Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

1983. január 6. NÉPÚJSÁG 3 Nemcsak üzemi baleset van A ház körüli, házi baleset háromszorosa a munkahelyinek Az Ü zemí balesetek száma világviszony- ------------------------latban - így nálunk is — csök­ken. Ezzel szemben az üzemen kívül, az otthon körüli, vagy az otthonban történt balesetek száma rohamosan nő. Ma hazánkban a nem üzemi balesetek száma hozzávetőlegesen há­romszor annyi, mint az üzemieké és az álta­luk okozott kár is ilyen arányú. De ekkor még nem is említettük az egyéni szenvedést, a tra­gédiák hatását. A z üzemi balesetek számának csökkenése annak köszönhető, hogy az üzemi baleseték, szakmai megbetegedések megelőzésével nagy felkészültségű felügyelet foglalkozik. A nem üzemben bekövetkezett balesetek nagy része ugyanolyan vagy hasonló előidéző okokra vezethető vissza, mint az üzemiek. Ugyanakkor ezek megelőzésére összehasonlít­hatatlanul és megengedhetetlenül kevesebb társadalmi intézkedés történik. Ezt fölismerve hozta létre a Hazafias Nép­front országos elnöksége a balesetvédelmi társadalmi munkabizottságot, amely az Álla­mi Biztosítóval és a SZOT illetékes intézmé­nyével együttműködve, most a nem üzemi bal­esetek megelőzését állította munkája közép­pontjába. Nemrégiben sajtótájékoztatót tartottak eb­ben a témában, amiről hírt is adtunk, a rész­letesebb taglalásra és ismertetésre azonban most adódott lehetőség. A lakosság kor szerint, a balesetek előfor­dulása szempontjából, három nagy csoportra különíthető el. Az egyes korcsoportok tevé­kenységi köre sajátosan eltér, de eltérő a ve­szélyeztetettségük foka és sérülékenységük is. Először nézzünk néhány tipikus gyermek­balesetet: Újszülöttek és csecsemők fulladá- sos balesetei, kisgyerek feje beszorul a járó­kába, gomb és pénz a légcsőben, leforrázás, áramütés, tűzeset gyufával, kerékpárbaleset, hogy csak néhányat említsünk az első korcso­portból. A dolgozó korosztályt számos olyan baleset fenyegeti, amely az emberek széles körű ott­honi tevékenységéből ered. Egyes nyugati or­szágok és néhány szocialista ország ez irányú tapasztalatai és a hazai felmérés összegezése alapján a balesetek a következő csoportokra oszlanak: háztartási munka, a lakásbeli élet, ház körüli tevékenység (építkezés, kerti tevé­kenység, javítás), szórakozás (barkácsolás, já­ték, strandolás), otthoni sportolás, túrázás. Ne bontsuk még tovább részletekre az előbb említetteket, inkább néhány különös veszély- forrást nézzünk meg közelebbről. Otthon óriási a balesetveszély! A takarítás, a. főzés-előkészítés, a főzés, az ablaktisztítás, a mosás, a mosogatás, a vasalás, a kerti mun­ka, a barkácsolás, a favágás, a fűrészelés, a permetezés, a disznóölés, a rágcsálók irtása — de ne is folytassuk a sort —, mind-mind po­tenciális veszély testi épségünk ellen. Most senki se higgye, hogy bárkit is el aka­runk riasztani mindezektől. Ellenkezőleg, biz­tatunk is ráiuk, de fel akarjuk hívni a figyel­met a veszélyforrásokra. Széles körben elterjedt a magánerőből va­ló építkezés. A szakemberek ilyen irányú te­vékenységével nincs is általában baj, de a rokonok, barátok, „ezermesterek" közreműkö­désével már annál több. Az építkezés során szinte kötelező a segítőket szeszes itallal kí­nálni. Csoda-e, hogy föltűnően sok az ilyen területen történt baleset? De a lakásokon belüli lét sem teljesen ve­szélytelen. Igen sok balesetet okoznak a villa­mos berendezések, a fűtőberendezések és így tovább. Országos adatokkal tudnánk szolgálni bő­ségesen, de célszerűbbnek látszik szűkebb hazánkból, Tolna megyéből venni a példákat. Az idén megyénkben összesen 1600 háztar­tási, vagy ház körüli baleset történt, olyan, amely az Állami Biztosító illetékeseinek is tu­domására jutott, illetve, ahol a biztosító köz­bejöttét óhajtották. Ezek az esetek is sajnála­tosak, de ha hozzájuk vesszük még azokat is, amelyek a háztartási gépek nem rendeltetés- szerű használatából származtak, de csak ki­sebb, múlékony sérüléssel jártak, akkor még rosszabb a helyzet. Itt vagyunk a tél kellős közepén, ideje tehát figyelmeztetni arra, hogy az otthoni, otthon környéki balesetek száma ebben az évszak­ban jelentősen megnő. Ilyenkor nagyobb a csúszásveszély, ilyenkor használjuk többet a fűrészt, a barkácsolásra is több idő jut ebben az évszakban, no és most van a disznóölések időszaka. Az Állami Biztosító fiókjainak területi meg­oszlása szerint az ilyesfajta balesetekből eddig a szekszárdi körzetben volt a leg­több, mintegy 520, ezt követte a paksi, 420- szal, majd a dombóvári, mintegy 270-nel, a tamási 200-zal és végül a bonyhádi majdnem ugyanannyival. (Félreértés ne essék, ez nem rangsorolás, nem minősítés, pusztán statiszti­ka, amely legfeljebb következtetések levoná­sára alkalmas.) És akkor melyek voltak megyénkben a leg­jellegzetesebb, otthoni, ház körüli balesetek. Néhány eset, személyek megjelölése nélkül: Otthon, körfűrésszel levágta kézujjait. Bar­kácsolás közben a gép elkapta ujját és le­vágta. Idős apa úgy megverte felnőtt fiát, hogy az súlyos sérülést szenvedett. Istállóban, etetés közben a ló megrúgta gazdája lábát. Egy embernek szőlővessző csapódott a szemé­be, megvakult. Disznóölés közben a segítőnek a sertés leharapta mutatóujját. Volt aki disz­nóölésen ledarálta egy ujját. Egy súlyos eset: otthonában magnetofonzsinórját akarta meg­hosszabbítani egy férfi, halálos áramütés ér­te. Másik áldozatnak a gáztűzhely lángjától meggyulladt a ruhája, égési sérüléseibe bele­halt. Nem teljes a lista, nem is lehet az. Viszont a felsorolt esetek mutatják, hogy nem szük­ségszerűségről van itt szó, hanem minden esetben figyelmetlenségről, emberi mulasztás­ról. Több gondossággal a balesetek többségét el lehetett volna kerülni. A helyzet javítása érdekében a Hazafias Népfront országos elnökségének balesetvé­delmi társadalmi munkabizottsága — együtt­működésben az Állami Biztosítóval —, pályá­zatot hirdet az otthoni, lakóhelyi és környezeti balesetek megelőzésére felvilágosító munká­val. Pályázati témák: Magánerős épít­----------------------------------------- kezes; kertbarat­é s kistenyésztő-mozgalom; barkácsolás, hobbi­tevékenység; egyéb tevékenység. Mind a négy témakörből egy-egy oldalas baleseti leírást kell beküldeni (a baleset okai, javaslatok a megelőzésre), levelezőlap nagy­ságú fényképekkel a következő címre: Állami Biztosító központja, Budapest, üllői út 1. 1813. Jelige: „Előzzük meg a baleseteket!" Beküldési határidő: 1983. június 1. A jó pá­lyamunkákat díjazzák, a legjobbakat a sajtó­ban közzéteszik. L. Gy. Martonvásári új búzák Befejeződött az országos talajmintavétel összességében kedvező a ta­lajok tápanyageTIáitása, a nö­vények fejlődésükhöz, gyarapo. dósukhoz az esetek döntő több­ségében kellő mennyiségű táp­lálóanyaghoz jutnak.. Az egyes hatóanyagok tekintetében azon- bain különbségek mutatkoznak, egyik-másikból viszonylag kellő mennyiség található a földek­ben, némelyik azonban a kívánt­nál kisebb arányban van jelen a termőrétegben. És a talajok „erőállapota" esetenként még a szomszédos gazdaságok té­rülteiéin is gyakran különbözik. Nem mincfenütt fordítanak ugyanis kellő gondot a táblán­ként tópanyag-utónpótlás biz- tosításárai Esetenként errőj nem is a gazdaságok tehet­nék; egyebek között például anyagi nehézségek gátolják a kejlő műtrágyaadagok haszná­latát — ez derül ki az Orszá­gos Agrokémiai és Növényvé­delmi Központ felméréséből, talajanalíziséből. Két új fajtával gyarapodott, s ezzel tizenkettőre bővült a martonvósári búzacsalád: a közelmúltban állami elismerést nyert az MV 11-es és az MV 12-es fajta. A MTA Martonvá- sári Mezőgazdaságii Kutatóinté­zetében előállított új búzák tu­lajdonságai megfelelnek a kor­szerű nagyüzemi termesztés kö­vetelményeinek, bőtermőek, géppel, arathatok, a betegsé­geknek, időjárási viszontagsá­goknak ellenállók. Az MV 11-es fajta a koraéré- sű búzák választékát gazda­gítja ; a kísérleti parcellákon több éves átlagban a legmaga­sabb hozamokkal fizetett, a leg­jobb fajták közé sorolható. Az MV 12-es középkorai érésű faj­ta, magas termőképességével, s igen kedvező agronómiái tu­lajdonságaival hívta fel magá­ra a figyelmet. A két marton- vásári újdonságból két év múlva már a nagyüzemi termesztéshez elegendő vetőmag áll a gaz­daságok rendelkezésére. A MTA Martonvásári Mező- gazdaságii Kutatóintézetének búza neme sítői 1971 óta minden évben egy-egy új fajtával gaz­dagították a kenyérgabonp- választékot. A kísérleti ered­mények azt igazolták, hogy a kutató intézető en ki nemes ített fajták termőképessége ötven százalékkal' meghaladja a há­rom évtizeden át termesztett, kiváló Bánkuti 1201-es fajtáét, genetikai termőképességük ugyanis általában tíz tonna kö­rül van. Ennek nyolcvan-nyolc­vanöt százalékát ki is használ­ják a jó búzatermesztő gazda­ságok. Az új fajták előállítása lehe­tővé tette, hogy a hazai mező- gazdaság a búzatermesztés öt­hat agiromómiailag egyenértékű, de néhány tulajdonságában kü­lönböző fajtára alapozza, jelen­tősen megnövelve ezzel a ter­melési biztonságot. Atomerőmű-építkezés Beier Matthias, az „importált” fizikus Matyinek szólítják . . . Beier Matthias a reaktorfizikai osz­tály önálló fizikusa. A múlt év decemberében is­mertem meg. A reaktor fizikai indításának utolsó fázisában fontos féladata volt. Már csak abból is látszott, hogy azon a délutánon több százszor elhang­zott a „Matyi”. Ö minden eset­ben meghallgatta a kérést, a kérdést, és intézkedett. A mű­szak után nem utazott Szek- szárdra, maradt, segíteni a töb­bieknek; neki is sokat jelent, hogy működik a magyar atom­erőmű. Berlinben. De vágyott haza. Először 1978-ban próbálkoz­tunk, hogy áttelepülünk Ma­gyarországra, de én azt is re­méltem, hogy a vállalat révén jöhetek ide tartós kiküldetésbe. Ez nem sikerült. Sokszor át­gondoltam magamban az egé­szet. Valahogy úgy éreztem ak­kor, hogy én tudok tartósan tá­vol élni a hazámtól. S így ke­rültem, került az egész család Paksra. Most fordult a helyzet: ő itthon van, én idegenben, de már nem érzem magamat ide­gennek. Természetesen a PAV-nál örömmel fogadták, hiszen az it­tenieknek még nem volt tapasz­talatuk, ő meg már három blokk üzembe helyezésében részt vett. Csak hát a nyelvtudás, az kicsit elkeserítette a főnökeit. . . — Hogy is volt az a szótlan­ság? — A főnök kicsit túloz. Még nem beszélek szépen magya­rul. — Tényleg nem szólalt meg magyarul? — Hát, nem nagyon .. . Kínos- A fiú már elmúlott ötéves, a kislány pedig három. Amikor idejöttünk, akkor Itthon a fiú az édesanyjával magyarul, ve­lem meg németül beszélt. Mos­tanra már változott a helyzet: én itthon németül beszélek, s ő magyarul válaszol. Hiába, a környezetében mindenki magya­rul beszél, rajtam kívül. De, a nyáron itt voltak a szüleim, s két nap múlva már tökéletesen beszélt velük németül. A kis­lányról azért nem beszéltem, mert ő még igazán most tanul beszélni. Eddig a szakmai beilleszke­désről beszéltünk, arról, ami könnyebb volt. Azonban az egyik legtöbb segítséget mégis a hobbi hozta. Beier Matthias a szekszárdi madrigálkórusban énekel, feleségével együtt. — Nagyon vidám és jó tár­saság. Hetente kétszer próbá­lunk, sokszor utazunk együtt a kórussal, veszünk részt hang­versenyen. Jó dolog. Mindennek nagy része van abban, hogy itthon érzem magam. az embernek, ha rosszul mond valamit.- Hogyan tanult?- Figyeltem az embereket, meg van egy okos könyvem . . . Vizuális típus vagyok. Könnyeb­ben tanulok könyvből, mint amikor hallom. A könyv még mindig ott van a táskámban. Ha van egy kis szabad időm, akkor tanulok. A KOLLÉGÁKRÓL ... Pónya József vezérigazgató így jellemezte a fizikusokat: „csikócsapat”. Beier Matthias kollégái alig harmincévesek. Az osztályvezető, Buday Gábor (róla két hónapja írtunk) is fia­tal.- Nem zavarja a többieket, hogy fiatal a főnök?- Jó szakember, s ezért nem okozhat gondot. Másodszor — egy pillanatot vár -, de most meg kell néztem a könyvet - feláll, a táskájából előveszi a szótárt, fellapozza -, mert sze­mélyiség, egyéniség - mondja a szótár segítségével. Ez a két tulajdonság hozza azt, hogy nem lesz neki problémája ve­lünk, s nem lesz nekünk problé­mánk vele. Persze, a kollégákról folytat­juk a beszélgetést. Azt, hogy közöttük jól érzi magát, nem is kell említeni, hiszen ,',fiatalok vagyunk”. A beilleszkedés így nem oko­zott gondot.- Szakmailag könnyű volt, mert volt gyakorlatom. Itt ná­lunk még mindenki keresi a he­lyét. Otthon (már nehezebb len­ne beilleszkedni, mert ott ki­alakultak a szakmai helyek, a beosztások. v A GYEREKEKRŐL ÉS A MADRIGALKÓRUSRÓL ...- A gyerekek milyen nyelven beszélnek? Az éneklés a hobbi, a ko­moly zene pedig a nyugtató. — Ha valami baj van, akkor felteszek egy lemezt, a fülhall­gatót, s megszűnik minden gond. Természetesen szó esik a hi- daspetrei kis kertről, mint a hobbi egyik fajtájáról. Beszé­lünk még a barátságról. Arról, ami a legkomolyabb az ember életében. Nehéz igazi barátot találni. Olyat, mint a gyerek­kori pajtások, vagy az egyetemi társ, akivel jóban-rosszban együtt voltak.- Ebben a házban lakik hét fizikus. Sokszor összejövünk, szeretjük is egymást, de azt hi­szem, mindannyian keressük az igazi barátot... A többiek is úgy jöttek ide, mint én, csak hát ők az országhatáron belül maradtak — mondta Beier Matthias. - Egyébként a ma­gyarok fantáziadúsak, jákedvű- ek. Változatosabb és szebb az építészetük (néha mi nem így látjuk), de azért gondosabban lehetne építeni. Jó a munkastí­lusunk, egyszóval lehet itt dol­gozni és élni. H. J. - G. K. Maróthy László, a nukleáris főosztály vezetője meséli:- Nagyon féltem, amikor je­lentkezett, hogy nálunk szeret­ne dolgozni. Nem beszélt ma­gyarul. Sőt. .. Az első hónapok után már elvártam volna, hogy valamicskét megtanuljon nyel­vünkből, de Matyi nem volt haj­landó megszólalni. S akkor jött a csoda: fél év elteltével Beier Matthias tökéletes nyelvtani tu­dással kezdett el beszélni. Töri a magyart, de a nyelvtant, azt jobban megtanulta, mint mi magyarok. írjon róla, érdekes egyéniség, és nagyon jó szak­ember. Most itt ülünk Szekszárdon, a Paksi Atomerőmű Vállalat „la­kótelepén”, az egyik hatodik emeleti három és fél szobás la­kásban. LIPCSE-BERLIN-PAKS- Lipcsében végeztem az egyetem fizika szakát. Berlinbe kerültem egy erőműépítő vál­lalathoz. A mi részlegünk fog­lalkozott az atomerőművekkel. A fizikai és az energetikai in­dítás előkészítése, végrehajtása és kiértékelése volt a felada­tunk. Három blokk „élesztésé- ben” vettem részt, most itt Pak­son is ez a feladatom — mond­ja az NDK állampolgára, a Paksi Atomerőmű Vállalat dol­gozója. Fiatal embereknél az életút- ról szóló beszámoló rövid. Ennyi fér a röpke harminc évbe, a tanulás, az első munkahely. S hogyan került Magyarországra? A Balatonnal kezdődött az ügy. Itt nyaralt, s megismerkedett egy kislánnyal . . .- Először úgy gondolkod­tunk, hogy a feleségem költözik ki hozzánk. Neki könnyebb volt... Hat évig lakott velem „Ezt meg kell nézni a könyv­ben” Beier Matthias Tavaly december közepén a blokkvezénylőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents