Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

© "népújság 1983. január 19. Teke NB I Tavaszi rajt, győzelemmel Dombóvári Spartacus-Csepel SC 7:1 (5181:4866). Jól kezdett a dombóvári csapat, 'kezdőpá­rosa révén 102 fás előnyre tett szert. A folytatásban feljavult a csepeliek teljesítménye, de csak kilenc fával tudták csökkenteni hátrányukat. A hajrában rákap­csolt a Spartacus és végered­ményben a hazai pálya előnyét jól kihasználva, biztosan és megérdemelten nyerte a tava­szi első mérkőzést. Pontszerzők: 'Kollár, Tarsoly, Horváth L, Illés, Mándli. Ered­mények: Horváth L—íMedgyesi 892:858, Móndli-Kiss 874:806, Péter-Vorga M. 735:792, Illés— Debreczeni 884:836, Kollár- Nagy 898:797, Tarsoly—Varga S. 898:777. Közgyűlések A Dombóvár város-városkör­nyék sportegyesületi közgyűlé­sek időpontjai: január 22.: Döb- rököz, január 24.: Kurd, janu­ár 28.: Dombóvári Spartacus, február 1.: Dombóvári Kesztyű­gyár, február 4.: Nak, február 8.: Dombóvári Kórház és Pátria Nyomda, február 11.: Dombó­vári FAVÉD, február 14.: Kocso- la és Attala, február 19.: Szakos és Kaposszekoső, február 21.: Csibrák, február 25.: Gyulaj és Dombóvári VMSE, február 28.: Dalmand. Kézilabda Téli Kupa Szekszárdon folytatódott, Tamásiban megkezdődött a torna Négy mérkőzéssel folytató­dott Szekszárdon a városi kézi­labda-szövetség által rendezett Téli-kupa. Ezúttal a tanítókép­ző főiskola tornaterme adott otthont a férficsapatok tornájá­nak. Ez a terem, méreteinél fogva tovább szűkítette a já­tékteret, amit bizony szokniuk kei a csapatoknak. A verseny- bíróságot mtegnyugltatta, hogy a kupasorozat rajtjáról egy he­te távolmaradt Dombóvári Kesztyű öregfiúik együttese is bekapcsolódott a hat csalppt versengésébe. A dombóváriak jötték, láttak és győztek. így summázható Mayerék szekszárdi bemutatko­zása. Pedig ez a nyitány szá­múkra egyszerre három talál­kozón való megméretést jelen­tett. Nos, a begyűjtött öt pont anró'l ánflkodatt: egykoron Dombóváron is nagyszerű játé­kosok hódöltak e népszerű 'lab­dajátéknak. A kesztyűgyári öiregfiúlk egy úttal átvették a ve­zetésit, igaz a' veretlen hőgyészi ifisták ezen a játékna pon 'nem léptek pályára. A tavalyi kupa­győztes Oíímpiások gárdája újabb pontot vesztett, így az ismétlés aligha sikerül. A kupa góilrékoirdját a TÁÉV SK—505-ös DSK mérkőzés hozta: nyolcvan- kétszer rezdültek meg a hálók! Továbbra' is pont nélküli ma­radt a szekszárdi szakmunkás­képző együttese. Olimpiások-Dombóvári Kesz­tyű öregfiúk 23-23 (12-11). Az első félidő elején ai szekszárdi csapat hafgólos előnyre tett szert, ezt szünetig a dombóvá­riak ledolgozták. A második félidőben végig a Dombóvár vezetett, az utolsó percben lőtt góÉ'al egyenlítettek az olimpiá­sok. G.: Miskol'czi 10, Kurucz 5, Szűcs 4, Bagosl, Orsós 2—2, illétve Mayer 8, Balogh 6, Er­dész 5, Pataki 2, Tuiri, Szili. TÁÉV SK-505-ös DSK 62-20 (33-9). Ezen a találkozón nem Balogh (Dombóvár) tizenegy gólt lőtt a Városgazdálkodási Vállalat elleni mérkőzésen tartozott egy súlycsoportba a két együttes. A TÁÉV tetszetős játékkal könnyedén érte él gól­jait. G.: Gilíich 22, Cziiráki 16, Budheir 11, Búzás 6, Pusztai 4, Nagy 3, illetve Sipos 5, Nagy, Weilbl, Éliás 3-3, Törő, Metz­ger 2—2, Somkerti, Ambrus. Dombóvári Kesztyű öregfiúk- Városgazdálkodási Vállalat 21-29 (14-13). A 40. percig fej­fej melletti 'küzdőimet hozott a két csapat találkozója. Az utol­só tíz perc elején a dombóvá­riak három gólllra növelték elő­nyüket, s ebből kettőt megőriz­tek. G.: Balogh 11, Mayer 9, Túri 6, Trupp, Pataki 2—2, Er­dész, illetve Nagy 10, Budali 6, Cserháti 5, Márkus 4, Drináczi, ünyi 2-2. Dombóvári Kesztyű öregfiúk -505-ös DSK 41-33 (24-16). Az első félidőben megilfetődötten játszattak a szekszárdiak, szü­net után a 38. percben 30-26-ra felzárkóztak. A rutinosabb kesz­tyűgyáriak azonban jól hajráz­tak. G.: Túri 12, Mayer 9, Szili 7, Trupp 4, Auguszt, Balogh 3— 3, Pataki 2, Erdész, illetve Éliás 15, Sípos 9, Wei'bli, Vailkay 3—3, Ambrus 2, Somikerti. A bajnokság állása: 1. Dombóvár 3 2 1 — 95- 85 5 2. TÁÉV SK 3 2 — 1 120- 71 4 3. Bőgyész 2 2 ---- 48- 31 4 4. Olimpiások 3 1 1 1 63- 62 3 5. VGV 3 1 — 2 91- 91 2 6. 505. DSK 4 --------- 4 88-165 — A góPovő'llisto élcsoportja: 40 gólos: Gilfich (TÁÉV). 30: Éliás (505. DSK). 26: Mayer (Dom­bóvár), Cz'iráki (TÁÉV), Budai (VGV). 20: Balogh (Dombó­vár). 19: Túri (Dombóvár), Si­pos (505. DSK), Cserháti (VGV). * Tamásiban a gimnázium tor­natermében öt női csapat rész­vételével kezdődött meg az immár hagyományos téli te­remkupa. A házigazda Tamási MEDOSZ és a Szekszárdi Spar­tacus egyaránt két-két csapa- tát szerepelteti. A rajtot 'leg­eredményesebben a tamásiak második csapata vette: mind­két találkozóját megnyerte. Az első játéknap részletes ered­ményei : Tamási li.-Tamási I. 31-7 (13-3). Végig sportszerű mér­kőzésen biztosain győzött a há­zi rangadón a tamásiak felnőtt csapata. G.: Kurcz 17 Szíjártó, Mihály 4—4, Uszinger 3, Kompa 2, Vajk, illetve Szarvas, Szilá- gvi 3-3, Kazmo. Szekszárd l.-Szekszárd II. 14-9 (8-4). Küzdelmes találko­zón ezúttal is a felnőtt gárda bizonyult jobhnalk az ifista klub­társak ellen. G.: lovász 7, Be- ke 4, Matus, Drüszler, Angyal, illetve Mózslik 4, Kelemen 3, Tóth, Berényi. Dombóvári Spartacus-Tamási I. 17-13 (8-7). A hajrában biz­tosította be győzelmiét o Spar­tacus a mindvégig lelkesen küzdő tamási ifiisták ellen. G.: Szárádi 7, Prodán 4, Gscheidt 3, Bódogh 2, Patkós, illetve Kozma' 5, Szilágyi 4, Görgei 2, Deák, Pál. Tamási ll.-Szekszárd I. 19-15 (9-4). Első félidőben eredmény- telein támadójátéka' miatt vesz­tett a Spartacus. G.: Szíjártó 7, Kurcz 5, Uszinger 3, Vajk, Ágoston 2—2, illetve Lovász 9, Szabó 3, Beíke 2, Maitu's. A bajnokság állása: 1. Tamási II. 2 2 --------- 50-22 4 2 . Dombóvár 1 1 —— 17-13 2 3. Szekszárd \: ' 2 1 — 1 29-28 2 4. Szekszárd II. 1---------1 9-14 — 5. Tamási í. 2 -------- 2 20-48 — — fekete— A REPÜLŐGÉP MŰSZEREI A repülés őskorában a repü­lőgépek kizárólag nyitott piló­tafülkével 'készültek. A pilóta így repülés közben szó szerint a bőrén érezte gépe repülési ál­lapotát. A repülési sebesség növekedése szükségessé, a tech­nológiai fejlődés lehetővé tet­te a zárt pilótafülkék gyártását. Az egyre gyorsabb, érzékenyebb gépek repülés közbeni ellenőr­zése érzékek alapján egyre ne­hezebbé vált. Megjelentek a műszerek és elkezdődött roha­mos fejlődésük. A repülőgépek műszereit há­rom fő csoportra oszthatjuk: re­pülései lenőrző, navigációs, motorelienőrző műszerek. Vitor­lázórepülőkőn csak az első két csoport képviselői találhatók. Kivétel nélkül minden gépen megtalálhatók a következő mű­szerek: sebességmérő, Variome­ter, magasságmérő, iránytű, műhorizont. A sebességmérő a repülőgép levegőhöz viszonyított sebességét méri km/órábon. Ah­hoz, hogy a pilóta tudja, hogy a földhöz képest milyen sebes­séggel halad, ismernie kell a szól irányát és erősségét. Ha például a műszer 80 km/h se­bességet mutat, és köziben 60 km/h-s szembeszele van, okkor a gép a földhöz képest csak 20 km-t tesz meg óránként. A variométer a repülőgép függőleges emelkedését, vagy süllyedését jelzi méter/másod- percben. Egy átlagos repülés során 5 m/s-as süllyedések és emelkedések fordulnak elő. Bi­zonyos időjárási körülmények között, például zivatarfelhőben történő repüléskor, gyors süllye­dés esetén, műrepülés alatt előfordulnak 10-20—30 m/s-os értékek is. A magasságmérő a repülőgép repülési magasságát méri az indulási reptérhez ké­pest. Ha például egy gép Őcsényben startól, és a Mecsek felett repül, előfordulhat olyan eset, hogy a magasságmérő 500—600 m-t mutat, ugyanak­kor a gép a talajtól csak 100- 200 m-re repül. A fent ismer­tetett műszerek mindegyike lég- nyomásmérés alapján működik. A navigációt a fedélzeten el­helyezett iránytű teszi lehetővé. Ez ugyanúgy működik, mint föl­di társai. A pilóta feladata vég­rehajtása sarán ezen tudja el­lenőrizni, hogy a kívánt Irány­ban halad-e. Bonyolult repülé­si helyzetekben, ilyen a felhő­ben való repülés, .kiegészítő műszerekre is szükség van, ame­lyek a gép térbeli helyzetét egyértelműen köílik a pilótá­val. Ezek közül a legfejlettebb a műhorizont, amely segítségé­vel a pilóta szinte kívüliről látja saját gépe térbeli mozgását. Felhőrepülés közben, mivel a látás megszűnik, a pilóta csak műszereire támaszkodhat. Az érzékek ilyenkor hamarosan tévútra viszik az embert, és aki nem hisz műszerei jelzéseinek, könnyen kritikus helyzetbe ke­rülhet. HOGYAN KORMÁNYOZZÁK A REPÜLŐGÉPET? Ellentétben a földi járművek­kel, a repülőgép térben végzi mozgását. Ez sokkal összetet­tebb, sokrétűbb, mint egy autó síkbeli mozgása. A repülőgép minden irányba való kormány­zását három kormánnyal lőhet biztosítani. A magassági- és csűrőkormány lapjait a pilóta a botkormánnyal vezérli, míg az oldalkormány mozgatására pe­dálok szölgálnak. A botkormány előrenyomásá- val a gép meredékebb pályára kerül és sebessége ennek meg­felelően megnő. Ha a „botot" meghúzzuk, a gép emelkedik és sebessége csökken (1. ábra). Természetesen az emelkedés csak addig tart, amíg a gép 1 lendülete lehetővé teszii. (Gon­doljunk egy lejtőre felgurított gólyára!) A magassági kor­mánnyal tehát a gép sebessé­gét szabályozhatjuk. A botkormány jobbra, illetve balra mozdításával a szárnya­kon lévő ellentétesen mozgó csűrőlapok ágy térnek ki, hogy a gép jobbra, vagy 'bálra be­dől. Ezzel a kormánnyal lehet vízszintes helyzetbe hozni a gépet egy-egy féloldalas szél- tőkés után (2. ábra), Illetve fordulózáshoz ezzel dönthető meg a gép. (Lásd motorkerék­pár!) Ha az oldalkarmány pedál­ját jobbra belépjük, akkor a kormánylap úgy tér ki, hogy a gép orra szintén jobbra tér el az eredeti iránytól. Ennek se­gítségével tudjuk az egyenes haladást, illetve a fordulókat végrehajtani (3. ábra). A PILÓTAFÜLKE A pilótafülkében az egyes kezelőszervek elhelyezése típus­tól függetlenül egységes (4. áb­ra). A pilóta látókörében van a műszerfal a műszerekkel. Álta­lában ide építik be a rádióbe­rendez'ést is, amelynek segítsé­gévéi a többi géppel. Illetve a földdel torthfeía a kapcsolat. A fekvő, vagy ülő helyzetű piló­ta talpai az oldalkormány pe­dálján nyugszanak. A bal olda- i kezelőpulton található a fék- lap, az ívelőlap, illetve a trimm mozgatókarja. A fékllapkart meghúzva a gép szárnyaiból a haladási irányra merőlegesen kinyílik egy lap, amely ellen­állása 'miatt a gépet fékezi, és növeli merülési sebességét. Az ívelőlappal menet közben a szárny geometriája változtatha­tó, így adott sebességhez min­dig optimálisra állítható. A trimm segítségével a magassá­gi kormányon megszüntethető a kormányerő, így az a pilótát nem terheli. A jobb oldali ke­zelőpulton a futómű behúzását és kieresztését biztosító kar he­lyezkedik el. Az azonos elhelyezkedés mel­lett az egyes kezelőszervek szí­ne is szabványos. Ez segíti a pilótát egy-egy új típus megis­merésében. Üj típussal való re­pülés előtt alaposan meg kell ■ismerkedni annak kabinjával. Repülés közben nincs ideje a pilótának arra, hogy minden mozdulata előtt körülnézzen. Versenyrepülés közben millió dologra kell figyelni, ezért az ismeretlen típus könnyen elvon­hatja a figyelmet fontosabb dóig okról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents