Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 24. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 29., szombat. Mai számunkból AZ AUTÓIPAR UTOLSÓ MOHIKÁNJAI (2. old.) TEJIPARI BERUHÁZÁS (4. old.) KIS TELEPÜLÉS — KIS MŰVELŐDÉS? (7. old.) HÓBAN, HIDEGBEN (10. old.) SZÁLLODÁINK (7. old.) wmmm A repi fekete és a fekete repi ‘Nőm panaszképpen mondom, de nélholl - ahol eddig megszoktuk — már kávéval sem kínálnak. Feketekávéval. Abban bízóim, ihagy ia reprezlentáűiás fékelte elmaradása a fékelte ‘reprezentáció viissza&zoTiítáisát iis jelképezi. Elmúltaik azok laz időik, almikor mindenfajta fontos meg­beszélés aliaipvető kellékéi közié tartozott legalább égy konyáik, gazdag sztemdvfioses tál, sokfajta üdülő, ihía nem éppen néháiny fllalskla bor. És elmúlt a jobbáirta vállalati vezletők köriében honos csőm aigiajándékozás divatja, dlivat- íjialmiúltltá vállt a mondás, ami szerint „Ikliis ajándékkal lehet nagy barátságokat erősíteni”. és ellmúllt sok münden imás ... Az utcán, ha nyugati márkájú kocsiit látóik, a legritkább éséllben kezdődik á írendszálmlo A-vail vagy B-vel. A né­hány esztendővel ezelőtt hioziott, a maga idejében nagy vi­hart kavart rendelkezés a lehető legkisebbre, a valóban elengedhetetlenül szükséges állillbmli reprezentáció keretei közé osöklkenítette azoknak a szálmát, lakik drága gépkocsit használhatnak. Mii több: miég a Lada nagysága is meg­szabott. Sok vállalati igazgatót ismerek, akii aminlak idején Mercedesszél járt, möslt pedig meg kiéli élégedinie az 1300-ias Zsiigá‘va‘l. Neki imlagáinalk ipediig 1500-iasü van: ainy- nyliit íhtafszináilljla a sajátját, amennyit akOirjá, illetőleg amieny- nyi pénze vlain, de az álllltalmli, vállallblti kocsit csak olyat és úgy, ahogy az eliengedlhetétlenül szíikisiégies. Mlég az iis az ő dolga, hogy reggelienként miiként megy a munkahelyére. Azelőtt jálrlt a JháZtól-lházíilg" - mintegy az egyébként nem magos vezetői bérek kiegészítéseként is ma nem: egy bizonyos összeggel kiegészítették a ifiiretésekiet, a többi azoknak a dálgta, akiknek azelőtt a kocsihasználat járt, most padiig pénzt kOpnlalk helyette. A többségűik ezék után buszt, Vili Halmost, metrót használ: az állílamlháztortáis nem­csak sok millió, tízmillió forintot takarított meg, hanem dol­lármilliókat is. Aki nem felejt olyan könnyein, emlékezhet rá: annak idején az éHintettek körében niem kis ellenállást, helyen­ként felháborodást keltett a rendelkezés. Mások meg kár­örömmel vették hírül, hogy a ,,fejesék”-et ily módon meg­kurtították egy fejjél. A kárörömről annyit: alki a magyar 1/ezetök — legyenek ezék egészen mblgiaS állalmi tisztség­ben, vagy egy-iegy klisébb tsz vagy gyár élén áljának - jövedelmiét és „kiváltságait” irigy®, az niinos tisztában alapvető dolgaikkal. Magyarországán ugyanis nem a ve­zető állású doilgozá bére és különösen nem a jövedelme a legmagasabb. Sokain kevesebbet keresnek, míintíhá ere­deti szakmaijaikban, hivatásukban miaradtek volna. Annál nágyolbb azonban a felelősségűik. És a döntő többség ezök szerint az elvek szerint is végzi váfcllt feladatát. A felesleges reprezentódió (hiszen vonalak szükségesek is: egy legimagásiaibb sZiintű láltagialtáislhoz a diplomáciai szökősök szerint ‘hozzátartozik egy ebéd vagy vacsora, de ez is jóval kevesebbe kerüli, rrtint az emiber a képernyő előtt ülve gandölná) felszámolása' egyben nbgy csapást jelenített a miég fellelhető vezetői „kivagyiságra". Már Csak mutatóban, hla‘ alkad őryan pénzügyi vezető, főköny­velő — mert ki tagadhatná, hogy még váin? -, akit azért „tart" a tsz-élmÖk, az igazgató, mert kitűnően ént hozzá, miiként lehet a fényes vendéglátásaik, helyemként doirbézb- lösők költségeit különböző más címeken elszámolni. Va­laha legendák keringtek róla, hogy egy-egy dínoim-dámom után döntöttek, „Iki kap" - vagyis az ország melyük „kis kiirállytságáibaln” építenek feli — fontos beruházásokat. Ma az ilyesmi teil szó selm esik: a döntéseket a> Vallás tények higgadt, józan (márpedig ez aligha fér össze a sűrű itall- föiltögetéssél) mérlegelésével hozzák, s a vendég eleve gyalnút fog, hla a vendéglátó túlságosan nagyvonalúinak bizonyul. Szintén kezd megdőlni az a téves hiedelem, hogy bár egymás között spórolhatunk, ha külföldi üzletfél érke­zik, annak aztán meg kell mutatnunk, miit tud a magyar konyhát mlilly pompátok a boraink, sőt, hogy mennyire tű­zesők a magyar íiiatallaisszönyOk is. A komoly üzleti part­ner nem eninii-lilninli, hlanem komölyan tárgyalni alkar. A ven­déglátás ugyan hozzátairtoZik a nemzetközi kereskedelem­hez. de nem a pénzszárás. iReng.Pteg pénz marad igy meg. És ami legalább eny- nyine fontos: megíszűint egy kihívás, amely joggal bosszan­totta, mérgesítette az embereket. Akik már a reprezentá­ció drasztikus osöklkervtése előtt i‘s mindig haioitbaik a tO- klairékoSi'-ágrál, de úgy vélhették, hogy az csak az „egysze­rűbb emberekre" vanlatlkoZik, s málsolk a. köz nevében, a köz javára hivatkozva nyugodtan költhetnek akár az addi­ginál! is többet a köz pénzéből. Eljutottunk oda, hogy bár a kormány minden erőfeszítése ellenére sem szűnt még meg a „fekete reprezenfááiá”, egyre inkább fehér holló- maik száimiitainak a rendelkezéseik áthág ól. Nem szabad csodálkoznunk azon, hogy újialbbain néhol már „nem telik” a megszokott feketére sem. Ez nem annyira a nehéz idők újabb megnyilvánulása, hónem inkább egy könnyelmű kor­szak befejezésének jelképe. PINTÉR ISTVÁN Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben el­intézett kegyelmi ügyek tapasz­talatait. Megái lapította, hogy a kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A kegyelmezési gyakorlat az el­múlt évben kiegyensúlyooztt volt. Érvényesült az az elv, hogy a Ikegyelmezés kivételes állam- hatalmi aktus. A bíróságok ál­tal kiszabott ítéleteket végre kell hajtani; kegyelem gyakor­lására csak rendkívüli méltány­lást érdemlő, humánus okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtárgyal­ta az elmúlt évben felterjesztett állampolgársági ügyek tapasz­talatait is. Tavaly a megelőző évihez viszonyítva 20 százalék­kal több, állampolgársági kér­déssel összefüggő ügyet intéz­tek el. Emelkedett a magyar ál­lampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek száma, és jelentős a házasságkötéssel összefüggő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialis­ta országokban élő magyar származásúak közül sokan kér­ték állampolgársági helyzetük rendezését, vagy hazatérésük engedélyezését. Az állampol­gársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakó­hely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, valamint a családok egyesítéséhez fűződő érdek is. Állampolgársági ügy­ben1 előterjesztett kérelem el-, utasítására, magyar állampol­gárságtól megfosztásra ritkán, és elsősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állampol­gársági ügyek előkészítését és időszerű elintézését jól segítet­ték a Belügyminisztérium, a ta­nácsok igazgatási, valamint ha­zánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró vissza­hívásáról határozott és bírákat választott az Elnöki Tanács. Werner Felfe magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására január 24—28. kö­zött látogatást tett hazánkban Werner Felfe, a Német Szocia­lista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Kíséretében •volt Helmut SemmelmOmn, az NSZEP KB mezőgazdasági osz­tályának vezetője és több me­zőgazdasági szakember. ‘Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fo­gadta Werner Feltét. Tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII., illetve az NSZEP X. kongresszu­sa határozatai végrehajtásának menetéről. Véleményt cseréltek a két párt, a két ország sokol­dalú együttműködése, a nemzet­közi helyzet, továbbá a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a; Központi Bi­zottság titkára megbeszéléseket folytatott Werner Feliével az agrárpolitika és az élelmiszer- termelés időszerű kérdéséiről. Megállapították, hogy szüksé­ges és lehetséges a két ország együttműködése új területei­nek feltárása a mezőgazdaság­ban és a termelés más szférái­ban is. Ugyancsak találkozott Wer­ner Feliével Korom Mifiály, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytatott a vendégekkel Ballal László, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Pop János, a Veszprém, Antalóczi Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken jelen volt Ru­dolf Rossméisl, az NDK ma­gyarországi nagykövete. Werner Felfe és kísérete több mezőgazdasági nagyüzemben tanulmányozta a magyar mező- gazdaság és élelmiszeripar helyzetét, eredményeit, s meg­ismerkedett fővárosunk neveze- tességeivel.. Az NDK támogatja a svéd javaslatot Egy atomfegyvermenites öve­zet ‘Közép-Európa bán történő kialakítása esetén az NDK kész egész területét erre a célra rendelkezésre bocsátani az egyenlőség' és az egyenlő biztonság elvének flgyelerrtbe- vétemével. Ezt nyffllVáníítlja iki a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának válasza a svéd kor­mánynak arra a jegyzékére, amely azt indítványozta, hogy hozzanak létre a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti választóvonal két ol- dtaláin ‘harctéri nukleáris fegy­vereiktől mentes övezetet. A válaszjegyzék, amelyet Gerd Kölnig, az NDK külügyminiszter- helyettese csütörtökön nyújtott át Rune Nystroemnek, Svéd­ország hertlni nagykövetének, hangsúlyozza: mindent el kell követni az Európában tárolt nuMeáris fegyverek számának csökkentése, és végül teljes el­távolításuk érdekében. Atomfegyvermenites övezetek létrehozása a földrész külön­böző irészei.n csökkenthetné egy nukleáris ‘háború veszélyét, va­lamint a feszültséget, és új ösztönzést adna a kölcsönösen előnyös együttműködésre. • ) Olaf Palme, svéd miniszter­einek nagyra értékelte azt a szovjet választ, amely a had­színtér! nukleáris fegyverektől mentes európai övezet létre­hozását indítványozó svéd ja­vaslatra hangzott el — jelen­tette a TASZSZ hír ügynökség. Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés Eredményesen segítik hatvan Tolna megyei gazdaság munkáját A szekszárdi növénytermelé­si rendszert, a KSZE-t, arra kér­te a mezőgazdasági szövetke­zeték szövetségének megyei el­nöksége, hogy tájékoztassák a tesületet, milyen kapcsolatban állniak a megye hatvan gazda­ságával, s mennyire hatékony munkájúik a növénytermesztői tévéké nységbe n. Latkos József, a szövetség el­nöke méltatta a KSZE eddigi munkáját, s köszöntötte a ven­dégeket: Fülöp Lászlót, ai TOT a'lelnökét, Ballá Antalt, a Szek­szárdi Állami Gazdaság igazga­tóját. A tanácskozáson Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója egé­szítette ki az írásos beszámolót, s ebből világos képet kapha­tott az elnökség arról, hogy eredményesen, a távlatokat , is megfelelő kutatással vizsgálva készítik fel a rendszert, a tag­gazdaságokat a következő évek feladataira. A KSZE termelési rendszernek 247 partnergazdasága van, összesen 570 000 hektáron in­tegrálják a termelést. Tolná megyében a KSZE-nek hatvan taggazdasága 141 ezer hektá­ron gazdálkodik. Búzát több mint ötvennégyezer hektáron, kukoricát ötvenezer hektáron termelnek. Az elmúlt évben, és a meg­előző években elért termelési eredmények, a dinamikus, fej­lődés csak a rendszer és a tag- gücdaságok intenzív együttmű­ködése révén voltak elérhetők. Ez a további' évek programja is — mondta Lakatos Csaba. Búzatermesztésben értek el szép eredményt, több mint hat­száz kilóval volt több a hektá­ronkénti átlagtermés, mint a megelőző évben — ugyanakkor a költségek szinten maradtak. A fajtaösszetétel változása fő­leg az Mv—8-asra irányult, ez a fajta adta az összes búzate­rület 30 százalékáról a kiváló minőségű termést. A napraforgó termelése ta­valy több gonddal járt, de a A KSZE oktatóbázisán tartotta ülését az elnökség kellő időben tett hatékony in­tézkedések átsegítették a gaz­daságokat az értékesítési, ille­tőleg a növényvédelmi és be­takarítási munkákkal kapcso­latban. A rendszeres továbbképzés során az új gépek megismerte­tésével, a technológiai fejlesz­tésbe közvetlen bevonják az üzemi szakembereket, s ered­ményeiket bemutatókon és ta­nácskozásokon ismertetik. A jövőt illetően elmondta az igazgató, hogy négy területen kivannak előrelépni: 1. új tech­nológiai eljárások géprendsze­rének kifejlesztése; 2. hagyo­mányos gépek, géprendszerek biztosítása; 3. gépgyártó és fel­újító tevékenység fokozása1; 4. az alkatrészbázis növelése. A szövetség elnökségének egyik tagja Varga János, ireg- szemcse'i tsz-elnök úgy értékel­te a KSZE munkáját, hogy „nin­csen arra idő, hogy minden után mi, termelők menjünk, ne futkosson minden gazdaságve­zető az új technikáért, a gépe­kért, növényekért, hanem tisz­tességesen, mint eddig is, ezt a munkát vállalja el a KSZE —, ezért hozták létre, ezért kíván­ják a rendszer munkáját a jö­vőben is hatékonyabbnak látni a taggazdaságok vezetői.” Az elnökség a KSZE-tájékoz- tató után szokásos ügyéit tár­gyalta, a munkatervnek megfe­lelően. Igy Perei Dániel titkár- helyettes a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó fiatalok köz­életi tevékenységéről; a belső ellenőrzés programjáról pedig Jávori Nándor, az ellenőrzési irada vezetője tett jelentést. Vé­gül elfogadták az elnökség munkatervét, majd egyéb ügye­ket tárgyaltak. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents