Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

1983. február 22. NÉPÚJSÁG 3 Zárszámadás a Bölcskén közgyűlést tartott a Rákóczi Termelőszövetkezet, Madocsán küldöttgyűlést az Igazság Tsz. Mindkét gazdaság­ban megtárgyalták és jóváhagyták az elmúlt év gazdálkodá­sát, eredményeit, valamint az idei esztendőre készített tervet Ezek a szomszédos gazdaságok nagy elemi csapást szenved­tek a nyáron, mindkét község határát nagyon megverte a jég. Bölcskén 24 millió forint kár keletkezett, Madocsán 16 millió. A vezetőségi beszámolók részletesen szóltak arról, hogyan igyekeztek pótolni a veszteséget és ennek eredményeként eredményes évet zárhattak mindegyik szövetkezetben. Madocsa, Igazság Tsz Jégverés után: az eddigi legjobb eredmény A madocsai küldöttközgyűlé­sem részt veítt K. Papp Józsief, z megyei pártbizottság első Kií­róira. A vezetőség i beszámoló jifláin következő vitában, eszme­cserében szót kért és kifejezte elismerését a madocsai szövet­kezeti tagak, vezetők rendkívü­li heiytá Hátsóéit. Az eleimii osa- dó.s utóin miindein lehetőséget megragadtak a károk pótlásá­rai Rugalmas, italláiélkoiniy, ösz- szetartó munkáit és nagy szón gailimait dicsért a megyei párt- 3Ízattsá.g eltíő titkánál Más ven­dégek, vezétők mellett ott volt 3 madocsa i zárszámadáson .okos József is, a Tolna megiyei termelőszövetkezeteik Területi Szövetségének elnöke. A vezetőségi beszámolót meg­áldottá „.sajált” értékelésével Saheidil Lajos, a szövetkezet el­nöke : — Eredményeink, a, természe- li katasztrófa1 elllené.re, a szövet- tezel fennáltáisa óta a< legjoib- 3dk. Tagjaink közűi soikan meg- <érdeziték, almikor a páirttag- és ísz-veizetőségi együttes gyűlés Az elmúlt évet jellemezve a többi között ezeket mondatta a DÖlcskei Rákóczi Tsz elnöke, lil­áért Adóim a vezetőségi beszá­molóban, a zánszámadó és terv- táirgyaló közgyűlésein: — Július 4-én az egész ha­tárt ollyan súlyos jéglkáir érte, utóin, a köztudottá került, mi­lyen jó a:z eredmény: Mi Jetit volna akkor, ha niinics jégverés? Azt tudom mondani, hogy valló- színűiéig méa joibb lett volina az eredmény, de egy-két do'lgolt nem szabad elfelejtenünk. És­pedig : A július 4-li jégverés föl­adta. a leckét a tagságnak és a vezetőségnek, kemény hómaipok következték. Igaz a' régli mon­dás, nehéz helyzétben. tóimul meg az ember gazdálkodni, amikor kényszerítő körülmények hatnak. Tervmódosítósákkali, be­vételi növelésekkel, kliadálsok megtakarításával olyan tárta lé- kokat tártunk fel, amelyek föl- lelihetők voJtak gazdaságunlk- bain és valljuk, hogy még min­dig vannak 'ilyen, itortallékoik. A má.silk dolog, amit .nem. szabad elfelejtenünk — mondottá Scheid! Lajos tsz-ellnök —: Eredményeink részese a páirt- a'lbpszervezet. Figyelemre mél­tó határozataival!, a párttagság alktív imunkájával nagyiban hoz­zájárult ahhoz, 'hogy ilyen ered­mények születtek. Köszönet ér­te és a jövőben is, igényeljük a hathatós támogatást. amilyen Bölóske községfoten még soha inem volt. Egy hét múlva ismét jégeső verte végiig a ha­tárt, viMám.csapással. pórosuJva, feégett egy 100 vaganos mag- tárunk. A természeti csapások sorát a július végi árvíz zártai kiöntött ai dunökömlődi főcsa­torna, kiöntötték a melSékcsa- tornáki víz alá került 50 hektár búza és 50 hektár napraforgó. Az összes kárunk meghaladta a 24 millió forintot Az Állami Biztosító 17 mlNiá forintot meg­térített, erre volt lehetőség a feltételek alap jón.... Ha ilyen esztendő után. arról tudunk be­számolni, hogy jó évet ráírtunk, akkor ez kizárólag a jól vég­zett,, szorgalmas munkának kö­szönhető. A természeti csapások arra kényszerítettek bennünket, hogy egy sor intézkedést te­gyünk a ikárok ellensúlyozásá­nál, Ezek között voltak olyanok is, amelyek a. tagság egy részé­nek munkalehetőségeit érintet­ték. ötven. embernek hónapo­kon keresztül vidéken., vagyis mais szövetkezetben kellett mun­káit vállalnia', örömmel mond­hatom, hogy különösebb ellen­vetés nélkül vették tudomásul a nehézségeket. Kénytelenek voltunk minden területen szigo­rítani a gazdálkodás feltétele­it — mondotta' a továbbiakban Ulibent Adóm tsz-élmök. — Szi­gorú anyaggazdálkodási rend­szert vezettünk be, minimálisra csökkentettük a beruházásain­kat, és csökkentettük a. veszte­séges ágazatok volumenét is .. . Olyan, értékesítési lehétős,ége­ket kerestünk, amelyék maga­sabb árat biztosítottak. A pénzgazdálkodás kiegyen­súlyozott volt. A tagok minden hónapban, megkapták a száz­százalékos munkabért. Most, zárszámadásikor még 9 százalék kiegészítő részesedést is tudott fizetni a Rákóczi Tsz. Törjék István., o szövetkezet elnökhelyettese' és egyben fő- agronómusa ismertette a tag- ságrndk az idei terv .lényegét. Ebiből egy kis részt idézünk: A sertéstenyésztést 'intenzíven fej­lesztik. Megszűnik a műanyag - üzem, helyette bővül a- vessző­fonó, mert az nyereséges. Búzát és kukoricát csaknelm 2000 hek­táron. termesztenek., de jut Iheliy kenídenniék., naprafergónaki, lu­cernáinak, silóikukoricáinak, mag­borsónak,, sőt, 20 hektár még burgonyának is. Erdőfelújításra több gondot fordítanak. Bizto­sítják a háztáji gazdaságok ta­karmányát is. Szoaiális, és kul­turális alapra' 900 ezer forintot tesznek! Beruházásra is jut több mint nyolcmillió forint. A közgyűlésen méltatta a bölcskeiék szorgalmát és okos gazdálkodását dir. Dávid Csa­ba., a. TÖT tanácsosat Bölcske, Rákóczi Tsz Szigorú gazdálkodás A Politikai Főiskola Közleményei 1982. A (AI.) Gedő András folytatja a Válságtudat és filozófia: új jelen­ségek és irányzatok című írását, amelynek első részét az előző füzetben közölte a folyóirat. Fodor Gábor Változó szocializmus — változó szocializmus­képek című cikke így kezdődik: „A szocializmus nem megírt kódex. Eddigi története alá senki sem kanyaríthatja középkori szerzetes módjára, hogy explicit, vagyis elvégeztetett. Ez a befejezetlenség, az »elintézetlen szocializmus« teszi, hogy a róla alkotott felfogások a szüntelen változás állapotát tük­rözik.” Még ugyanabban a rovatban Halmai Péter A vállalati ön­állóság eredményei és egyes problémái a termelőszövetkeze­tekben címmel szól egy ma igencsak élő témáról. Szó van az írásban a vállalati jelleg kialakulásáról, a termelőszövetkeze­tekben vállalati fejlődésről, a gazdálkodási önállóság egyes problémáiról, a termelőszövetkezetek vállalati kapcsolati rend­szereiről. A következő rovat a Történelem. Ebben Ács Ilona Szíriába kalauzol el, és bemutatja az ottani munkásságot és szerveze­teit a függetlenség kivívása után. A Szemle rovat két írása közül az egyikben Farkas Endre „Viták-vélemények" az etika lényegéről, a másikban Balogh András a Szovjetunió élelmiszerprogramjáról szól. Három tanácskozásról közöl tartalmas ismertetést a folyó­irat. Az első felidézi azt a tudományos tanácskozást, amelyet az MSZMP 1957 júniusi értekezletének 25. évfordulóján tartot­tak. A második Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójá­nak tisztelgett, míg a harmadik egy nemzetközi tanácskozás volt a szocialista társadalmi tudat kutatásának eredményéről. A füzet érdekes bibliográfiát ad közre, amelyben felsorolja a főiskola tanárainak és munkatársainak szakirodalmi publi­kációit az 1979—81-es esztendőkben. Vállalati szociális tervek A szakszervezeti bizalmitestü­letek tanácskozásain különö­sen behatóan vizsgálták a szo­ciális terveket, hogy a koráb­biaknál nem nagyobb összege­ket a legfontosabb fejleszté­sekre, a legcélszerűbben hasz­nálják fel. E vitákat többnyire közvélemény-kutatás előzte meg: milyen szociális juttatáso­kat tartanak a legfontosabb­nak a dolgozók, s vannak-e ötleteik, javaslataik a pénz cél­szerűbb elköltésére. A vélemé­nyek egyeztetése alapján min­denütt elkészültek a szociális tervek, amelyeknek főbb intéz­kedéseit rövidesen a kollektív szerződéseken is átvezetik. Mó­dosításra szinte mindenütt sor kerül, mert annak idején, ami­kor az ötéves kollektív szerző­dések készültek, a jelenleginél kedvezőbb anyagi feltételekkel számoltak. Valamennyi vállalatnál to­vábbra is a munkavédelem és az üzemegészségügy fejleszté­sét sorolják az első helyre. A szűkebb pénzügyi keretek kö­zött is mindenütt kötelező ö dolgozók testi épségének, egészségének védelmére. A me­cseki szénbányákban például több mint 85 millió forintot köl­tenek az Idén munkavédelmi célokra, főként a bányaveszé­lyek elleni védekezésre. a hal, kevesebb a nyereség Keresik a megoldást Pakson Több Jó óra van a halnak és rengeteg cipő koptatja a kőlépcsőt a paksi Duna-parton, amely a bárkához, az árusítóhelyhez ve­zet. Vagyis, sok a vevő. Nemcsak a paksiak, hanem az átuta­zók is szép számmal járják a lépcsőt egész évben, szatyorral, sőt, nejlonzsákkal. Ám ki gondolná, hogy a bárka tulajdonosa, a paksi Vörös Csillag 'Halászati Tsz sokkal kisebb nyereséget tudott elköny­velni 1982-ben, mint az előző évben. Egészen pontosan 30 százalékkal kevesebbet. Igaz persze, hogy a nagy csökkenés nem az élőhalárusításból származik, hanem a budapesti ha­lászcsárda forgalmának zuhanásából és rossz gazdálkodásá­ból. De tény az is, hogy a bárkánál eladott hal mennyisége is kevesebb volt tavaly, mint tavalyelőtt. A paksi emberek .nem unták meg a halat és minden bi­zonnyal ezután sem mellőzik az étrendjűkből. A szövetlkezet ve­zetőinek 'számítása szerint a paksiiák ihétsZer anmyli halat fo­gyasztanak - személyenként át­lagoson 20 kilót egy éviben —, mint amennyi ia*z országos fo­gyasztás. iHta ehhez imég 'hozzá­tesszük, azt az ugyancsak tekintélyes mennyiségiét, almáit a paksi horgászok .kifognak a iDuinátből, megállapítható: Paks hatevő város. A szövetkezet gondljái azért inem traglikiutslalk. Az a fő, hogy van .hol bőven és jól gazdál­kodik a szövetkezet, a paksi költségeket csökkentette. Kitű­nő terv született a helybéli ér­tékesítés növelésére, ez egyben a paksi érdekek figyelembevé­tel ét jelenti, a lakosság teljes ellátását, ugyariis az atomerő­mű lakótelepe és vele együtt az egész Kishegy jelenleg kimarad a közvetlen árusításból: ide is Ikélll balboát. Sinarovits István, a szövetkezet elnöke úgy fogal­mazott a zánszálmadó közgyű­lésen, hogy a bárka iméSsze van a hegytől, az ott lakók kétszer is meggondolják, hoqy „lecsúsz- szamialk-ie" oldaliig. Bejelentette az elnök, hagy a tagság hozzá­járulását és a városi tanács tá­mogatását kérik hallbáit és biszt­ró létesítéséhez. 'Tehát élő haltat Is szeretne árusítani a szövet­kezet a Kishegyen és sültet .is. Az elképzélés, a terv nem is­meretlen a város vezetői előtt, elvben mindenki egyetért vele. A zárszámadó közgyűlés után erről értesültem dr. Tóth Lajos­tól, a városi tanács vb-titkárá- tól. Most mór a megvalósítás következhet. Bizonyos, hogy a Kishegyen felró emberek öröm­mel vésziik mlajd az új bált és halsütő közelségét. INézziiík a halászati szövetke­zet tavalyi miunkáját, eredmé­nyéit és gandjldit... A legfényesebb szóim a mun­kával kapcsolatosam: csók nem ötmillió forint értőket mentet­tek meg a halászok és a .gép­kocsivezetők ásóval, lapáttal, gyors beavatkozással taValy jú­lius 29-éa a gyűrűs! .névelőta­vak egyes számú tavánál tör­tént gátszakadáskor. Megfeszí­tett munkái végzett a 14 ember. A köszönet nem .maradt él a közgyűlésen sém. A munkához tartozik Gyűrűs esetében az is, hogy az állategészségügyi hely­zet ijavításával 30 százalékról Nehéz kosár (Archiv képek) 20-ina csökkent az_ elhullás egy év alatt. A htal'iVadék kényes jó­szág, .sókat tehetnék la rneg- ma.nadásáért és fejlődéséért. Tesznek 1iis, la jövőben nyilván még többet. Az irányítás szak­szer űségénék teljessége vezet­te az elnököt, Sinarovits Istvánt, tamilkor .szakmérnöki diplomát szerzett az agráinménnöki mel­lé. llgy most máir a ifőtag.romó- mus is, az élínÖk lis imalglaS szin­ten tudijia irányítani ta tagok munkáját, az ugyancsak hozzá­értő és egyre jobbam összetar­tó halászaik mindennapi tevé­kenységiét. A biinitái tógázdtasógbain 80 mázsával több halat termeltek tavaly, mint 1981-ben. Mégpe­dig úgy, hagy kilónként 2 fo­rint 40 fülHénrél kisebb a ráfor­dítás. Sóik értékes, de olcsó hullbdéktakammányt is haszno­sítottak. A talktarmáinyozósban feladat, határozott célkitűzés, hogy ne zsírasodjamak, hanem inövékedjenék a hátak. A 'Paksi Állami Gazdaság adja a takar­mányt a szövetkezetnék, szocia­lista együttműködés '.keretében. A vezetőségi beszámoló .így fo- gallmlazoltt: ,,ia kölcsönös elő­nyökre épülő jószomszédi kap- csotalt éPsösarlbam -nekünk ked­vező”. A Biáos-IKiSkun megyében lé­vő IFűzvöligyi öntözőcsdtozmán Ihat vagon halát termelték a paksiak. Az itteni halállomány 90 százaléka fehér busa, télen halásszák. 1982-ben két allka- lamlmail összesen 240 mázsá ha­lat 'fogtak a szövetkezet tag­ijai. „A téli hallá'szat létjogosult­ságát igazolíjta, hogy az 'idén, január 24-ién csaknem 200 má­zsa haltat fogtunk ki ugyanitt”. A 'Dunta 44 kilométeres szaka­szán 562 mázsa a tavalyi fogás, ez az előző éviihez hasonló mennyiség. Van hal a Duná­iban, a szövetkezet ihiataísítá si muinlkájántak eredményét a ha­lászok lis .talptaszfallják meg a horgászaik i's. A hailíaSlítás egyéb­ként az egész megyére kiter­jed, a paksi szövetkezettől vá­sárolt hallat a Ihorgásztavakba a MOHÖSZ lis, tavaly mát 153 mázsáit. „Az 1982-es év tavaszán tar­tásiam maglas, valfemlint a nyári tartásain igen alacsony dunai vízállás kedvezőtlen halfogási tehetőséget teremtett. Ebben az időben,, korábbi mun'kakapcso- tatóinkat erősítve, bérhtalószla- itot vál feltűnik a Hőgyészi Álla­mi Gazdaságban, valamint a Mezőföldli Állami Erdő- és Vad- gazdaság saponyai halastavain. Az iitt fogottt halait megvásárol­tuk, ami lehetővé tette a- kedve­zőtlen dunai vízállás mellett is a lakosság és a bisztró folya­matos ellátását.” (Résziét a zá rszámadá síi beszámolóból.) A bisztróról külön kell szól­nunk. A paksi csárda és bisztró csaknem 15 imlilíió forint forgói- imlalt ért él tavaly, az eddigi legnagyobbat. A 'szövetkezetnek ez a vendéglátóhelye úgy dol­gozott, gazdálikpdatt, hogy a bisztró hozta a nyereség 75 szá- íztaíékát. iNéhóiny .évvel ezelőtt még hiány volt 'haliból, nem tehetett mindig vasa felmi. Most gondot okoz az értékesítés. A Vörös 'Csillag Halászati Tsz keresi a mególdásdkaf. INem úgy, hogy Ikevesebb legyen a hal, éppen ellenlkezőleg. Több legyen, de a fogyasztók köre tis bővüljön. A szövetkezet egész vezérkara változott tavaly februáriban. A nyugdíjba vonult élinök irányí­tásával jő állapokat teremtet­ték, aztán az új vezétőklkel ‘még élőbbre lépték 1982-lben. Hatá­rozatit fejlődés tapasztalható, akkor liis, ha átmenetileg csök­kent is a nyereség. A termelés, a gazdálkodás további karsze- irűsítésévél nyilván a .nyereség is kedvezően dHalkul majd a kö­vetkező években. C. J. Meghúzták a hálót a kéményesi holtágban iszapba süllyednek a csizmák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents