Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

V AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 25. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 30., vasárnap. Mai számunkból ÚJ TÍPUSÚ SZOLGÁLTATÓ IRODA SZEKSZARDON (3. old.) SZÁZADUNK NAGY ORVOSI FELFEDEZÉSEI (4. old.) PÁLYÁZNI GYEREKKEL? (5. old.) EGY JÓ CSAPAT A NÉGYES SZÁMÚ GYÁRBAN (3. old.) A szövetkezetek kézfogása Jelenkorunk egyre nehezebbé váló gazdaságii körülményei között la szigorodó feltételeket diktáló közgazdasági kör­nyezetben mind nagyobb a jelentősége és a haszna az agráirüzemek összefogásának. Az együttműködésnek már hagyományai vannak és a módjai is különfélék. Régebben - némi túlzással - alkalmi csők egy-egy nagyobb feladat­ra koncentrálódó vólt az összefogás, ám az utóbbi eszten­dőkben országszerte kialakultak azok a formák, amelyek rendszeressé — az egyenes üzemi terveket alapul véve — általában is tervszerűvé tették a mozgalmat. Bács-Kiskunbán a gazdaságok két-, vagy többoldalú kap­csolatai mellett például közös támogatási alapot (kta) hoztak létre. A tsz-ek olyan pénzügyi bázist alakítottak ki, amelyből szükség esetén segítséget, a fejlesztéshez, a be­ruházásokhoz hosszabb-rövidebb lejáratú hitelt nyújthat­nak egymásnak. Munkájuk fontosságát igazolandó: az el­múlt években csaknem 200 kölcsönkérelemmel foglalkoz­tak. Az alakulásikor negyvenegyen voltak, de az ötlet hasz­nát látva, azóta megduplázódott a tagszövetkezetek száma. önkéntes a belépés, a részvétel, a szervezet felépítése és működése demokratikus. A lényegi kérdésekről - az egyéni és közös érdekeket szem előtt tartva — küldöttérte­kezleten döntenek. Lehetővé vált az is, hogy az átmeneti pénzzavarok áthidalására kölcsönszerződést kössenek a tagok. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 53 tagszövetkezet ré­szesült valamilyen hitelben. Az odaítélt összeg együttvéve meghaladta a 240 millió forintot. Kértek s kaptak a közös gazdaságok pénzt fejlesztésre, alkalmasint a veszteség vagy az alaphiány fedezésére, beruházásokra. A kta támo­gatásival épült terménytároló és lucernaszárító, magtár és szarvasmarhatelep, hidroforház, szolgálati lakás és orvosi rendelő a tsz-ekben. Sok helyütt segítettek egymáson gé­pek vásárlásakor, a meliorációs munkák megindításánál, az öntözéses zöldségtermesztés kialakításakor és a mellék­üzemági épületek létesítésében. Olyan befektetéseik ezek, amelyeket a szövetkezetek egyedül, önerőből nem tudtak volnb megvalósítani. Ugyanakkor a kta ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi intézmény is. Jó iskolája a közös gondolkodásnak. A szövetkezetek különféle adattságúak. Ez egyrészt a földek elhelyezkedéséből1, min őségéből^ az alkalmazott technológiáik színvonalából, másrészt pedig a termelés szer­vezettségéből és hatékonyságából falkad. 'Néha azonban a jó gondolatnak maga a természet vonja meg a határait. Például akkor, ha valamely munka gépesítése - a terüle­tek nagysága, vagy a domborzati viszonyok miatt — egy- egy szövetkezetben nem teremthet a ráfordítással arányos nyereséget. Többek között ezért volt figyelemre méltó a vasi tsz-ék kezdeményezése az úgynevezett kiskörzeti rendszer kialakítására. Arra törekedték, hogy a gazdaságok minél szorosabban dolgozzanak együtt. Ez az egyik módja a szakmai tapasz­talatok, a szellemi értékek kihasználásának, gyors forgá­sának, továbbításának, az állandó megújulásnak is. A me­gyében tíz kliskörzetet szerveztek. Általában öt-hat gazda­ság tartozik mindegyikhez — s megtartva önállóságukat — összesen átlag 15 ezer hektáron munkálkodnak. A szövetkezetek a műszaki fejlesztés során ügyelnek ar­ra — különösen költséges gépek vásárlásakor —, hogy ne legyenek körzetűkben fölösleges párhuzamosságok, hogy ésszerűen tervezzék meg a gépi kapacitást. Ugyanakkor a már meglévő eszközök jobb, intenzívebb alkalmazását is feladatul tűzték. Hasonló a helyzet a telepi berendezések és a szállítójárművek esetében is. A beszerzésnél nem négy-öt kocsi járja az országot, sokszor üresen futva, emésztve az üzemanyagot, hanem összehangolják a fu­varokat. Különösen jól vizsgáztak a- kiskörzetek tavaly ősszel, ami­kor ár pusztította a határt Vas megyében. Odaveszett a beérett termény, a kukorica, a napraforgó, a takarmány­növények jó része, számtalanul, vetetlenül maradtak sok helyütt a táblák. Az egymást segítő akarat azonban csök­kentette a veszteségeket, az aktuális tennivalók végzésé­ben a komisz idő okozta lemaradást. Géppel, eszközökkel, emberekkel vontak hidat a szövetkezetek maguk közé. Az árvízi példa persze szélsőséges, hiszen ilyenkor írat­lan törvény az önfeláldozó segítség. De ha az élet vissza­tér a szokott medrébe, már más normák jutnak ismét ér­vényre. Ekkor már az egymást segítést hallva senki sem gondolhat a belső üzemi érdekeket, a gazdásági kívánal­makat mellőző önzetlenségre. Ilyen rendszerben ugyanis hiába a jó szándék, a támogatás akarata, aillilgiha valószínű, hogy valódi hasznot hozó lesz a vállalkozás. Más szóval a nagyüzemek összefogásai, a tervek, a1 cé­lok megvalósítására csak akkor válthatja be a hozzá fű­zött reményeket, ha az egyes üzemek — a maguk sajátos adottságaikat, lehetőségeiket maximálisan kihasználva — külön-külön is mindent elkövetnek a belső tartalékok moz­gósításáért. Ha így tesznek, egyértelműek az előnyök: az agrárüze- mek kézfogása szinte mindenütt az eredmények, a jövedel­mezőség növeléséhez, a termelési biztonság fokozódásá­hoz, a gazdálkodás ésszerűsödéséhez vezet. DEÁKI LÁSZLÓ Kajdacs, baromfikeltető állomás Indult a tizenhatodik szezon Tizenöt évvel ezélőtt hozta Hétre a nagydorogi áifész a kaj- daasi baromfikeltető állomást. Ákkar 40 ezer tojás befogadó- képességű gépparkkal rendelke­zett, ám ahogy évről évre nőt­ték az igények, újabb és újabb gépéket szerezték be, ma a ka­pacitás 380 ezer tojás. lAz új esztendő éliső hetében „töltötték fel” tojással a kelte­tőgépek egy részét, keréken öt­venezer dorabball. Az első ke­lés e hét közepén történt. A mai napon újabb negyvenlkét-negy­venháromezer csibe kel ki és ez így megy folyamatosan nyá­rig, héti két „töltés", heti két „kél és”. Jól begyakorolt személyzet, a Gergely Béla ora'nykászarúis szo­cialista brigád gondoskodik ar­ról, hogy minden rendiben menjen. Betartják a szigorú egészségügyi előírásokat, az előírt technológiát. Vigyázni kell, hiszen ha alkáirosalk egy óráira egy CeWsiiuis-íokkol feljebb megy a gépékben a hőmérsék­let az előírtnál, máir hanmiínc­inegyven százalékos lehet a veszteség, ha pedig két fokkal magasabb a hőmérséklet, az összes tojást ki kell dobni. A keltetésre kerülő tojások zömlét a helybéli és a környék­beli háztáji gazdaság okkal - 'lévén ezékben törzskönyvezett ItenylészálHomány - szerződéssel termeltetik, a „TETRA H” hús- hibrid -tojást a’ hernádi Március 15. Tsz-töl szerzik be. A „kész­terméket", a naposcsibéit pedig a kélés másnapján hajiniOl'ban szó Hiút jóik a ímegrend ellöknek nemcsak a környékbe és a me­gyébe, hanem Soprontól Nyír­egyházáiig, Szombathelytől Ma­lkáig az ország minden részébe. Jó munkájával vívta ki a kaj- dacsi kollektíva:, hogy az ország távolli tájairól is jönnek a meg­rendelések.' Tavaly közel 1,2 mlKlilió csirkét, 78 ezer kacsát és 48 ezer libát keltették. Az idei — már megren­delésekkel fedezett - program 350 ezer húShlibrid és 650 ezer Hampshire csirke, 60 ezer liba és 140 ezer kOosa keltetése. Húshibrid naposcsibék öt perccel a keltetőgépből való kisze­dés után : Kiszállításra várnak a naposcsibével teli dobozok A biztonság erősítéséért Február 6—8. között Béosben kerül sor a nyugat-európai ál­lamok és a szodiüliiSfa országok társadalmi erőinek és közéleti személyiségieinék tallálikozájáTo, mélyen számos új, az európai biztonságot és együttműködést elősegítő kezdeményezést vitat­nak meg. Az eszmecserén vár­hatóan több neves politikus és közéleti személyiség vesz részt, közöttük Michael Foat, a brit Munkáspárt vezére és Auréllá iPecaei, a Rámái Klliúb vezetője. Miiként az Országos Béketanács­nál elmondották, a magyar kül­döttséget Péter János, az or­szággyűl és alélnöke, a Magyar Pöllitikatudományi Társaság el­nöke vezeti. Raymond Goor kánonok, az európai biztonság és együtt­működés nemzetközi bizottságá­nak elnöke - más közéleti sze­mélyiségekkel együtt — a közel­im álltban felhívással fordult a különböző Irányzatú európai és észak-amerikai társadalmi erők­höz: a nukleáris leiszerélés és az európai biztonság és együtt­működés szilárdítása erdőkében újítsák fel a dialógust, s járul­janak hozzá a kölcsönös biza­lom megerősítéséhez. A kezde­ményezés kedvező visszhangra talált a különböző politikai irányzataikhoz tartozó társadal­mi erők körében, mindazoknak a körében, akik érdekélték az európai közép-hatót ávolsá g ú nukleáris fegyverék csökkenté­séről folyó tárgyalások eredmé­nyességében, a matdridli talál­kozó sikeres beféjeziésében. Axen varsói látogatása Kétnapos látogatást tett Var­sában Hermann Axen, az NSZiEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Fogíadta őt Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a LEM.P Központi Bi­zottságának első titkára. Axen tolmácsolta Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének üdvözletét. Találkozott Jozef Czyrékkel, a LEMP KB PB tagjával, a KB titkárával is. A megbeszéléseken a párt­iközi együttműködésről és a két ország kapasólOtoinak további fejlesztéséről vált szó, és vé­leményt cseréltek nemzetközi kérdésékről. Bolgár tervjelentés A bolgár Vili. ötéves tervidő­szak valamennyi tavalyi elő­irányzatát teljesítették vagy túl­teljesítették. A szombaton nyil­vánosságra hozott tervjelentés­ből kitűnik, hogy a nemzeti jö­vedelem tavaly Bulgáriában 4 százalékkal, az állóalapok 2,2 százalékkal, az ipari termelés 4,6 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés 4,7 százalékkal, a külkereskedelmi áruforgalom 9,1, a kiskereskedelmi árufor­galom 4,9 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem növekedését csaknem teljes egészében a munka termelékenységének ja­vulása eredményezte. Az iparban a munka termelé­kenysége 3,8 százalékkal nőtt. Egyes ágazatok azonban nem teljesítették tervüket. A terve­zettnél kevesebb öntöttvasat, tömbacélt, hengeréit vasat, szerszámgépet, autóbuszt, PVC-t, foszforműtrágyát, csere­pet, nyersbőrt, cukrot, cipőt, gyümölcs- és zöldségkonzervet, üdítő italt gyártottak. Beruházásra összesen mint­egy 7 milliárd levőt fordítottak. Ennek 75 százalékát az anyagi termelésben használták fel, ezen belül pedig 67 százalékot a meglévő termelőkapacitások korszerűsítésére, felújítására és bővítésére fordítottak. A mezőgazdasági termelés összértéke meghaladta a 8660 millió levált. A növénytermesz­tésben 6,4, az állattenyésztés­ben 3 százalékkal termeltek többet. A háztáji gazdaságok termelési értéke tavaly 4,7 szá­zalékkal haladta meg az 1981. évit Bulgária tavalyi külkereske­delmi áruforgalma 21,6 milli­árd deviza’levát tett ki. Az össz­forgalomból a KGST-országok 74 százalékkal, a Szovjetunió pedig egyedül 54 százalékkal részesedett. A gépek és beren­dezések aránya az exportban 47 százalék volt. Bulgáriában jelenleg 100 háztartásra 83 te­levízió, 91 rádió, 77 mosógép, 84 háztartási hűtőgép és 32 személygépkocsi jut. 1982-ben Bulgáriát 5,6 millió külföldf kereste fel. Telefonközpontok a Szovjetunióba Útnak indultaik az idei első expo rtszállítmá nyák a Szovjet­unióba' a BHG Híradástechni­kai Vállalat kunhegyesi gyárá­ból. Az ATSZK típusú telefon- központokat szállító vasúti' sze­relvény úticélja ezúttal Moldá­via fővárosa, Kisinyov, s onnan kerülnek végleges helyükre. A szovjet posta' részére készülő telefonközpontok egy-egy kisebb településen 100—2000 telefon- összéköttetés megteremtését te­szik lehetővé. A kunhegyesi gyár 1981-ben vette át a telefonközpontok gyártását a budapesti törzs­gyártól, már csak az egyes spe­ciális alkatrészeket kapják más gyáregységektől. Az 1100 dol­gozót foglalkoztató üzemnek hosszú távú együttműködési szerződése van a szovjet postá­val, amely tíz-tizenöt évig biz­tos vásárlója termékeiknek. Minden telefonközpont a szovjet féltől kapott egyedi ter­vek alapján készül, s a végsze­reidéből üzemkész állapotban kikerülő berendezéseknek csak a telepítése a megrendelő fel­adata. A kunhegyes! gyár az elmúlt három évben meghárom­szorozta a termelését, az idén készülő központjaik együttvéve már százhuszonhatezer vonal kiépítését teszik lehetővé. A minőség és a termelékenység további javítására a napokban például egy olyan forrasztógé­pet helyeznek üzembe, ami a számítások szerint évi tizenöt­ezer munkaóra megtakarítást hoz. Bővítik szerszámgyártó részlegüket, ahol az alkatrészek előállításához szükséges egyedi gépek készülnek,

Next

/
Thumbnails
Contents