Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

1983. január 29. NÉPÚJSÁG I3 VERBŰCZY ANTAL: Felölti esti-ruháját, bársonya éjfeketén leplezi, ráncain át-át- villan a sokszínű fény. Százezer lámpa füzére — gyöngysor a gyöngysorig ér ■ gyullad topázos tüzére s tükribe néz a kacér. Kémleli, hódít-e? Szép-e? Más van-e véle ,rákon? Megcsillan reszketeg képe hűs Dunán, [ágy habokon. Nem telik véle be éjjel, hajnalig réveteg vár fényeit mint töri széjjel újra meg újra az ár. A sárkányhercegnő (Kínai mese) Egyszer egy szegény legény rozsét gyűjtött a-z erdőn, és egy gyönyörű szép tóhoz ért. Olyan zöld volt ez a tó, mint egy drágakő, és olyan mély, mint az égbolt. A fáradt legény­ke léült a tó partján egy borókabokor ailá pi­henni. Egyszeresek látja, hogy egy nagy tek­nősbéka merül föl1 a tóból. Feljött a. tó színé­re, körülpitlantott, és aztán ismét visszamerült. Kis idő múlva ismét megnyílt a víz, és egy zöld sárkány emelkedett ki a mélyből Ö is körülnézett alaposain, majd eltűnt megint. Hosszabb idő telit tel1, míg újból, harmadszor is zúgni kezdett a víz, és felszínén megjelent a sárkánypalota hercegnője. Csodálatosan szép volt, ahogy ott ült a víz tükrén, és fésülte a hajót. Mikor a rőrseszedő fiú megpillantotta a gyönyörű lányt, nem tudott uralkodni magán, és hangosan ifélsólhaijtott. De alighogy fel­szállt a sóhajtása, vörös villám cikázott át a tó fölött, és a csodaszép hercegnő eltűnt. A rőzseszedő csaknem eszét vesztette a herceg­nő eltűnése miatt. Belerohamt a tóba, vona­kodás nélkül a mélybe vetette magát, hogy a lányt kövesse. Sokáig merült, mind mélyebbre és mélyebbre a szegény rőzseszedő, míg elér­te a tó fenekét. Legnagyobb csodálkozására, itt már egy csepp vizet sem talált. Minden tiszta' és világos volt, mlint a szárazföldön, és a messzeségben egy magas épületet pillan­tott meg. A szegény rőzseszedő vidáman indult el ar­rafelé, De alig ért a ház közelébe, nagyon megijedt, mert ez a ház a sárkányklirály pa­lotája volt, és kapuját két fekete sárkány őrizte. Egyikük jól megnézte a fiút, aztán be­szaladt a1 palotába, hogy jelentse, ki érkezett. A sárlkányhercegnő megparancsolta', hogy a legényt vezessék eléje. Mikor udvariasan elé­be állt ai fiú, faggatni kezdte, hogyan jött ide. „így és így" — mondta a legény és elmesél­te a szép hercegnőnek, mit látott és mit tett azután. Alighogy meghallotta1 ezt a hercegnő, mélységesen elpirult, Hiszen a. vőlegénye állt előtte! Réges-tégen egyszer azt fogadtat, hogy ahhoz a férfihoz megy feleségül, aki az arcát először megpillantja. Mégsem lett volna il­lendő, hogy ezt ő maga mondja' meg a rőzse­szedő fiúnak. Egyik bátyja. Deszélt helyette, egy ősöreg sárkány, akii már ezer évet is meg­élt, és emberalakot öltött, és beszélte az em­berek nyelvét. Mikor meghallotta a legény, hogy leghőbb vágya teljesül, gondolkodás nélkül beleegye­zett. így lett a sárkányheroegner a szegény rő­zseszedő felesége. Hosszú ideje éltek boldogan és elégedet­ten, mikor egy szép napon hirtelen eszébe ju­tott a rőzseszedőnek az édesanyja'. Éppen azon a napon, amikor édesanyja a' nyolcvana­dik születésnapját ünnepelte. A szegény rő­zseszedő elmondta herceginő feleségének, hogy szívesen felköszöntené születésnapján az édesanyját. A hercegnő megértette férje kívánságát, és amikor az útnak indult, egy kis korsót adott neki és azt mondta: — Ha valamire szükséged lesz, csak mondd meg ennek a, kis korsónak és kérésed teljesül. A rőzseszedő legény édesanyja' már régóta azt hitte, hogy fiát tigris falta fel valahol az erdőn. Most, hogy annyi idő múltán viszont­látta, öröme nem ismert határt. Alighogy kö­szöntötte édesanyját a rőzseszedő, előhúzta a zsebéből a hercegnő korsóját, és azt mondta neki: — Kérlek, hozz jó bort és huszonnégy fo- gásos jó ebédet, azonkívül pedig egy csapat jó színészt, és adjanak elő nekünk harminc­hat színdarabot. Alighogy kimondta, minden ott termett, va­lóban minden, amíit Csak kívánt. A fiú meg­hívta a szomszédokat, és együtt, nagy vidám­ságban ünnepelték meg az édesanyja szüle­tésnapját. Amikor az ünnep véget ért, a le­gény a tóhoz vezette édesanyját, karjára' vet­te, és a vízbe ugrott vele. És ott élték aztán a tó fenekén boldogan, és elégedetten. (Mezey Katalin fordítása) mm mm mm m gfik mm. o L o o o o o o írjátok be az alább felsorolt neveket az ábra vízszintes so­raiba' úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba, kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy szov­jet űrhajós nevét adják ered­ményül : ADORJÁN, GÁBRIEL, IGNÁC, KAROiLIN, KATALIN, KLÁRA, SALAMON. Múlt heti rejtvényünknél hu­szonkilenc 'kört kaphattatok eredményül, ha figyelmesen számoltatok. Téli vendégeink A rikácsoló sírálysereg hoz­zátartozik ritkán befagyó fo­lyóink és nagyobb tavaink béli hangulatához. Ezek a madarak — többségűikben — vendégként érkeznek hozzánk télre. Egye­sek a Balti-tenger partjairól, sőt, néhányon a Jeges-tenger­ről búzádnak délre, mások táp- láléíkkereső kalandozásaik köz­ben a Fekete- és a- FÖldlköz'i- tengerről jutnak el hazáink te­rületére. Északiról elsősorban a tápUálléUdhiány kényszeríti őket délre, de ebben az évszakban a tőlünk délebbre élők is könnyebben jutnak élelemhez, ha miinél nagyobb területen szóródnak 'szét. A ll'eggyako- ribb déli sirályvendégünk a dankasirály, aime'lly tőlünk a F'öl'dközli-itenger vidékére vonu­lók helyébe érkezik a Balti- tenger menti országokból. A téli vendégsereg többségét ezek teszik ki. A dankasirály­nál' valamivel ismeretlenebb az ugyancsak északról érkező vi­har,sirály, amely november kö­zepétől imiálrciuislig tartózkodik nálunk. Miinél szigorúbb a tél Észak-iE'urópában, annál több Vih.anslirólly vendégeskedik ná­lunk. Legnagyobb — rendszere­sen étkező — slizályvendégünk, az ezüsteirály a legkülönbö­zőbb tájakról jön, s tulajdon­képpen az év minden szaká­ban megfordul itt táplálékért. 1 A Balaton fölött röpködő sirályok az élelemért cserébe be­mutatják repülőművészetüket: ügyesen keringve, s forogva rendszerint még a levegőben elkapják a feléjük dobott fala­tot. De ha az a vízre pottyan, onnan is gyorsan fölszedik. A hullámzással szemközt repülve, lábbal érkeznek a víz felszí­nére, energikusan taposni kezdenek, fölcsípik az élelmet, majd lendületet véve a levegőbe emelkednek. Nem kis fá­radsággal szerzik élelmüket, hiszen a nap jó részét a levegő­ben töltik. Matematikai fejtörő Sorozatunk 18. feladata az 'alábbi: 'Három játékos abban állapo­dik meg, hogy a vesztes annyit tartozik a nyerőnek fizetni, 'minit amennyi pénze a két nye­rőnek van, vagyis a vesztes megduplázza mindkét nyerő pénzét. Három játék után mind­három játékos egyszer vesztett. Melyikük, hány forinttal ült le játszani, ha a harmadik játék 'Után mindhármaiknak 104 forint­juk volt? A megoldásokat a Tolna me­gyei Népújság szerkesztősége címére küldjétek: Székszárd, Beloiannisz u. 1—3. 7100. Be­küldési határidő: február 4. A 'határidő után szerkesztőségünk­be érkező megoldásaikat az ér­tékelésnél nem tudjuk figyelem­be venni. A borítékra, levelező­lapra írjátok rá: matematikai fejtörő. * A 16. feladatunkra beérkezett 'megoldások - egy kivételével — hibátlanok voltaik. A legtöb­ben égyenllet Felállításával! okoskodtak.1 Igen 'bonyolult egyenletet írtaik fel, ám dicsé­retükre legyen mondva, hibát­lanul oldották meg. Néhányon rajzot készítették, s következte­téssel állapították meg a he­lyes eredményt. Kii emelkedő munkájáért dicséretet érdeméi 'Pák Ildikó 6/b osztályos tanuló a szekszárdi I. számú iskolából (lakcíme: Székszárd, Széchenyi u. 61. 5/4., Mosomyi Zsolt 6. osz­tályos a bonyhádi II. számú is­kolából (lakcíme: Bontyhád, (Munkácsy u. 21.) és Tóth Judit 8. osztályos a dom'bóvárli IV. számú iskoláiból (lakcíme: Atta­la, Széchenyi u. 8.). A megyei úttörőelnökség könyvjutalmában Pók Ildikó részesült ezen a hé­ten. 'Nézzük a megoldást: A negyedik naip 9 -j- 1 = 10 kilométert gyalogoltak. Ez a két nap után még hátrailevő út két­ötöde, ezért a harmadik és ne­gyedik napon megtettek 25 ki­lométert. A 25+ 1 = 26 kiílo- imiéter az első na'pl gyaloglás 'utón a hátralévő út k'étlharma­da, ezért az első naip után még 39 'kilométer van 'hátra. 39+ 1 = 40 kilométer az egész út ötnyolaad része, azért a négynapos túra: negyven osztva ötnyo'loaddlall, azaz 64 kilomé­ter. Az egyes na'pc'kon 25, 14, 16, illetve 9 kilométert tették ímeg. JELENTKEZÉS TECHNIKUSMINŐSÍTŐ VIZSGÁRA. A HEVESI ÁKOS SZAKKÖZÉPISKOLA 1983. ÉVRE MEZŐGAZDASAGI GÉPJAVÍTÓ SZAKON TECHNIKUSMINŐSÍTŐ VIZSGÁRA felvételt hirdet DUNÁNTÚLI ILLETŐSÉGGEL. A te Ohnílku »minősítő vizsgáira az a dolgozó jelentkezhet, aki 1. megfelelő szakirányú szakközé piskóta! vagy azzal egyen­értékűnek minősülő végzettséggel, 2. 'középiskolai érettségivel és a választott szaknak meg­tel e'lő szakmunkás-képesítéssé!, 3. valamint az 1961. évi III. törvény alapján szervezett szok­ni unlkádké'pző szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. A technliikusiminős'ítő vizsgára való jelentkezés határideje: 1983. február 15. Címünk: Hevesi Ákos Szakközépiskola, Szombathely, Úttörő u. 10. 9701. Bővebb felvilágosításit intézetünk igazgatósága' ad. (631) A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VALLALAT jó kereseti lehetőséggel, kedvező munkakörülményekkel pályázatot hirdet felsőfokú szakirányú végzettséggel ÜGYVITELSZERVEZŐ MUNKAKÖRBE. Felveszünk továbbá közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel, könyvelésben jártas ÁLLÓESZKÖZ- NYILVÁNTARTÓT, legalább villamosipari technikusi végzettséggel és gyakor­lattal rendelkező MŰSZAKI ELLENŐRT, középiskolai végzettséggel BÉRELSZÁMOLÓT, SZÁMLÁZÓT, gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés: a vállalóit személyzeti és oktatási osztályán, Székszárd, Keselyűsli út 24. (626) FIGYELEM! I KORSZERŰ MUNKA, CSALÁDOS ELHELYEZÉS, ELLÁTÁS, SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS EGY HELYEN! Erőmű Beruházási Vállaltat felvételre 'keres a paksi atom­erőmű [beruházásához helyszíni munkavégzésre: ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS MŰSZAKI ELLENŐRZÉSI MUNKAVÉGZÉSHEZ hőerőgépész, hőfizikus, általános gépészmérnök, vifemos- és lírányítástechniíkai mérnök, üzemmérnök munkavállalókat. Technikusok 'is jelentkezhetnek. Havi jövedelem ai végzett­ség 'és gyakorlati idő függvényében 7000—9000 forint. Egyéni elhelyezést szállodarendszerű műszaki szállónkon, családos elhelyezést lakásokban 'biztosítunk! Utazási, 'lakhatási, 'étkezési és egyéb szociális kedvezmény. Jelentkezés: személyesen vagy levélben a vállaltat személyzeti osztályán, Budapest V., Széchenyi rkp. 3. II. em. 209. (240) „B” KATEGÓRIÁS TERMELŐSZÖVETKEZET pályázatot hirdet AZ ALABBI MUNKAKÖRÖKRE: ÁLLATTENYÉSZTÉSI KERULETVEZETÖ, állattenyésztési brigádvezetó, GÉPÜZEMELTETÉS! AGAZATVEZETŐ, SZÁLUTASVEZETÖ ÉS 2 GÉPESÍTÉSI BRIGÁDVEZETÓ. A murika körök betöltéséihez a 31/1977. (IX. 22.) MÉM. sz. rendeletben előirt képesítés szükséges. Fizetés a* 4/1981. MÉM—Mü. M. sz. rendelet alapján. Jelentkezés a termelőszövetkezet elnökénél. Kappánymenti Egyesült Mgtsz Nagylkányi, Kis u. 500. 7092 (419) > i u i ■ , i —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents