Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 7. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 9., vasárnap Mai számunkból INTENZÍV BÚZATERMESZTÉS (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) HAZASSAGKOTÉS ELŐTT (5. old.) HOL VANNAK A DÍSZPOLGÁROK (3. old.) Versenyképességünk A magyar gazdaság fejlődésének kulcskérdése, hogy azonos, vagy alig növekvő mennyiségű anyag és energia felhasználásával képesek leszünk-e magasabb értékű, vagy­is nagyobb jövedelemtartalmú, korszerűbb, a piac igényei­hez a korábbinál jobban idomuló termékeket gyártani. Ma­gyarán és egyszóval a sokat emlegetett versenyképesség az, aminek javítása nélkül aligha teljesülhetnének az 1983-as esztendő főbb gazdasági céljai. Ami egyebek közt a 800 millió dolláros áruforgalmi és a 600 millió dolláros fizetési mérlegtöbbletben fogalmazódik meg. Vannak-e ezekhez a nagyszabású feladatokhoz tartalé­kaink? Nos, az ipari miniszter utasítása alapján a válla­latoknál végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egy­értelműen arra utalnak: szinte minden területen akad ja­vítanivaló. Az Ózdi Kohászati üzemeknél és a Lenin Kohászati Mű- veknéL például kiderítették, hogy bár acélgyártmányaik mi­nősége általában nemzetközi szinten is megfelelő, az el­avult hengersorok miatt a mikroötvözésű acélok minősége és a profiltermékek mérettűrése nem kielégítő. A szóban forgó vállalatoknál - más gazdálkodó szervezetekhez ha­sonlóan - magasabb a fűtőanyag-felhasználás, mint a fejlett ipari államokban. A honi cégek olykor 60—70 száza­lékkal több energiát fogyasztanak, mint hasonló méretű nyugati társaik. Versenyképességünk gyakori fékje a termelékenység el­maradása. A Jászberényi Hűtőgépgyár 200 literes, kétcsil­lagos hűtőszekrénve előállításához szükséges idő 4,03 óra, a hasonló típusú Bosch-készüléknél 3,67 óra. A mintegy 30 százalékos termelékenység-különbséget a jászberényiek szervezési intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni. Az egri finomszerelvénygyárban már több esztendeje figyelemmel kísérik a velük hasonló tevékenységet folytató külföldi cé­gek műszaki-gazdasági eredményeit. A különböző össze­vetések alapián határozzák meg fejlesztési programjaikat, s bővítik ovártmónvcsaládiukat. Ennek köszönhető, hogy 'ü hűtőkompresszoruk - ígéri 'esebb hűtőszekrényekbe beéoít- ve — hozzájárul hűtőszekrényeink versenyképességének ja­vításához. Nem lehet elégedett a termelékenységgel az Észak-ma- gvarországi Vegyiművek gárdája sem. Az élőmunka terme­lékenysége negyede a feilett tőkés cégek produktumának. Hasonlóképpen elmaradást — ha nem is olyan mértékűt, mint a vegyiműveknél —, mutattak ki a Borsodi Szénbá­nyáknál. Az adatok szerint az élőmunka termelékenysége 30 százalékkal marad alatta az angol állami bányászat ered­ményeinek. A borsodiak az elmaradásokat a szénelőkészí­tési technológia elavultságában látják. összehasonlító vizsgálatokat végeztek a Salgótarjáni Ruhagyárban is. Ennek kaocsán egyebek közt megállapí­tották, hogy a tőkés cégek részére végzett bérmunka so­rán sok hasznosítható taoasztalatot szereztek. Előállítási időik még így is 10-60 százalékkal elmaradnak a külföldi normáktól. Versenvképesséaünk ayakori gátja, hogy termékeink oly­kor túlsúlyosak. Például az egyliteres szódaszifonokat ná­lunk 60 milliméter átmérőjű sajtglt rudakból gyártják. Egy angol cég ugyanezt a terméket ötvözött alumíniumtárcsá­ból állítia elő. Az eltérő technológia miatt a magyar szifon nehezebb is és nagyobb anyagveszteséggel készül, mint az angol. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok során a oapír- ipari szakemberek kimutatták: a termékek használati érté­kének csorbítása nélkül átlagosan öt százalékkal lehetne csökkenteni a napírtermé'kek súlyát. Ez évi 360 ezer tonna Dapír felhasználása mellett mintegy 200 millió forintos meg­takarítást jelenthetne. Jóllehet, nem vagyunk híján az alumíniumnak, ez még aligha ad okot a pazarlásra. Nélunk ugyanis egy négyzet- méter ablakfelületre vetítve 15—20 kilogramm alumíniumot használunk fel az ajtó- és ablakkeretek előállításához, mi­közben a nemzetközi adat 10-15 kilogramm között mozog. Nem jobb a helyzet kovácsüzemeinkben sem. Amíg egy tonna kovácsolt termék előállításához a nemzetközi szín­vonalon álló üzemekben 1200-1250 kilogramm anyagot használnak fel, addig nálunk 1300—1350 kilogrammot. Vagy­is a hazai 74-77 százalékos anyagkihozatallal szemben a nemzetközi színvonal 80-83 százalék. Természetesen akadnak pozitív példák is. A Tisza Cipő­gyár egy évtizede gyártja az európai sportlábbeli-minőség- ben mértékadónak számító Adidas cipőket, a külföldi cég technológiája és műszaki dokumentációja alapján. A gyár­ban a külföldi anyagnormákhoz viszonyítva 3—4 százalékos megtakarítást értek el. Normaidejük azonban jelenleg is magasabb a külföldi értéknél. A különböző nemzetközi összevetéseket követően mind több gazdálkodó szervezetnél keresik és próbálják kiküszö­bölni az elmaradás okát. A Szegedi Ruhagyárban, egy hoz­zájuk hasonló tevékenységet folytató nyugat-európai vál­lalat termelékenységi adatainak elemzése utón olyan szer­vezési eljárásokat vezettek be, amelynek révén a műveleti idő mintegy 20 százalékos mérséklésével megközelítik a fejlett ipari államok (20-25 százalékkal kedvezőbb) muta­tóit. Hasonló pozitív példák sokaságát lehetne még sorolni. Ám a feladat továbbra is a megmérettetés, az összehason­lítás. Hiszen csakis az összevetés, a hibák és a hiányossá­gok felkutatása révén juthatunk közelebb a nemzetközi szintű termelékenységhez, korszerűséghez. Elvégre iparunk és mezőgazdaságunk produktumait a világpiac vizsgáztat­ja, nap-nap után. Márpedig versenyben maradni csak úgy tudunk, ha ismerjük a vizsgafeltételeket, és igyekszünk ezekhez igazodni. MOLNÁR PATRÍCIA A munkásőrség számvetése az elmúlt évről Példamutatás a munkában, a szolgálatban Tatár Lajos, megyei parancsnok beszámolt az elmúlt évi munkáról A munkásőrség Tolna megyei parancsnokságának törzse és közvetlen alegységei tegnap délután tartották évzáró-évnyitó egységgyülésüket Székszá rdon, az oktatási igazgatóság nagy­termében. Az elöljárónak tett jelentés, a Himnusz elhangzása után az elnöklő Kircz László, megyei pa­rancsnokihelyettes köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, vendé­geit, köztük dr. Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság titkárát, és Ribliog Ferencet, a megyei tanács elnökhelyettesét, a társ fegyveres testületek parancsno­kait, a bázisüzemek vezetőit Tatár Lajos mumkásőr alezre­des, megyei parancsnok beszá­molójának bevezetőjében arról szólt, hogy a hagyományosan ismétlődő egységgyűlések olyan munkaértekezletek, amelyeken a testület áttekinti az előző évi munkát, levonja a szükséges ta­nulságokat, másrészt körvona­lazza az 1983. évi legfontosabb feladatokat. Kitért a külpolitikai helyzet­re, idézve a szocialista orszá­gok, a Szovjetunió békekezde­ményezéseit, a Szovjetunió megalakulásának 60. évforduló­ja alkalmából Moszkvában ren­dezett ünnepségen, majd a hé­ten a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé prá­gai üléséről közzétett nyilatko­zat alapján.- Belpolitikai életünket az el­múlt évben is az alkotó mun­ka, a párt kongresszusi határo­zatainak végrehajtása jellemez­te. 1982-ben ünnepeltük pár­tunk újjászervezésének, testüle­tünk megalakulásának 25. év­fordulóját. Ez kedvezően hatott a politikai munkára, a párt és a tömegek kapcsolatának erő­sítésére, a munkásőri feladatok következetes teljesítésére - mondotta, majd részletesen fog­lalkozott a megyei ipari, me­zőgazdasági üzemeinek terme­lési eredményeivel. Az ipari üzemek termelése az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt, az év végén üzembe lé­pett a paksi atomerőmű első egysége. Sikeres esztendőt zárt a megye mezőgazdasága is, a kukoricatermesztésben elérte a nemzetközileg is élen járó orszá­gok szintjét. A mezőgazdasági üzemeksikeresenellensúlvozták a növekvő elvonások és költség- növekedések hatását. A megyei parancsnok a to­vábbiakban a munkáson fel­adatok teljesítéséről beszélt. — A megye munkásőrállamá- nyának erkölcsi, politikai álla­pota szilárd. Ezt az elmúlt 25 év sorain évről évre jelentettük az irányító pártszerveknek, elöl­járó parancsnokainknak. Ez fémjelzi, hogy a személyi állo­mány elkötelezettsége, politikai érettsége az elvárásoknak fo­lyamatosan megfelel, ami egy­ben biztosíték arra, hogy bár­milyen körülmények között tel­jesíti önként vállalt kötelessé­gét. A személyi állomány döntő többsége példamutatóan helyt­áll a termelőmunkában, a köz­életben, fegyelmezetten teljesíti munkásőri pártmegbízatását, a szocialista erkölcsi normák alapján él és dolgozik. Ezt alá­támasztják a számok is: a me­gye munkásőreinek egyharma- da kiváló dolgozó, egynegyede kiváló munkásőr, több mint 10 százaléka kiváló parancsnok, közel 60 százaléka szocialista ibrigádtag, mintegy 40 száza­léka választott közéleti tisztség- viselő, közel ötven munkásőr tagja a megyei, a városi-járási, a községi pártbizottságoknak. — A megyei törzs, a megyei parancsnokság szakcsoportjai és közvetlen szakalegységei az 1982. évi hadműveleti, kikép­zési, politikai, gazdálkodási fel­adataikat a terveknek megfele­lően végrehajtatták. A megyei törzs, a szakágazatok egymáis közötti és őz egységparancs­nokságokkal való együttműkö­dése jó. Az egységparancsnok­ságok, a közvetlen szakalegy­ségek munkájának segítése, irányítása folyamatos és haté­kony. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1982. évi munka értékelése alapján az egységek közti össz- eredmény-különbség mindössze 0,3 pont. A megyei parancs­nokság legjobb önálló egysége címet, vándorserleget, okleve­let ezúttal a bonyhádi egység nyerte, de hasonló elismerést érdemei a többi egység is. A megyei parancsnok vége­zetül az 1983. évi feladatokat ismertette, majd megköszönte az állomány helytállását, a munka sörcsaládok segítségét, a megyéi pártbizottság, az orszá­gos parancsnokság irányító, se. gítő, támogató tevékenységét. A parancsnoki beszámolót hozzászólások követték. Dr. Péter Szigfrid a megyei pártbizottság nevében köszöne­tét mondott a munkásőröknek a pártbizottság és az országos parancsnokság által meghatá­rozott feladatok teljesítéséért, mojd belpolitikai, gazdaságpo­litikai kérdésekről beszélt. Sza­bó József híradó-szakoszpa- rancsnok-helyettes a szakasz tevékenységét jellemezte, Szelt- ner János, a vegyvédelmi sza­kasz parancsnoka pedig arról számolt be, hogyan vesz részt a szakasz az úttörő munkásőr, If­jú Gárda munkásőr szakalegy­ségek nevelésében. Pa Ikovics István nyugdíjas megyei pa­rancsnok a testűiét negyedszá­zad óta végzett munkáját mél­tatta. Ezután a kitüntetések átadá­sa következett. Lénárt Ferenc megyei parancsnokhelyettes is­mertette a parancsokat a szo­cialista versenyről és a kitün­tetésekről. A szocialista ver­senyben a megyei törzs közvet­len alegységei közt a híradó­szakasz lett az első, a vegy­védelmi és az ellátószakasz előtt. Az elismerés vándorzász­ló, oklevél. Négyen kaptak ki­váló parancsnok, kilencen kivá­ló munkásőr címet. A 25 év a Haza Fegyveres Szolgálatáért Érdemérmet Czi- ráki Ferenc és Fodor Imre kap­ta. A kitüntetés 15 éves foko­zatát ketten, tízéves fokozatát tizenöten vették át, nyolcán pe­dig munkásőr emlékjelvényt. Kilenc tartalékba menő, illetve leszerelő kapta a Haza, a Nép Fegyveres Szolgálatáért Emlék­érmet. A kitüntetéseket Tatár Lajos és dr. Péter Szigfrid adta át. Szünet után a munkásőrjelöl- tek eskütétele következett. Hat fiatal munkásőr esküjét fogadta dr. Péter Szigfrid, majd az ala­pító, 26 évi szolgálat után tar­talékba vonuló Lőwi Vilmos ad­ta át fegyverét az esküt tett Matuzsa Máriának. Az egységgyűlést az Interna- cionálé zárta, a bonyhádi álta­lános iskolások fúvószenekará­nak előadásában. Békemozgalmunk helyzete, tervei Sebestyén Nándorné nyilatkozata A számvetés és az előre­tekintés jegyében ül össze feb­ruár elején a magyar békemoz­galom vezető testületé. Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke az előkészü­letek utolsó fázisában nyilatko­zott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának.' — A szocialista országok bé­kemozgalmait az utóbbi idő­ben gyakran éri az a vád, hogy „állami békemozgalmak’’, s csak az egyik oldalról, a Nyu­gattól követelik a leszerelést. Ez rosszindulatú rágalom, s a tények nem kellő ismeretéből fakad. Semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha törekvése­ink - a legtöbb esetben - ta­lálkoznak a párt és a kormány törekvéseivel, hiszen ezek kül­politikájuk alapjának tekintik a a háborús katasztrófa elhárí­tását. E békepolitika támogatá­sát megtisztelő feladatunknak tartjuk.- Ennek szellemében dolgoz­tunk, s valósítottuk meg múlt évi programunkat is. Mozgal­munk a mai nyugtalan világ­ban komoly erőfeszítéseket tett, hogy szerény lehetőségeivel se­gítse a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sáért folyó nemzetközi küzdel­met, előmozdítsa a nyílt, őszinte párbeszéd kialakítását, a jobb megértést, a bizalom helyreál­lítását, hozzájáruljon az enyhü­lés vívmányainak megőrzésé­hez. Rendezvényeink, kiadvá­nyaink útján igyekeztünk min­denkihez, valamennyi korosz­tályhoz, társadalmi réteghez szólni, s választ adni kérdéseik­re. A megújult — gazdag ha­gyományait azonban tisztelet­ben tartó, s azokra építő — magyar békemozgalom megnö­vekedett aktivitása kifejezésre jutott munkásgyűlések, vitafó­rumok, tudományos tanácsko­zások szervezésében. E helye­ken száz- és százezrek tettek hitet a béke, a nemzetközi szo­lidaritás ügye mellett. — Programunk kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tu­dományos Akadémiával közö­sen szervezett értelmiségi ta­lálkozó. E rendezvényen értel­miségünk képviselői őszinte hangú, élénk eszmecserét foly­tattak a béke megőrzésének le­hetőségeiről, ezzel kapcsolatos gondjaikról, s feladataikról. A nemzetközi helyzet bonyolultsá­ga békemozgalomban is előtér­be állította a tudományos érve­lés fontosságát. Ezért üdvözöl­jük azt a tényt, hogy hazánk­ban is megalakult a Magyar Tudományos Akadémia intézet­közi Tudományos Békekutató Központja, amely júniusban nemzetközi kerekasztal-konfe- renciát és fórumot szervezett tizenhat európai ország béke­kutatóinak és békemozgalmi vezetőinek a részvételével. Meg­alakult az — ugyancsak az MTA mellett működő — Orvosok a nukleáris háború elhárításáért elnevezésű mozgalom is. Új mozzanatot jelentett munkánk- » bán, hoqv hazánkban köszönt­hettük különböző békemenetek tagjait. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents