Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

1983. január 18.

Pályaválasztás (I.)

Hogyan válasszunk pályát ?

A pályaválasztási döntés mindenki életében nagyon fontos, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy ki mivel foglalkozik felnőtt emberként. A munka azok számára nem teher, akik megtalálják azt a foglalkozást, amelyben érzik majd: dolgozni nemcsak kell, hanem dolgozni öröm. Ezekben a napokban fontos döntést kell hozmok azoknak a családoknak, amelyekben nyolcadik osztályos tanuló van. Pontosan ezért, a döntés megkönnyítését segítendő, beszélgettünk Pofa Károllyal, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével és munkatársaival a pályaválasztás apróbb és nagyobb buktatóiról, a továbbtanulási lehetőségekről.- Melyek azok az összetevők, amelyek alapján egy-egy szakma felé orientálódhat a 13 -14 éves?

— Kezdjük a tantárgyi érdeklődéssel, amelynek fontos szerepe van a pályaválasztásban. De egy-egy tantárgyban nyújtott jó teljesítmény még nem elegendő ahhoz, hogy végleges döntés szülessen. Sok múlik azon is, hogy a tainuló rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a választott pálya megkövetel. A fizikai és szellemi képességek mellett a személyi tulajdonságok is fontos szereppel bírnak. Az sem mindegy, hogy valaki másokkal közösen dolgozik szívesebben, vagy inkább egymagában.- Jó lenne pédával illusztrálni az utóbbiakat.

— A modern munkakörülmények jellemzője, hogy egyre inkább csökken az elkülönülten végzett munka. Megnövekedett a dolgozók munkatársakhoz és általában emberekhez való kapcsolatának jelentősége. A gépesítés nagyfokú elterjedésével függ össze, hogy csaknem minden pályán — és nemcsak az ipari pályákon — vannak gépek, kapcsolatba kell kerülni

azokkal is. Ugyancsak minden pályán követelmény az aktív segítőkészség. De vannak olyan pályák, ahol ennék hiánya a pályára való alkalmatlanságot jelenti. Ilyen például a bolti eladó, a kalauz, az ápolónő foglalkozása. Érdekés változás, hogy manapság a bolti eladó foglalkozásában nem a gyorsaság, az áruismeret, a gyors és pontos számolás, hanem a vevőkhöz valló türelem kerül szinte az első helyre.

— Mennyire befolyásoló tényező a pálya ismerete, illetve nem Ismerete?

— Az ember és a pálya egymásra találásának másik nagyon fontos feltétele, hogy a pályázó tudja, hogy a választandó foglalkozás milyen tulajdonságokkal rendelkező embert kíván. Ugyancsak fontos az alapos és sokoldalú pálya- ismeret, amelynek legfőbb forrása a kiszemelt szakma, pálya megfigyelése és - amennyire lehetséges — kipróbálása. Megkönnyíti a pályaismeretet az a tény, hogy bizonyos szakmák, pályák szoros rokonságban állnak egymással, így azonos, vagy legalábbis hasonló követelményeket támasztanak a munkavégzővel szemben. Divatos szakma az autószerelő, de hasonló munkát végez a géplakatos, az építőgép-szerelő, a mezőgazdasági gépszerelő, vagyis általában a gépszerelő szakmákban dolgozó.

— Fontos, hogy a továbbtanulók pontosan ismerjék lehetőségeiket, de mivel erről a következő részben bővebben szólunk, így a pályaalkalmasságról kérdeznék.

— Hány pályára alkalmas egy ember? Milyen feltételei vannak az alkalmasságnak? Amikor ezt mérlegeljük, pontosan tudnunk keli, hogy azon az egy bizonyos pályán mit kell csinálni, milyen feltételek között kell dolgozni. Milyen követelményeket támaszt az adott szakma, foglalkozás a tanuló testi fejlettségével, képességeivel, jellemével szemben. Milyen ismereteket kell a szakképzés során elsajátítani? Tehát az alkalmasság azt jelenti, 'hogy az ember mindenféle szempontból megfelel a mór kiválasztott pálya követelményeinek és megvannak benne a személyi feltételek is a pálya elsajátításához, műveléséhez.

Egy dolgot feltétlenül meg kell jegyezni: mindenki rendelkezik olyan személyiségjegyekkel — képességekkel, tulajdonságokkal — amelyekre valamilyen pálya, szakma tanulása építhető, s aminek alapján alkalmas arra a pályára. A szakemberek szerint minden egészséges ember többféle szakmára is akalmas.- hm A pályával való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. Archív felvételünkön 3. osztályos tanulók az MHSZ szekszárdi gépjárműiskolájában ismerkednek a gépkocsi szerkezetével.

A szekszárdi 505-ös szakmunkásképző diákjai az iskolát tata rozzák. (Archív felvétel)

Hasznos öregek

Sietve bocsássuk előre, hogy az „öregség" egyike a legkétesebb értékű meghatározásoknak. Ismerek enervált, az életben erre-arra sodródó, harminc valahány éves aggastyánokat, akik burgonyacsira-szinű szemekkel néznek a világba és nem kampányszerűen, hanem permanensen unatkoznak. Velük szemben Józsi bácsi és Anti bácsi életéveinek száma csak annyival jelent különbséget, amennyivel több vitalitást halmoztak fel magukban ez idő alatt. Ezzel kapcsolatban mértékegység nincs, még a tv-ben mostanság oktatni kezdett Sl rendszer se ismert ilyet. Józsi bácsi a minap jött meg a szovjet Távol-Keletről, de korábban a Baltikumban járt és talán a Fekete-tengeren, ez azonban nem biztos. A jövő héten lehet, hogy a Tátrában izzasztja meg elpuhult turistáit gyalog, vagy sítalpon, mert bár a 7. „X"-ben van, ez nála cseppet sem képtelenség. Anti bácsi a 8. hasonló jelet tapossa és sokadszor fordult meg Bécsben, Velencében meg Firenzében is. Idegenvezetők mindketten, e változatos összetételű szakma megyénkben

tán legjobban ismert és minden bizonnyal legtöbbet tudó képviselői. És a tudással (földrajz, történelem, művészettörténelem, geológia, növénytan, gasztronómia, a szállásokkal kapcsolatos ismeretek, nem utolsó sorban pedig pszichológiaiak) folyvást újra töltekezők.

Józsi bácsit kisebb légiányi volt tanítványa emlegeti hálás tisztelettel. Anti bácsi, ha jól tudom, tisztviselő volt és a város egyik legrangosabb iparos-dinasztiájának sarja. Mindketten épp elég sok hasznos munkát végeztek ahhoz, hogy átlépve a nyugdíjas kor várva félt küszöbén tétlenül-öregedjenek. Ám valószínűleg azért (is) nem öregszenek, mert sosem tétlenek és megmaradtak használni akaróknak. Mindezek után bizonyára van néhány ezer ember, aki feleslegesnek tartja, hogy a nevüket külön is leírjuk. Hiszen ki ne tudná, hogy az új esztendőt is munkával kezdő IBUSZ- idegenvezetőkről, dr. Pataki Józsefről és De- bulay Antalról beszéltünk ...-s. -n.

tÉPLJJSÁG 3

Mennyit, milyet, hol, mikor?

Magán-lakásépítések Szekszárdion

bon pedig 64 lakás kap helyet ebben az ötéves tervben. A Barátság utca nyugati oldalán bekövetkezett suvadás, földcsuszamlás sajnos kedvezőtlenül befolyásolja az ezen a részen tervezett építkezést. A szakértők eddigi megállapításai alapján a telekkialakítás folytatására csak a terület, vízrendezése és hidrogeológiai vizsgálata után lesz lehetőség. Annyi bizonyos, hogy az eredetileg tervezett 260 teleknél csak kevesebbet tudnak kialakítani, itt viszont ennek részbeni ellensúlyozásaként a Kilátó utcában előkészítés alatt álló 4 telek beépítési tervét már megrendelték. A tervidőszakban reálisan 520-570 szövetkezeti lakás felépítésére lehet számítani.

Az elmúlt ötéves időszakban az OTP-kölcsönnel készült családi házak évenkénti átlagos száma nem haladta meg a 20- at. Telekkialakításra nem került sor, csupán a meglévő „foghíjak”, illetve lakóházak bontása nyomán megüresedő telkek újbóli beépítésére. 1981—82-ben azonban már 52 új családi házba költöztek lakók, s 1982-ben nagy gondot fordítottak a telekelőkészítésre. Csatáron, a Kuruc és a Sáriköz utca által határolt területen például 25 telket alakítottak ki, illetve értékesítettek, úgyhogy az építési engedélyek megszerzése-után az elmúlt év őszén többen már el is kezdték itt a munkákat.

A tanács - a január 1-én életbe lépett új kedvezőbb hitelezési feltételek ismeretében — a családiház-építési kedv további fellendülésére számít, s már megrendelte a szőlőhegyi és a parásztai területekre a családiházas beépítési terveket. Az ötéves tervidőszak hátralévő részében előreláthatólag 150-180 családi ház készül: 92 a Szőlőhegyen, s a többi Parásztán. Az utóbbi helyen az építési területek kijelölésére az év végéig sor kerül.

A szekszárdi magán-lakásépítésekről szólva nem feledkezhetünk meg Szálkáról, Őcsényről, Sióagárdról, az immár városkörnyéki rangú községékről sem. Nos, Őcsényben újabb 33 csa- lácjilházas telket alakítanak ki, Sióagárdon 13 már rendelkezésre ÓH, Szálka rendezési terve pedig most készül, s ez határozza meg majd a további lehetőségeket. Szálkán egyébként többen az utcák „foghíjait" építik be.- Hány telekigénylőt tartanak nyílván Szekszárdon?- A sorházas igénylők száma 380, a családiház-igénylőké 110 — válaszolta Rápolti Árpád -, azonban ezek egy része formális, mivel például akadt, aki lakást is igényelt és kapott is, de ,nem jelezte, hogy így telekigénye már aktualitását vesztette. Éppen ezért ez év januárjától bevezettük a telekigények évenkénti megújítási kötelezettségét, ami módot ad a lakosságnak az építési lehetőségekről való tájékoztatására is.- S ha valaki építési engedély nélkül épít?- Mindenképpen rosszul jár, mint ahogy az a személy is, aki egy tanya felújítására kért és kapott engedélyt, de a régi épület helyére egy új családi házat és kisipari műhelyt kezdett építeni... A legnagyobb gond azonban a domboldali kisebb tanyaépítésekkel van. Az eddigi építésrendészeti felmérések szerint 1000-1100-ra tehető a szabálytalan, vagy engedély nélküli építések száma, s ezek következménye 500-tól akár 50 ezer forintba is kerülhet.

VITASZEK ZOLTÁN Fotó: CZAKŐ SÁNDOR

Napjainkban országszerte - így Szekszárdon is — egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánerős lakásépítés, hiszen a VI. ötéves tervben a megyeszékhelyen felépítendő lakások 73,7 százalékát az e formában készülők teszik ki. Jól érzékelteti a változást az, hogy például a IV. ötéves tervben csupán 50-50 százalék volt az új magánerős és az állami lakások aránya. Rápolti Árpáddal, a szekszárdi Városi Tanács elnök- helyettesével beszélgettünk minderről, illetve arról, hogy milyen otthonok rejlenek a már említett 73,7 százalék mögött.

— Valójában hány magánerős lakásról van szó? — kérdeztük.

— Eredeti terveinkben 1482 szerepelt, de ezt 1608-ra módosítottuk, s minden -lehetőséget megragadunk ahhoz, hogy ebben az ötéves tervben végül is 1700-1900 ilyen otthonba költözhessenek a lakók.

— A magánerős építésen belül három kategória létezik.

— Igen, mégpedig OTP-beru- házású - ez a legtöbb -, lakásépítő szövetkezeti és családi ház.

— Hogyan zárult az 1981-85- ös évek első két esztendeje?

— Az eredeti ötéves tervet eddig mintegy 38 százalékra sikerült megvalósítani, ami 398 új OTP-beruházású, 113 szövetkezeti és 52 családi házat jelent, s ez év végére a tervciklusra előirányzottnak 64,5 százalékos teljesítése várható.

S miként? Nos, -talán -nem túlzás, ha a három kategória közül az OTP-beruházásút a tanács magán-lakásépítésének is tekintjük. Jelenleg mintegy 270 ilyen készül Szekszárdon, főként a baktai városrészen, s -ezenkívül 177 megvalósítása előkészített, 216-é pedig az előkészítés stádiumában van. Ezek általában telepszerű többszintes, 4 vagy 10 emeletes épületekben kapnak helyet.

Külön említést érdemel, hogy a Csatári út és az Alisca utca fölötti domboldalon - a városi KISZ-bizottság kezdeményezésére — fiatal házasok számára saját munkán alapuló, tehát -kisebb pénzbefektetést igénylő lakásépítést kíván elősegíteni egymással együttműködve a tanács, az OTP és a megyei állami építőipari vállalat. Az elképzelések szerint itt 7 többszintes t-erasriház és 4 úgynevezett átrium-ház készül majd, tehát az épületek sem lesznek a megszokottak, szokványosak. A terasz-, illetve átriumh-ózak harmonikusan beilleszkednek a környezetbe, szinte belesimulnak a domboldalba.

A lakásépítő szövetkezeti forma a magán-lakásépítés másik jelentős módja. 1981-82-ben 113-at adtak á-t tulajdonosaiknak, s 114 épül jelenleg. Ezenkívül a Bottyán-hegyen sorházban 49, két ötszintes tömbbázAz építkezés félbemaradt, mert az engedély csak egy régi tanya felújítására vonatkozott...

Csatári kép; családi házak épülnek itt