Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 43. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. február 20., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. oldj MIRE KELL BONYHÁD HATVANNYOLCMILLIÓJA? (3. old.) AZ ELSŐ ORVOSI NOBEL-DIJAS (4. old.) NEHÉZ SZÜLŐNEK LENNI! (5. old.) CSATÁT NYERT A SULI KUPA (6. old.) Vitáink Zárszámadások a téeszekben Gyakorta és szívesen vitatkozunk politikai témákról mos­tanában. Vitatkozunk közéleti fórumokon és baráti vagy családi körben, hivatalos összejöveteleken és a fehér asz­tal mellett. Érvek és vélemények csapnak össze. Hol indu­latosan, hol higgadtan fogalmazódnak az álláspontok, de vitatkozunk, vitatkozunk . .. Ebben a felpezsdült, politizáló-vitázó légkörben képvise­lik ma az országot vezető párt politikáját, álláspontját e párt tagjai, a kommunisták. Ám nem egy pártszervezetben döbbennek rá mostanában, hogy a kiegyensúlyozott előre­haladás időszakában bizony elkényelmesedtek, elszoktak a nyílt problémáktól, elveink határozott képviseletétől. A vi­takedv, a vitakészség növelése, az ilyen értelmű politikai ak­tivitás fellendítése azért ma nem egyszerűen azt jelenti, hogy „egy kicsit jobban” csináljuk azt, amit eddig, hanem határozott fordulatot igényel munkamódszereinkben, beállí­tod ottsá g u n k ba n. Gyors és kiegyensúlyozott haladásunk időszakában meg­lehetősen gyakran hagyatkoztunk arra, hogy „a tények be­szélnek önmagukért”. Való igaz, az értékítélet végső alapja mindig a mindennapi tapasztalat, s ebben az értelemben a tények szükségképpen többet számítanak az okfejtéseknél. Kötetnyi közgazdasági fejtegetésnél is ékesebben „szól” egy teli illetve egy üres eladópult... Csakhogy a tények elsősorban az állapotról „beszélnek”, s nem az összefüggésekről, az okokról, a lehetőségekről, a teendőkről. Ez utóbbiak megvilágításához akkor sem volt nélkülözhető a magyarázat, az érvelés, a meggyőzés, ami­kor a tények még többé-kevésbé egyértelműen „egybe­csengtek" velük. S természetesen még kevésbé mondha­tunk le róluk ma, amikor egy sor olyan tényt tapasztalha­tunk - a lelassult gazdasági növekedéstől a felgyorsult ár­mozgásokig —, amelyek éppen ellentétei annak, amit ko­rábban megszoktunk, helyeseltünk, életünk természetes jel­lemzőinek tekintettünk. A pártpolitikai munkában választ, magyarázatot kell ad­nunk, mégpedig oly módon, az új tendenciákra, hogy so­hase tévesszük szem elől: a tájékoztatás még nem egyenlő a meggyőzéssel! Felelős pártmunkás hívta fel erre a figyel­met egy tanácskozáson, hozzátéve, hogy épp a meggyőzés eredményessége igényli ma tőiünk a vitakészség erősítését. Nem biztos ugyanis, hogy következtetéseinket mások első hallásra elfogadják, álláspontunkat azonnal magukévá te­szik. A meggyőzés folyamatos párbeszédek keretében, viták révén történik. S valóban meggyőző csak akkor lesz sza­vunk, ha képesek vagyunk vitakultúránkat is fejleszteni. Sok minden hozzátartozik ehhez a követelményhez. így mindenekelőtt olyan légkör, amelyben érződik, kifejeződik, hogy számunkra valóban fontos a vitapartner agyának és szívének megnyerése. „Vitatkozom veled, mert tisztellek" - a makarenkói mondást átformáló pártmunkás mottóként ajánlotta e gondolatot közéleti vitáinkhoz, s ezzel mélysé­gesen egyet lehet érteni. Igen, azért vitatkozom veled, mert nem mellékes nekem, nekünk, hogy el tudod-e fogadni ál­láspontunkat, meg tűdunk-e nyerni törekvéseinknek, a közös cselekvésnek. Vitakozom veled, mert nem lehet elég szá­momra valamiféle formális egyetértés kicsikarása, különö­sen nem az ellenvélemény elhallgatása; valóságos egyetér­tést akarok, hiszen csak azon alapulhat az együttes cselek­vés is. A népet felnőttnek tekintő, a közmegegyezést meg­győzés útján fenntartó és erősítő MSZMP munkastílusa ilyen vitakészséget és vitakultúrát igényel a párt tagjaitól, a kom­munistáktól. Ettől a vitakultúrától a legkevésbé sem idegen a jó érte­lemben felfogott szenvedélyesség. A valóságos elkötelezett­séggel természetszerűen jár együtt az adott ügy szenvedé­lyes képviselete. Korunk embere az észhez szóló higgadt, tárgyszerű érvelést kedveli — mondják sokan, s joggal. De az ésszel azért lehet szólni az érzelemhez is, s a tárgyila­gosság nem igénye! egyúttal szenvtelenséget, hideg kívül­állást. S lehetünk igazunk szenvedélyes hirdetői úgy is, hogy az ne járjon együtt a vitapartner letorkolásával, ne akadályozza ellenérvei megfontolását. Vitáinkat — hogyan is lehetne másként? — saját állás­pontunk elfogadtatásáért folytatjuk. Ám mindig józanul szá­molnunk kell azzal, hogy esetleg mi tévedünk, egyes kér­déseket mások netán jobban ítélnek meg, mint mi. Vitáink olyan eszmecserék, amelyek minden résztvevőt gazdagíta­nak. Szövetségeseink az eltelt évek során nagyon sok kér­désben elfogadták a kommunisták véleményét, ám akadtak olyan problémák is, amelyekben nekünk kellett megfonto­lás tárgyává tennünk és érveik hatására módosítanunk ál­láspontunkat. A párttagsági könyv birtoklása nem jelenti, hogy ezzel zsebünkben őrizzük a bölcsek kövét. A közéleti vitákon nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a párt csak­is taníthat, s hogy ez a megközelítés vitakultúránknak szer­ves része, fontos társadalmi vonása kell, hogy legyen. Nem önmagáért, nem öncélúan kell fejlesztenünk vita­készségünket, vitakultúránkat. Társadalmunk politikai egy­ségének megőrzése és erősítése, közös cselekvésünk igény­li a kommunistáktól, hogy tudjunk és akarjunk okosan, meggyőzően, a másik szavára is figyelve vitatkozni. GYENES LÁSZLÓ A héten megyénk több mezőgazdasági termelőszövetkezeté­ben tartották meg az elmúlt gazdasági évet értékelő és az idei terveket jóváhagyó küldöttközgyűléseket. A téeszek veze­tőségeinek beszámolóit kritikus szemmel vizsgálták a tagok, elemezték az egyes ágazatok év közben végzett munkáját, eredményességét. Meghatározták, hogy az 1983-as évbem mi a legfontosabb tennivaló, s hogy a hiányosságokat hogyan szüntethetik meg. Bátaszék, Búzakalász Tsz Harminchárom év legeredményesebb esztendeje A bátaszékli Búztíkiafósz Tsz tegnap tanította ünnepi zár- szá'madó-lközgyűőését, amelyen megjelent K. Paipp József,, az MS2MP Tolima megyéi Bizottsá­gé na'k éliső titkáiro, bakos ‘Jó­zsef, a T.ESZÖV elnöke, képvi­seltette magát a megye, a já­rás párt- és áÜalmli vezetése, vtttamliint száimos rendszer és a szövetkezettel kaipcsöl'atfaam átló gazdaság. Míiint Izsók Gyula, a szövet­kezet elnöke elmondotta, a téesz az elmúlt éviben 33 ‘éves fennállása ó'fa a legjobb gaz­dálkodási eredményt érte el és a legeredményesebb évet zár­ta. Míg 1981 -ben 26 miliő 300 ezer foriint volt a téesz ‘nyere­sége, addig 1982-ben -35 millió 400 ezer foriint lett, s ez 34,6 százlaillékos növekedésinek felel meg. A növénytermesztés az emelkedő lipami és energiaárak lelleriére ils fökozni tudta jö­vedelmezőségiét. Münden jelen­tősebb növénynek csökkent a szűkített önköltsége: a búzáé 259 forinttal, a kukoricáé 141, a szőlőé pedig 54 forliintttaJ ton­nánként. A növénytermesztés szép nyereséget hozott, ami köszönhető elsősorban a tag­ság l'élklfIsmeretes munkájának, de sokat segített a nagyon ked­vező időjárás is. Az őszi beta- bairíltá-sú növények köziül vára­kozáson felül nagyon szép ered­ményt hozott a szőlő. Ebben az ágazatban a tollaljiműveliés, a (telepítés, a növényvédelem és a szüret megszervezése kifogás- taíllam volt. A legnagyobb terü­leten termesztett növény a ku­korica, amely ugyan rekordter­mést hozott, de élmarad a Sár­köz élenjáró kiukoriilcatermesztő gazdaságiamtól. A szarvaSmarha-ágazatban kedvezőtlenek a tartási körül­mények. Ennék ellenére a ter- mélés mennyiségi mutatói ha kismértékben is, de emelked­tek. Az egy téhéniré jutó tej­termelés tdvbily 4874 Hilter volt. Az 1981-lben üzemibe lépett új szakos ííott sertéstelep árbevé­tele 13 millió forintról 24 mil­lió 500 ezer forintra emelke­dett. A sertéságázat tavaly 10 ezer 48 hízósertést értékesített. Az új telep üzembe lépése b talkamámylfelhaisznállás fajlagos csökkenését eredményezte. A szövetkezet gazdálkodásá­nak szenvels része a háztáji ágazat. Az elmúlt évben a ta­gok a termelőszövetkezetein ke­resztül 45511 hízósertést, 101 hí- zómaHhát, 672 hízájiuhoí érté­kesítették, de termesztettek fű­szerpaprikát, zöldpaprikát és zöldségféléket is. A szövetkezet összes árbevétele egy év alatt tizenkét százalékkal növekedett, a terveknék megfélelöen jelen­tős árbevételi többletet eredmé­nyezett a sertéságazat és a szőlészet. ■A szövetkezet elnöke ezt kö­vetően szólt az anyag- és rak­tárgazdálkodásról, a szállítási, az építőipari ágazat, 'a szociá­lis és versenybizottság munká­járól, a munlkavlédélíeimiről és a Ihiitelgazdálllkodóisról. Az ünnepi közgyűlés a vezetőcég beszá­molója után meg'hidllgatta az éllénőrző bizottság elnökének jelentését, mlaljd megválasztot­ták a szövetkezet tisztségvise­lőit. Dombóvár, Alkotmány Tsz Kiemelkedő eredmények búzából, kukoricából Pénteken tartotta zárszámadó küldöttközgyűlését a dombóvá­ri Alkotmány Szövetkezet. A vezetőség beszámolóiját az el­múlt gazdaságii évben elért eredményeikről Szőke Géza, a téesz elnöke ismertette a kül- döttelkkél. A hosszú évék óta jól gaz­dálkodó szövetkezét igen szép eredménnyel zárta az érmúlt évet. Kiemelkedően magas volt az 548 'hektáron termesztett őszi búza,, és 614 hektáron ve­tett kukorica átlagtermése. A főbb ‘növényék közül a legma­gasabb - mázsánként 630 fo­rint - a napraforgó szűkített önköltsége volt, ennél keveseb­bért - 551 forintért — állítat­ták elé a borsót. A hízómarha önköltségé 'kilónként 33,38 fo­rint, a hízósertésé pedig 29,39 forint lett. A tavalyi éviben a legtöbb pénzt a növényterme­lés hozta: az ágazat árbevéte­le 49 millió 315 ezer forint volt. Közéi 'halsonlló nagyságrendű volt az állattenyésztés árbevé­tele is. A zöldségesbbft, az autóspihenő, a 'Pannónia sörö­ző, a borozó és négy tápbölt összesen 18 millió 847 ezer fo­rintot forgalmazott. A szövetke­zetben a múlt év gazdálkodá­sának mérleg szerinti nyeresé­ge 13 mffi'ró 628 ezer foriint volt. A szövetkezet dölgozöinák havi átlagban 4297 forintot fi­zették, többet, mint az előző 'éviben. Gyülekezik a közgyűlésre a tag ság Bátaszéken Mőcsény, Völgység Népe Tsz Először a tízmillió felett Kedvezőtlen adottsága eleve meghatározza a mőcsényi Völgység 'Népe Téesz tevékeny­ségiét. ‘Mindennemű számadat, enedimiény, avagy eredményte­lenség ismertetése előtt ezzel kezdte beszámolóját Sikaibanyi Miklós tbeszel nők, a termelő­szövetkezet küldöttgyűlésén, amelyen főbbek között jélen vallt dir. Nagy Bólint, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának vezetője. Az 575 taglétszámú szövetkézét föld­területei, létszáma a múlt év­ihez képest nem változott, ám a szőlészettel új ágazatot in­dítottak be. Az állattenyésztési főágazat­ban folytatták a fpjtoáta'lakító 'keresztezést, a termelési szín­vonal növekedése melllett ősök­ként az egy liter tej előállítá­sára fordított összeg. A hízó- marha -ágazat tevékenységével 'i's elégedettek: 11,9 százalék­kal túlteljesítették tervüket, s a súlygyarapodás Is a terve­zettnek megfelelően alakult. A íju'hálszaitban a gyapjútermelés­nél némi lemaradás 'tapasztal­ható. A háztáji és kisegítő gazda­ságoknál az árbevétel több mlint öt százalékkal haladja meg az előirányzottat. Az állat­tenyésztésben a legkisebb ága­zat a halászat, amely névén 46 tonna ivadékot, egy tonna á ruhallat értékesítették. A másik főágazatiban, a nö­vénytermesztésben búzából és Ikulkonicálbál rekordtermést ér­itek el. Fontos feladatnák te­kintik a jövőlben is ebben az ágazatban a jó tallnielökészí- tést, ami aztán kedvező idő­járással párosulva meghozza a várt eredményt. A szövetkezet első jelentősebb beruházása a VI. ötéves terv­ben a tejfeldolgozó-üzem, amely '81 óta üzemel. A ‘kez­deti nehézségék leküzdése után már tavaly Zökkenőmentessé vált a tejföl- és túrógyártás. összességében tavaly 11 imiiffió faHimt nyereséget irá­nyoztak elő, ‘s ezt több mint 'egymillió forinttal túlteljesítet­ték. lEgyéb'ként a szövetkezet történetében először haladták túl a „bűvös" tízes számot. Felsőnána, Kossuth Tsz A melléküzem is segített A 'három község hatőrSbá'n gazdálkodó felsőnánali Kossuth Tsz is a hétvégén tartotta' kül­döttgyűlését.1 Az eseményen megjelent dt. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára'. A nyugrásokká! és járadékosok­kal együttesen 519 tagot szám­A dombóvári küldöttek Szőke Géza téeszelnök beszámolóját hallgatják láló szövetkezet 3607 hektár földterületen gazdálkodik. Erős András téeszelnök az 1:982. évi gazdálkodásról, d termelési és pénzügyi tervről szóló beszá­molót ismertetve elmondotta: a korábbi évékhez Viszonyítva lé­nyegesen előrelépték. A bruttó jövedelem 33 százalékkal emel­kedett,, nyereségük 11 millióról 15 milli ó na nőtt. 'Niemesváirt László fáagraná- mus és Fetzer Ferenc főköny­vélő az idéi termelési és pénz­ügyi terv 'ismertetésekor több­ször is hangsúlyozta: „a gaz­dálkodós jó eredményei révén többet tudunk fordítani a be- irúházásökrói gépvásárlásokra”. Jól jövedelmezett a cipőfel­sőrész-készítő melléküzemági tevékenység, mely egész éven át munkát adott - ad a tová'b- bialklban is— mintegy ötven a'sz- szanynalk.

Next

/
Thumbnails
Contents