Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

A IníÉPÜJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 ígérik, ezután meleg lesz ■ 'Horváth Istvántól Srökszárd- rál, a Ta rtsay lakótelep 14-ből kaptuk a levelet: „Az épület, melyben lakom, eredetileg központi fűtéses volt, majd a kazánokat a fűtő­mű elkészülte után rákötötték a távfűtésre. Addig nem volt problémánk. A múlt év karácsonyát meg­előzően három napig nem volt fűtés, majd bejelentésem után kb. 15 perc múlva kezdtek me­legedni a radiátorok. Ez év ja­nuár 21-től 23-ig a lakásom megint hideg volt, 24-én ismét telefonálnom kellett a város­gazdálkodási vállalathoz. Ekkor sem telt el jóformán a negyed­óra, s lett fűtés. iNern az én la­kásomban van a hiba, s még­is nekem kell szaladgálnom, hogy meleg helyiségben lak­hassak. Az is tény, hogy rend­szeres időközönként abból a helyiségből, ahol a kazánok voltak, hektoliterszám szivaty- tyúzzák ki a vizet.” A Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállallattóil jöltlt tevéiben Boilogih Jánds mű'sztakli igazga­tóhelyettes és FUl'öp László hő­szolgáltatási osztályvezető már iaz intézkedésről is beszámolt: „A Tartslay lakótelep 13-tál 15-lig a lakóépület melegvízfű­tésű rendszerének hőtógiülását egy 200 literes tágulásli tartály szolgálja kii, almii o 14. sz. lép­csőhöz legfelső emeletén van elhelyezve. A fűtésű rendszer keriingteté- teére szolgáló - jelenleg Ma­gyarországán kabhlató — szi­vattyú vízkenésü, ámli annyit jelent, hogy a fűtési rendszer­iből! az állítandó vízálfályás meg­engedett, mert a forgómé? -ek kenését ez biztosítja. A fűtési rendszert e miatt 'hetente 2-3 alllklallamimol utá'nla káli tölteni. A rendszer 'kiüWkításánaik Ihiáinyosságta', hagy a tágulási tantálly és a legfelső radiátor 'között körülbelüli 80 centiméter szűnltlkülöribslég vlan. Mlilnliimó'lis vízveszteség esetén 'is éllőfor- dullhlat, hogy a félső szintéken fűtésű hiányosság lép fel,, mert a hőközpointban elhelyezett víz­T elefonszámun k: 12-284 'magasságim1,érők műszaki pon- 'tatltanS'ágá'ból 'adódóan a víz- isriint csökkenését a műszerek nem jelzik. Sikerült importból egy zárt­rendszerű V'ILÓ -szivattyút be­szereznünk, a'mlit a fűtési rend­szerbe azóta beépítettünk. A kőközpontban összegyűlt vizet heti egy a kofámmá1! ki kell' síivtattyúzníi, ezt az épület előtti szeninycstatornába szivaty- tyúzzuk át. Rém étjük., hagy a jövőben fogydsZtánknál fűtési ipomaisz nem fog jelentkezni, a ténylegesen kiesett 'hőszolgál­tatásért elnézését kénjük. A nem fűtött neipok után termé­szetesen visszatérítést fogiunlk adni." Fontosabba malac ára? Egyik olvasónk — nevét ért­hető okákiból nem közöljük -, az allálbbi levelével keresett meg bennünket: „Férjemtől 1981-ben elvál­tam. A tárgyalások ideje alatt, három hónapig tartásdijat nem kaptam, mivel válásunk akkor még nem volt jogerős. Ő pe­dig saját jószántából nem adott eqy fillért sem, hátraléka így több mint négyezer forint volt. A válás kimondása után már legalább a negyedik munka­helyén van, egyiken sem „me- leqszik” meg, rövid idő után mindenhol felmond. Utoljára a Hőgyészi Állami Gazdaságban dolgozott december közepéig. Én január közepéig vártam a tartásdíj megérkezésére, de mindhiába. A gazdaságnál — érdeklődésemre - elmondták, hogy férjem leszámolása után fuvardíjhátralékát, s az ott vá­sárolt 10 malac árát. s korábbi tartozásait kellett kifizetnie, s ez után már nem volt miből le­vonni a gyermektartásdijat. Azt szeretném kérdezni, hogy mennyivel előrébbre való a fu­varköltség és a malacok ára, mint a tartásdíj? Meddig me­het ez így?" A kérdések megválaszolására dr. Deák Konrádot, a Tolna 'megyéi Főügyészség osztályve­zető ügyészét kértük fel: „A miu'níkdbérfbő'l valló levo­násokra a bírósági végrehajtás sZaJbállyaitt kéN alkalmazni,, e szabályok szerint pedig a kö­vetelések kielégítésiéinek a sor­rendje a következő: 1. gyermektjartósdiij és szü- 'léssell kapcsolatos költség, 2. egyéb tantálsidíj és eltartás­ra irányuló já'rtadékszerű szol- gá'ltoltás, 3. nmunífcaibér (munkádíj) irán­ti követelés, 4. társadalmi tulajdonban akozott kár és leltárhiány megtérítése, 5. a bírósági és a szabály­sértési eljárásiban az adóssal szemben megállltopftott, az ál­lam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő kö­vetelés, ó. adó, illeték és más köz­tartozás, 7. a pénzintézettel szemben fennálló lairtozáis, 8. a munkáltató (szövetkezet) és a tórsadaltamlbiztoSítóSi szerv 'általi az adósniak jogállap nél­kül kifizetett összeg, 9. az olyan természetbeni juttatás térítési díja, amelynek a kii'szo'lgáltató sta vagy ig'ény- Ibevéfele kötelező, 10. az áll'ltammidl és a gazdál­kodó szervvé! szemben fennál­ló egyéb tartozás, 11. a magánszemélynek bűn- oselekmiénlnyel ókozott kár meg­térítése és a magánszeméllyel sze miben fennálló ItakJbérttarto- zás, 12. az „adóst terhelő egyéb tartozás. IMeqítélésünlk szerint - a fentiekben írt sorrendre figye- llemlmél — helytelen volt a fu­vardíj és a vásárolt malacok áránlak a munklabéribő'l a tar­tósdíj ellőtt történt levonása. Arra a kérdésére, hogy „Med- dia mehet ez így?" csupán azt tudjuik válaszolni, hogy ameny- inviben férje tartási kötetezett- iség'én'ek önhibájából nem tesz eleget, ellene büntető feljelen­tést telhet tartás elmulasztásá­nak vétsége mítatt.1 Válasz a válaszra Február 6-i számunkban kö­zöltük a banythá'díi Bacsó Béla u. 43—47. szám 'alatti tórstaslház lakóinak központi tévéamtenná- vall kapcsolatos kérdését és a váibszt, mely szerint a központi tévéantenna javítását január 6-á,n elvégezték. 'A válasz megjelenése után telefonon tiltakoztak, 'majd le­vél is érkezett dir. Sbte'Émánn Jánostól Bonylhádról, a Bacsó Béta utca 47. szám alóli. A le­vél így kezdődik „Kétségtelen, Ihogy a1 javítást január 6-án „elvégezték", de hogyan: le­szerelték a jugoszláv 2. adás vételét biztosító antennát, az eddig kitűnő Bud'apest 2-es csatorna raszteres lett, a kép minősége roslsz, a jugoszláv 1- es nem lett jobb, a Budapest 1-es jó. A felvételi naípűlába észrevételeimet IbejegyeZtem, hiszen a fent leírtaikat a szak­emberek állttal mlagulkklall hozott készülékkel számszerűen is igta- zoíln'i lehet. Még egy megjegy­zés: sajnos az illyen keltemet - len ségek ellen nem tud az ál­lampolgár semimit se tenni. Véleményem szerint egy kifize­tett berendezésnek működnie ke'lll,, ha megértem a szövetke­zet problémáját, ha nem. Úgy gondoltam, ilyen esetben a megértésnek a teljesítésihez nem sok köze van." A névtelenség homályában Elég gyakran hoz a postás névtelen 'leveleket szerkesztősé­günkbe. Bizony legtöbb eset­ben érthetetlen, hogy miiért nem merik felfedni kilétüket a kérdést féltevők, pan'aszügyek 'intézésében segítséget kérők. Hogy nemcSak velünk for­dulnak elő ilyen esetek, az biz­tos, s ennek bizonyítéka az a llevél is, melyet a „'Gyönknöl és környékétől utazó diákok” álló - lírá'Ssiai adtak fel. Reklamálják, hogy a Volántól nem kaptak választ a miemetrenídmódasítós- ira vonatkozó javaslataikra. Mi­ért? Azon egyszerű okból, hagy a Volánhoz i's hasonlta aláírás­sal! juttatták el levelűiket. Ha taláírták voiínia (Ki tudja miért -nem tették? Féltek? De váljon •leitől, mitől?!),, Okkor már ré- igesrég megtudhatták válna, Ihogy miért nem kerülhet sor a módosítások bevezetésére, s megspórolhatták volna a Volánt ekmanosztailó levelet is. Ml VÁLASZOLUNK 1983. február 13 lisssia&ályokról ^ röviden Az ipari takarmányok előállításáról és for­galomba hozataláról szóló korábbi jogsza­bály végrehajtása tárgyában jelent meg a Magyar Ködöny 1983. évi 3. számábtan a mezőgtazdasági és élelmezésügyi miniszter 2/1983. (. 29.) MÉM számú rendelete, amely szerint új fehérje takar­mány, áillat,tápszer és hazai fel- használásra kerülő takarmány­kiegészítő előállításához, for­galomba hozatalához az Állat­tenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet engedélye szükséges és csak olyan ipari abrakkeveréket és takarmány­koncentrátumot szabtad forga­lomba hozni, amely a jogsza­bály mellékletében írt beltar- talmi értékeket eléri. A saját felhasználásra, illetőleg forga­lomba hozatal céljára előállí­tott takarmányról külön üzemi nyilvántartást kell vezetni. Az ipari takarmányt ki kell vonni, kivéve, -ha az összetételre és kórokozókra tefólytatott úitabb vizsgálat azt fe I ha sznál hat ónák minősíti. Az előállításra, forga­lomba hozatalra, felhasználás­ra, összetételre, beltartalmí ér­tékre vonatkozó előírások meg­tartását, a csomagolóborkola- ton, a címkén, a minőségi bizo­nyítványban feltüntetett adatok megfelelőségét, a takarmány­keverő és előállító üzemek mű­ködését a már említett intézet- hatósági jogkörben eljárva- folyamatosan ellenőrzi. A rendelet kihirdetése nap­ján — 1983. jtanuár 29-én — ha­tályba lépett. A rendelet ha­tályba lépése előtt e körben kiadott engedélyek - azok tar­talmának megfelelően - to­vábbra is érvényben maradnak. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő f. évi 1. számá­ba n tájékoztató jelent meg a magasabb vezető állású dolgozók munkavédelmi vizsga- lehetőségeiről, mely tájékozta­tóvá! kapcsolatban itt csupán arra utálunk, hogy a gazdál­kodó szervezetek magasabb ve­zető állású dólgozóinak mun­kavédelmi vizsgáztatásáról a felügyeleti szervnek kell gon­doskodnia. A részesedési alap felhaszná­lásáról szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a Munkaügyi Közlöny idei 1. számában megjelent 3/1981. (X. 31.) AB'MH számú rendelke­zésének 1983. január 1-én ha­tályos szövege, amely meghatá­rozza a részesedési alap fel- használásának kötelező sor­rendjét, továbbá azt, hogy köz­vetlen anyagi ösztönzés címén milyen kifizetések teljesíthetők a részesedési alapból és mi­lyen célra teljesíthető kifizetés meghatározott rendeltetésű jut­tatásként. Kiemelendőnek tart­juk, hogy a kollektiv szerződés­ben, valamint az ipari szövet­kezetek munkaügyi szabályza­tában kell meghatározni a nye­reségadó teljesítése után fenn­maradó részesedési alap fel - osztásának és felhasználásá­nak elveit, s hogy a részesedé­si alapból — a rendelkezésben megjelölt kivétellel - előleg vagy kölcsön nem adható. Ki­mondja a rendelkezés azt is, hogy annak a dolgozónak, aki a vállalattal a naptári év egész folyamán munkaviszonyban állt, év végi részesedést kell meg­állapítani a kollektiv szerző­désben meghatározott szabá­lyok szeriint, de év végi része­sedés állapítható meg annak a dolgozónak is, aki a vállalat­tal a naptári évnek csak egy részében állt mun ka viszonyban, sőt annak is, aki a vállalattal munkaviszonyban ugyan nem állít, de rendszeresen a válla­latnál dolgozott. (Pl. szakmun­kástanulók, szakoktatók, üzem­orvosaik, óvónők.) Korábban ismertettük a ve­szélyes hulladékkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vo­natkozó jogszabályi előírást, így itt most csupán utalunk a Tanácsok Közlönye f. évi 1. számaiban megjelent, s ezzel összefüggésben kiadott tá­jékoztatóra, amely sze­rint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos bejelentést 1983. március 314g kell megtenni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Századunk nagy orvosi felfedezései A malária kórokozójának felfedezése 1907-ben a ma i ári a'ku tatás terén kifejtett tevékenységéért Nobel-díjjá! tüntették ki o francia Laveran professzort, és senki sem kételkedett an'nak jo­gosságában, hiszen az emberi­ség egyik legpusztítóbb beteg­ségének okára derített fényt. A maláriára vonatkozó megfigye­lések szinte az ókortól nyomon követhetők az orvosi szakiroda­lom bain. Évszázadokon át az orvosok között szinte bizonyos volt, hogy e pusztító lázas be­tegséget a posvónyos, áilóvizes taltajok okozzák, és erre utalt a baj megnevezése is: mocsárl'áz, posláz, malária, miozma sflb. Lényegében a bakteriológia el­ső nagy korszaka' hozott döntő fordulatot a betegség megis­merésében, főleg Charles Al- phonse Louis Laveran (1845— 1922), aki felfedezte a negyed- napos (Plasmodium maláriáé) láz okozóját a maláfiás bete­gék vénében. iLaiveran 1845. június 18-án született Párizsban.. Apja is or­vos volt, s katonaorvosként hosszabb időt töltött Algériá­ban. Az ifjabb Laveran itt for­dult először a „gyarmati be­tegségek" felé, majd ilyen irá­nyú érdeklődése orvoisi tanul­mányai alatt lis megmaradt. Or- vosdaktori oklevelét 1867-ben a Sorbonne-on szerezte, majd ő is katonaorvosi szolgálatot vállalt. Részt vett ai frai cia— porosz háborúban', de Metz el­este utón felmentették a szol­gálat alól. Lilié-ben és Párizs­ban dolgozott különböző be­osztásokban. 1876-ban meghí­vott előadó az egyetemen, majd 1878-ban ismét Algériában élt. Itt a bone-i kórházban gyógyí­tott, és ekkor kezdett behatób­ban foglalkozni a maláriával, mint az osztályán leggyakrab­ban megforduló kórképpel. Laveran kutatásainak már váltak előzményei: 1847-ben Meckel a maláfiás betegek lép- szövetében fekete pigmenteket talált. 1879-ben Laverannok az is feltűnt, hogy ezek ai fekete pigmentek a mdláriás betegek vérében és szervezetépék sejt­jeiben is jelen vannak. Ezek eredetét kutatva fedezte fel a malária kórokozóját. Megálla­pította,, hogy a maláriás vérben megfigyelt új parazita Oi(róha­tnak oka: A parazitának tűnő elemeket a vörösvérsejtek kö­zött találta' meg, és 44 eset kö­zül 26-bam pontosan azonosí­totta Megfigyelte, hogy ezek a paraziták egysejtűek, ame­lyeket a kíninszuilfátok könnyen elpusztítanak. Továbbá azt is megállapította, hogy a malá­riában meghaltak összes szö­vet- és szervkapiilláirisábain, kü­lönösen májában és lépé'be.n találhatók meg ezek a parazi­ták. A károkozó felfedezése utón azt keltett tisztázni, hogyan Joo rüll'nek ezek a paraziták az em­beri vérbe? Laveran felfedezé­sében, sokan kételkedtek, Keibs és Tomassi-iKurdel'li Laveran ál­lítását kétségbe vonva az álta­luk felfedezett baktériumot, a Baoilus ma'lariae-t .tartotta a baj kórokozójának. Marchifail- va és Celli azonban hamarosan megerősítették Laveran megfi­gyelését: 1890-ben leírták a trópusi vagy más néven rossz­indulatú harmadnapos láz kór­okozóját és azt Laveran tiszte­letére Laverania malariae né­ven nevezték el. Nem sokkal később pedig Rola'nd Ross tisz­tázta a szúnyogoknak (az Ano- phéles-fajóknók) a maiária plazmodiumok átvitelében való szerepét, ezzel bizonyította lü- veran felfedezésének igazát. A malária kórokozójának tisz­tázásához a magyar orvostudo­mány is jélentősen hozzájárult. Id. Jancsó Miklós leírta a plaz­mád iumoknak a szúnyogokban történő fejlődését, feltárta a külső hőmérséklet 'közötti ctlc- vető törvényszerűségeket, amit Boyd saját kutatásaival is iga­zolt. A vilán örömmel üdvözölte a francia tudóst, akit 1883-ban visszahívtak Algériából, és a Val-de-Grace-i orvosi egyetem bakte riotóqli a'i p rof e s s zorának nevezték ki. Itt működött 1896- ig, amikor meghívták a pári­zsi Pasteur-intézetbe, ahol rá­bízták a malária'kutatás irányí­tását. A maláriától szóló mun­káját először Londonban, adta ki 1883-ban, majd már a Pás- teur-intézet munkatársaként 1897-ben újabb alapvető köny­vet jelentetett meg. A szakmai előmenetel mellett csakhamar tudományos elisme­résekben is részesült: 1889-ben elnyerte a Francia' Tudományos Akadémia éves nagydíját, majd az orvosi és természettudomá­nyi tagozat rendes tágjává is megvá tasrtotíá k. KAPRONCZAY KAROLY DR. A kecskeméti citerás Idős korában is több hangszeren játszik a 87 ;éves Hideg Im­re. Saját készítésű citeráin, tekerőlantjain, gdrdonkáin a múlt század dalait Szólaltatja pneg. A kecskeméti zenész az első világháború alatt a fronton kezdett hangszereket készíteni. Otthonában több tucatnyi értékes pengető- és ütőhangszert őriz. A fiatalok városa Dimitrovgiród, az első bolgár szocialista' iparváros tavaly ün­nepelte alapításának 35. év­fordulóját Az új település három — együttvéve alig tízezer lakosú — község összevonásálból in­dult meg a fejlődés útján. Di­rn ítrovgrádot méltón nevezik a fiatotok városának, mert az ő tenni akarásuk, vállalkozó- és alkotókedvük tette az egykori ■falusort 50 ezer lelket számláló várossá, jelentős líparközponttá. Annáik 'idején, 1947-ben, az építkezés első tavaszán 40 ifjú­sági brigád érkezett ide, a Ma­ri Cq folyó partjára nagyvárost és üzemeket építeni. Egy évvel később már 17 700 brigádtag dolgozott a nagy építkezése­ken. Munkájuk nyomán a Trák alföldnek ez o darabkája rövid idő alatt teljesen megváltozott. A fiatalok ‘létesítették az első nagyüzemet: a nitro,a én-műtrá­gyagyárat, majd valamivel ké­sőbb a' hőerőművet. Utakat, 'la­kásokat, vasútvonalakat léte­sítettek. Az első két évben 5,6 kilométer vasút, 8 kilométer út és 37 lakótömb készült el. Meg­kezdték o Mórica szabályozását is. Ma a városban 19 iparválla­lat működik. Itt létesítették az ország első vegyipari kombinát­ját, amelynek termelési kapa­citása ma a kezdetinek 23-szo- rosa. Az első nagyüzemek közé tartozik a Vulkán cementgyár is, amelynek termékeit 13 ezer új lakás építéséhez használtak fel. Valaha az itteni falucskák­nak 1—2 elemi Iskolája volt, ma D'imitrovgrádbain 22 általa, nos, 3 szakközép iskola, 2 gim­názium és 2 technikum műkö­dik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents