Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

Mai számunkból BUFTEA, A ROMÁN FILMVÁROS (9. old.) ROBOTPILÓTA A SÍNEKEN (9. old.) A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a munkaerő-gazdálkodás 'efcntm ondó sáliról. Az iparban foglalkoztatottak száma állandóan csökken, s a vállalatok vezetői szünet nélkül a munkaerőhiányra panaszkodnak. Csakhogy — állapította meg 'Méhes Lajos 'is — számítások ! és nemzetköz1! összehasonlítások igazolják: a legtöbb gyár­ban a főtevékenység 20—30 százalékkal kevesebb ember­rel elvégezhető lenine. Mi másról llenne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyakran még mozdíthatatlan tar­talékról. A kiugró eredményeik, a gazdálkodásii hiányosságok egyaránt a nemzetközi összehasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatoknak a fejlett országok átlagával kéll mérniük teljesítményüket. 'Ebben az összefüggésben derűikét aztán fény például arra, hogy imiiért van még ma is 40—60 olyan, vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10-15 százalékát foglalkoztatják), amelyek alacsony haté­konysággal, alaphiárnyasam, illetve veszteségesen gazdál­kodnak. Meglehet, azért, ment termékeikbe harmadával több anyagot öntenek, szerelnek be, mlint a fejlett tőkés vállalatok. Va-gy talán éppen amiatt, imént a külföldről megvásárolt technikával sem tudják „hozni” azt io termelé­kenységet, amit saját gyárában elér az -eladó. Am legyen szó a nemzetközi versenyképesség bármely vetületéről, vál­lalati nagyságról az iránytű csakis egy irányba tájolhat. Az alapvető cél a jövőben is változatlan létbiztonság­ban, az elért életszínvonalat továbbra is lehetőleg őrizve dolgozzan-éljen ez az ország. Ehhez, a szocializmus épí­téséhez viszont nincs részletesen megint kotta. Azt jó 'hal­lással, biztos kézzel, folyamatosan és közösen lehet csak megkomponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis (3. old.) 0 tizenötezer-hétszázegyedik napon FÉLIDŐS SZÁMVETÉS (2. old.) ATOMERŐMŰ, PÁRT VB-ÜLÉS Iparunk számvetése Az idén immár harmadik esztendeje, január első napjai­ban 'készült el az ipari zárszámadás. Érthető a sietség: miinél gyorsabban összegezni az előző év tapasztalatait, hiszen nehéz év vár ránk 1983-ban. Az iparnak az idén az 1977. évinél kisebb beruházással, a gyártmányok import- tartalmának csökkentésével kell a termelését növelnie, s a konvertibilis elszámolású exportját mintegy öt százalék­kal bővíteni. Az említett számok nyilvánvalóan csak átlagokat jelöl­nek. Lesz, ahol túlszárnyalják az ipar elé tűzött célókat, s akad majd olyan vállalat is, ahol élmtaradinaik majd azoktól. Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi országos tanácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter el­ismerő hangon szólt példáéi a szénbányászokról, íbiszen 1982-ben 26 millió tonna „fekete gyémántot” küldtek a felszínre — annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 milliónyi tonnával több széninék azonban nagy ára volt, íbiszen a föld alatt dolgozók átlagosan tizen-nyólc szabadnapjukat áldozták fel energiagondjaink enyhítéséért. Szám-Okkal aiz előzőnél kevésbé látványosan megjelenít­hető, óm ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérleg-' készítésnél -az energtotalkamé'kois -termékek bővülő sora. Ide kívánkozik jó néhány vidéki vállalat gyártmánya, köztük a pápai -El-ekthermax hőtárolós kályhája, a Hajdúsági Ip-alr- művek vízmelegítője és Energomat mosógépe, a salgótar­jániak széntüzelésű -kályhája és gáztűzhelye. Annáik pedig igazán csak az állami gazdaság ókban, szövetkezetekben dolgozók a megmondhatói, hogy a mezőgépi-par 1982-es kiemelkedő teljesít-méinye mennyivel mérsékelte a hazai al­katrészellátás méh éz-s égéit. Lám, nem nehéz az iparban is kiugró eredményekre ta­lálni! S m-éq az előbbieknél Is többet mond' két szám: ta­valy az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetek­től -származó 206 milliárdnyi tiszta bevételből 106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azonban az lis, 'hogy a konvertibi­lis exporttervet összességében nem teljesítették az üzemiek, sőt kivitelük az előző éviihez képest csökkent. A kép azon­ban e területen is árnva'lt. A könnyűipar például egészé­ben visszaesett, de a Minőségi és a Szigetvári Cipőgyár, a Pápai Textiigyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Váci Kötöttáru-gyár, valamint a Soproni Ruhagyár a ter­melését és a konvertibilis -exportját egyaránt növelte. Hosisza-sam szeqezhetmé'rVk még egymással szembe a jó és a rossz példákat, ám -a leegyszerűsített „leltárral” ma­napság nem sókra megy az ember. A mennyiségi szám­vetésnél jóval 'izgalmasabb, s előremutatóbb a gazdáilko- dás minőségi vonulatainak vizsgálattá. Ide tartozik egyebek között az iparban meqíévő szeUfemi energiák hasznosítása, a külföldi eredményék honosítása. Az például, -hogy a Kecskeméti Mezőgazdasáq-i Gépqyártó és Szolgáltató Vál­lalat eredményes lli-cencátvétéllel 200 millió forintot meq- ha'ladó árbevételt, a Nitrotkém-iai loartelepeik pedig több millió dolláros deviza megtakarítást ért el. NAPSUGARAS ÖREGKOR (9. old.) EGY KISFIÚ ÉS LOVACSKÁI (9. old.) A REJTÉLYES TITKOK ESETE (10. old.) I TAVASZY NOÉMI METSZETEI (10. old.) A MŰEMLÉKEK ÉS A KÖZGONDOLKODÁS (11. old.) VÍZTISZTÍTÓ ÜZEMEK (12. old.) KUTYAÉLET (13. old.) HARKÁNYBAN EDZŐTÁBOROZTAK A DÓZSAS LABDARÚGÓK (14. old.) XXXIII. évfolyam, 12. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. január 15., szombat. Méhes Lajos hazaérkezett Finnországból Méhes Lajos, ipa'Hí miniszter pénteken hazaérkezett Finnor­szágból. Tárgyalásokat folyta­tott vendéglátójával, Esko Ol- 1 iIo ipari és kereskedelmi mi­niszterrel, valamint Arne Bemer k ü I keresked e Imi m inísztenreli. Pozitívan értékelték az orszá­gaink között 1975 óta érvény­ben lévő szabadkereskedelmi megállapodásit, amely a külön­böző társadalmi berendezkedé­sű országok közti kölcsönösen előnyös kereskedelem jó példá­ja. Megállapították, hogy a gazdaságii kapcsolatok fejlesz­tése terén elsősorban- a koope­rációs kapcsolatok bővítésében és a harmadik piaci együttes fellépésben rendelkezünk még tartalékokkal.. A kaposolatfej- lesztés lehetséges területei: az energétikö, az erőművli beren­dezések gyártása, a vegyi és a gyógyszeripar. Méhes Lajost fogadta Ka-levi Sorsa miniszterelnök. (MTI) De Cuellar Washingtonban Javier Perez de Cuellair ENSZ-főtitkár pénteken Rea­gan elnök meghívására, hiva­talos látogatásra Washington­ba utazott. A világ-szervezet főtitkára az amerikai fővárosban Reagan elnök mellett George Shultz külügyminiszterei és George Bush alelnökkel is találkozik. Megbeszéléséinek tárgya az ENSZ és oz amerikai kormány között megromlott viszony, amelyet -a felszínen a világ- szervezet akcióihoz, -szakosított szervezeteinek finanszírozásá­hoz való amerikai hozzájárulás mind gyakoribb megtagadása súlyosbít Á felszín alatt ismeretesen súlyos politikai nézeteltérések feszülnek az ENSZ-togországok többsége és az Egyesült Álla­mok között, amely szembehe­lyezkedik ezzel a többséggel a közel-keleti helyzet és Izrael szerepének megítélésében, , to­vábbá nem hajlandó részt, ven­ni a tengerjogi egyezményben; márpedig ennek kidolgozása oz ENSZ több évtizedes történeté­nek egyik legjelentősebb vál­lalkozása volt. Az ENSZ főtitkárának javas­latára, hogy legyen az ENSZ székhaza az esetleges szovjet —amertkai csúcstalálkozó szín­helye, az amerikai kormányzat képviselője azzal válaszolt, hogy a terv korai és jelenleg nincs kilátásban a találkozó megtartása. HA ÖLNEK, MEGHALNAK (4. old.) MAGYAR FACSEMETÉK ÖRMÉNYORSZÁGBAN (8. old.) MINDENKI NAGY PÉNZT AKAR KERESNI! (4. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A MÉRCE, A VÉGZETT MUNKA (7. old.) VERSET KAPTUNK AJÁNDÉKBA (7. old.) A JÓ BOR TITKAIT KUTATVA (8. old.) MÁRVÁNYSZOBROK KOZMETIKÁJA (8. old.) hang az együttes muzsika Iá sálban... MÉLYKÚTI ATTILA Gereny Béla édesapja 46 évet, az édesapja Sccse 45 évet, ő maga pedig 44 évet dolgozott. Gereny Bélával a tizenötezer- hétszázegyedik munkanapot töltöttük el a Simontornyai Bőrgyárban. Ekkor dolgozott utoljára. Képriportunk az utolsó mun­kanapról lapunk ötödik oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents