredményes lesz.

— Félő az, hogy a kisközösségek csak a maguk bajával foglalkoznak.

— Ez igaz lenne akkor, ha nem lenne ott az első számú vezető. A kisközösségben közvetlen dialógus alakul ki az ott dolgozók és az ágazat vezetője között. Ugyanakkor rengeteg kérdés hangzik el más ágazatokkal kapcsolatban. így alakul ki együttesen, hogy a 13 kisközösség egy-egy értekezlete mégis az összesét eredményezi.

— És az első számú vezető szerepe?

— Szerintem az első számú vezetőnek foglalkozni kell az emberek ügyes-bajos dolgaival.

— A magánügyekkel is?

— Azok egy részével. JHa valakinek a gyereke pályaválasztás előtt van, akkor nekem természetesen segítenem kell. Két okból: megnyugtatom azt akinek gondja van, ugyanakkor olyan tanácsot is tudok adni, hogy a tsz-nek is jó jegyen. Olyan szakmunkát ajánlok annak a fiatalnak, amire a tsz- nek is szüksége van.

— Manapság azt mondják, hogy az emberek egyre közömbösebbé válnak.

— Nem hiszem. Itt nálunk a

Molnár János

szövetkezetben nem így van. A mai világot egy olyan mozgólépcsőhöz tudnám hasonlítani, amely lefelé halad, mi meg felfelé megyünk rajta. Az már tőlünk függ, hogy mikor érünk fel az ellenállás leküzdésével. Ezt pedig érzik a qazdaság tagjai is, ebből következik, hogy van véleményük és azt ki is mondják.