Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

I 1983. január 20. Atlétika Mezei és fedettpályás versenyek Szombaton a Mecsekben Téli csúcstúra Tájfutás A Magyar Tájékozódási Futó- szövetség január 29—30-án, szombaton és vasárnap Pakson tartja 12. országos értekezle­tét. Résztvevői a megyei szövet­ségek elnökei, titkárai, az A és B kategóriás szakosztályok ve­zetői. Az országos tanácskozás rangját emeli, 'hogy ez évben Magyarországon lesz a tájfutó- vi lóg bajnokság. Cselgáncs Hat egyesület 56 versenyző­je indult a Szekszárdi Dózsa edzőtermében megrendezett körzeti junior és III. osztályú felnőtt csel gáncs-rangsorverse­nyen. Megyénk színeit a házi­gazda Dózsa és az Atomerőmű SE 'sportolói képviselték, a kö­vetkező helyezéseket érték el: Juniorok, 60 kg: ...3. Paddi Zoltán (Sz. Dózsa). 65 kg: ...3. Csókéi Zoltán (Sz. Dózsa). 71 kg: 1. Bosnyák József (Sz. Dó­zsa). 78 kg: 1, Hunyadi József (Sz. Dózsa). Felnőttek, 65 kg: ...3. Szeri István (Sz. Dózsa) és Vasadi János (ÁSE), ...5. Jakab Dezső (ASE). 71 kg: ...2. Ledneczky János (ASE), 3. Fodor János (ASE), ...5. Gyenis Gábor (Sz. Dózsa) és Wuletin János (ASE). 78 kg: ...2. Kovács Gábor (Sz. Dózsa), 3. Rózsa Sándor, ...5. Csekő István és Albertus István (mindhárom ASE). 86 kg: 1. Farikas József (Sz. Dózsa), ...3. Fehérvári László (ASE). 95 kg: ...2. Grill László (ASE). Az Atomerőmű SE női csel- gáncsozói is részt vettek a be- mutatómérkőzéseken, közülük Vajer Brigitta első helyen vég­zett. Téli tavaszban folytatódott az atléták felkészülését szolgáló mezei futóverseny-sorozat. A rendező Budaipesti Építők ezút­tal változatos terepen jelölte ki a pályát. Általában nem voltak nagy és erős mezőnyök, a fia­talkorúak indulószáma volt ma­gasabb. Ennek aka az, hogy iközben zajlik a fedettpályás szezon is, és a válogatottak zö­me edzőtáborozik. Megyénkből a Szekszárdi Dó­zsa középtávfutói vettek részt a versenyen. Figyelemre méltó eredményt ért el Walter Ottó a serdülő B-sek 6000 méteres fu­tamában - biztosan, közel 200 m-es előnnyel nyerte a ver­senyt. Sipőcz Krisztina első ser­dülő A-s versenyén 3500 méte­ren második lett. Rajtuk kívül még többen értek el értékes helyezéseket. EREDMÉNYEK: . Férfi felnőtt 15 000 m: ...6. Benedek István 50:18,0. Férfi felnőtt 10 000 m: ...2. Strigens Csaba 33:17,2, ...4. Molnár Sándor 33:40,0, ...7. Cserép László 34:30,0, 8. Csizmazia A bonyhádi Pannónia Terme­lőszövetkezetben hosszú évek óta rendszeresen folyik tömeg- sportolás. Kora tavasztól késő őszig a szabadtéren vannak a rendezvények. Elsősorban a lab­darúgás iránt nagy az érdek­lődés. A téli hónapokban — mi­óta Bonyhádon erre lehetőség nyílik — téesz üzemi bajnoksá­got rendeznek teremben. Vasárnap délelőtt mintegy száz termelőszövetkezeti tag - ■köztük vezető beosztásúak — vett részt a mindvégig izgal­mas versenysorozaton. A terme­lőszövetkezet nyugdíjas elnöke, a 62 éves Ettig László az állat- tenyésztők kapuját védte, úgy, István 34:50,0. Férfiak ifjúsági 10 000 m: ...7. Gallusz Tibor 35:56,0, 8. Erdősi Gábor 35:57,0. Ferencz Tibor. 'Fiú serdülő B 6000 m: 1. Walter Ottó 22:01,0. :Női ifjúsági 5000 m: ...7. Be­nedek Edit 20:55,0. Női serdülő A 3500 m: ...2. Sipőcz Kriszti­na 13:49,0, ...4. Horváth Erika 14:23,0. SÚLYLOKÉS: TÓTH 15,55 A fedettpályás idény is be­indult. Nagy volt az érdeklődés a Somogy, Tolna, Baranya me­gyei szakosztályok körében a PMSC négy versenyből álló ver­senysorozatának első összecsa­pásain. Síkfutásban és távol- ugrásban próbálkoztak a leg­többen, míg gátfutásban foghí­jasak voltak a mezőnyök. A Tolna megyei szakosztályo­kat a Szekszárdi Dózsa SE és a Dombóvári VMSE versenyzői képviselték. Tóth István (Sz. Dó­zsa) a férfi félnőtt súlylökés- ben csúcsformában versenyzett. 15,55 m-es dobásával egyéni csúccsal a második helyen vég­zett. Az ugróatléták is kitettek magukért. Villányi és Bíró (Sz. hogy mindenki elismeréssel nyi­latkozott teljesítményéről. Pá­lyára lépett Tóth 'Ferenc, a téesz elnökhelyettese, Hahner Ferenc főagronómus, Fábián Ferenc főá'ílattenyésztő, aki egyben a sportkör elnöke, valamint a 45 éves növénytermesztési főága- zatvezető, Lőrincz Antal is. Eredmények: Szakvezetők­Gépészet 3-1, Volán-Állat­tenyésztők 4-3, Szakvezetők- Volán 3-1, Állattenyésztők—Gé­pészet 3-4, Sza'kvezetők-ÁIlat­tenyésztők 5-4, Volán-Gépé­szet 0-7. Végeredmény: 1. Szak­vezetők, 2. Gépészet, 3. Volán, 4. Állattenyésztők. Dózsa) magasugrásban, Nagy Krisztina és Benizs Sándor (Sz. Dózsa) távol ugrásban bizonyí­totta, hogy jó úton (halad a fel­készülésben. JOBB EREDMÉNYEK: Férfiak: 60 m: Benizs Sándor 7,9, Boldis István 7,9, Csirzó Antal 8,0 (mindhárom Sz. Dó­zsa). Távoilugrás: Benizs Sáh- dor 608, Boldis István 589 (mindkettő Sz. Dózsa). Magas­ugrás: Villányii Zoltán 185, Bíró Péter 185 (mindkettő Sz. Dó­zsa). Súlylökés (7,25kg): Tóth István (Sz. Dózsa) 15,55. (6,00 kg): Greschner Pál (DVMSE) 13,93, Kollár Károly (Sz. Dózsa) 13,32. Nők: 60 m: Nagy Krisztina 8,3, Nagy Marietta 8,6, Bajusz Krisztina 8,: (mindhárom Sz. Dózsa). 60 m gátfutás: Micskó Mónika 9,9, Nagy Marietta 10,0 (mindkettő Sz. Dózsa). Távol­ugrás: Nagy Krisztina 505, Csende Zsuzsa 486, Bajusz Krisztina 471, Endrődi Mária 461 (valamennyi Sz. Dózsa). Súlylökés: Vislin (Erika 10,15, Kiss Andrea 9,95 (mindkettő Sz. Dózsa). A Bonyhádi MSC január 22- én és 23-án, szombaton és va­sárnap nyolc csapat részvéte­lével labdarúgó -terem tornát rendez. A résztvevők: Szekszár­di Dózsa, TÁÉV, Dombóvári VMSE, Nagymányok, Tevel, Bá- taszék, B. Pannónia és Bony­hádi MSC. Szombaton 8 órakor lesz az első mérkőzés, míg az utolsóra előreláthatólag 18 óra­kor .kerül sor. A második napon, vasárnap 8-tól 14 óráig foly­nak a helyosztók. A mérkőzé­sek megtekintésére jegyék csak Az „Olimpiai ötpróba” első eseményére, a január 22-én, szombaton sorra kerülő téli csúcstúrára a vártnál sokkal több, mintegy hatszáz nevezés érke­zett. A nagy létszám miatt a rendezők ezúton értesítik a részt venni kívánókat az utazás lehetőségeiről. A saját jármű­vel (személygépkocsi , külön- autóbusz) Pécsről vagy más vá­rosból érkezők 7.00—7.15 óra kö­zött érkezzenek ki Zabákpusz- tára, ahol a gépkocsik, autóbu­szok részére parkolási lehető­séget biztosítanak az úttörő­vé ndortá bor udvarán. A Pécsett lakóknak 6.30 és 7.00 órakor az új buszpálya­udvarról (Rózsa Ferenc u.) bu­szokat, illetve jóraterősítéseket biztosítottak. A Pécshez közeli településekről érkezőknek pe­dig a 7.15 órakor induló jára­tot kell elérniök. Ezután már nem lehetséges a rojtidő eléré­se autóbusszal. A buszok indu­lási ideje előtt legalább 10 elővételben, korlátozott szám­ban kaphatók. * Január 23-án, vasárnap Pak­son, a gimnázium tornatermé­ben kerül sor Paks járás újonc, serdülő és ifjúsági (fiú és leány) egyéni és ipáiras asztallitenisz- bajnokságára. Kezdés 9 óra. * Regölyben 29-en vettek részt a tamási járás 1983. évi aszta­litenisz egyéni bajnokságán. Eredmények: Férfi egyéni: 1. BarSai Gyula, 2. Pap István, 3. Feiler Árpád. Női egyéni: 1. perccel már a buszpályaudva­ron kell lenniök az utazni szán­dékozóknak. A szervezők kérik a pécsi versenyzőket, hogy feltétlenül az első, a 6.30-as, de legkésőbb a 7.00 órás busszal utazzanak. A rajt a nagy létszám miatt nem a kulcsosház, hanem a zo- bákii úttörő-vándortábomái lesz 7.30 és 8.15 óra között. Ezúton is felhívják a szerve­zők a figyelmet arra, hogy az induláshoz feltétlenül szükséges a személyi igazolvány, az akció igazoló lapja és az orvosi iga­zolás, amely lehet sportorvosi, üzenni vagy körzeti orvosi is. (A helyszínen nem lehet orvosi igazolást szerezni.) Az akció igazoló lapját ajánlatos előre megvásárolni az Express .ifjúsá­gi irodáknál. Ajánlatos abban a sportruházatban jönni, amely­ben indulni szándékoznak, mert az átöltözéshez, a ruhák táro­lásához korlátozottak a lehető­ségek. Erdélyi Valéria, 2. Rácz Rita. Férfipáros: 1. Barsai-Gulyás, 2. Neumajer—Pap, 3. Haraszti-Fel- ler. Ifjúsági fiú: 1. Kiss Szilvesz­ter, 2. Guth Zoltán, 3. Nagy Ár­pád. Serdülő fiú: 1. Vörös Ist­ván, 2. Tóthi Károly, 3. Szép Gábor. Újonc fiú: 1. Szép Gá­bor, 2. Tóthi Károly, 3. Gomán Zsolt. * Szombaton és vasárnap lesz Pakson az Atomerőmű SE sakk-., klubjában Paks város-járás fel­nőtt férfi sakk egyéni bajnok­sága. Kezdés mindkét napon 9 órakor. Százan a téeszből HÍREK START! A vitorlázó repülőgép saját energiaforrással nem 'rendelke­zik. Ahhoz, hogy a levegőbe emelkedjék a földről, valami­lyen külső segítségre van szük­sége. A startmódszereknek szé­les skálája van az emberi erő­vel történő indítástól a segéd- motoros vitorlázógépékig. Igen elterjedt módszer a csörlőaggregátoros indítás. Aki már látott gyerekeket sárkányt eregetni, az könnyen el tudja képzelni ezt iis. A repülőtéren a starthelytől 1000-1500 m-re he-. lyezik el az aggregátort, amely egy 100—150 LE-s motorral fel­szerelt szerkezet. Az aggregá­tortól a csörlőköteleket gépko­csi húzza ki a starthelyen álló gépihez. Itt a kötelet a repülő­gép kiöldójába akasztják. Ter­mészetesen nem kenderkötélre kell gondolni, hanem igen erős acélsodronyra. A starthelyről rádió- vagy zászlójelek segítsé­gével értesítik a csörlőkezelőt, hogy a gép startra kész. Az aggregátor motorja a hajtó­tengelyen levő dobra nagy se­bességgel tekeri fel a kötelet, és a repülőgép a levegőbe emelkedik. Megfelelő magas­ságba érve, a pilóta a kötelet gépéről lekapcsolja. A kioldó hibája esetén a kötél az agg­regátornál egy speciális vágó- berendezéssel elvágható. A re­pülőgépet a rajta lévő kötél­lel is simán le lehet szállítani. Szokásos hosszúságú kötelek­kel, a szélsebességtől és a gép típusától függően 250—500 m magasra lehet emelkedni, mi­közben a repgép sebessége 80 -120 km/h és másodpercenként 10-15 m-t emelkedik. A 'vitorlázó repülőgép leg­szebb és leghasznosabb indítá­si módszere a motoros repülő­vel történő vontatás. (1. ábra). Ezzél a módszerrel a vitorlázó- gép a legkedvezőbb helyre emelhető. A terepen leszállt gé­peket is így szállítják haza, ha a terep engedi. Egy motoros­gép két vagy három vitorlázót elhúz minden nehézség nélkül. A vitorlázógépet a motorossal 30-50 m hosszú perionjpötél kö­ti össze. A kötelet normál eset­ben itt is a vitorlázó pilótája oldja le, de vészesetben a mo­toros pilóta Is oldhat. A von­tatási sebesség 100-140 km/h között mozog típustól függően. Nyugodt levegőben ilyenkor a kötélen 10-30 kp erő keletke­zik, amely turbulens időben 150-300 kp-ra megnőhet. AZ ÓNÁLLÓ MAGASSÁGNYERÉS TITKAI A csörlő- vagy 'vontatóköte- let eldobó vitorlázógépek 300- 600 m magasain repülnek. Ah­hoz, hogy 200-300 km-t repül­jenek, vagy 5-6 órát töltsenek a levegőben, ez kevés. Hogyan tud emelkedni egy ilyen gép? Az alapelv a követ­kező: Egy vitorlázógép süllyed­jen a levegőhöz képest másod­percenként 1 métert. Ha most a gépet magábafoglaló levegő­tömeg mondjuk 2 m/s-al emel­kedni kezd a földhöz képest, okkor belátható, hogy a vitor­lázógép a földhöz képest 1 m/s-al emelkedni fog. Az elv tisztázása utón nincs más hát­ra, mint ilyen légtömegeket ke­resni. Az első emelőáramlat, amit a vitorlázó ember kihasznált, a lejtőszél volt. Ha egy megfe­lelően magas dombnak a szél nekiütközik, kénytelen azt ki­kerülni. (2. ábra). Ahogy a domb oldalán felszalad, rögtön létrejön a számunkra kedvező áramlás. Ilyenkor a domb szél- felőli oldalán repülve mindad­dig a levegőben tudunk ma­radni, amíg a szél sebessége (min. 6-12 m/s), illetve iránya megfelelő. Ezzel a módszerrel repült 1961-ben Vass Géza és Guy Davis Hawaiiban egyfóly- tában 71 órát. Sokrétűbb repülést biztosít a termikrepülés. A termikek, vagy hőkémények napsütésben ala­kulnak ki. Azokon a helyeken, ahol a talaj több hőt tud el­nyelni, például szántóföld, bú­zatábla, jobban felmelegszik a levegő, mint máshol. A mele­gebb levegő 'kisebb fajsúlyú, mint a környezete, ezért meg­indul felfelé (3. ábra). Ilyen fel­felé áramló légosziopok tete­jén alakúinak 1ki a mindenki által jól ismert gomolyfelhők TF (cumulusók). Ezék az áramlatok 4-8/ms-os sebességet is elér­hetnek, így ezékben a vitorlá­zógépek gyorsan tudnak emel­kedni. Mivel a termikek átmé­rője 200—300 m körül mozog ezért a repülőgépek csak kör­ben repülve, spirá'lozva tudnak benne maradni. Ez a pilótáktól nagy figyelmet és kitartást kö­vetel. 'Mivel a termikek viszony­lag sűrűn helyezkednek el, ezért termikről termikre repülve a vi­torlázógépek messzire eljuthat­nak. A harmadik és egyben leg­erősebb feláramlástípus a lég­köri hulláim. Keletkezése, terje­dése elméletileg még ma sem teljesen tisztázott. A húHám- emelést nagyon erős szelek (20 -30 m/s) és a síkságtól 'kiemel­kedő magas helyek kölcsön­hatása kelti (4. ábra). A he­gyek között begyorsuló levegő­ben a nyomás lecsökken és ez függői eg es hu 11 ámmozgá sba hozza a levegőt. Ez igen nagy magasságokig eljuthat és rend­kívül intenzív lehet. Ilyen körül­mények között emelkedett 1961- ben Paul F. Bikle 14102 méter magasra. Feljegyeztek már olyan esetet is, hogy vadászre­pülőgép olyan erős hullámtér­be került, hogy alapjáraton működő hajtóművel is 40 mé­tert emelkedett másodpercen­ként f Hazánkban a Mátra nyújt te­lenként hullámrepülésre lehető­séget, amit sportolóink az utób­bi években kezdtek ismét ki­használni magassági repülések­re. 4. Hnjpg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents