Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-23 / 19. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 19. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 23., vasárnap. Mai számunkból GONDOLATOK VEZETÉSRŐL, VEZETŐKRŐL (3. old.) SZÁZADUNK NAGY ORVOSI FELFEDEZÉSEI (4. old.) FONOTT BÚTORTÓL A SASLEGYEZŐIG (5. old.) A NÉVADÓ VÖRÖSMARTY - A NÉV KÖTELEZ (3. old.) Hiánycikkeink és igényeink Nincs szerencsém a lakásomhoz legközelebbi élelmiszer- bolttal: délutánonként, mire hazaérek, gyakran nem kapok tejét, tejfölt, sőt, olykor kenyeret sem. Gondolom, mások is tapasztaltak ilyesmit, mégsem jut eszébe senkinek sem, hogy a tejet vagy a kenyerét hiánycikknek nevezze. A hiánycikkek között tártjaik viszont számon sok egyéb mellett például a Legét, amelyhez legfeljebb karácsony előtt lehet némelyik jobban ellátott áruházban hozzájutni. A két véglet, az itthon bőven előállítható tej, kenyér, és a tőkés importból származó márkás játék között van azonban az áruknak egy meglehetősen széles skálája, amelyet hosszabb-rövidebb ideig nem lehet kapni. Az ezen a skálán elhelyezkedő termékek hiányát már bajos olyan egyértelműen indokoltnak vagy indokolatlannak ítélni, mint a Le- góét, illetve a kenyérét. Az ítéletalkotáshoz tudni kellene, mi, milyen okból hiányzik. Egy jól szervezett, olajozott gazdaságban az a természetes, hogy a termelők a fogyasztóik igényei élé mennek: előre kutatják, mi lesz, mi lenne kelendő a piacon, és ami jól elad'hatónak ígérkezik, azt villámsebesen elkezdik gyártani. Az új terméket ajánlják a kereskedelemnek, amely — ha szintén fantáziát lát a forgalma zásban — biztosan megvásárolja. így a fogyasztó számára a hiány szinte ismeretlen; a vásárló inkább a bőség, az áru- és az áruválaszték zavarával küzd, és a tetszetős, reklámozott, ám számára esetleg felesleges, drága termék megvásárlásától igyekszik megóvni mügát. A magyar ipar távolról sem csupán rugalmatlansága vagy szerényebb érdekeltsége miatt kullog olykor a fogyasztók igényei mögött. Alapanyagok, félkész termékek hiánya, gyártó kapacitások szűkössége, korszerű gépék, technológiák kényszerű néfllklözése nagyban hozzájárul ahhoz hogy bizonyos cikkekből nem tudja kiszolgálni a kereskedelmet, illetve a fogyasztót. Ez az állapot régóta arra készteti a kereskedelmet, hogy maga keresse, szedegesse össze a termelőktől a fogyasztóknak szükséges árukat. Az intenzívebb keresés módja, a „vevők vagyunk" kiállítások szervezése: a kereskedelmi vállalatok összegyűjtik a legnyomasztóbban hiányzó, főként apróbb árukat, és koncentráltan — kiállítás keretében - tárják a termelők elé keresletüket. Ez a módszer meglepően eredményesnek bizonyult: a kiállítások látogatói —"helyi kis és nagy vállalatok, gyárak, termelőszövetkezetek, ktsz-ek képviselői és kisiparosok — mind gyakrabban vállalkoztak a keresett termékek előállítására. Bár a kereskedelem termelésszervező tevékenysége egyre nagyobb méreteket ölt, és mind több terméket töröl le a hiánycikkek listájáról, a folyamatnak mégsem lőni a végét, hiszen o fogyasztó igényei változnak, megújulnak: mindig más és újabb cikkek előállításához kell a termelőknek és a forgalmazóknak összefogniuk. Mivel nemcsak ásó, kapa, vagy lapos fogó, hanem márkás külföldi fogyasztási cikkek is hiányoznak a boltokból, és a kereskedelem rendelkezésére álló konvertibilis deviza- összeg véges, a forgalmazó vállalatok változatos eszközökkel igyekeznék devizakiadás nélkül import termékekhez jutni. A termelési együttműködés olyan jó, bevált példái állnak előttük, miint amilyen a márkás farmerruhárati cikkek vagy a Triumph-fehérneműk közös előállítása és forgalmazása. Hasonló gyártási kooperációk szervezésébe újabban kereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak, egyes cikkek hiányát enyhítendő. így kerülnek forgalomba például olyan korszerű termékek, mint az egykörös csaptelepek, az acél főzőedények, vagy bizonyos háztartási műanyag áruk. De ha ez sem elég, hát — cseréljünk! A határmenti árucsere, a választékcsere keretében — amelyet külkereskedelmi vállalatok közvetítésével folytatnak a hazai és a külföldi belkereskedelmi vállalatók — szintén számos termék hiánya mérséklődött vagy szűnt meg. Az olyan árucserére, amely nem igényel devizát, minden belkereskedelmi vállalatnak lehetőséget adnak a legújabb rendeletek, előírások. Mindennek tükrében lehet reálisabban megítélni, hogy az egyes termékek indokoltan vagy indokolatlanul hiányoz- i.uk az üzletekből. És hogy az indokolaltan hiányókra is bőven akad példa, hogy miközben a belkereskedelmi vállalatok törik magukat a több, a jobb, a változatosabb áruért, aközben másutt mesterséges hiányt teremtenek, arra hadd mondjak el egy ellesett telefonbeszélgetést. Az év végén jártam egy szerelvényeket értékesítő áruházban, üres polcokat találtam, ezért bekopogtam az áruház vezetőjének kis irodájába érdeklődni, mikor jön 1056-os jelzőszámú lengőcsap. Mielőtt kérdésemet feltehettem volna, csengett a telefon, a boltvezető felvette és a következőket mondta: — Ne küldj nékem édes öregem semmit, én már teljesítettem az éves tervemet. Nem, köszönöm, nem kérem. Azt sem. Nem érted? Semmit se küldj! Nemcsak a tej ős a kenyér „óvatos" rendelése okoz olykor indokolatlan áruhiányt, amint indokoltnak tetsző hiány is megszüntethető némi leleménnyel, szervezéssel, piacisme- retttel. GÁL ZSUZSA Új gép próbája Kimossák Szekszárd vízvezeték-hálózatát Különleges esemény színhelye volt a hét közepén a szekszárdi Csaba utca. Vízvezeték-csövet mostak, megtisztították attól a rozsdaszínű lerakódástól, ami jellemző a szekszárdi vízre. Az NSZK-lból importált nagy teljesítményű, magasnyomású szivattyút próbálták ki a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szalkemlberéi, Mayer János műszaki igazgatóhelyettes közreműködésével. Arról van szó, hogy nem elég a vas- és maingámtalanító berendezés megépítése, üzemeltetése, hanem ki kell masni a város összes vízcsövét, téhát az egész hálózatot - több mint 110 kilométert — ahhoz, hogy a vas- és mangántalanítóból kijutó víz ne szí néződ jék újra, a „piszkos" osövéktől. Mayer János igazgatóhelyettes úgy számítja, legeiIább egy esztendeig eltart a csőtisztítás, még aikkor is, ha a most kipróbált magasnyomású szivattyún kívül felhasználják ehhez a munkához a vállalatnál készített csőtisztító szerszámokat, az úgynevezett osőgörényéket. Márciusban kezdik majd a hálózat kimosását. Az új gépről szerzett tapasztalatok kedvezőek, tehát mega lapozott reményekkel nézhet a jövőbe Szekszáírd város lakossága, az ivóvíz minőségét illetően. A Csaba utcáiban leállított gép csöveit csatlakoztatták a föld alatti vízvezetékhez, miután az akna leszerelhető cső- darabját kiemelték. A gép, a magasnyomású szivattyú tömlőt nyom a vízcsőbe — egy kis emberi segítséggel, irányítással — a tömlő végén speciális csőtisztító fúvőka van, amikor erre a célra használják a berendezést. (Sok mindenre lehet, például felülettisztításra, homók- fúváisra is). A Csaba utcában mindössze 200 bar (50 atmoszféra) nyomással dolgoztak, szépen kimosták a 80 milliméter átmérőjű csövet. A szivattyú 675 bar nyomásra is képes. Korábban már hírt adtunk arról, hogy a vas- és mangánta- lanító mű elkészült és folynak az üzemi próbák. Tehát a tiszta víz a közeljövő „ajándéka” lesz. GEMENCI JÓZSEF Fotó: BAKÓ JENŐ ..-n A tömlő végén speciális fúvóka van A magasnyomású szivattyú Megtörténtek az előkészületek a csőmosáshoz Zsákutcában az izraeli-libanoni tárgyalások Tanácsi küldöttség Amin Gemajel libanoni elnök és Philip Habib washingtoni megbízott péntek esti találkozója után a leplezetlen csalódottság hangulata váltotta fél Bejrútban az „amerikai varázsló" közél-keleti jelenlétéhez fűzött határtalan derűlátás légikörét. Az államfőhöz közelálló Al-Amal, egyenesen azt a következtetést vonta le a Habib általi tolmácsolt izraeli követelésékből, hogy a csaknem négy hete fólyó izraélii— libanoni tárgyalások visszajutottak kiindulópontjukra. Az amerikai diplomata háromlépcsős csapatkii vonási tervét Izrael azzal söpörte le az asztaliról, hogy amíg nem jutnak megállapodásra a tárgyalások napirendjének alapvető kérdéseiben, addig még egy részleges kiürítést sem hajlandó fontolóra venni Libanoniban. Izrael - mint Soron hadügyminiszter közölte — semmiképpen sem enged abból a követeléséből, hogy a Libanonnal kötendő biztonsági egyezmény keretében három megfigyelő-előrejelző állomással rendelkezzék Dél-Libanonban. Samir külügyminiszter ugyanakikor az izraeli — libanoni viszony teljes normalizálásaihoz, ezen belül a diplomáciai kapcsolatok bázisának tekinthető képviseleti irodák kölcsönös felállításához kérte Washington támogatását. Az AN-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint Libanon határozottan ellenzi izraeli ra- daróllomások létesítését, de elképzelhetőnek tartja, hogy amerikai Vagy nemzefközíi személyzet kezelje a megfigyelő berendezéséket. További nézeteltérés tárgya, hogy Izrael ellenzi az ENSZ-oSapatek dél-libanoni jelenlétét és törvényesíttetni akarja a libanoni kormánnyal a ha- zaáruló Haddad őrnagy pa- ranosndksága alatt állá milíciáik státusát. Legközelebb hétfőn, a Bejrut melletti Kholdéban találkozik az izraeli, a libanoni és az amerikai küldöttség, de az izraeli feltételek ismeretében illuzórikusnak tetszik az a libanoni követelés, hogy gyorsítsák fel az ország területén tartózkodó külföldi erők teljes és feltétel nélküli kivonását. látogatása Január 19. és 21. között Pa pp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének vezetésével - Anicet le Pors közigazgatási és reform- ügyi miniszter meghívására — tanácsi küldöttség tartózkodott Franciaországiban. A delegáció a helyi körigazgatás központi irányítását, az önkormányzat rendszerét, a közigazgatási szakemberképzést, valamint a közi ga zg a tá s korsz erű s ítéséne k módjait tanulmányozta. (MTI).
