Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

1983. január 5.

KÉPÚJSÁG 3

1983: 91 ezer éj személygépkocsi

Beszélgetés Csűri Istvánnal, a MERKUR vezérigazgatójával

A téli hónapok beálltával az autók egy része garázsba -került, megpihennek az autósok. Nem így a kocsik értékesítésével foglalkozó kereskedők. S mert az autó változatlanul az egyik legkelendőbb fogyasztási cikk, megkérdeztük Csűri Istvánt, a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat •vezér- igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat 1983. évi értékesítési terveikről.

— Létezik-e személygépkocsi- ellátottsági mutató, s ha igen, hazánk e tekintetben rfíilyen helyet foglal el a nyugati országok, illetve a szocialista országok sorában?

— A személygépkocsi-ellátottság alakulását általában két mutatóval mérik. Az egyik az egy (személygépkocsira jutó lakosok száma, a másik pedig az ezer lakosra jutó gépkocsik száma. E mutatók mögött számos minőségi tényező húzódik meg. Hazánkban jelenleg 1 millió 130 ezer gépkocsit tartanak nyilván, így jelenleg ezer lakosra 110 kocsi jut. A fejlődés mértékére jellemző, hogy tiz évvel ezelőtt még csak mindössze 23 jutott. A gazdaságilag fejlett nyugati országokban e mutatók általában kedvezőbbek, a mi ellátottságunk pontosan azonos Portugáliáéval. A szocialista országok között az NDK áll az élen 151 gépkocsival, Csehszlovákiát követően mi a harmadik helyet foglaljuk el.

— Tavaly mennyi személygépkocsit értékesített a MERKUR, s melyek a legkeresettebb típusok?

— 1982-ben mintegy 96 ezer a utót értékesítettünk. Jelentősen nőtt a kereslet a Skodák és a Daciák iránt, elsősorban a viszonylag rövidebb szállítási idő és a kedvező üzemanyag-felhasználás miatt. A Skodáknál a kereslet növekedésében a javuló minőség is szerepet játszik. Változatlanul rendkívül népszerű <a Lada-család.

— A választék bővítését tavaly milyen új kocsikkal biztosították?

— Úgy hiszem az 1982-es esztendő több újonnan forgalmazott és néhány továbbfejlesztett típusú gépkocsi behozatalának éve volt. Új típusként jelent meg a Lada 1300 S., a Lada •Niva, a Z-astava, továbbfejlesztett típusként a Dacia 1310, a Lada 1200 S. és a Lada 1500 S. A gyártóművek kisebb műszaki fejlesztéseket hajtottak végre a Trabanton, a Wartburgon, a Skoda 105 S-en és a Skoda 120 L-en.

— Jelenleg mennyien várnak gépkocsira, a sok évi átlagokat , tekintve ez a szám mérséklődött az intézkedések követkéz tében?- Három esztendeje, 1979. január 1-én 530 ezren várakoztak gépkocsira. Tavaly november végén már „csak" mintegy 200 ezren. A különböző árintézkedések, befizetési kötelezettségek, eladási megkötöttségek hatására tehát a lakossági kielégítetlen rendelésállomány jelentős mértékben csökkent; az átlagosan napi 350 darabos értékesítésünkkel szemben 1982 nagy részében a napi megrendelési átlag 200 volt. Érdekes, hogy az utóbbi két hónapban viszont nőtt az igénylők száma, elérte a napi 300-at, tehát továbbra is kelendő áru a kocsi. Annak ellenére, hogy a várakozási idő a Ladák 4-5 éve mellett még a korábban rövid idő alatt átvehető típusoknál - Skoda, Dacia, Polski Fiat, Moszkvics - is újra egy, másfél év.

— A növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb az igény a kisebb teljesítményű gépkocsik iránt. Ezt miként kívánja kielégíteni a MERKUR, illetve mennyi és milyen új típusú személygépkocsit értékesít 1983- ban?- Árualapunk forrása kizárólagosan a KGST autóipara. A szocialista országok piacának teljes választékát forgalmazzuk. Természetesen az igényekhez igazodóan szorgalmazzuk a kis hengerűrtartalmú gépkocsik részarányának növelését. Új típus 1983-ban nem várható. A nagy érdeklődéssel kísért Olt- cit sorozatgyártása, illetve exportja továbbra is húzódik. Információink alapján az idén nem számíthatunk e kocsitípus beérkezésére. A szocialista országok autógyárainak fejlesztési terveiben egyébként középpontban áll az energiatakarékos motor. Feltételezhető, hogy a közeli években ezekkel szerelik majd fel a gépkocsikat. A motornál bevezetett kisebb konstrukciós változások is ezt a célt szolgálják, ilyen például a Lada 1300 S típus motorja, a Trabantnál, Wartburgnál, Daciánál alkalmazott porlasztómódosítás. Az idén egyébként 91 ezer személygépkocsi értékesítése szerepel terveinkben, mintegy 34 ezer az NDK-ból érkezik - Wartburg és Trabant - 25 ezer Lada a Szovjetunióból, míg a többi Skoda, Polski Fiat, Moszkvics, Zastava, s hadd ne soroljam tovább az ismert típusokat.- A választék növelését jól szolgálja a használt személygépkocsi-forgalmazás. Pontosabban a mennyiségi igények' kielégítését. A MERKUR tavaly mennyi használt személygéoko- csit hozott forgalomba?- Az előző .évhez hasonlóan mintegy 19 pzer használt autót. Kétségtelen, hogy a szabadpiac néha kedvezőbb kínálata miatt az autósok nem hozzánk térnek be először használt autójukkal. E területen mindenképp szeretnénk előbbre lépni, többek között úgy is, hogy megszervezzük a „kocsiból kocsiba” akciót. Vagyis, hogy a használt autó értékét azonnal beszámítjuk egy másik használt autó vételekor. Természetesen akkor, ha az adás-vétel a mi telephelyünkön történik.- Milyen további szolgáltatásokkal kiván a vállalat az autó- tulajdonosok rendelkezésére állni?- Az alkatrészellátási gondok enyhítése érdekében autóbontókat hozunk létre és alkatrészböngészdéket alakítunk ki. Egyúttal gondolunk a használtgép- kocsik feljavítására és vizsgáztatására is. Szeretnénk bevezetni a lakókocsik és utánfutók értékesítését.- Az AFIT-szerviz leibomlásával a garanciális szolgáltatásokban milyen változások, változtatások felelőse a MERKUR?- Az AFIT-tröszt ez ideig megbízásunkból végezte a garanciális szolgáltatás szervezését. 1983-tól ezt közvetlenül a MERKÚR végzi, s e téren elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy a szervezeti változás az átmeneti időszak alatt se zavarja a gépkocsik műszaki kiszolgálását. 1983-at átmeneti évnek kell tekintenünk, mivel a javítóipar új szervezete az idén alakul ki. Mindenesetre már most tervezzük a garancid- szolgáltató szervizek számának emelését. Hajlandók vagyunk a garanciális hálózatba minden olyan szervizt bekapcsolni, ami az előírt feltételeinknek - műszaki feltételek, szakmai ellátottság - megfelelnek. Ugyanakkor hatékonyabb ellenőrző apparátust kívánunk létrehozni, s ezen keresztül is biztosítani szeretnénk, hogy a szervizek a gépkocsitulajdonosok megelégedésére végezzék munkájukat. A hanyag, rossz munkát végző szervizektől meg fogjuk vonni a garanciaszolgáltatási jogot.

ANDRASSY ANTAL

Uj termékek

A kerepestarcsai Szilasmenti T ermelőszövetkezet gyógynövény főágazat üzemében a hagyományos termékeken - pálinka, likőr, aromák és különböző gyóg ynövénycseppek - kívül az év utolsó negyedében kezdték meg a különböző desodorok: levendula, kamilla, menta és a menta illatú légtisztitók gyártását és szállítását. A főágazat kiszerelő üzemének „boszorkánykonyhája".

Teljesítette exporttervét a Paksi Konzervgyár

A szocialista országokba induló exportszállítmány utolsó vatjonjait is megrakták a két ünflep között Pakson, ezzel teljesítette a konzervgyár az expo rtterv-feladatait.

összesen 3300 vagon árut készített a gyár szocialista piacra, ennék nagyobb része a Szovjetunióba került, a többi az iNDK- ba. Exportáltak zakuszkát, befőtteket, zöldbabot, zöldborsót és uborkát.

örvös Ferenc igazgatótól megtudtuk továbbá, hogy a tőkés árbevételi tervfeladatot túlteljesítette a konzervgyár. Nyugati piacra zömmel uborkákat, befőtteket és borsót adtak, va.- lamint magozott meggyet szállítottak. Újdonság volt a Japánnak készített édes uborka.

Az évzáró műszaki konferenciát és a termelési tanácskozásokat megtartották, az utóbbiakat üzemrészenként, hogy minél több lehetőség legyen a véleménynyilvánításra. Értékelték az elmúlt év munkáját, meghatározták az 1983-as esztendő feladatait, részben már a brigádokra bontva is.

Már másodikban komolyan kell venni

Pályára irányítás a paksi gimnáziumban

Sokéves tapasztalat, hogy gimnáziumba az értelmiségi pó- lyá^feíé vonzódok jelentkeznek inkább, vagy azok a kialakult érdeklődési kör nélküliek, akik szemében nagy az érettségi társadalmi presztízse. Vajon a gimnáziumban, mint alma mater- ban eltöltött évek mennyire alapozzák meg a helyes pálya- választást, mennyire tudatosul a felnőttkor küszöbén álló if- jakban a választás felelőssége? Napjainkra vesztett fényéből az az értelmiségi pályák nimbusza, különböző egzisztenciális okok miatt. Ennek ellenére az úgynevezett „gyengén fizető” értelmiségi pályák iránt egyáltalán nem csökkent az érdeklődés az utóbbi években. S nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy az idén is ötszörös, hatszoros, vagy ennél is több lesz a túljelentkezés a tudományegyetemek különböző karain. Fura ellentmondás ez.

*

Megyénk egyik úgynevezett kis gimnáziumában, a paksi Vak Bottyánban is a továbbtanulás lázában telnek a napok. Glósz Lajos igazgató — aki irányítja a pályaválasztással kapcsolatos tevékenységet - lyukasórájában éppen statisztikákat készít, az idei jelentkezéseket tanulmányozza. Mindez kapóra jön, témánál vagyunk . . .

Az igazgató elmondja, hogy még nem töltötték ki a diákok a jelentkezési lapot, de már megállapítható: tanulóik érdeklődése a felsőoktatási intézmények iránt széles skálájú. Jogi, műszaki, közgazdasági, egészségügyi pályára egyaránt szép szómmal jelentkeznek. Számára örömteli, hogy az idén hatan szeretnének mezőgazdasági felsőfokú intézményben továbbtanulni. Tavaly mindössze egy diák indult mezőgazdasági pályára.

Jó, hogy a műszaki pályák iránt élénk az érdeklődés. A paksi gimnáziumban az erősebb nem képviselői vannak kevesebben. Kézenfekvő a kérdés, hogy az ország legnagyobb beruházásával, az atomerőművel milyen a kapcsolat, motiválja-e a gyerekek pályaválasztását? Az atomerőmű, a jelekből ítélve, szakemberszükségletét jelenleg más módon biztosítja. Igaz, szakembereik előadásokat tartanak, fizikai szakkört vezetnek, lépésről lépésre ismertetik meg a tanulókkal az építkezést. De ennél nem több a kapcsolat.

*

Az évente 70-80 százalék körül mozgó továbbtanulási arány jelzi: komolyan veszik Pakson a tehetséggondozást, a pályairányítási tevékenységet.

Tanév elején összevont szülői értekezletet tartottak a másodikosok szüleinek a pályaorientáció tantárgy beindításával kapcsolatban. Szükség is van erre, mert az otthoniak együttműködése nélkül eleve nem lehet hatékony az iskola pálya- irányítási munkája. Ugyanebben a témában ezekben a hetekben ismét összevont szülői értekezletre kerül sor - a negyedikesek szüleinek.

Ezeknek az értekezleteknek a fontosságát nem kell különösebben hangsúlyozni. A szülők — ahogy az már többször is bebizonyosodott — nem ismerik eléggé a gyerekeket. Valóság és vágyak ütköznek a szülői elképzelésekben. Ez a küzdelem váltakozó kimenetelű. Van arra példa, hogy a szülő a köny- nyen felismerhető tények'ellenére is „struccpolitikát” folytat, nem hajlandó engedni az elképzeléseiből.

Milyen tantárgy az előbbiekben említett pályaorientáció? Ismereteket közöl a különböző pályákról, miközben igyekszik feltérképezni a tanulók személyiségjegyeit.

— Arra vállalkozhat ez a tárgy, hogy meghatározza a pályairányokat. És ennek megfelelően választ fakultációs tárgyat a diák. Akkor éri el a céf- ját, ha a pályairány és a választott fakultációs tárgy egybeesik. Hadd mondjak egy példát ^ha valaki a pedagógus páKovács Ferenc

Minorics Erzsébet

lya iránt érez vonzalmat, akkor - nyilván — a nevelési ismeretek című tárgyat kell választania - magyarázza Glósz Lajos.

És a FEB? A tehetséggondozás nagy lehetősége — mondják szakberkekben. A főiskolák és egyetemek felvételi előkészítő bizottságának tagjai járják az országot, bekopogtatnak a középiskolák kapuin, és elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit igyekeznek segíteni a továbbtanulásban. Rendszerint kedvező a fogadtatásuk, de .. . Amikor a harmadik osztály kezdetén levelezni kell, azaz visszaküldeni a megoldott feladatsorokat, vagy

éppen mást, akkor jó néhány diák programjába már „nem fér bele ez”.- A FEB pedig nagy segítséget jelent. A levelek, valamint az időszaki táborozások során komoly felkészítésben részesülnek a diákok. Persze ehhez az kell, hogy partnerek legyenek mindvégig. Ha már a feladatok felét önállóan, -vagy némi szaktanári segédlettel oldják meg, nagyon sokat jelent. A tények is azt bizonyítják, hogy a FEB- esek országos viszonylatban is általában sikeresen veszik az akadályt.

A paksiaknak egyébként Kim- le Mária szentélyében külön FEB-felelősük van, aki felügyeli a tanulók felvételire készülődését.

Megcsörren az óra végét jelző csengő. A továbbtanulni szándékozók közül Kovács Ferenc, Haaz István és Minorics Erzsébet - mind FEB-esek — szívesen vállalkoznak egy kis pályaválasztási diskurzusra.- Még a második év végén, nyáron elmentem egy táborba- mondja Haaz István, aki azon kevesek -közé tartozik, akik mezőgazdasági pályát választanak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet „célozza meg".

— Feszes 'napirendünk volt, de nagy élményt jelentett számomra, hogy nap mint -nap szemináriumokra jártunk.- És utána a levelezés?- Csinálom. Igaz, néha a feladatok nagyon nehezek, de közösen azért megoldjuk.

Kovács Ferenc - aki „másodállásban” a PSE cselgán- csozója - a műszaki egyetemre pályázik, Minorics Erzsébet pedig a pedagógus pálya iránt vonzódik, a pécsi tudomány- egyetem magyar—történelem

szakára szeretne bejutni.

Az új felvételi rend hogyan érinti őket? A fiúkat különösképpen -nem érinti, mert a humán tárgyak -nem rontanak jelentősen az összképen. Minorics Erzsébet viszont bevallja, hogy jó lenne, ha az a fránya matekjegy nem számítana.

A szülői elképzelések menynyire egyeznek beszélgető társaim elképzeléseivel?

Minorics Erzsébet: — Én határozott -elképzelésekkel érkeztem a gimnáziumba. A szüleim is ugyanúgy -látták -jónak jövő- met. A pályaorientáció tantárgy csak megerősített szándékomban.

Kovács Ferenc: — Nem voltam sem -humán, sem pedig reál beállítottságú. A gimnáziumi évek a műszaki pálya felé irányítottak, így még tavaly kiválasztottam magamnak a műszaki egyetemet.

A csengő újra megszólal, kezdődik a -következő óra. Éppen Glósz Lajos igazgató tart majd történelemórát a negyedikeseknek, többek között a megszólaltatott diákoknak is. Lehet, hogy mához egy évre már az első kollokviumukon is túl lesznek?-bégyé-