Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Mai számunkból HOGYAN MONDJUNK JÓT ÉS IGAZAT? (4. old.) A VÁLLALATI BÉRLAKÁSOK ÉRTÉKÉRŐL (5. old.) A GÓLYAVARI ESTÉK ÚJABB EPIZÓDJAI (5. old.) PERCEK, FORINTOK, SZÁZALÉKOK (3. old.) XXXIII. évfolyam, 10. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 13., csütörtök AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK Tervezés és együttműködés A népfront munkája olyan színes és szerteágazó, mint maga az élet. A bizottságok már az elmúlt év végén ösz- szegezték az évi munka tapasztalatait és elfogadták idei munka, és ülésterveiket. Most a bizottságok, az elnökségek mellett működő munkabizottságokon a sor. A népfront munkájában tulajdoniképpen nem a munkaterveken van a hangsúly, hanem azon, hogy a bízott- | ságok a napi munkában mennyire találják meg saját tevékenységi körüket, menynyire képesek alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz és meg- j találni azokat a legfontosabb tennivalókait, amelyekben nemcsak a végrehajtást, a megvalósítást segíthetik, hanem kezdeményezők is lehetnek. A népfrontbizottságok tevékenysége sem az ülések számától, a> megtárgyalt napirendek jelentőségétől, főként nem az előterjesztések hosszától függ, hanem attól, hogy a népfront munkájába hányán kapcsolódtak be az adott településen, mennyire Sikerült úgy megjelölni a helyi célokat, feladatokat, hogy az már önmagában is mozgósítsa a lakosságot. Itt természetesen nemcsak a társadalmi munkáról, a terület- fejlesztésről van csak szó. Ezt ugyanis már nagyon sok településen nagyon jól csinálják, az emberek többsége számára, a megvalósuló vagy szépülő létesítmények világos és kézzelfogható eredményit jelentenek. Segíteni ebben,, a lakosság érdeke. Sokkal nehezebb megértetni, hogy ugyanilyen érdek lehet a környezetvédelem, a honismereti mozgalom ápolása, a hagyományok megőrzése, a művelődés maga1, vagy éppen crz, amit a népfront gazdaságpolitikai agi- tációnák hív. Az állampolgár számára pedig úgy jelentkezhet — ha ezt a szükségletét felismeri —, hogy többet ért meg az öt körülvevő világból, és ha már többet ént, többet tud, többét is képes tenni, például a saját ■muniká jóban. Ugyanez a kérdés már nyilvánvalóbb a kertbarátmozgalomban, bár, hogy csupán a gazdasági érdek éltetné, azt állítani sértés lenne és igazságtalan. Legalább annyira kikapcsolódás és szórakozás, miint amennyire közösségi élet a kentbarátkörök tevékenysége, a művelődésen kívül, már csak azéiit is, mert a szakmaii műveltség gyarapítása is fontos. Hogy mennyire síikerül jó,l meghatározni az idei feladatokat, az együttműködés rendszerén, gyakorlatán és helyi hagyományain múlik. Ez esetben is a legrégibb és legjobb a kapcsolat: a tanácsok és népfrontbizottságok között, Mt már csak az aktuális feladatok meghatározása a kérdés. Ugyanakkor — például' községekben — vannak még az együttműködésnek ki nem használt területei, például a népfront és a KISZ, az úttörőmozgalom, a művelődési házaik, vagy éppen a Vöröskereszt-ailapszervezetek között. Városi, megyei szinteken már rendszerint szerződésben is rögzítik a tennivalókat, falun ez kevésbé fontos, mint az a felismerési, hogy együtt nemcsak köny- nyebb, de eredményesebb is a munka. — i — Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székhazában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A résztvevők - társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet kéoviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai - megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány időszerű kérdéséről - a tanácskozás első napján elhangzott - előadását. A szerdal vitában szót kapott: Boldizsár Iván iró, az Országos Béketanács elnök- helyettese, Király Andrásné, az M'SZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Viliág főszerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a-Magyar Írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyufa író, a Magyar írók Szövetségének a'lelnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kozma Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetőié, Szüneté r Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető tornára. A vitában felszólaló Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorában első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk - bár kis ország - sokat tehet ennek érdekében. Külföldön beosülik, tisztellik országunkat, az elmúlt negyedszázadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsósorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke megvédéséhez - hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos tudatformáló, agitációs munka feladatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, óm a nehézségek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé Ismert. A tudatformálásnak, a propagandának abban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a .vívmányaiOkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy. s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt orról a nélkülözhetetlen szerepről, amelyet a sajtó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésében, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősség- teljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikái, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állom vezetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásnak megfelelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak orra, hogyan tehetjük aktívabba eszmei-ideológiai munkáinkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akkor érhetünk el ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsabban elemezzük és válaszoljuk meg a nemzetközi helyzettel, a világgazdasági változásokkal, a belső fejlődéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Folytonosan változó világunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszokat, kész recepteket. Az új meg új kérdések megválaszolására azonban nem vagyunk mindig (Folytatás a 2. oldalon.) Vogel nyilatkozata Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában villásreggelit adott Hams-Jochen Vogelnék, a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége tagjának, a párt kancel Iárjellöltjének tiszteletére. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak, konstruktív elemeket torta Imazó javaslatai alapján von remény airra, hogy sikerül haladást elérni a genfi tárgyalásokon — jelentette ki Hans-Jochen Vogel szerdán, Moszkvában tartott sajtóértekezletén. Vogel két elemet tartott kiemelkedőnek a javaslatok közül. Az egyik a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás, amit szerinte konstruktívan és komolyan meg kell tárgyalni, majd konkrét lépéseket kell tenni egy Ilyen megállapodás elérése érdekében. Ugyancsak iigen fontosnak nevezte azt a javaslatot, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása nyomán felszabaduló pénzösz- szegeket fordítsák a fejlődő or. szágök megsegítésére, amelynek „nem fegyverekre, hanem segítségre és támogatásra van szükségük”. A Jurij Andropowol folytatott tjpbb mint kétórás megbeszélését Vogel i-ntenziívnek, nyíltnak és gyümölcsözőnek értékelte. Kisbútor-export Du naföldvárról A megye ipori szövekezetei közt a kicsik közé tartozik a Dunaföldvátli Fa- és Építőipari Szövetkezet. Termelésének négyötödét a faipar adja és ez is csaknem teljes egészében tőkésexportra kerül. Nehéz év volt a tavalyi, a piacok beszűkültek, az árok csökkentek, sőt volt olyan eset is, hogy a megrendelő cég — pénzügyi nehézségei miatt — csak több hónapos késéssel tudta átvenni és kifizetni az árut. A szövetkezet minden lehetőséget megragadott az export növelésére. Újabb és újabb termékek mintadarabjait készítették el a „kiesettek” pótlására, nemrég tizenötöt küldték el — az ARTEX-en és a HUNGAROCOOP-on keresztül — külföldre, többől máris üzlet lett. Szeleczki Jánosné csomagolás előtt még egyszer átvizsgálja az exportra készült teázóasztalt A szövetkezet bemutatótermében vagy húszféle termék látható. Ott vannak a már évtizede exportált fali vitrinek, fejőszékek, krikettütők, de az újabbak is, mint az összecsukható szabadidő-bútorok, rusztikus asztalok, palacktartók, újságtartók, háromrészes, összetolható kisasztalok. Töbo régi vevő „kiesett” — vagy tönkrement, vagy olyan alacsony árat kínált, hogy a termelés veszteséges lett volna. Am a szövetkezet tavaly már olyan árpolitikát alakított ki, hogy csak akkor ragaszkodik a measzokatt árbevételorányos nyereséghez, ha az az árban érvényesíthető. Egy-egy régi vevő megtartása érdekében vagy újnak a „megszerzése” céljából — ha a világpiaci ár kényszeríti — megelégszik az alacsonyabb nyereségszáza lékkai is. Ezt a tagság tudomásul vette. Ám tavaly jelentős lépés történt a „talpon maradás" érdekében. Elkészült a központi üzemház, korábban két telepen folyt a munka — egyiken az anyag leszabása, megmunkálása, a másikon az összeszerelés—kikészítés, most minden egy helyen történik. Ezáltal szállítási költséget takarítanak meg, gyorsabb és olcsóbb a hibák kijavítása, nincs szükség a másik telep őrzésére-fenntartá- sára. A költségek csökkenése növeli a nyereséget. A faipari részleg exportra termel, létkérdés a szövetkezetnél az exportmunka folytatása. Száll itattak tava ly Görögországba, az NSZK-ba, Franciaországba, Svédországba és Hollandiába. Most, a két ünnep között Hollandiába indítottak három vagont — egyben fejő- széket, egyben vegyes kisbútort, egyben két méretben fali vitrint, egy kamion pedig onnét jött az áruért, ami újdonság a szövetkezetnél: félkész rusztikus asztalért. Csak az alkatrészek készülnek — kifogástalan minőségben, mert utólagos javításra nincs lehetőség — Földváron, az összeszerelést, pácolást, fényezést már a holland cég végzi el otthon. így olcsóbb a szállítás — harmadnyi hely kell mint a kész bútoroknak — és nyilván kifizetődő a vevőnek. Egyébkértt, a szövetkezetnék ez évre már 24 millió forint értékű exporttermelésre — a faipari kapacitás csaknem egészére — szerződése van, ez meghaladja a múlt évit. Részlet a mintateremből Az új, tágas, világos gépműhelyben korszerű gépek, porelszivő berendezések
