Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

2 IUepüjsäg 1983. január 4. Kínai nyitás Afrika felé Körút, tövisekkel Hétfő esti kommentárunk. Megkezdte egyhetes nyugat-európai körútját Abe Sintaro, ja­pán külügyminiszter. A vendég Londonban, Párizsban, Brüsszel­ben, Bonnban és Rómában folytat megbeszéléseiket és találkozik Gaston Thornnal, az Európai Közösségek Bizottságának elnöké­vel is. Az már most világos, hogy útja sehol sem lesz rózsákkal meghintve — és ha mégis, inkább a tövisek, mint a szirmok lesz­nek érezhetőbbek. A látogatás legfőbb célja egy sajátos gazdasági-politikai vil­lámhárítás kísérlete. Ismert tény, hogy a felkelő nap országára erős export-dinamizmus jellemző. Kevésbé ismert az érem másik oldala: az, hogy Tokió vám- és egyéb intézkedésekkel fékezi im­portját. így nem csoda, hogy 1981-ben, s tavaly is több mint tíz­mi I Iiárd dolláros EGK-deficittel zárult Japán és a Közös Piac tag­országainak kereskedelme 5- természetesen Nyugat-Európa rová­sára. Ez az egyenlőtlenség mind nagyobb viharokat kavar. Párizs kénytelen volt korlátozni a japán képmagnó-bevitelt és hasonló intézkedések kerültek szóba Londonban és más EGK-tagállamok- ban is. Nakaszone novemberben hatalomra került kormánya érez­te, hogy valamit tennie kell. Nem véletlen, hogy éppen Abe Sinta­ro útja előtt jelentették be: Tokió csökkenti mintegy hetven me­zőgazdasági és ipari termék vámját. t A bejelentés természetesen azt célozta, hogy rokonszenvesebbé váljék Abe útipoggyásza. Már most világos, hogy ez a cél nem valósult meg. A japán külügyminiszter vendéglátói azonnal érzé­keltették, hogy szerintük „jórészt látszatintézkedésekről" van szó, mert nem olyan termékek vámját csökkentették, amelyek az EGK- deficit szempontjából komoly szerepet játszhatnának (ehhei meg­figyelők szerint elsősorban a marhahús és a citrusfélék vámcsök­kentésére lenne szükség). Jelképnek tekinthető, hogy az EGK köz­pontjában Brüsszelben, nyilvánvalóan Abe Sintarónak címezve közölték: a tokiói intézkedések ellenére tudomásul veszik a hol­land Philips és a híres NSZK-cég, a Grunding Japán-ellenes döm­pingvádjait és azokat „megfelelő fórumokra” továbbítják. Érdekes, hogy ugyanakkor Washington jelezte: bár nem tartja kielégítőnek a tokiói vámcsökkentéseiket, „értékeli a jóindulatot” és ezért - eredeti tervével ellentétben — nem fordul panasszal a vámtarifákat ellenőrző csúcsszervhez, a GATT-hoz. A Reagan- kabinet alighanem ugyancsak az Európába utazó japán minisz­ternek szánta ezt a közlést. Washingtonnak is gondot okoz ugyan a japán exportdömpíng, de „globális stratégiai okokból” szeret­ne elkerülni szövetségesei között egy, a korábbinál is látványo­sabb konfliktust. HARMAT ENDRE Genscher nyilatkozata a rakétakérdésről Csao Ce-jang körútja Éliás Béla, az MTI munkatár­sa írja: Kína messze van Afrikától, s mégsem olyan messze. Szomá­liában kínai állatorvosok gyó­gyítják'a beteg tevéket, Ruan­dában pekingi munkásak épí­tenek utat, Zairében szecsuáni parasztok tanítják a rizstermesz­tés fortélyait a kongói farme­reknek, Tanzániában pedig sangháji mérnökök adják to­vább a kínai könnyűipar tapasz- tatait. Fekete-Afnika országai­ban népszerűek a kínai gyárt­mányú árucikkek, nemcsak azért, mert fetszetősek és tar­tósak, hanem mert olcsók is. A fogkefétől kezdve az afrikai nők kedvenc edényéig, a fejen hor­dozható lavórig-sok minden kép­viseli a távoli Kínát. Minden­nél lényegesebb jelképpé vált azonban Afrika-szerte a Tanzá­niát és Zambiát összekötő, több mint ezer kilométeres vasútvo­nal, amely kínai befektetéssel, s mintegy tízezer kínai munkás és mérpök személyes közremű­ködésével épült a hetvenes évek első felében. A kínai árucikkek mellett nagy népszerűségnek örvendenek Afrikában a kínai szakemberek, akikre mindenek­előtt az jellemző, hogy minden különösebb luxusigény nélkül együtt élnek és dolgoznak az afrikaiakkal. A pekingi rádió idegen nyel­vű adásai között jelentős helyet foglalnak el a fekete földrész felé irányuló, afrikai nyelvű adások. Ezek elsőrendű felada­ta annak a tételnek a népsze­rűsítése, hogy Kína maga is fej­lődő ország, és mint ilyen, ter­mészetszerűleg az úgynevezett harmadik világhoz tartozik. A Argentína továbbra is sürgeti a Falllkland (Malvin)-szigetek fe­letti „teljes és* törvényes" szuve­renitásának helyreállítását jelien tette ki Juan Romon Agu ir­re Laoiari argentin külügymi­niszter a szigeték brit fennha­tóság állá kerülésének 150. év­fordulója alkalmából mondott beszédében. Az argentin diplomácia veze. tője televíziós beszédében fel- ^szállította Nagy-Britonniát: te­gyen éleget az ENSZ-közgyűlés határozatának, amely a szigetek hovatartozásáról folyó tárgyalá­sok felújítását szorgalmazza. A külügyminiszter * rövid utalást közös gyarmati múlt és a nap­jainkban is tapasztalható kül­földi beavatkozás, a „hegemo- nizmus" elleni harc közös fel­adatot hárít Kínára és Afrikára. Ebben foglalható össze annak az üzenetnek a lénysqe, ame­lyet tíz országot érintő, egyhó­napos kőrútján ad át Afrikának Csao Ce-jang kínai miniszter­elnök a Mao Ce-tunp utáni új pekingi vezetés megbízásából. Ez a kínai nyitás Afrika felé olyan időpontban történik, ami­kor a kínai vezetés fokozatosan átértékeli külpolitikáját, a bé­kés egymás mellett élés elvei alaDján kívánja alakítani kap­csolatát az Egyesült Államok­kal és a Szovjetunióval egy­aránt, s célként i el öli meg a háború elkerülését, illetve a béke megvédését. Húsz évvel ezelőtt Csou En- laj, az akkori kínai miniszter­elnök. aki szintén körbeutazta Afrikát, valósáqos sokkhatást idézett elő, amikor tolmácsolta a kulturális forradalom útvesz­tője felé tartó oekinai vezetés üzenetét: „Afrika megérett a forradalomra". A kínai fővárosban dolaozó afrikai diplomaták szerint Csao Ce-jang kormányfő Afríka-járá- sának világoson kivehető céljai a következők: 1. Leküzdeni azt az általános ellenérzést Afriká­ban, amit az váltott ki. hogy öt évvel ezelőtt Kína fordulatot hajtott végre külpolitikájában, szélesre tárta a kaDukat az Eqyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felé, s eközben a minimálisra csökkentette kap­csolatait az afrikai orszáqofckal. 2. Kína szeretné kiterjeszteni gazdasáqi kapcsolatait Afriká­téve a múlt év áprilisában ki­robbant háborúra, kijelentette: báír a szigetek törvénytelen el­foglalásával Nagy-Britannia át. menelileg megszerezte a terület ellenőrzését, sohasem fog tel­jes és törvényes fennhatóságot gyakorolni a szigetek felett. Ar­gentína míiinden nemzetközi fó­rumon fellép ez ellen., A beszéddel egy időben ar­gentin háborús veteránok egy csoportja „A fiúkat megölték! Vezetőik kiárusították őket!” jel­szavakkal az elnöki palota elé vonult. A veteránok a palotának hátat fordítva énekelték el a nemzeti himnuszt, tiltakozásul a val és új piacokat keresni a földrészen a kínai nehézipar termékeinek is. 3. Nem elhanya­golható politikai cél Peking szá­mára támogatókat szerezni Af­rikában Kína Kambodzsa-poli- tikájához, különös tekintettel az el nem kötelezett országok 1983 márciusában esedékes csúcstalálkozójára. 4. A hosszú távra szóló cél azonban — s ez talán mindennél fontosabb Csao Ce-jang és a kínai veze­tés számára - az, hogy Kína elfogadtassa az úgynevezett harmadik világgal azt a gondo­latot, hogy oda tartozik és sú­lyánál fogva ugyanolyan veze­tő szerepre hivatott, mint a többi nagyhatalom. Kína az elmúlt két és fél év­tizedben összesen csaknem há- rommilliárd dollár értékű gaz­dasági segélyt nyújtott Fekete- Afrikának. ;Ez nem sok, de a se­gélyek okos felhasználásával Kína egyáltalán nem elhanya­golható tekintélyre tett szert számos afrikai országban. Csap. Ce-jang miniszterelnöknek jó esélye van arra, hogy kihasz­nálja ezt a tekintélyt. Annál is inkább, mert nagynevű elődjé­vel ellentétben nem „forradal­masítani" akar, hanem keres­kedni és együttműködni. Elítéli az Egyesült Államok újgyarma­tosító politikáját, támogatja az afrikai népek harcát az izraeli agresszió és a dél-afrikai faj­gyűlölő rezsim ellen, s mint az egyhónapos kőrútjának állomá­saiból kiderül, nem ragaszkodik többé ahhoz az Afrikában is elutasított korábbi kínai elmé­lethez, amely szerint Kína min­denkit automatikusan barátjá­nak tekint, aki ellensége a Szov­jetuniónak. háború idején érvényesült rossz politikai és, katonai vezetés és az országban a katonai kor­mányzat előidézte helyzet miatt. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök lemondott a Falk- land-szigetekre az évforduló al­kalmából tervezett útjáról — jelentette a The Observer című londoni hetilbp. A miniszterel­nöki hivatal később cáfolta,, hogy a látogatás tervbe voilt véve. A lapjelentés szerint Thatcher asszony az út veszé­lyessége és esetleg rossz dip­lomáciai hatása miatt állt el attól, . hogy kiránduljon a brit koronagyarmatra. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizott­ságának második kongresszu­sát. * A Budapestre akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői hétfőn az újév alkalmából jó­kívánságaikat fejezték ki Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének. Az Elnöki Tanács el­nökének fogadásán az Ország­házban részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke és Katona Imre, az Enöki Tanács titkára is. A fo­gadás szívélyes légkörben zaj­lott le. * A Burmái Unió Szocialista Köztársaság függetlenné válá­sának 35. évfordulója alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte U San Yu elnököt. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke U Maung Maung Kha burmai miniszterelnökhöz inté­zett üdvözlő táviratot. * A magyaMranadai külke­reskedelem idei előirányzatai­ról tárgyal Budapesten a két ország küldöttsége. A magyar küldöttséget Veress Péter mi­niszter, a kanadait pedig Ge­rald Reagan külkereskedelmi ál lám miniszter vezeti. VESZPRÉM Az Elnöki Tanács dr. Szilcz Ákos Veszprém megyei főügyész­nek nyugdíjba vonulása alkal­mából, eredményes vezetői munkája elismeréseként a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A ki­tüntetést dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész adta át. Egy­idejűleg beiktatta hivatalába az új főügyészt, dr. Lakatos Istvánt. A kitüntetés átadásánál és a beiktatásnál jelen volt Pap Já­nos, az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. TEHERÁN Teheránban hétfőn garázda elemek egy csoportja, amelyet bizonyos körök szerveztek és irányítottak, szovjetellenes meg­mozdulást szervezett a teheráni szovjet nagykövetség épülete előtt — közölte a TASZSZ. A te­heráni szovjet nagykövetség előtt hétfőn lezajlott ellenséges akcióval kapcsolatban a Szov­jetunió határozott tiltakozást juttatott el az iráni külügymi­nisztériumhoz. Ha nem lenne megvalósítható a közép-hatótávolságú nukle­áris rakéták európai telepítésé­nek teljes betiltása — azaz a Reagan elnök által javasolt úgynevezett nulla-változat —, akikor az NSZK a rakéták szá­mának „szigorú korlátozása” mellett faglalllna állást — je­lentette kii Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter egy vasárnapi nyilatko­zatában. A nulla változat mint isme­retes, olyan egyoldalú szovjet engedményre törekvő és eluta­sított amerikai javaslat, amely­nek keretében a Szovjetunió Te­szerelné összes .meglévő köze­pes hatótávolságú rakétáját európai területén, s ennek fejé­ben a NATO lemondana az új amerikai rakéták és robot-repü­lőgépek nyugat-európai telepí­téséről, de változatlanul meg­maradnának az előretolt ame­rikai nukleáris rendszerek. Genscher azt állította, hogy a Reagan elnök által előterjesz­tett úgynevezett „nulla-változat” továbbra is az ideális célt je­leiéi a Genfben folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon, mind­azonáltal — mutatott rá —, ha ez nem elérhető, akkor „minden lehetségesét meg kell tennünk a telepítendő rakéták számá­nak miinél alacsonyabb szinten tartására". Genscher emellett kijelentette: szükséges és „fon­tos, hogy felismerjük azokat a vlitathüitaltltain és lényeges előre­lépéseket, amelyek a nukleáris leszerelés iránti szovjet maga­tartásban tapasztalhatóak, és — tette hozzá — felhasználjuk őket konstruktív tárgyalásokra”. Argentin megemlékezés a Falkland-évfordulérél Az év sztorija A freezo Békemenet New Yorkban 1982 nyarán. A „freeze" nép­szerűsége - ma még bevallatlanul - hidegzuhanyként érte a Reagan-kormányzatot. (Fotó: UPI-MTI-KS) Az Egyesült Államokban „az év sztorija" minden valószínű­ség szerint 1982-ben a „free- ze-mózgalom” megszületése és térhódítása volt. A mozgalom alig tíz Jtónapja indult el hódí­tó útjára, de már nem lehet pontosan kideríteni, hogy az USA mely részéből. Talán New Hampshire-ből, talán Kalifor­niából, talán máshonnan, de valószínűleg mindezekről a he­lyekről egyidejűleg. Az ameri­kaiaknak végre az eszükbe ju­tott, hogy ideje hatásosan fel­lépni a nukleáris fegyverkezés ellen. Számos helyen gyűléseken vetették fel a gondolatot: köve­telni kellene az Egyesült Álla­mok kormányától, hogy egyez­zék meg a Szovjetunióval az atomfegyver-készletek azonnali befagyasztásában, majd foko­zatos és "kölcsönösen ellenőr­zött csökkentésében. A röviden csak: „freeze-nek” — „nukleá­ris befagyasztásnak" nevezett tervet a legtöbb helyen támo­gatták. Az elgondolás mellett neves politikusok, egyházi ve­zetők, híres tudósok és szakér­tők, eavszerű amerikai polgá­rok milliói, férfiak, nők, gyere­kek álltak ki. Június 12-én, az ENSZ rend­kívüli leszerelési ülésszakára időzítve, a nukleáris leszerelés laza koalíciójának 700 ezer hí­ve vonult fel New York utcáin, és követelte az atomháború ve­szélyének elhárítását. Egyszer­re soha még ennyi ember nem tüntetett az Egyesült Államok­ban a háború, a fegyverkezés ellen. November 2-án a fővá­rosban, Washingtonban, Kali­forniában, a legnépesebb szö­vetségi államban és még nyolc államban, továbbá számos vá­rosban került sor népszavazás­ra. A többség jóformán min­denütt síkraszállt a nukleáris befagyasztásért, egyes helye­ken, pl. Massachussets állam­ban a szavazók háromnegyede tette le mellette a garast. Pedig a Reagan-kormányzat nem nézte tétlenül a mozgal­mat. Az elnök hazafiatlannak nevezte a résztvevőket, s — a nagyon régi receptet alkalmaz­va —, azt állította, hogy „a be­fagyasztást követelők soraiba idegen ügynökök férkőztek be”. Ezzel azonban csak olajat ön­tött a tűzre. A még nemrégiben is fölöt­tébb konzervatívnak számító római katolikus egyház — az Egyesült Államok legnagyobb egyházának — püspöki kara novembe'rben nagy többséggel úgy döntött, hogy pásztorlevél­ben nyilvánítja ki a nukleáris háború és az gzzal való fenye­getés erkölcstelenségét, és a nukleáris befagyasztásra hív fel. A politikusok, a tudósok, az egyházfők felhívásai, az állam­polgárok, a képviselők „igen szavazatai” sem elegendők azonban ahhoz, hogy közvetle­nül és végérvényesen rákény- szerítsék az Egyesült Államok kormányát a nukleáris fegyver­kezési hajsza feladására. De hatástalanok sem maradhat­nak. A „freeze” napról napra több embert tud maga mögött az USA-ban, s ezt a Reagan- kormányzatnak előbb-utóbb tu­domásul kell vennie. KULCSÁR ISTVÁN A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1983. január 4-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 384,39 6 390,78 6 397,17 Ausztrál dollár 3 844,94 3 848,79 3 852,64 Belga frank 84,59 84,67 84,75 Dán korona 473,10 473,57 474,04 Finn márka 747,70 748,45 749,20 Francia frank 589,07 589,66 590,25 Holland forint 1 509,30 1 510,81 1 512,32 Japán yen (1000) 169,76 169,93 170,10 Kanadai dollár 3 193,20 3 196,40 3 199,60 Kuvaiti dinár 13 642.28 13 655,94 13 669,60 Norvég korona 558,19 558.75 559,31 NSZK márka 1 668,16 1 669,83 1 671,50 Olasz líra (1000) 28,92 28,95 28,98 Osztrák Schilling 237,46 237,70 237,94 Portugál escudo 43,28 43,32 43,36 Spanyol peseta 31,28 31.31 31,34 Svájci frank 1 968,87 >970,84 1 972,81 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. es cl. rubel v 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 938,53 3 942,47 3 946,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul a; 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben 1983. január 4-től Pénznem Vételi árfolyam 100 Eladási egységre, forintba Angol font 6 147,44 6 527,70 Ausztrál dollár 3 733,33 3 964,25 Belga frank 82,13 87,21 Dán korona 459,36 487,78 Finn márka — a) 726,00 770,90 Francia frank 571,97 607,35 Görög drachma — b) 49,25 52,29 Holland forint 1 465,49 1 556,13 Japán ven (1000) 164,83 175,03 Jugoszláv dinár — a) 54,29 57,65 Kanadai dollár 3 100,51 3 292,29 Kuvaiti dinár 13 246,26 14 065,62 Norvég korona 545,85 579,61 NSZK márka 1 619,74 1 719,92 Olasz líra (1000) 28,08 29,82 Osztrák Schilling 230,57 244,83 Portugál escudo 42,02 44.62 Spanyol peseta 30,37 32,25 Sváici frank 1 911,71 2 029,97 Svéd korona — a) 524.05 556.47 USA dollár 3 842,15 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. 4 079,81

Next

/
Thumbnails
Contents