Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

8 rtEPÜJSÄG 1983. január 22. Jugoszlávia Kulturális hírek Egyedülálló filmvetítés-soro­zat kezdődött Zágrábban, amelynek keretében bemutat­ják a horvátországi filmgyártás háború utón készült teljes já- tékfiimtermését. (Az első, fél­szabadulás utáni horvát filmét 1947-ben forgatták.) A gyártás sorrendjében összesen 141 fil­mét vetítenek le. Az előadáso­kat hétfőnként rendezik, s ez art jelenti, hogy a maratoni filmrendezvény három év múlva fejeződik be. A sorozattal el­sősorban a filmtörténeti kuta­tómunkát, a film monográfiák írását és az elmélyültebb kriti­kát kívánják ösztönözni. A ren­dezőség másik fontos célja, hogy oz ifjúságot megismertes­se a horvát film legsikerültebb alkotó sorival. Harmincéves fennállását ün­nepelte a közelmúltban a Ju­goszláv Rádió és Televízió. Ju­goszláviáiban a két hírközlő szervezetnék több mint 10 mil­liós tábora van. A nagyközön­ség 9 műsort sugárzó szerve­zet és 202 helyi rádióállomás műsorait élvezheti. A rádió na­ponta 340 órányi, a televízió pedig mintegy 100 órányi mű­sort közvetít. Az országban je­lenleg több mint 3,5 millió rá­dió- és csaknem 4 millió tele­víziókészüléket tartanak nyilván. Fennállásának 60. évforduló­ját ünnepli az idén a belgrádi Branko Krsmanovic Amatőr- színház. A társulatot eredetileg belgrádi diákok alapították. A megalakulástól 1941-ig több, ma is aktív kulturális dolgozó játszott c színházban. Közülük sokan részt vettek a partizán- háborúban és a felszabadító harcokban is. A forradalmár Branko Krsmanovic nevét a há­ború után vette fel a csoport. Az amatőrszínház ma is hű régi elvéihez: tagjait a fiatalok kö­zül választja ki, s nem kíván konikurrálni a hivatásos társu­latokkal. KNDK Eredményes év a mezőgazdaságban Eredményes évet zárt a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság mezőgazdasága. Kü­lönösen a rizsültetvények és a kukoricaföldek hoztak igen bő termést. Rizsből 7,2 tonna, ku­koricából pedig 6,3 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. A siker titka: a gondos mun­ka mellett az egyre szélesebb körű gépesítés és műtrágyázás. Jelenleg az országban minden 100 hektár termőföldre 6—7 traktor jut. A rizstermelést csak­nem mindenütt korszerű gépek segítik, s a gazdaságokban képzett mezőgazdászok — tech­nikusak, agronómusok, mérnö­kök — tevékenykednek. A KNDK-ban évről évre nö­velik a termőterületet. Eddig 300 ezer hektárnyi árterületet tették újra műveihetővé. Tavaly összesen 9 millió ton­na gabonát takarítottak be a gazdaságok. A rabotok közös fejlesztése Magyarországon a Tungsram, az Ikarus, a Csepel jár elöl tot, amelyre a szerelősor kiszol­Lengyelország A szénbányászat eredményei amerikai elnök tanácsadói szó. máira is, akik arra számítottak, hogy a lengyel széni eltűnik a világpiacról, hogy helyet adjon az amerikai szénexportnak. A valóság ezzel szemben: Len­gyelország 29,1 millió tonna szeneit exportált, 16,1 miliő tonnával többet, mint egy fél évvel korábban. A nyugati ki­vitel megduplázódott: elérte a 16 millió tonnát. Kedvezőék az eredmények az energiagazdaságban is. Az erőművek az ellátási nehézsé­geik ellenére túlteljesítették ter­vükét: 117,5 milliárd kilowatt­óra elektromos energiát ter­meltek. Tavaly év eleje óta nem voltak áiramkiiesések. A lengyel erőművek összteljesítménye 1270 megawattal bővült: ára­mot adott már a Polaniec erő­mű V. és VI. blokkja, Belcha- tow és Zarnowiecz. A bányászatban és az ener­giaszolgáltatásban elért ered­mények mindenekelőtt a mun­kafegyelem megszül á rd ül á sónak köszönhetők. A jelentések sze­rint, ha a szállítási nehézségek nem akadályozták volna, még 2,5—3 millió tonnával több kő­szenet is ki tudtak volna ter­melni. A robottechnika fejlesztési koncepciójának kimunkálása 1995-ig ad tevékenységet a KGST szakértőinek. A közös fej­lesztések érdekében elsősorban meg kell határozni az irántuk támasztandó egységes követel­ményeket, meg kell állapítani az egységesített részegységek és alkatrészek listáját, egyez­tetni kell a szabványosítási programot. Az együttműködés távlatait az egyes tagállamok eddig elért eredményei határozzák meg. Magyarországnak a robot­technika területén egyik legje­lentősebb eredménye a Tungs­ram nevéhez fűződik. A válla­latnál néhány évvel ezelőtt al­kották meg azt az ipari robo­gá la sóval kapcsolatos művele­teket bízták. Ez a robot emeli fel és helyezi át a tv-képcsöve- ket. Az ilyen rakodókat ma már szériában gyártják szovjet meg­rendelésekre. Az Ikarus gyár­ban, Csepelen és más 'nagyvál­lalatoknál a préskovács, a saj­toló és a hegesztő műveletek­hez szintén robotokat használ­nak. Az értékelés - a látás, a hallás, a tapintás —, technikai terveivel rendelkező robotok te­rületén folytat még Magyaror­szág elméleti kutatásokat. Bulgáriában az ipari robotok állománya 1981-1985 között mintegy tízszeresére növekszik. Az ötéves tervidőszak végére több mint háromezer dolgozik majd, kezdve a különböző ren­deltetésű önműködő manipulá­toroktól az összetett funkciókat ellátó és többcélú robotokig. A Beroe tudományos-termelési egyesülés önműködő manipulá­torokat gyárt szériában a szov­jetunióbeli KAMAZ autógyár számára. A villamos ívhegesz­tésnél használt robot a szófiai műszaki kibernetikai és robot­gyártási intézet és a kijevi Pa­tán villamos hegesztési intézet közös „gyermeke". Csehszlovákia ebben az öt­éves tervben 4500, a követke­zőben pedig 17 ezer robot elő­állításával szerepel a célprog­ramban. Az automatizálásnak különösen nagy jelentősége van a csehszlovák gépipar számára: ezt az ágazatot egyedi és kis­szériás gyártás jellemzi. Itt az autó ma tizá Iá shoz r u g a I ma san programozható és gyorsan át­állítható robotokra és manipu­látorokra van szükség. Lengyelország elsősorban a villamos hajtással ellátott ösz- szetett univerzális ipari robotok gyártásában szerzett tapaszta­latokat. Az NDK-ban a berlini Októ­ber 7., a drezdai Robotron, a neustadti Vorsohritt mezőgaz­dasági gépgyártó, a magdebur- gi Thälmann nehézgépgyártó kombinátra és a hallei közpon­ti hegesztéstechnikai intézetre hárul az a feladat, hogy 1985- ig kidolgozzanak és a terme­lésbe bevezessenek 45 ezer ro­botot. Olyanokat, amelyeket a rakodó műveletek, a hegesztés, a préskovácsolás és az öntés területén hasznosítanak, első­sorban az elektrotechnikai vál­lalatoknál. Románia négy intézettel és két üzemmel kapcsolódik be a KGST-programba. A közös munkában nemcsak egyes ro­botok létrehozásáról van szó, hanem egész automatizált mű­helyek, úgynevezett embernél­küli üzemek mekonstruálásáról és megépítéséről is. A termelési folyamatok robo- tosítása új integrációs prog­ramként a szocialista országok további fejlődésének tényezőjé­vé válik. 1982-ben a lengyel bányá­szok 189,3 millió tonna kősze­net és 37,4 millió tonna barna­szenet hoztak felszínire. Ez meg­felelt a' válság előtti évii meny- nyiségnek. Ennél több fekete­szenet, 201 millió tonnát csak 1979-ben bányásztaik Lengyel- országban. Ezt az eredményt azonban akkor hétnapos mun­kahéttel érték el, vasárnapon­ként is dolgoztak a bányákban. Aztán jött a válság. A szén­bányászat visszaesett: 1981-ben csak 163 millió tonna volt a teljesítmény. A szénhiányt az ipar, a lakossági ellátás és az export egyaránt megsínylette. Az energiaigényes iparágakat, mint például a cementgyártást, kénytelenek voltak leállítani. Napirenden voltak az áramki­esések. A következmény: az ál­lattenyésztő telepeken elpusz­tultok a csirkék, a tehenek nem adtak tejet, az utcai világításit kikapcsolták, a könyvtárakat és múzeumokat sötétedéskor be­zárták. Ily módon az 1982-ben elért eredmények nemcsak Lengyel- ország lakosságát, de a világ- közvéleményt is meglepték. Meglepetés volt ez Reagan A plovdivi nemzetközi vásár egyik újdonsága volt az elektro­mos ívhegesztő robot. A szerkezetet bolgár és szovjet tudósok csoportja, a Bolgár Tudományos Aakadémia mellett működő Technikai Kibernetika Intézetének és a kijevi „E. Paton akadé­mikus” Intézetének munkatársai hozták létre. Kombájnos brigád a wieczdreki szénbányában Mongólia Az állattenyésztés legújabb eredményei Lövészárokban született Egy sztálingrádi édesanya emlékezik A mongol állattenyésztés legújabb eredményéiről és si­kereiről számolt be cikkében Sz. Szodnomdorzs, mezőgazda - sági miniszter a Mongólia cí­mű folyóirat hasábjain. Az adatokkal bőven illuszt­rált cikk elemzi a mongol me­zőgazdaság jelenlegi helyzetét. Ezek szerint a mezőgazdasági össztermelés nagyobbik ítésze, mintegy 70 százaléka az állat- tenyésztésből származik. A mezőgazdasági egyesülé­sek rendelkeznek az ország ál­latállományának több mlint a 75 százalékával. Innen szárma­zik a húsellátás 79,2, a vaj 96 és a gyapjútermelés 75,7 szá­zaléka, és itt születnek a jö­vőt biztosító legjobb tenyészté­si eredmények is. Az állattenyésztő és állattar­tó gazdaságok kísérleti telepe­in számos új, kiváló minőségű gyapjút adó juhfajtát tenyész­tettek ki az utóbbi években. Az Orhon-, a Kangáj-, az Eroju- hok kiváló egyedei gazdagítják a Góbii—Altáj ajmak állatte­nyésztő gazdaságainak állo­mányát. A galbin-ulani és a hetszin-hurenli tenyésztelepeken a különböző kecske- és tevefaj­táik kitenyésztése járt sikerrel. Jelenleg Mongólia a világ tíz legnagyobb tevétartó országa közé tartozik. A különleges juh-, kecske- és tevefajták gyapja adja a híres mongol szőnyeggyártás alapanyagát. Az állatok finom minőségű bő­re pedig a ruházati ipar egyik fontos nyersanyaga. Korábban gyakran előfordult, hogy a- nyájakat különböző be­tegségek tizedelték meg. Ami­óta az állatgyógyászat kiterjedt hálózattal rendelkezik, s bősé­gesen ellátják az állatállo­mányt új szérumokkal, gyógy­szerekkel, megszűntek a legna­gyobb járványok. Az eredmé­nyeik egyik része a főváros kö­zelében, Szonginóban magyar segítséggel létesített bliokombi- náf, amely folyamatosan ellát­ja b i oko nce ntrátumo kka I a gazdaságokat és az állategész­ségügyi szolgálatot. Nagy feladat volt a folyama­tos és jó minőségű takarmány- ellátás megszervezése is. A to­ka rmánytermelés és a takar­mánykeverékek előállítása 1970 óta meghatszorozódott. Sorra gépesítik a gazdasá­gokat, s a takarmány begyűj­tését, a keverékek készítését. A fejést mindenütt gépek segít­ségével végzik. A gyapjúnyírás sok türelmet, hozzáértést és ne­héz munkát igénylő tevékenysé­gét is ügyes készülékek gyor­sítják. Jelenleg az ország egy-egy lakosára évente 150 kilogramm hús, 153 liter tej és 18 kilo­gramm gyapjú jut. Ma az állatállomány 59,9 szá­zaléka juh, 19,2 százaléka kecske, 10,1 százaléka szarvas- marha, 8,3 százaléka ló és 2,5 százaléka teve. A kísérletezé­sek eredményeként a gazdasá­gok egy részében megjelentek a baromfitelepek, a seirtésfar- mok és a méhészetek. A fronton harcoló sok kato­na családja a sztálingrádi csa­ta idején a városban maradt. Az öregek, nők és gyermekek romos házakban, fedezékekben, földbe vájt bunkerekben laktak. A sztálingrádi édesanyák e ret­tenetes napokban igyekeztek megőrizni a legdrágábbat — gyermekeik életét. A fasiszta bombák és löve­dékek süvöltése közben is szü­lettek a gyerekek. Az újszülötte­ket és édesanyjukat a sebesült katonákkal együtt ápolták. Az anyakönyvi hivatalok a hátor­szágban működtek. Az ostrom alatt született gyermekeket csak később anyakönyvezték. Mégis több olyan bejegyzés található, mely mellett ez áll: „A gyer­mek a lövészárokban született". Így jött a világra Galina Csiszlova 1942. szeptember 5- én.- Rettenetes napok voltak — emlékezik vissza Galina édes­anyja, a 72 éves Marija Csisz­lova. - Férjem a fronton volt. A fasiszták lebombázták házun­kat. Egy elhagyott földfedezék­ben laktunk. Három felnőtt és hét gyerek élt együtt. A gyere­kek közül három az enyém volt. Negyven év telt el. Sztálin­grád újjáépült romjaiból. Mari­ja Csiszlova gyermekei felnőt­tek. Galina és Nyina egyetemet végzett. Valentyina egy zöldség- termesztő szovhozban dolgozik, fia, Alekszej gépkocsivezető. Tavaly szeptember 5-én a ki­sebbik lány, Galina házában összegyűlt az egész Csiszlov csa­lád, hogy ünnepélyesen emlé­kezzenek meg Galina 40. szü­letésnapjáról. A gyerekek fel­elevenítették az elmúlt éveket, megköszönték édesanyjuknak, hogy életet adott nekik és azt a háború nehéz napjaiban is megőrizte. Galina Csiszlova családja körében 40. születésnapján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents