Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

a Képújság 1983. január 9. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért fizetnek magasabb áramdíjat? Szabó Vincellér Mária, Dom­bóvár-Szőlőhegy, Kölcsey u. 42. szám alatti olvasónk írta: „Dombóvár-Szőlőhegy 1981. június 30-ig Kaposszekcső-Sző- lőhegy elnevezéssel Kaposszek- csőhöz tartozott, amely kisköz­ség. 1981. július 1-től a terü­letet Dombóvár városhoz csa­tolták közigazgatásilag, és ek­kor kapta a Dombóvár-Szőlő­hegy elnevezést is. Tudomásunk van arról, hogy a városon élők kedvezményes tarifával fizetik az áramdijat, ami viszont még mindig a maqasabb - 1,95 Ft/kW — dijat fizetjük. A kér­désem: Jogosultak vagyunk-e a kedvezményes tarifára? Ha igen, akkor megkaphatjuk-e visszamenőleges hatállyal eddi­gi túlfizetéseinket?” A kérdésre a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalattól kap­tuk a következő választ: — A terület-átcsoportosításról a kaposszekcsői tanács nem ér­tesítette a vállalatunkat, a dom­bóvári tanács is csak a múlt év decemberében - érdeklődé­sünkre - tájékoztatott bennün­ket. Januárra rendkívüli leolva­sást rendeltünk e.1, így a múlt év júliusától fogyasztott villa­mos energiát már kedvezményes áron számoljuk el. Tekintettel arra, hogy a terület rendezésé­ről a tanács bennünket csak most tájékoztatott, a kedvez­ménynek 1981. július 1-ig visz- szamenőleges hatálya nincs. Jár-e térítés? Pintér Mihályné, Tolna, Hó­mán K. lakótelep 35. szám alat­ti olvasónk így kezdte levelét: „Sérelmesnek tartjuk, hogy nem kapunk bérlet-visszatéri- lést. Olvastuk a SZOT tájékoz­Telefonszámunk: 12-284 tató füzetben, hallottuk a ív­ben többször is, hogy a hely­közi menetrend szerinti járato­kon 1-5 kilométerig 190 forint­ból a vállalat 80 százalékot, a dolgozó húsz százalékot köte­les téríteni. Ez a Tolnai Pamut­textil Művekre nem vonatkozik? A vezetőségnek már többször elmondtuk, de egyértelmű vá­laszt nem kaptunk. Helyi járat­ra hivatkoznak, bár Tolnán je­lenleg helyközi járat van. Hát most jár nekünk bérlet-vissza­térítés vagy sem?” Bodó Gyulát, a PATEX tol­nai gyárának igazgatóját kértük meg: válaszoljon a kérdésre. — 1982. szeptember 12-én a PATEX tolnai gvárában az szb bizalmitestületi ülésen tárgyal­ta és elfogadta a kollektív szer­ződés gyári függelék egyes pontjainak a módosítását. A tö­megközlekedési viteldíjak 1982. szeptember 1-én életbe lépett tarifaváltozásait, illetve a dol­gozók által fizetendő térítési dí­jakat külön is megtárgyalták. A hefvi sajátosságok miatt külön is felolvasták a b iza Imiié stü- leti ülésen a 18/1979. (XII. L) Mü. M rendelet 19. §. 1. 2. pontját, mely szerint: ....a köz­i gazgatási határon belül lakó dolgozó készpénztérítésben nem részesíthető, kivéve, ha 1969. január 1. előtt is ilven kedvez­ményben részesült..." Aki tehát tolnai lakos, közigazgatási ha­táron belül lakik, annak a ren­delet értelmében térítés nem jár. Letiltották - visszafizették Kovács István faddi olvasónk azt kérdezte: Meddig kell a községi adót befizetni? Szep­temberben kiküldte címére az adóívet a gerjeni tanács és fel­szántotta, fizesse be az egész évi adót. Október 11-én be is fizették, november 11-én pedig a már befizetett hatszáz forin­tot 'letiltottak a 'fizetéséből: „Tudomásom szerint a folyó évi adót kamattal december 31- ig kell befizetni. Elmentünk a gerjeni tanácshoz, hogy fizes­sék vissza a befizetett összeget. Azt mondták, hogy azt jóvá ír­ják 1983-ra. Kérdem én, hogy csak úgy egyszerűen átírhatják a jövő évre?” A kérdésre dr. Kiss Frigyes, a Tolna megyei Tanács V. B. pak­si járási hivatalának elnöke vá­laszolta a következőket:- 'Kovács István illetményföld után adózik Gerjenben. A ki­vetett adó felét március 15-iig, a másik felét pedig szeptem­ber 15-ig lehet kamatmentesen befizetni az 54/1981. (XI. 19.) PM. számú rendelet 10. §. (1) bekezdése alapján. A fizetési határidő elmulasztása esetén az adóhatóság köteles a behaj­tást megindítani.- Az adóhatóság szeptember 10-én értesítést és befizetési csekket küldött Kovács István­nak, hogy tartozását szeptem­ber 15-ig fizesse be. A befize­tés október 11-én történt meg. Ennek jóváírásáról csak októ­ber 20-a után értesült a köz­ségi tanács. Időközben - a be­fizetés késése miatt — elküld­ték a letiltást, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.- Az elsőfokú adóhatóság tájékoztatásával ellentétben ezt az összeget nem az 1983. évi adóba kell elszámolni, 'hanem az adózónak vissza kell fizetni. Az összeg visszautalására intéz­kedtem. A visszautalás 1982. december 14-én meg is történt. Ahány bolt, annyi ár? Vesztergombi 'Mihályné medi- na-szőlőhegyi olvasónk levelé­ből idézünk: „Gondolom, nemcsak minket foglalkoztatnak a tápárak. Mi is úgy vagyunk, mint a szek­szárdiak voltak á gáz árával. Ahány helyre megyünk tápot venni, annyi féle árat fizetünk. Nem akarok egy boltvezetőt sem megrágalmazni, de egysze­rűbb lenne, ha minden zsákra ráírnák az árát. Nem mázsá­ban, hanem kilóban, mert az idősebbek, akik nem mázsák­ban vásárolnak, nem tudnak már fejben olyan gyorsan szá­molni. Kérjük, Írják rá az árat a tápra, mert csak így tudjuk, mennyibe is kerül az.” A levél alapján a Tolna me­gyei Tanács V. B. 'kereskedelmi osztályának kereskedelmi fel­ügyelősége vizsgálatot indított. A vizsgálatot követően Mátyás Tibor, a kereskedelmi felügye­lőség vezetője tájékoztatta szer­kesztőségünket. — Arról, hogy miként kell tá­jékoztatni a vásárlót az árucikk áráról és kinek a feladata az árak feltüntetése, két magas szintű jogszabály, nevezetesen a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény és a 41/1979. (XI. 1.) sz. .Miniszter- tanácsi rendelet rendelkezik. A törvény szerint az áruk árát írás­ban, feltűnő módon kell meg­jelölni. — A Vesztergombi Mihályné álltai említett termékek (tápok) árát az űrhatóság a legmaga­sabb (maximált) árformába so­rolta, ezért hatósági árnak mi­nősül. A hatósági ár feltünteté­se a hivatkozott 41/1979. (XI. 1.) számú rendelet 16. §. (3) bekez­dése alapján a termelő fel­adata és az ezzel kapcsolatos költségek is őt terhelik. A be­jelentés alapján több üzletben ellenőriztük a tápok árának a feltüntetését. Azt tapasztaltuk, hogy az egalizált zsákok cím­kéjén, csomagolásán a maxi­mált árakat a termelők való­ban nem tüntetik fel, ezzel meg­sértik a fentebb hivatkozott ár­rendelet 16. §. (3) bekezdésé­ben előírtakat. Felhívtuk a ter­melő és forgalmazó szervek ve­zetőinek figyelmét, hoav a Jö­vőben az árakat jól láthatóan tüntessék fel. Ml VÁLASZOLUNK Századunk neves orvosi felfedezései A gyógyító rádium Visszhang Filmekből és számos érdek- feszítő írásból szinte mindenki előtt ismeretes Pierre Curie és Maria Sklodowska életútja, há­zassága és a radioaktivitás fel­fedezése terén kifejtett mun­kásságuk. A századfordulón, a klasszikus és a modern, fizika ha­tármezsgyéjén a Becquerel-fé- le sugárzás vizsgálata során ju. tottak el a természetes radio­aktivitás felfedezéséhez a poló- mium és a rádiumelemek felis­meréséhez és előállításához, amely új korszakot nyitott a tu­dománytörténetben. A Curie- házaspár neve méltán került a tudománytörténet nagyjai - Ga­lilei, Newton, Darwin, Pasteur, Koch - mellé, mint akik a leg­többet tettek az emberiségért. Felfedezésük lényege az volt, hogy a Henri Becquerel által 1896-ban felfedezett urá- niurasugárzás természetének ta­nulmányozása során 'megállapí­tották - Maria Sklodowska ér­demeként —, hogy a sugárzás erőssége arányos a vizsgált ve- gyület urántartalmával, de füg­getlen olyan külső 'körülmények­től, mint a halmazállapot, a hő­mérséklet, a nyomás és megvi­lágítás. A sugárzás pedig nem­csak az urán sajátossága, mert a tórium vegyületei ‘is sugároz­nak. Az anyagok e tulajdonsá­gát Maria Curie radioaktivitás­nak, az uránt és a tóriumot pe­dig radioaktív elemeknek ne­vezte el. A továbbiakban azt is tapasztalták, hogy más anya- qok is hasonló tulajdonságok­kal rendelkeznek és a követke­ző nyolc évben Maria Curie fel­fedezte az uránnál is radioak­tívabb polóniumot és a rádiu­mot. Az utóbbi izolálása négy- esztendei munkát igényelt, de a tizedgrammnyi rádiumklorid kétmilíiószor erősebb sugárzós­sal rendelkezett a rádiumnál. Az újonnan felfedezett radio­aktív anyagok biológiai tulaj­donságaira egy véletlen baleset hívta fel a figyelmet: Bequerel egy alkalommal 200 mg rádium dúsított készítményt hordott a zsebében, de két héttel később égéshez 'hasonló bőrelváltozást tapasztalt a bőrén. Ennek nyo­mán Pierre Curie saját karján kísérletezett és iBequerelhez ha­sonló sérüléséket szenvedett. Maria Curie is hasonló égési sebeket kapott, amikor kis tu­busban néhány radioaktív anyagot vitt át egyik helyről a másikba, .bár az üvegcső fém­dobozba volt zárva. Ugyancsak rendszeresen tapasztalták, hogy ujjhegyeik fájdalmasan meg­keményedtek, a bőr lehámlott és fájdalmas érzékenységük csak hónapokkal később múlt el. Mindezek 'hívták fel a figyel­met a radioaktív anyagok bio­lógiai hatékonyságára és ennek nyomán állatkísérleteket is vé­geztek. Charles Baurchard és Victor Balíhazar - neves or­vosprofesszorok - segítségével 1904-ben megállapították, hogy a radonatmoszférában tartott egerek néhány óra alatt elpusz­tulnak, de a radon radioaktív bomlástermékei az állatok szin­te minden bomlástermékében megtalálhatók. A rádium felfedezése nagy­jából egybeesett a röntgensu­gárzás első terápiás sikereivel. Becquerel és Curie önkisérleté- vel egy időben a német Ottó Wallkihoff és Friedrich Giesel is megállapították az új elemek élettani hatásait, sőt ezek is­meretében az amerikai Rollins a rádiumot gyógyászati célra is megkísérelte felhasználni. 'Ne­ki ugyan nem sikerült, de a francia Daulos eredményesen használta fel a rádiumot bőr­betegségek gyógyítására. Meg­állapította, hogy a rádiumsu­gárzás — miközben elpusztítja a beteg sejteket - meggyógyítja a bőrdaganotok bizonyos for­máit. 'Daulos nyomán Franciaor­szágban, Angliában, az Egyesült Államokban és Németország­ban követőkre talált, kifejlődött a rádiumipar. Azonban a rádi­umterápia igazi központját 1906-ban Louis Wickbam pári­zsi intézete jelentette. Itt dol­gozott Henri Domonici, akinek nevéhez fűződik a rádium orvo­si alkalmazási .módszertanának kidolgozása. Igaz, Otto Hahn később felfedezte a valamivel olcsóbb mezotórium előállítá­sát, de a gyógyászat legfonto­sabb eszköze mégis a rádium és a belőle nyert emanáció ma­radt. Az első viláqháború ide­jén már a különféle .rádiumke­zelési eljárásokat két csoportra osztották: a közeli (brachycu- rieterápiára) és a távoli (te'le- cu rieterá p i á na) e Ijárásra. A közeli rádium kezelésnél a készitményt vagy a daganat fel­színére helyezték, vaqy pedig bevezették a szövetekbe. Ez az eljárás csak olyan daganatok­nál alkalmazható, amelvek a testfelszínen, vagy kívülről hoz­záférhető üreges szervben fek­szenek. A távoli rádiumkezelés­nél pedia naav mennviséaű rá­diumot helyeznek el vastaa falú ó'lomtairtályban, amelyből a1 aamma-suqárzás csők megfele­lő 'nyíláson át tud kilépni. Ezt nevezik rádiumáavúnak, amelv- Ivel a kiválasztott besugárzási felületre lehet a kilépő sugár­zást Irányítani. A röntaenwá- píiához hasonló tefecurieteráoia' leonngvohb eredményeit a hő»*., a nő-, az orr-géqegyógyászati ielleaű jóindulatú folyamatok kezelésében aratta. Kapronczay Károly dr. Van Szekszárdim is A Tolna1 megyei Népújság 1982. december 29-i számának „Szomszédolás’ rovatában a Dunántúli Napló tudósítását idézik a pécsi technikai műhely megnyitásáról. Énre reagál a lap december 30-i számában megjelent glossza az „Olvas­tam" sorozatban, miszerint saj­nálatos, hogy nem Szekszárdon történt mindez. Szekszárdon 1969. áprilisa óta létezik lakossági barkács- műheiy. A műhely 1970 óta ai Babits Mihály Megyei Műve­lődési Központ fenntartásában, fa- és fémmegmunkálási gé­pekkel várja a barkácsolni vá­gyó lakosságot kedd-szerda na­pokon 15.30—20.00 óráiig a III. sz. Általános Iskola alagso­rában. Sajnos, tény, hogy a mű­hely elég mostoha körülmények között dolgozik, de Csabai János műhelyvezető segítségé­vel egy-egy alkalommal kb. 10 főt fogadhatunk. A szakkör 1982. évi beszá- mölója részletesen számba ve­szi és elemzi az litt végzett mun­kát: falburkolat, hétvégi ház pa­nelek, könyvespolc, konyha- fa útoirdk és autó javításáig, he­gesztéséig. ■ Ha összegezzük az elmúlt év­ben végzett munkált, kiderül, hogy ennek értéke 800 000— 1 000 000 forint közöttt van, vagyis ennyibe került volna, ha vállalattal, szövetkezettel vé­gezteti el a lakosság. Nagy értéket képvisel az a munka is melyet a műhely tag­jai — mint szülők =— társadalmi munkában óvodáknak, iskolák­nak végeznek. A ba'rkácsműhelyt a rendszeresen odajáró tagok és időnként a műsorfüzetünkben közzétett ismertető segítségével népszerűsítettük — ezt a sze­rintünk is fontos szabadidős le­hetőséget. Kaczián János a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ igazgatója Az állami vállala- vv&jPVv tok felügyelő bizott- ságairól szól a Mi- íwöii nisztertanács 73/1982. (XII. 15.) számú ren- -•Lv.Vincj delete, amely szerint az állami vállalat, tröszt fel­ügyeleti szerve a vállalat tevé­kenységének átfogó felügyeleti ellenőrzésére, értékelésére és a vállalat működését befolyásoló kérdések véleményezésére fel­ügyelő bizottságot hozhat lét­re. A jogszabályban meghatá­rozott egyéb feladatok mellett a felügyelő bizottság értékeli a vállalat igazgatójának munká­ját, akinek alapbére, prémiu­ma és jutalma megállapítása előtt a felüayeleti szerv kikéri a felügyelő bizottság vélemé­nyét. A felügyeleti szerv a fel­ügyelő bizottságot beszámoltat­ja tevékenységéről és számára feladatokat állapíthat meg. Ki­hangsúlyozandó, hogy a fel­ügyelő bizottságnak nem lehet tagja a vállalat dolgozója, il­letve a vállalat vezető állású dolgozójának közeli hozzátar­tozója. Az állami vállalatokról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 74/1982. (XII. 15.) számú rendélete, s az új szabályozás szerint az igazgatói és igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére a vállalatot alapító szerv, illetve a vállalót igazga­tója pályázatot írhat ki. Az igazgatót és az igazgatóhelyet­test határozatlan vagy határo­zott időre kell kinevezni, s a ki­nevezés alkalmával az alapító szerv az igazgató tekintetében meghatározza a vállalat gaz­dálkodásával kapcsolatos, hosz- szab'b. időre szóló követelmé­nyekét, az igazgató munkájának értékelésénél, 'kinevezése meg­újításánál pedig vizsgálni kell, hoay e követelményeknek meny­nyiben tett eleget. A fentieknek megfelelően módónul! a Munka Törvény- könyve végrehajtásáról száló jogszabály is, amikor kimondja, hogy: „Ha a határozott időre kinenevezeft igazgató munkó- jóinak elvégzésére nem alkal­mas, munkaviszonya a határo­zott idő eltelte előtt is megszün­tethető’.’. A Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnöksége 1049/1982. (XII. 15.) szám alatt együttesen határo­zatot hozott a munkahelyi de­mokrácia egyes kérdéseiről. A határozat részletesen megjelöli, hogy a dolgozók közösségét, illetve képviseleti szerveit mely 'kérdésekben illeti meg vélemé­nyezési, egyetértési, döntési jog, előírja a 'határozat, hogy a vállalatok, valamint a nem vál­lalati rendszerben működő szer­vek (hivatalok, intézmények) ve­zetői az egész kollektívát vagy annak széles körét érintő dön­téseik előkészítésébe, valamint azok végrehajtásának ellenőr­zésébe fokozottan vonják be a dolgozókat, az országos hatás­körű szervek és a tanácsok ve­zetői pedig kísérjék figyelem­mé! a munkahelyi demokrácia érvényre jutását, rendszeresen számoltassák be a vezetőket a munkahelyi demokrácia gya­korlásáról, a dolgozók és kép­viseleti szerveik véleményének, javaslatainak a hasznosításáról, s ha indokolt, alkalmazzanak felelősség revoná St. A fenti valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny 1982. évii 76. számában jelent meg és 1983. évi január hó 1. napján lépett hatályba. Ugyanitt jelent meg, de már a kihirdetése napján (1982. de­cember 15.) hatályba lépett a pénzügyminiszternek a szesz adóztatásáról és jövedéki el­lenőrzéséről szóló korábbi jog­szabályt módosító 92/1982. (XII. 15.) PM számú rendélete, amelynek előírásaiból kiemel­jük, hogy különbözeti szeszadót köteles fizetni a bérfőzést vég­ző szeszfőzde üzemben tartója (tulajdonosa1, bérlője, szerződé­ses használója) a) a részes fő­zés keretében a magánszemély főzetétől a szeszadó fejében át­vett pálinka; b) a bérfőzéskor a magán'személy főzetőtől meg­vásárolt pálinka; továbbá c) az általa átvett, bérfőzésből gyűj­tött föko'lási szeszminta, elő- és utópáriat, valamint jogerő­sen elkobzott szesz után. Még annyit, hogy a készlet- felvétel megkezdése előtt az üzembentartó a pénzügyőri sza­kasz kiküldöttjének készletlbe- vallóst köteles adni, és ebben a bevallásban az üzemi helyisé­gekben tárolt minden adózott és adózatlan szeszt - tároló- éd'ényen'kénti részletezéssé! — köteles feltüntetni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Angolnanevelés A Hortobágyi Állami Gazdaság Tukán, a régi kendergyár be­tonmedencéit átalakítva és kibővítve angolnanevelő telepet ho­zott létre. A tizennyolc medencéből évente 150 tonna angolnát halászhatnak le és exportálhatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents