Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1983. február 12.

NÉPÚJSÁG 13

Kecskeméti tanulók a kiállításon

Kecskeméten, a Szórdkaté- nusz Játékműhely és Múzeum országos pályázatot hirdetett Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója! alka lmából —a költő verseinek és életének egyes mozzanataihoz kapcsolódó rajzok, játékok készíitésére. A beérkezett 3200 alkotás közül a legszebb 330-ból kiállítást rendezték, s o leg sikeresebb 30 mű szerzőjét egyéni dí jakika sót, ma Ziták. A kiáll ítá sit má rciu s 6- ig tekinthetik meg az érdeklődők, március 15-től ai pályaműveket Kiskőrösön is bemutatják.

Pető Sándor:

Egy téli napon a- ház elé, pontosain Bencéék a£Tta'ka alá egy hóember költözött. Senki nem tudta, honnéit jött, talán o gyerekek készítették, hógolyóból gömbölyítve hatalmas hasát, fejét, gombóclóbáit. De az is lehet, hogy egy másik térről gyalogolt ide, megunva az ottani ácsorgá'st.

Lábos kalaipja ferdén ült o fején, konzervdoboz szemében szomorúság csillogott.

Bence fedezte fel egy reggel, s hangos ujjanigással kezdte felkelteni a még alvó szülőket, meg a szuszogó Borsót.

— Itt a hóember! Ifit a hóember!

— Hagyj aludni — fordult a fal felé apja.

— Na, hagyjál! — fordult a másik oldalára anyjai

Borsó meg se mozdult, csak szuszogott tovább.

Bence, látva a teljes érdektelenséget, halkon felöltözött és behúzva ma'ga után az ajtót, kiosont a szobából.

— Szerbusz hóember! — köszöntötte a jövevényt. - Hogy hivnaik?

— Hóembernek — válaszolta a hóember.

— Miért állsz itt?

— Nincs hova mennem.

— Te már ovii vagy?

— Micsoda? — nézett rá értetlenül a hóember.

— Áh, persze, te már felnőtt vagy.

— Nem, én hóember vagyok.

— Játszunk valamit?

— Mit?

— Fussunk versenyt.

— Art én nem tudok.

— Akkor játsszunk ugráis-kolát.

Bayer Béla:

(Verses mese)

Tavon inneni, hegyen, túl, ahol nyúlkirály az úr, történt egyszer hajdanán, hegyezd füled! kiékomám: nyúllkirályfi született.

Meglátta, o napvilágot, budkálk ölén vadvirágot, vadvirágán pille ült, huss! a- pille felrepült, s a, nyúilfi ritt legott,

Zokogott, sírt egyre csak, könnyeiből csöpp paták kelt életre, s elszaladt, iríifct o nyúifi na(pra-inap, mígnem egy nap apja szólt:

Csitt!, csemetém, pld- nyúi, kínályaltyád elindul, hozök neked, ha kívánod, tavirózsát, imájvirágOt, meglásd! könnyed elapad.

Útrakelt a, nyéllkiiráJy, tavi mádig egy siinály kísérte őt ám de ott, búcsúszókat vijjogott, és ijedten elsuhant

Elsuhant, mert ott a tóban, vízisárkáiny fogadó van, ott mulatoz, kedve ármány, esténként egy vízi sár kény. Féli öt a. toki nép.

Reszketett o nyúlkirály, ha bátor vagy mosft k'iáij I bátorította magát, de királyi imagzatáit nem feledve, belépett.

Az ivóban dínom-dámam, tűzök, fácán ült o tálon, vörös bor, ezüstkupában, kancsó sörök tajtékában, o sárkány épp mulatott.

Szép jó estét! — szólt a nyúl, orcán láz-rózsája gyűlt

— Azt se tudok.

— De unalmas hóember vagy, nem tudsz te semmit! Én még azt hittem, hogy barátok leszünk.

— Azért azok lehetünk.

— De hát te nem tudsz semmit se játszani!

— Taníts meg!

— Nehéz eset vagy.

— Na, taníts meg! — könyör- gött ai hóember.

— Nai, jó. Tudod mit? Hógolyózzunk, azt biztosan tudsz, hiszen hóember vagy, és azok tudják gyúrni a legmesszebb szálló hágolyót.

,— De én azt se tudok.

— Azt se, azt se.. . akkor mesélj valamit! Azt talán csak tudsz?

— Tudok.

— Na, akkor kezdd.

— Egyszer volt, hol nem volt... — kezdte ai hóember.

— Ezt már Ismerem! — vágott közbe Bence. — Az üveghegyen is túl, a'hol a kurta farkú kismalac túr, volt egyszer egy akárki.

— Nem akárki, hanem egy .. .

— Király, egy sárkány, egy királyfi, egy királylány. Valami maist nem tudsz?

— Tudok, de az is így kezdődik.

— És fuss el véle, úgy végződik — legyintett Bence.

— Hát akkor mesélj te! — dörmögte sértődötten o hóember.

— Én? — vakarta meg a fejét Bence.

— Na ugye, te se tudsz mesélni !

— De az apukám tud.

— Az apukád, az apukád. Azt az enyém is tud.

— Akkor most ml legyen?

A hóember nem válaszolt

— Nem hallod? Mit csináljunk?

De a hóember most se válaszolt.

— Miért nem beszélsz, meg- k okuljál?

A hóember erre sem mondott semmit

— Mondj már valamit!

Kismisi fordult be a sarkon.

— De jó hóember! — kiáltotta messziről.

— Jó? Dehogy jó, egy kukkot sem alkar szólni!

— Persze hogy nem, mert a hóember nem tud beszélni.

— Dehogynem! Ez előbb még mesélt is nekem.

— Ez?

— Igen, ez.

— És miről?

— Egy királylányról, aki olyan széo volt, hogy az emberek állandóan- a, napba néztek, mert az nem vakította őket annyira1, mint a lány szépsége.

— De buta- mese!

— Ez neked- buta1? Hát tudd meg, hogy egyáltalán nem butái, mert a hóemberek tudják a világon a legeslegszebb meséket. És -nemcsak mesélni tudnak, de futni is, meg ugróiskolát játszani, és legfőképpen hógolyózni tudnak.

— Hisz -meg se mozdul!

— Mert már elfáradt. Annyit játszott velem, hogy alig győzi kipihenni.

— Hát ha így van, okkor legyen így. De most velem fuss versenyt! — Azzal Kismisi szaladni kezdett.

Bence a hóemberre kacsintott, s aztán uzsgyl, ő i-s szo- le-dni kezdett. A hóember meg csak nézte, és titkon az ő győzelméért szurkolt.

a félelemtől-, s izgalmában, megbotlott egy szók lábában-, fel lis bucskázott legott.

A sárkány felkacagott, -s fel-renyelt egy falatot, cigáinyútra ment a gaz, nyársról levont ez meg az.

A sárkány fulókolt.

Körmeit ez ajtófába vágta kínnal haragjába ám o huncut f»úslfallat, a- torkában bennmaradt.

Ki, senkii se vette.

Felrúgott az asztalt, széket, lócát, lámpanehezéket, de ai fa-tatot a beste, -torkából ki, nem vehette, s -már kék-zöldre vált.

Elekor történt a -csoda : A nyúlkirály lépett oda, s müncsába-n egy pillanat alatt ott volt a faltat.

Szabad a sá nká-nytorok.

Ki vagy? — szólott rettentőn, ki vagy? — apró meg mén töm? így a sárkány hangosan, de közel sem haragosan.

Idegén! hát mondd neved!

Nyúl- vagyok, a nyúl király, kit eddig egy kis sirály hozott, iha-lld hát!, keresem a tavirózsát.

Itt a tóban, -itt lakik.

Hogy csemetémnek elvigyem, felvidítsam gyermekem, felderítsem pici arcát, a tavi-rózsát uram add hát, hadd a rórsáit, hadd vigyem!

Hát -ha -néked ennyi elég, hozok annyi rózsát eléd,

hogy haza csak egy nagy határon vihetsd im'ajd el barátom.

S tette is óikképp.

Azóta a tavi néppel él a sárkány békességgel-. Haizaútban atm-int látott, szedett a nyúl májvirágot,

a taVirórsók közé.

Szürik-üleltkor ért- haza, botáron a nyűlpapa, vele jött egy új világ, tavi rózsa, máj virág, felderült a nyúifi ott,

s akkorát kacagott,

hogy 'hahotája- el is űzte,

az ég aljáinál a napot.

•A megoldás

A

□

□

A

O

□

A

O

□

O

O

O A

O

A

□

□

A

Múlt heti Ügyeskedj cimű rejtvényünknél az ábrát a fenti módon oszthattátok hat részre úgy, hogy mindegyikbe egy-egy különböző ábra kerüljön.

Matematikai fejtörő

Sorozatunk 20. feladata az alábbi:

Egy asszony eladta az e’liső vevőnek a piacra vitt almák felét és egy fél almát, a második vevőnek meg az így megmaradt almák felét és egy fél almát. Ezután megmaradt 13 almája.

Hány almát vitt a piacra és menynyit vásárolt az első, illetve a második vevő?

•

A megoldásokat a Tolna megyei Népújsáq szerkesztősége címére küldjétek: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. Beküldési határidő: február 18. A levelezőlapra, borítékra írjátok rá: matematikqji fejtörő.

Igen sok megoldást kaptunk 18. feladatunkra, s ezek kettő kivételével mind jók voltak. Majdnem mindany- nyian következtetéssel1 oldottátok meg d feladatot. Dicséretet érdemel Rei- geisen Zsolt 6/d osztályos tanuló, a szekszárdi 3. számú iskolából, Papp András a szekszárdi 4. számú iskolából (lakcíme: Szekszárd, Kölcsey

Itp. 18.) és Sós Zsuzsanna, a bonyhádi 1. számú iskola 6. osztályos tanulója (lakcíme: Bohyhád, Kun Béla u. 8.). Külön örültünk annak, hogy a matematikával éppen csak ismerkedő Kovács Gábor (Bonyhád, Babin u. 8.) 2. osztályos tanuló is

próbálkozik a megoldásokkal. Sok sikert! A megyei úttörőelnökség könyv- jutalmában Pisi Erika 6/b. osztályos tanuló, a szekszárdi I. számú Áltató, nos Iskolából részesül.

Most pedig nézzük a megoldást:

Jelöljük a játékosokat A-val, B-vel és C-vel. Tételezzük fel, hogy az első játszmában A, a . másodikban B, a harmadikban C vesztett. Mivel a harmadik játszma végén mindhármuk, nak 104 forintja lett, a második végén A-nak 52, B-nek 52 és C-nek 208 fariintja volt. Az első játszma végén A-nak 26. B-nek 182, C-nek 104 forintja volt. A játszmák megkezdése előtt A-nak 169, B-nek 91 és C-nek 52 forintja vált.

A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT

III. sz. bányaüzeme, Kővágószőlősön — autóbusszal Újmecsekaljáról mindössze 10—15 percnyire —

BÁNYAMUNKÁRA 18-40 éves férfiakat

FELVESZ

a következő munkakörökbe és kereseti lehetőséggel:

VÁJÁR 10-18 ezer Ft

SEGÉDVÁJÁR 8-16 ezer Ft

SZÁLLÍTÓCSILLÉS 6-7 ezer Ft

A szállítócsillés munkakörbe felvettek — próbaidő után — a vájvégre kerülhetnek, ahol 7-14 ezer forintos keresetet érhetnek el.

Évi szabadság: 25—44 nap.

Bányászati szakképzést biztosítunk. Kényelmes munkásszálló és egyéb kedvezmények.

1—2 éven belül lakásjuttatási lehetőség.

ALKALMAZÁS! FELTÉTEL: alkalmassági vizsgálat.

JELENTKEZNI lehet személyesen az üzemben, illetve a vállalat központjában, a munkaügyi osztályon: Pécs, 39-es dandár út 19. Érdeklődőknek felvételi tájékoztatót küldünk.

Levélcímünk:

Mecseki Ércbányászati Vállalat,

III. sz. bányaüzem, Pécs, Pf.:121. 7614 Telefon: 15—856.

(243)

SZEKSZÁRD VÁROSI TANÁCS V. B.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLA, SZEKSZÁRD IGAZGATÓJA

felvételt hirdet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLÁBA AZ 1983-84-ES TANÉVRE.

Jelentkezhetnek azok -a fiatai-oik, alkilk -az általános iskola Vili. osztályát legalább közepes eredménnyel végezték el.

Felvételi korhatár 14-16 év.

Az isíkola 3 éves. Elvégzése után általános ápolónői és általános asszisztensi sziaMképesítést nyújt.

A 3 év alatt a hallgatók tam-ullmányii eredményüktől függően 150—650 Ft-lig terjedő ösztöndíijtoaln részesülnek.

A jelentkezett lanúlák Ikolléglumí férőhelyre igényt tart- hatnialk.

Jelentkezési batáridő: 1983. március 20.

(245)

A TOLNA MEGYEI NÉPBOLT VALLALAT

pályázatot hirdet

A DOMBÓVÁRI 22. SZ. ABC BOLTVEZETŐI MUNKAKÖRÉRE.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:

középfokú végzettség 2 éves gyakorlattal, vagy boltvezetői képesítés B éves gyakorlattal.

Jelentkezés írásiban vagy személyesen (Szekszárd1, Széchenyi u. 20. szám oltott.)

A jelentkezési határidő: 1983. márdius 15.

(359)

?

I