Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

1983. február 19. Képújság 7 Az ország legjobb szabásza Nyolcmilliót érő megtakarítás A harminchat csákozó közül tizen jelentkeztek a Bonyhádi Cipőgyárban a szabászverseny­re. Rajtuik múlik jórészt, meny­ingire gazdaságos a termelés, hogyain Hadinak az imiporbálit bőrből minél többet cipőgyár­tásra felhasználni. Bár ai bony­hádi gyár nem 'közvetlenül im- ipontérdelkeiít, de 'közvetett úton igen, s amikor behoznak valu­táért nyersbőrt, a1 bőrgyárban kikészítik, s utálna a cipőgyár­tókhoz ikerül — még mindig liimiportainyagróil kell beszél­nünk. Ezért fontos a szabászok munkáját Amint említettem, harminchat csákozó közül — o szabászokat hívják így a szakmában — csak tizen voltak vállalkozóik a házi versenyre. Csefce Ferenc né és Hyty Jenőné nyerte, holtverseny volt a két munkásnő között. így ketten jogosultak arra, hogy Martfűre elküldjék őket, verse­nyezzenek az ország kilenc ci­pőgyárának huszonnyolc leg­jobb csálkozójávail. Részlet a nevezési levélből: Cselkéné 1982. VI—X. hónapok­ban 739 árát dolgozott darab­bérben, s ezalatt 47 132 négy­zete eciiméteir bőrt takarított meg, llytyné ebben az időben 744 órát dolgozott s 22 557 négyzeldeciméter bőr volt a miegtalkarítáisla. iNilkolbv Tamás műszaki igazgatóhelyettes és Antal Géza, az szb Ritkáira írta ailá a levelét A versenyzőket Martfűre az igazgató, Tréber Tibor kísérte el. — Két évvel ezelőtt sikerült élhaznuink egy negyedik és egy kilencedük helyet. Bíztunk mun- Ikotórsainkbam — mondja az igaizgató a verseny utón. Farkas László, o szabászok főművezetője így beszél o mun­káról : — Nem is annyira o Fizikai megterhelés, hanem a nagy szellemi koncentrálás fárasztja el a dolgozót a szakmában. Is­mernie kell a bőrök tulajdonsá­gait, o szerszámot, a gépet, és jó „sakkozónak" 'kell fenni. Te­hát a .préselés élőtt, a gép in­dításakor már úgy rakja a bőr­re a szerszálmot, a cipő alkat­részét kiszabó éles formát, mint­ha sakktábla állma a munkás előtt — tehát tudja, hogy pél­dául' ötödszörre melyik szerszá­mot hova rakhatja úgy a bőrre, hogy ne sok selejt legyen. Egy nagyobb felsőrész 150 centi vá­gással készül, természetesen vannak alpróblb íélsőtfészidairö- bok i®, ezek szerszámait kell a. nagy formák közötti bőrmarad- vámyra úgy helyezni, hogy egy táblából minél több hasznos termék legyen. senyzők is számot koptak, A gé­pek is. És Horváth László, az Ipari Minisztérium munkatársa zsürielinÖksége mellett elkezdő­dött ai verseny. Helyzeti előnyük a martfűieknek volt, mert „Ikö- zelebbrőr ismerték a gépekét Mégis bonyhádi siker született Martfűn. 'Február derekán jártunk Bony- hádon. Az irodaépületben is hallloini a asákozógépek püfölő hangját. Tehát folyik a verseny — most már az éves tervért. Az limpö'rtianyag takarékos fel­használásáért, minden négyzet- centlirnéter bőrért. A megtakarítás. A Bonyhádi Cipőgyárban, 1982-ben nyolcmil­lió száznegyvenháromezer forint értékű bőrt takarítottak meg. Ebből Csőké Ferenané 415 ezer foitintltlalli részesedik, Hyty Jen öné pedig 201 ezer forinttal. A gyórbán tavaly 161 miliő fo­rint értékű bőrt használtak fel cipőgyártásra. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: BAKÓ JENŐ GYAKORLATILAG lezárult az üzemék extenzív irányú gazda­ságii növekedésének szakasza, eredményesen bontakozott ki a mezőgazdasági kistermelés Sin- tegrádója, és ebben1 a kiörbe-n újszerűbb gazdasági kapcsolta­tok alakultak ki. A megnöveke­dett üzemi méretek, a1 termelő­szövetkezeti mozgalmon belül mén indult intenzív Irányú gaz­dasági növekedés szükségessé tetite ai belső szabályozás rend­szerének, o testületi szervek fel­adatkörének rendezését. A tagok tulajdonosai pozíció­jának erősítéséhez fűződő igény felvetette a tagok és ar terme­lőszövetkezet vagyoni kapcso­latára vonatkozó szabályok, a Munka Törvénykönyvének módo­sítása pedig a tagok munka­végzésével összefüggő jogok és kötelezettségek felülvizsgálatát. A termelőszövetkezetek veze­tőségének a jövőben csak két belső szabályzat — a szerve­zeti és mőködési, valamint a munkaügyi szabályzat — meg­alkotásával kell kötelezően fog­lalkoznia. A többi, alapvetően szakmai előírásokat tairtafmazó szabályzat elkészítése a terme­lőszövetkezet szakembereinek a feladata lesz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a munkaviszonyban állá dolgozók­kal azonos feltételékkel vállal­hatnak munkát, vagy létesíthet­nek tagsági viszonyt más vál­lalattal, szövetkezettel. Koráb­ban például osaik háziipari szö­vetkezetbe léphették be tsz-ta- gok. Alkalmazottakhoz hason­lóan a 'termelőszövetkezet a nyugdíjba vonuló tagjait is fel­mentheti egy bizonyos — az alap szobái yb an meg'h aitáro zoltt — időre a munkavégzés alól. A KÖZGYŰLÉSTŐL a küldött- gyűlés hatáskörébe került az éves terv, a mérleg és a zár­számadás elfogadása, de a ta­gok dönthetnek úgy is, hogy azt váltó zártamul a; közgyűlésen kívtíiniják megtárgyalni. Ezzel párhuzamosan csökkent a kül­döttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek számai is, a társulások­kal, szakcsoportokkal kapcsolat- ban ez évben már — minit a szövetkezet gazdálkodásába tairtozó egyéb kérdésekben, a rugallmaislalbb kereteik között működő vezetőség dönthet. (Ez utóbbi egyébként évente hat al­karommal köteles csak össze- ülinl, szemben a korábbi sza­bályozással, amikor üléseit nem a szükségnek megfelelően', ha- n©m kötelezően, hávoinita egy alkalommal' kellett megtartó- nlat) Egyszerűbbek és főként ru­galmasabbak lettek o munka- hely'i közösségek 'működésének jogszabályi előírásai. Megszűnt a létszámkorlátozás (eddiig 20— 120 főnek lehetett egy közössé­get alkotni), a szervezet kiala­kításai teljesen a munkaszerve­zett egységekhez igazodhat. Nem kötelező évente legalább három allkallbmmal1 ülést tarta­niuk, és a közösség vezetőségé­be, valamint o küldöttgyűlésbe vólásztott 'küldötteknek két év helyett öt évre szállhat a man­dátuma, Az ellenőrző bizottság közvetlenül avatkozhat be a ter­melőszövetkezet ügyeibe, java­solhatja aiz egyes vezetők fele­lősségre vonását, magai is ösz- szehívhaitjá a közgyűlést, illetve o küldöttgyűlést (ezt Idáiig az állami felügyeletnek kellett ja­vasolnia). A tag és a' szövetkezet vagyo­ni kapcsolatát erősítheti, hogy a tagok az alapszabályban el­határozhatják részjegy, célrész­jegy és termelési-fej leszltési hoz­zájárulás fizetését. A részjegy jegyzése - maximum kéthavi munkád íj.ndk megfelelő összeg — bevezetése esetén minden A szabászok nagy gyakorlat­tal rendelkeznek. Ha' valaki szakmunkásvizsgát tesz, nem biztos, hogy azonnali gépre ke­rül — vár, amíg üresedik egy csákozágép. Előfordul, hogy a betanulási idő hosszabb a szo­kásosnál — mindenképpen az a cél, hogy aki a bőr szabásá­val foglalkozik, nagyon1 jó szak­ember legyen. Ilyen a 'két asz- szany, akik Martfűről' síikerrel tértek haza,. — Izgultam, készültem, s győztem. Nagyon örültem a sikernek, annák, hogy munka­társaim iis gratuláltak, a verseny másnapján igazgatónk ai kollek­tíva előtt ismertette az ered­ményt. Pénzjutalmat is kaptunk, természetesen — mondja' az or­szágos szabászbajnok, Csekéné. — Folytatjuk a versenyt, úgy dolgozunk, mlint előtte. A mun­ka sikere, öröme ai fontos, az, hogy jól érezzük magunkat. Fá­rasztó a szabászmesterség, de jó a kollektívánk, jól érezzük magunkat. És még egy érdekes eset a versennyei kapcsolatban. Cse- kéné négy évig gyesen volt, s amikor visszajött, kiváltó szak­munkás létére mégis várnia' kel­tett, amíg gép szabódéit fel, s azután egy hónap „betanulás", s csak öt hónöpli gyakorlati, mlindennapi munka volt a ver­seny előtt... Szép teljesítmény ezék utón az ország legjobb csákozójónak lenni, A versenyről. A huszonnyolc zsákbamacskát — a verseny­hez szükséges anyag él'őíkészí- tése Simo'ntornváin történt — csomagba tették, hogy hamv négyzetdeóiiméter a benne lévő bőr, senkii nem tudta'. Úgv vá­logatták a csomagok tortái'mát, hogv lehetőleg egyforma minő­ségű felsőrésznek valló amyág kerüljön mindegyikbe. A csoma­gokat megszámozták. A ver­tagnök kötelező, kivéve azokat, akiknek a- földjét a- termelőszö­vetkezet 'használja. A célrész­jegy, termelési-fejleszitési hoz­zájárulás jegyzésére o terme­lőszövetkezeti tagok még az alapszabályban sem kötelezhe­tők, azt kizárólag saját elha­tározásuk alapján fizethetik. A vagyoni hozzájárulás fizetésé­nek, felhasználásának, az utá­na járó osztalék mértékének, számító sónak szabályait a belső szabályzatok állapítják meg az alldpszabáily és egy — jelenleg készülő — pénzügyminiszteri jogszabály keretéi között. EMELKEDETT a földjáradék óimén fizethető térítés mérté­ke. A termelőszövetkezetek dlapszabályal az eddigi 5-10 Ikilog-rtamm 'helyett 8—15 klito- gtamlm búza állami felvásárlási áron szám'itoltt forintösszegének megfelelő térítés fizetését ha­tározhatják el a bevitt föld min­den aranykoronája utóin. Meg­szűnt az alaptevékenység - Ikapcsálódó tevtekenyisiég - ipa­ri tevékenység megküllön'bözte- tés, amely korábban hátrányo­san befolyásolta a termelőszö­vetkezetek gazdasági tevékeny­ségének társadalmi megítélését Is. A munka megszervezésével kapcsolatos - és a magánkez- deményezésnék a .nagyüzemi tevékenységhez történő kap­ósai ásót segíti elő — az a mó­dosítás, amelynek értelmében közös m unka vég zésnek miilnő- sülv ha a termelőszövetkezet Itagj'a a 'közös munkaszerveze­ten kívül, részes muinlkaválll'a- ilás, szerződéses, illetőleg áta- láinyelszáimo'lásos üzemetetés keretében tesz eleget munka­végzési kötelezettségének, vala­mint, hogy az új rendelkezések elsősorban a termelőszövetkezet döntés) hatáskörébe utalják annak meglhtatóirozását, hogy mely esetben ismerí el a ter­melőszövetkezet közös munka­végzésiként a tag háztáji gaz­daságában folytatott gazdái kodó tevékenységét. A munkaerővel való jobb gazdálkodást segítheti elő a Ifogláííkoztatóisí kötelezettség megszűnése, illetve szünetelte­tése új jogintézménye. Lehető­ség nyílik arra, hogy a terme­lőszövetkezet a taggal történő megállapodásé a'ltapjóin szüne­teltesse foglalkoztató sí kötele­zettségét. Ez, a korábbi jogsza­bályokban általános érvényű 'kötelezettség megszűnik a nyugdíjba jogosult termelőszö­vetkezeti taggal szemben. AZ ÚJ JOGSZABÁLYI rendel­kezések 'mega lkotásainál ma irta - déktailOinul érvényesült az az elv, hogy a munlkovégzéssel összefüggő jogok és kötélezett- -ségek tekintetében a 'termelő­szövetkezeti tag ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint a miunlklavi^zonyban állá dolgo­zó. Ennék figyelemlbeVétel'ével módosultaik a termelőszövetke­zeti tag fizetett szabadságára vonatkozó rendelkezéseik, a ta­gokról Való - betegség, szülés, stb. - gondoskodás, a munka­idő, pihenőidő, túlmunlkO, mun­kakörön kívüli munkavégzés szabályai. így példáéi a beteg­ségi segély alsó hatóira az ed­digi 50 százalékról 65 százalék­ra emelkedett, a gyest férfi ísz- tagolk! is 'igénybe vehetik, a munlkaszüfllefi napákra átlbgré- Szesedést kell fizetni stb. A MÓDOSÍTOTT rendelkezé­sek biztosítják, hogy a tenme- ilőszövétkezelt ingyenes háztáji juttatást osaik azon termelőszö­vetkezeti tógák résziére adjon, akik ténylegesen háztáji gaz­dálkodást folytatnak. Ennek megfelelően megszűnt amnlak tehetősége, hogy a háztáji föld, vagy terményiiutfatáis pénZbeni megváltásának tilalma alól a mezőgazdaságii és é léimé zés­ügyi miniszter felmentést adjon. E célt szolgálja az a rendelke­zés, hogv azák a termelőszö­vetkezetek, amelyek a főváros­iban és annák aqq'lámerációs övezetében közösen művelt földterülettel nem rertdelkez- miek, a fővárosiban és annak agglomerációs övezetében 'lakó és ugvainott foglalkoztatott taq- jaílkln'ak ingyenesen 'háztáji föl­det, illetve terményjuttatást -nem aábotndk. Kinek Jó üzlet? A rendeletek, jogszabályok nem hoztak megnyugtató meg­oldást; hiába írták elő, hogy az üzletek nyitva tartásuk egész ideje alatt kötelesek az általuk forgalmazott betétdíjas palac­kokat visszaváltani - a boltosok gyakran önkényeskednek. Van, ahol arra hivatkoznak, hogy tőlük sem szállítják el a palac­kokat, nincs hol raktározniuk, van, ahol semmire sem hivatkoz­nak, csak egyszerűen megtagadják bizonyos napokon vagy bizonyos órákban a visszaváltást. Ha a parancs nem elég, jöjjön az érdekeltség. Jött is. Az érintett minisztériumok kidolgoztak egy bonyolult rendszert, amelynek lényege, hogy kétféle palackárat alkalmaznak. Pél­dául egy sörösüveg betétdíjaként 2 forintot fizet a vevő, és ugyanannyit kap, amikor visszaviszi. Am az ipar és a^keres- kedelem között 2,30-ért cserél gazdát az üveg, így az a bolt, amelyik több üveget vesz vissza, mint amennyit eladott, üve­genként 30 fillér többletbevételhez jut. Amelyik kevesebbet, azt azonos mértékű veszteség éri. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik magukat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó restellkedve jelenik meg az üres üvegekkel, és a boltos vagy gyakorolja a visszaváltás kegyét vagy nem. Ismerek azonban néhány kereskedőt, akik kellemetlenséa, teketóriázás, adminisztrálgatás helyett készséggel, mi több örömmel és azonnal készpénzfizetéssel fogadják az üres üve­gekkel érkezőket. Minél több üveget rak ki a kuncsaft a hosz- szú pultra, annál nagyobb megbecsülésnek örvend. Hozzák is ezekhez a kereskedőkhöz szatyorral, rekesszel, autóval a sö­rös, a kólás, az ásványvizes, a befőttes, a lekváros, az ubor- kás, a pálinkás meg a ki tudja, milyen üvegeket Kecskemétre és Budapestre. Mert ebben a két városban — de lehet, hogy időközben már másutt is — váltottak ki magánszemélyek ma­gánkereskedői engedélyt üvegvisszaváltásra. A fővárosi Vörösvári úton működő maszek üvegvisszaváltó, Békési Ferenc is minden betétdíjas palackot korlátlan mennyi- séaben, reggeltől estig megvásárol. Hogyne, hiszen ebből él. Még maga sem tudja, hogy jól-e, vagy rosszul, mivel csupán fél éve fogott bele a vállalkozás­ba, de reménykedik. Igaz, hogy bért fizet a helyiségért, több mint 2000 forintot havonta SZTK-járulék címén, egy halom pénze fekszik a tároláshoz szükséges rekeszekben, a boltjá­ban állomásozó üvegekben, és még nem tudja, mennyi adót vetnek ki rá, de úgy ítéli, többet fog keresni, mint boltvezető korában. Hoqy miért üzlet a maszeknek, és miért nem az állami vagy a szövetkezeti boltnak az üvegvisszaváltás, annak egyszerű a nvitia. Mig az alkalmazottak a többi bevétellel együtt a betét- díiakat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszá­jába, addia a maszek természetesen saját jövedelemként köny­velhet el minden harminc fillért. Nem kell belőle apparátust, irodistákat eltartania — csak magát meg a családját. Mivel az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az ország eaész lakosságát hátrányosan érinti, megkérdeztük a Belkeres­kedelmi Minisztériumban: maszekosítható-e ez a „szakma". Megtudtuk, hoqv elvileq semmi akadálya a dolognak, csak le- av»n eléa vállalkozó, és találjon valamennyi megfelelő üzlet- helviséqet. Ha tehát a vállalkozó kedv és a helviséaqazdólkodás úgy akaria, akkor az orszáq számos településén létesülhetnek olyan • üveavisszaváltó helyek, ahol minden korlátozás, kellemetlen­kedés nélkül, szíves-örömest fogadják és veszik át terhűnket, a betétdíjas palackokat. GÁL ZSUZSA A termelőszövetkezeti jogszabályok legutóbbi átfogó rende­zésére 1977-ben került sor. Azóta eltelt öt év alatt to­vábbra is jelentős ütemben fejlődött a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti mozgalom, egyre szélesebb körben kerültek al­kalmazásra a hatékonyabb termelési, üzem- és munkaszerve­zési módszerek. Hyty Jenőné kilencedik helyezést ért el Cseke Ferencné első lett 11} jogszabályok a teeszekben

Next

/
Thumbnails
Contents