Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
8 KÉPÚJSÁG 1983. január 29. Bulgária Két esztendő a mérlegen A bolgár ipar kiemelkedő ered ményeket ér el a számítástechnika területén. Képünk az észa k-bulgáriai Silistra városban lévő „ORGTECHNIKA" üzemben készült. A gyár legújabb terméke, az ,,ELKA—98” elnevezésű pénztárgép. Az ,,ELKA—98” nagyobb memóriaegységgel rend elkezik, mint a korábbi, „EL- KA—88"-as modell. Az informá dókat 500 órán át tárolja és az adatok menet közben mindé nkor ellenőrizhetők. lati elbírálás-értékelés is: a Szovjetunió Energiatárolás - tenger alatt Számos országban működik olyan berendezés, amely az. éjszaka termelt villamos energiát átalakítja és elraktározza, majd a nappali energiafogyasztás idején visszaalakítja, és átadja oz elektromos hálózatnak. Hasonló energiatároló terveit és prototípusát készítették el le- ningrádi szakemberek — csakhogy ez a tároló a tengerben, víz alatt működik. Hatalmas, vasbetonból készült tartályokat engednek le a tengerbe, mintegy 100 méter mélységbe. Ezekbe a tartályokba éjszakánként a felesleges villamos energiáival vizet szivattyúznak, és sokkal nagyobb nyomásúra töltik fel őkét, mint amekkora nyomás a tartályok környezetében uralkodik. Nappal pedig — amikor a tárolt energiára szükség van — egy szelep megnyitásával kiengedik a vizet a tartályokból', és a kiáramló vízzel turbógenerátorokat működtetnek. Az egész szerkezet egy mini vízerőműre emlékeztet. A megoldás előnye, hogy a tartályok nem foglalnak el helyet a patton, és a számítások szerint a rendszer üzemeltetése is olcsóbb lesz, mint a hasonló elven működő felszíni energiatárolóké. Az első tenger alatti víztároló berendezés Lenigrád közelében hamarosan megkezdi működését. Az új esztendő küszöbén Bulgáriában is értékelték a végzett munkát és felvázolták a követ kező hónapok tennivalóit. Új vonásként — más szocialista országoktól eltérően — az 1982-es esztendőt nem önmagában vizsgálják hanem a legfontosabb mutatókban két esztendő teljesítményét minősítették. Ez — mint ahogy arra bolgár közgazdászok rámutatnak — reálisabb értékelésre od módot. A bolgár statisztikai hivatal jelentése szerint a nemzeti jövedelem az ötéves tervidőszak első két esztendejében összesen tíz százalékkal, az ipari termelés körülbelül 9,8 százalékkal, míg a mezőgazdasági 10.4 százalékkal nőtt. Ezek a mutatók azt jelzik: a számottevő növekedés ellenére — amely különösen akkor jelentős, ha figyelembe vesszük a nehéz világgazdasági helyzetet, amely Bulgáriát is nagymértékben érinti — egyelőre elmaradás tapasztalható az 1981—85-ös évekre elfogadott népgazdasági terv fő irányzatairól. Az idei esztendőre összeállított népgazdasági célokat — mint Sztam's Bonev miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke jellemezte — c: realitások jellemzik. A tervkészítők abból indultak ki, hogy Bulgáriában is végérvényesen befejeződött az ex- tenzív növekedési szakasz, az ehhez szükséges valamennyi termelési tényező gyakorlatilag kimerült. Éppen ezért az idei esztendőben előtérbe kerül a tartalékok teljesebb kihasználása, köztük az anyag- és energiagazdálkodás javítása, a munkaszervezés és a munkafegyelem erősítése. Figyelemre méltó, hogy például a nemzeti jövedelem 3,8 százalékkal tervezett bővülését — ez összegszerűen mintegy egymilliárd levő lesz — teljes egészében a munkatermelékenység növelésével kívánják elérni. Az ipari termelés 4,8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig a Terv szerint 2,7 százalékkal bővül 1982-höz képest. Ezexnek a célkitűzéseknek a megvalósításában nagyon sokat várnak Bulgáriában a tavaly bevezetett átfogó gazdaságirányítási reform kiteljesedésétől. Az intézkedések a korábbinál nagyobb önállóságot biztosítottak a vállalatoknak és lényegesen módosították, a minisztériumok feladatait, illetve hatáskörüket. Ami a vállalatokat illeti: az idei esztendőtől kezdve o korábbi több száz mutató helyett mindössze hét tervmutatót kapnak. Kötelezően előírják a vállalatok alaptevékenységére vonatkozó értékesítés mennyiségét,, a nyereséget, a valutabevételt, a műszaki fejlesztés teendőit, az új beruházásokat, a hazai, illetve az importból származó anyagok és félkésztermékek felhasználásának felső korlátáit. A vállaltatok számára megadott mutatók kötelező érvényűek. (Azt tervezik egyébként, hogy a vállalati tervezési munka javítása érdekében a későbbiek során öt évre előre rögzíthetik a mutatókat.) A vállalatok a jövőben önállóan dönthetnek majd, hogy a kötelezően előírt termékeken felül mit gyártanak és azokat milyen piacokon értékesíthetik. Ezzel összhangban módosul a vállatermelési erőforrások maximális kihasználásával a miinél nagyobb nyereség elérése a cél. Az 1983. évi terv különleges figyelmet szentel a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a fejlett szocializmusnak megfelelő anyagi-műszaki bázis további építésének. Hangsúlyozza a beruházások összpontosításának, az állóeszközök gyorsított üzembe helyezésének, a befejezetlen építkezéseik csökkentésének szükségességét. Döntő jelentőségűnek tekinti a XII. pártkongresszus határozatai alapján az új közgazdasági szemlélet, az új gazdasági mechanizmus elvének következetes alkalmazását. Ezek az intézkedések — ahogy azt bolgár közgazdászok megállapítják — elősegítik, hogy az ország gaz dasága a következő evekben is kiegyensúlyozottan, gyors ütemben fejlődjön. FARAGÓ ANDRÁS Kölcsönös segítség a mezőgazdaságban írta: Viktor Zajcev, a szovjet-magyar tudományos-műszaki együttműködés állandó albizottságának titkára Az SZKP Központi Bizottságának 1982. májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram nagy feladatokat állít a szovjet nép elé. A kitűzött célok eléréséhez nemcsak a saját erőforrások mozgósítása a fontos, hanem a testvéri szocialista országokkal — így a Magyar Népköztársasággal — folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása is, a kölcsönös előnyök alapján. MAGAS ELVI JELENTŐSÉGŰEK A Szovjetunió és Magyarország oazdasági kapcsolataiban egyre nagyobb szerepet játszik az együttműködés agráripari területen. Nemcsak a mezőgazdasági termékek és élelmiszeráruk kereskedelméről van szó, hanem az ásványi műtrágyák, a gyomirtó szerek, az agrár- szektor részére gyártott berendezések, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek, a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításáról és gyártási együttműködéséről is. Egy sor agráripari ágazatban a két ország kapcsolatai elvi jelentőségűék. Így például ásványi műtrágyákból és a gyártásukhoz szükséges nyersanyagokból a Szovjetunió biztosítja Magyarország imporfszükségle- téinek 60 százalékát. Az előző ötéves tervidőszak végén a Magyar Népköztársaság traktor- parkjának 40 százalékát és kombájnparkjának körülbelül 50 százalékát szovjet gyártmá- nyű gépek alkották. Ugyanakkor friss gyümölcsökből és bogyós gyümölcsökből a magyar szállítások fedezik a szovjet importszükségletek több mint egynegyed részét, konzerv zöldségekből és gyümölcsökből több mint a felét, friss almából az import 70 százalékát. Növekszik a magyar növényvédő szerek, a mezőgazdasági gépek, a konzerv- és tejipari berendezések Szovjetunióba irányuló exportja is. KIVÁLÓ TERMÉSEREDMÉNYEKHEZ VEZET A szovjet és a magyar mező- gazdasági termelés fejlesztésében fontos szerep jut a növény- termesztés területén kialakult együttműködésnek. A hatvanas években a szovjet búzafajták, a hetvenes években a szovjet napraforgófajták meghonosítása segítette Magyarországot a kiváló terméseredmények elérésében. Napjainkban a Magyar Népköztársaságban elterjed a kubányi rizstermelő rendszer, amely hektáronként 40—50 mázsás rizstermés elérését teszi lehetővé. A Szovjetunióban az előző ötéves tervidőszakban bevezették a magyar iparszerű kukoricatermesztést, amely a talajmüvelés. mennyiségének csökkentését teszi lehetővé, s egyúttal kevesebb munkával lehet az egységnyi terméket előállítani. A Szovjetunió jelentős mennyiségű here-, hibridkukorica-, zöldség- és takarmánynövénymagot, gyümölcsfacsemetét és gyökeres szőlővesszőt importál Magyarországról. A két ország tudósai közös genetikai és szelekciós kutatásokat folytatnak. Jól példázzák ezt az új kukoricás cukorrépa- és szőlőfajták. A szovjet és a magyar fajták keresztezésével 17 cúkorrépahibridet tenyésztettek ki, amelyek minősége és terméshozama felülmúlja a jelenleg termesztett fajtáikéi Tavaly szüretelték le a közösen létrehozott szőlőfajta első termését. A fajta fokozott hideg- tűrésével és a betegségekkel szembeni ellenállóképességével tűnik ki. AZ IPARI HÁTTÉRT ERŐSÍTI Sikeresen fejlődik az együttműködés a mezőgazdaság ipari bázisának ágazataiban: a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártásban, az ásványi műtrágyák és a mérgező vegyszerek gyártásában, a korszerű technológiák kidolgozásában és meghonosításában. Az agrokémia területén például szoros kooperációs kapcsolatok alakultak ki. A Szovjetunió jelentős mennyiségű nitrogén- és kálimütrógyát, számos vegyipari terméket szállít Magyarországnak. Cserébe növényvédő szereket kap. Az utóbbi években a két ország integrációs kapcsolatainak jelentős részévé vált a tapasztalatcsere, a komplex technológiák átadásának formájában. Ez a kooperáció napjainkban már a mezőgazdasági ágazatok egész sorát öleli fel, többek között a baromfitenyésztést, a sertéstenyésztést, a kukorica, a cukorrépa, a rizs termesztését, és néhány más mezőgazdasági növény termesztését is. Jellemző példája ennek az 1978-ban aláírt szerződés, amelynek értelmében Magyar- ország két komplett baromfi- gyárat és két hizlalótelepet száillit, emellett a baromfigyárakat minden szükséges berendezéssel felszereli, biztosítva a Tetra tojóhibridek magos produktivitását, és segítséget nyújt az új technológia elsajátításához. Az agráriparban jelentős eredményekkel jár a szovjet— magyar együttműködés. A lehetőségek kihasználása elősegíti a két országban a mezőgazda- sági termelés kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődését, a lakosság élelmiszer-szükségleteinek teljesebb kielégítését, valamint az ipar számára a szükséges nyersanyag biztosítását. Kuba Az Apostol „Egyenes derékkal jöttem, Onnan hol nőnek a pálmák. Mielőtt meghalok lelkem Versekben osztja el álmát!” Fiatalok és idősebbek ének- fik-dúdolják szerte a világon a forradalmi jelképpé lett kubai dalt, a Guantanamérát. Am őzt már kevesebben tudják, hogy verssorait egy lánglelkű költö- forradaimár, Jósé Marti vetette papírra, „Egyszerű versek" cím. mel, még a múlt század végén. Marti emlékét nemcsak a Guantanaméra őrzi. Eszméi, gondolatai ma is érvényesek, ma is hatnak egész Latin-Amerikában. Most, születésének 130. évfordulóján a kubai nép nagy szeretettel, széles körű ünnepségekkel emlékezik meg az „Apostolként" emlegetett hazafiról. Jasé Marti 1853. januáír 28- ón született a havannai kikötő- negyedben, egy spanyol beván. dorlócsalád első gyermekeként. A vékony termetű, ragyogó tehetségű fiút vonzza az irodalom, a költészet, de leginkább a hazájában folyó szabadságküzdelmek lelkesítik. Már 17 éves korában szembekerül a spanyol gyarmati hatóságokkal. Hat év börtönre ítélik, megismeri a kényszermunka poklát majd száműzetésbe Spanyolországba küld'ik, ohol jogi és bölcsészdiplomát szerez. Szenvedélye és elhivatottsága azonban egyetlen cél felé vezérli: felszabadítani Kubát a gyarmati elnyomás alól. Rövid életének nagyobbik része száműzetésben telik el. Akárhová kerül, Mexikóba, Guatemalába, az Egyesült Államokba, mindenütt keményen dolgozik. Költő, drámaíró, éles tollú publicista, nagy hatású .szónok. Szervezi, aktivizálja emigráns honfitársait, a felszabadító harc döntő szakasza előkészítésének szellemi atyja. A függetlenség kivívását azonban már nem érheti meg. Második hazatérése után néhány hónappal fegyverrel a kezében hal meg, a harctéren éri az ellenséges puskagolyó. Csupán 44 éves volt. Verseinek, gondolatainak magától értetődő tiszA lánglelkű kubai forradalmár tasága, hősi hatolta nekünk, maiavaroknók Petőfit juttatja eszünkbe. Jósé Marti Latin-Ameríka történelmének egyik legjelentősebb gondolkodója volt, aki sok mindent előre mégérzett a kontinens jövőjéről. Felismerte, hogy a hanyatló spanyol birodalomnál veszedelmesebb a közeli szomszéd, az Egyesült Államok. Figyelmeztetett a monokultúra, az egyoldalú gazdasági szerkezet, az Egyesült Álla, mokhoz fűződő egyoldalú kül- kapcsolatak veszélyeire. Valódi függetlenséget kívánt Kuba számára, nem pedig azt. hogy gazdát cseréljen. Jól sejtette meg a veszélyeket. Halála után nem sokkal Washington egyenlőtlen szerződéssel láncolta magához a cukorszigetet. Csak hat évtized múltán, Fidel Castro és a felkelő hadsereg katonái teljesítették be Marti almát: kivívták Kuba második függetlenségét. Az Apostol egységre, közös fellépésre buzdította Latin- Ameríka — ahogyan ő fogalmazott: „ai mii Amerikánk" —• népeit. Szavalt akár ina is elhangozhatnának a folklaiTdí háború utón ismét összefogásra hajló kontinensen: „Itt az. ideje, hogy számba vegyük erőinket, egymáshoz igazítsuk lépteinket é's szilárd tömböt alkossunk, mint az ezüst az Andok méhében”. A Jósé Marti emlékmű a Fór radalom terén, Havannában
