Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 42. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. február 19., szombat Ne egymásra mutogatással Hogyan neveljen együtt iskola és család; milyen legyen a szülő és a pedagógus kapcsolata, együttműködése? A tavaszi tantestületi nevelési értekezleten tanácskozá­si témaként szerepel az iskolákban ez a kérdéskör. A szü­lők, a tanári szobák világán kívülállók azonban vajmi ke­veset tudnak a belső vitákról. A fogadóórákon, a (ritka) családlátogatásokon, a szülői értekezleteken találkozik a szülő és a tanár, vagy amikor egy-egy ellenőrző könyvi „szíves invitálás” értesít valakit: jöjjön be, mert a gyerek­kel ilyen, olyan gond van. Most, a felvételi értesítők után, a szülői értekezletek tartásának időszakában talán nem felesleges — egy minisztériumi tanulmány megfigyeléseit is felhasználva —, szólni arról, hogy miként alakul és milyen tennivalókat hordoz napjainkban a család és az iskola együttmunkál kodása. A két fél egymásra mutogatása, úgy látszik, állandósuló kísérőjelensége korunknak. Ez a szakemberek véleménye, és kimondva vagy kimondatlanul ez a nézet a családok te­kintélyes részében. Sok iskolában pedig leplezetlenül hang­zik a nevelőtestületi értekezleteken, és máshol is: a családi nevelés hibái az oktatási intézményekben „csapódnak le” és az iskolák elég gyakran „nevelhetetlen gyerekeket" kap­nak. Szinte sztereotípiának hat az olyan valós elvnek a hajtogatása, hogy eredményes nevelés csakis együttesen lehetséges, sőt az iskola feladata elsősorban, hogy ebbdn összhangot teremtsen. A társadalmi változások alapjaiban módosítják a szokás­rendet, a magatartási formákat, családokon belül is. Kö­rülbelül 400 ezer családban ingázik a családfő, két és fél millióra tehető a munkaidőn túl is dolgozó szülők száma, például akik a háztájiban, kertben, szolgáltatóiparban vál­lalnak munkát. Előtérbe került tehát a család fogyasztási és gazdálkodó funkciója, felváltva a korábbi termelésköz- pontúságú kisközösséget. Mindez, sok egyéb tényezővel együtt, sok ösztönösséget, oda nem figyelést és sietséget, bizonyos értelemben elfáradást okoz a családok életében. Tudományos megfigyelés bizonyítja, hogy a családokban túlságosan sok rossz hatású esemény zajlik a gyerekek előtt. Esetenként a szülő az idő hiányát túlzott szigorral próbálja ellensúlyozni, máskor meg indokolatlan enyheség­gel „nevel”. Esetlegesek a büntetésformák is. Ami pedig az alkoholizmust, a családi nevelésre társadalmi méretekben károsan ható jelenséget illeti: Egy nagyközségben nemrég megkérdeztek 700 kisdiákot az apa italozási szokásairól. Megtudták: a hét több napján italos az apa a kérdezett családok 17 százalékában, egy nap részeg 14 százaléknál, ünnepen néz az üveg fenekére 27 százalékuknál ... A szülő és a nevelő találkozásának lehetősége, gyako­risága, a kölcsönhatás egymás nevelési munkájára nélkü­lözhetetlen a jelenlegi nagyméretű családi szokásváltások korában. És korántsem az iskola szervezett közösségi prog­ramjaival kellene a családi nevelést kiegészíteni (esetleg éppen pótolni)! Műveltségbeli hátránnyal érkezik ma az iskolai életbe a gyerekek egy százaléka, legalább 100 ezer gyermek pedig különböző módon veszélyeztetett, hátrányos környezetben él. Nem kapják meg tehát a fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges, megfelelő családi „hátorszá­got". Mindezek — és még sok más negatív tényező — elle­nében kell(ene) hatnia a pedagógus „családorientáló" módszereinek, alkalmazva a kialakítható kapcsolatok min­den lehetőséges formáját! Léteznek erre jó, ötletes kezderhényezések, túl a hagyo­mányos családlátogatásokon, vagy a szülői értekezleteken (amelyekről sajnos, rendszerint éppen a „problémás" gye­rekek szülői maradnak távol). Ózdon az egyik lakótelepi iskolában az úttörőcsapat a felnőttek bevonásával szerve­zett programokat. Bács megyében több helyen brigádokat kértek fel a gyerekek otthoni segítésére, rendszeres láto­gatására. Ebben a megyében tartanak számon egy .másik, igen hasznos nevelési kísérletet is: kisebb úttörőrájok a vezető tanárral együtt ellátogatnak családokhoz és éppen a „problémás" szülők jelenlétében beszélgetnek, vitatkoz­nak gyerekük dolgairól. Okos ötlet volt másutt az úgyneve­zett lakóhelyi ügyelet megszervezése. A szülői értekezlet spontán formáját vezették be Nagy- bátonyban, Szentlőrincen; akkor tartanak megbeszéléseket, amikor sürgető kölcsönös mondanivalójuk van, s nem ra­gaszkodnak mereven a naptárhoz. Sok helyen nemcsak gyámügyi feladatokat lát el az osztályfőnök, a szülői mun­kaközösség, hanem bevonják a szülőt - a szükséges mér­tékig — az iskola életébe. Kérik tanácsát, hívják kísérőnek kirándulásokra, múzeumlátogatásokra, közös filmvetítések­re, vegyen részt hasznos előadásokon.^ Igen jó szülői ötlet helyenként — és követésre érdemes —, hogy az apa, anya meghív kisebb gyerekcsoportot a munkahelyére; pályavá­lasztáshoz, egy-egy foglalkozás megkedveltetéséhez is jó recept ez a módszer. Máskor — mint Békéscsabán, Gyomán már rendszeres — iskolai szakkörök vezetését bízzák értő szülőkre a nevelők. Ahol tehát megpróbálják a tanár-szülő kapcsolatokat korszerűvé formálni, hozzáigazítani a család és a társada­lom változásaihoz, változó lehetőségeihez és igényeihez — ott kellően egyeztethető a családi és az iskolai nevelés jó néhány tennivalója. így kialakulhat az a hasznos munka- megosztás, aminek — végső soron - az veszi hasznát, akiért fáradozni érdemes: a diákgenerációk sora . . . VARKONYI MARGIT Gromiko és Cheysson folytatta tárgyalásait Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja és Claude Cheysson francia külügyminiszter pénte­ken Moszkvában folytatta tár­gyalásait. A pénteki fordulón elsősor­ban az európai helyzetet érin­tő kérdésekről esett szó. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy e tekintetben nagy jelen­tőséggel bírna a madridi talál­kozó sikeres befejezése, ami egyben utat nyitna az európai bizalomerősítő intézkedések és leszerelés kérdéseivel foglalko­zó konferencia összehívásához. A miniszterek megvitatták a szovjet—francia kapcsolatok je­lenlegi helyzetét, mindenekelőtt a politikai kérdéseket illetően. A felek elégedetten szóltak a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok alakulásáról. Andrej Gromiko rámutatott: a Szovjetunió elvszerűen törek­szik az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országokkal fenn­tartott kapcsolatainak fejlesz­tésére és ennek megfelelően a jövőben is megtesz minden tő­le telhetőt annak érdekében, hogy szélesítse együttműködé­sét Franciaországgal. Amennyi­ben francia részről ugyanez a szándék áll fenn, akkor előre­lépés következhet be a két or­szág kapcsolataiban mindkét ország és a béke javára. PROGRAM A GAZDASÁGOS ANYAGFELHASZNÁLÁSRA AZ ÉLELMISZER- GAZDASÁGBAN (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL iHÍRRE (3. old.) A FELTALÁLÓ (4. old.) c'V.vi /,y./u| —-‘-jj—y ■ 'in - J NYOLCMILLIÓT ÉRŐ MEGTAKARÍTÁS (7. old.) KINEK JÓ ÜZLET? (7. old.) KUTATÁS A FÖLD MÉHÉBEN (8. old.) Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alá­írásának 35. évfordulójáról em­lékeztek meg pénteken a Da- nuvia Gorkij Művelődési Köz­pontjában tartott ünnepségen. Az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, valamint Nyikolaj Danyilin, az SZMBT elnökhe­lyettese, a Szovjet-Magyar Ba­ráti Társaság hazánkban tar­tózkodó küldöttségének vezető­je. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Bíró Gyu­lának, az MSZBT főtitkárának megnyitója után Apró Antal, a társaság elnöke mondott ünne­pi beszédet. r> /. 'Á.járMi 'A „VÁNDORLÓ KÖNYV" (4. old.) NEMZETISÉGI OKTATÁSUNK (5. old.) A (BÉKÉS ATOM SZALASZPILSZBEN (8. old.) TAJFUNKUTATAS (9. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) KÖZPONTBAN A TAKARÉKOSSÁG (9. old.) MAI ALLATMESÉK (10. old.) CÉLSZERŰBB TAXIK (12. old.) ÖTLETEK FARSANGRA (13. old.) A „társadalmi összefogással" kifejezés általában valami nagy dolgot takar. Zsédenyi Zoltán és családja Tolnán a tanács­tól soron kívül lakást kapott. Ez szenzáció a Zsédenyi család számára. S mi a legfontosabb: egy boldog ember, egy csa­lád.... A költözködésről készült képriportunkat lapunk ötödik oldalán közöljük. Zsédenyiék lakást kaptak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents