Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
a Képújság 1983. január 16. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi a teendő? Teljes névvel, címmel érkezett a levél. Mivel egészségügyi problémáról van szó, a nevet nem -közöljük. A kérdés másokat is érdekelhet, másoknak is útbaigazítást adhat. „Tizenkét évig dolgoztam a gyárban, ahol halláscsökkenés ért, hallókészülékre szorultam. Jár-e nekem segély, ha igen, a vállalattól kérjem? Kérem tanácsukat: mi szükséges ahhoz, hogy segélyt kapjak?"- Foglalkozása közben elszenvedett halláskárosodása alapján baleseti járadékra jogosult lehet, ha a halláskárosodásból munkaképessége legalább 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent — válaszolt Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megye? igazgatója. — Baleseti járadék, igényét igazgatóságunkhoz kell benyújtani. Az igénybejelentéshez csatolni kell a szakvizsgálatok leleteit is. Ha baleseti járadékigényt kíván előterjeszteni, szükségesek az összes előző betegségéről és gyógykezeléséről, illetve a kiegészítő szak- vizsgálatokról készült leletek is. Ezért az igénybejelentés előtt keresse fel a körzeti vagy üzemi orvosát, aki a területileg illetékes „audiológiai” speciális szakrendelésre irányítja. A zaj okozta halláskárosodás mértékét az audiologiai speciális szakrendelés leletei alapján Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottsága véleményezi. Nem jár özvegy Lázár Józsefné faddi olvasónk írta: özvegyen neveli gyermekeit. Az egyik 'harmadéves szakmunkástanuló. Havonta 380 forint ösztnödíjat kap. Családi pótlékot nem kap utáTelefonszámunk: 12-284 „Tudomásom szerint, mivel egyedülálló vagyok, járna nekem családi pótlék a harmadik gyerek után. A munkáltatóm elutasította a kérelmem azzal az indokkal, hogy nem jár a harmadikos szakmunkástanuló gyermekem után családi pótlék."- A munkáltató helyesen járt el akkor, amikor a harmadéves szakmunkástanuló gyermek után családi pótlékot nem óllapított meg - tájékoztatott Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója. - A jelenleg érvényben lévő 1975. évi III. Sz. tb. törvény 30. § (1) bek. b) pontja értelmében a 'harmadéves szakmunkástanulók után családi pótlék nem jár, csak havi 130 forint jövedelempótlék. Viszont a gyermekszám megállapításánál figyelembe kell venni. A két kiskorú gyermek után a harmadik gyermeket is figyelembe véve havíi 1320 forint családi pótlékra, a harmadéves szakmunkástanuló gyermek után pedig havi 130 forint jövedelempótlékra jogosult özvegy Lázár Józsefné. A harmadéves szakmunkástanulók esetében a törvény nem tesz különbséget a családban élő gyermek és a gyermekét egyedül nevelő szülő között. Kazánkezelői tanfolyam Olvasónk kérte: ne közöljük a nevét és címét. A kérdése és az arra adott válasz másokat is érdekelhet, ezért közöljük. A kérdés: a kazánfűtői vizsga után el lehet-e végezni kazánkezelői és kazángépészi iskolát, ha igen: hol és hogyan? A kérdéssel Német Józsefet, a Tolna megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetőjét kerestük meg. Ö a következő választ adta:- Kazánkezelői tanfolyam jelenleg több is folyik a TIT szervezésében. Ezekre a tanfolyamokra a jelentkezési és pótfelvételi határidő már lejárt, ide bekapcsolódni már nem lehet. Idén szeptemberben, októberben a TIT újabb tanfolyam indítását tervezi. Amennyiben a munkahely hozzájárul, ezeken a tanfolyamokon való részvételének nincs akadálya. Ha aktuálissá válik a tanfolyam, akkor a TIT Tolna megyei Szervezeténél, Szekszárd, Hunyadi u. 5. szám alatt -lehet jelentkezni. Felmondás próbaidőben B. Istvánná (kérte, ne közöljük a nevét) írta: Háromhónapos szerződéssel dolgozott. A vállalatnál azt mondták: a három hónap alatt mindkét fél felmondhat. Ö is, a vállalat is. Azt kérdezte: ha nem járt le a szerződés, akkor is felmondhat a vállat? Amikor felmondtak neki, táppénzen volt. hiába kérte, írják ki keresőképesnek, az orvos azt mondta: nem teheti, mert előrehaladott terhes, meqmozdult a kisbaba. Kiadták a táppénzes papírokat, bevitte a munkahelyére, de közben a vállalati központtól megkapta a levelet, amelyben közölték vele: nem tartanak igényt a munkájára.- Mint a levélből kiderül, B. Istvánná 1982. október 21-től december 5-iq dolgozott munkahelyén próbaidővel. Ezt követően táppénzes állományba vették. A táppénzes állományba vétele után munkahelye próbaidős munkaviszonyát táppénzes ideje alatt megszüntette. A kérdés tehát az, hogy munkáltatója jogosan járt-e el, illetve ha a későbbiekben szül, az anyasági segély megilleti-e? - kezdte válaszát Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója.- A meghatározott időre létesített munkaviszonyt és a próbaidős munkaviszonyt a szerződés lejártával, vagy a próbaidő alatt akkor is meg lehet szüntetni, a ha dolgozó táppénzes állományban va,n. A munkaviszony megszüntetése azonban nem zárja ki a táppénz további folyósítását, munkaviszonyának megfelelő időre, legfeljebb azonban egy évre. Ha táppénzes ideje alatt szül, anyasági segély, terhesség i-gyermekágyi segély is megilleti, ha az ehhez szükséqes egyéb feltételekkel rendelkezik. Ingcsere Kovács Laios nyuqdiias MÁV- főellenőr, Bátaszék, Budai út 43. szám alatti olvasónk karácsonyra csomagban egy 42-es kínai pamutinqet kapott ajándékba. Neki 39-es kell, gondolta, kicseréli a helyi ágész-bolt- ban. Itt azt válaszolták neki: inget nem cserélnek, vidékről kapott inget pláne nem, mert a nem itt vásárolt holmiból nekik semmi hasznuk nincs. A csomagolás meqbontva nem volt, csupán az árcédulát vette le a küldő. „Helyesen járt el a bolt?" A kérdésre Sólvom Zoltántól, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjétől kértünk választ:- Az ajándékba kapott férfiing cseréjével kapcsolatban a bátaszéki ruházati bolt dolgozói helyesen jártak el. Ameny- ny-iben az inget a szövetkezet valamelyik másik boltjában (más faluban lévő) vásárolták, akkor a cserét kérni lehet az áfész-központtól. Ha az árut nem a szövetkezetnél vásárolták, akkor a felbontatlan csomagolású inget abban az egységben cserélik ki, amelyben beszerezték. Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései A gyógyító röntgensugár Amikor Konrad Röntgen 1895- ben nyilvánosságra hozta a később nevéről elnevezett sugárzással kapcsolatos felfedezését, maga sem tudta felmérni, milyen eszközt adott az orvostudománynak, hiszen a röntgen- sugár kezdetben csupán érdekességnek számított. Nem a sugárzás, hanem az adott kép volt érdekes, amit kezdetben az orvosok csupán idegentestek felderítésére, csonttörések megállapítására, az ilyen jellegű törések gyógyulási folyamatának nyomon követésére tudtak felhasználni. Elsőnek a sebészek alkalmazták, hiszen rendkívül biztos diagnosztikai eszköznek bizonyult, bonyolult vizsgálati eljárásokat helyettesített, rejtett törések felderítésére is képes volt. Nemhiába nevezték az 1897. évi orvosi kongresszuson nélkülözhetetlen sebészeti diagnosztikai eszköznék. Az igazsághoz tartozik, hogy még ekkor nem tudták kellően „olvasni" a röntgenfelvételeket, csak idővel tanulták meg a daganatokat, a belső elváltozásokat értékelni e készülék adta fényképekről. Az első világháború évei alatt például tökéletesedett az idegen- testek röntgendiagnosztikája, bővültek az anatómiai és az élettani ismeretek, hiszen e készülék segítségével -tanulmányozhatták az emberi szervezet működését is. Olyan technikát kellett kidolgozni, hogy a megfigyelés alá vett szerv jobban láthatóvá váljon, amit a röntgensugarakat elnyelő anyagoknak és festékeknek a szervezetbe való bejuttatásával értek el. így a fluoreszkáló képernyőn vagy filmen az orvos azt láthatta, amit akart, így láthatóvá vált a kóros elváltozások képe. Ez a módszer tágította az anatómiai ismereteket, élőben lehetett látni számos olyan belső szerv működését, amit eddig csak a boncasztalon tudtak tanulmányozni. Például így tudták — kása lenyeletésével — -megállapítani a gyomor fekvését, a belek működését stb. Kezdetben a -röntgensuagra- kat mint diagnosztikai lehetőséget használta fel az orvostudomány, de a sugarak romboló tulajdonsága — -számos orvos vált ennek áldozatává - miatt sokakban felmerült a gondolat, miként lehetne a betegségek gyógyítására i's alkalmazni. Elsőnek a bécsi Leopold Freund- nak (1868-1942) tűnt fel, hogy a röntgensugárban dolgozóknak kihullott a hajuk. A valóságot akarta ellenőrizni, amikor a bécsi grafikai és kísérleti -intézethez fordult segítségért, mivel feltételezte, hogy a röntgensugarakat klinikai célokra is fel lehet használni. Edler, az -intézet igazgatója minden segítséget megadott Freund doktornak, aki - orvos lévén -keveset tudott a sugárzásról, a készülékről és használatáról. Valójában itt ismerkedett meg a röntgensugárzás tulajdonságával, és -tette meg az első lépéseket a betegségeknek a röntgensugarakkal való kezelésére. Első betege egy csúnya, szőrös anyajeggyel -rendelkező kislány volt, akin tíz -besugárzás eredménnyel járt, a besugárzott területről kihullottak a szőrszálak, és kitisztult a bőrfelület is. Freund -eredményét az orvosi közvélemény közönynyel fogadta, ami az -ifjú bécsi orvost -nem kedvetlenítette el. Ezután a fejbőr és az arc szakállal -benőtt felületén levő gombás és gennykeltő kokku- szok által okozott megbetegedéseit kezelte eredménnyel. Valójában 'Freundnak köszönhető, hogy mások is „kedvet kaptak” a röntgensugarak terápiás jellegű alkalmazásához, hiszen bebizonyosodott, hogy a kis mennyiségű sugár gyógyító, a nagy adagban adott káros hatást f-ejt ki. -Ennek megfelelően Freund olyan készüléket szerkesztett, amelyen a sugáradagolást szabályozni lehetett, a mennyiséget már nem -kézzel vagy érzéssel kellett meghatározni. A bőrgyógyászok után hamarosan a .nőorvosok is felhasználták a röntgensugárzást, elsősorban a műtétekkel -sem gyógyuló női rákok terápiájára. Azóta is a rák elleni küzdelemben a műtéti eljárások és a gyógyszeres kezelés mellett a röntgensugárzás a legmegbízhatóbb -eszköz. Ugyancsak eredményesen lehet alkalmazni korán felismert — -még nem kifejlett — daganatok felszámolására -is, de lenyűgöző eredményeket értek el az ízületi megbetegedések kezelése területén -is. Az elmúlt évtizedekben tökéletesedett a röntgensugárzás diagnosztikai és terápiás felhasználása, olyan biztonság! rendszabályokat dolgoztak es kísérleteztek ki, amelyek védelmet nyújtanak az orvosnak és a betegnek egyaránt. Ma már szinte tökéletes technikával rendelkezik e szakterület, így például célzott sugárzásra alkalmas TÖntgenágyúval a belső testüregekben levő daganatokat is biztosan -kezelhetik. . Ami-kor Konrad Röntgen 1928:ban elhunyt, a röntgeno- logia már magas szinten állt, azóta -i-s fejlődő és -nélkülözhetetlen orvosi szakterület. Ami még 1895-ben fantasztikus álomnak tűnt, az ma valóság a gyóqyászat területén. KAPRONCZAY KAROLY DR. Séta Etarban Nem egyszerűen Bulgária múltja, hanem ami évszázadok folyamán a bolgár szellemet kialakította — ez Etar. Minek is nevezhető ez a Gabrovóhoz közeli kis falucska? Múzeum, skanzen, rezervátum vagy élő falu? Egy sem lenne pontos, mert Etar mindez együttvéve: az örökre elmúlt és mégis megmaradt idő tükre a Ga-b-rovoi- Bal'kán egy kis darabkáján. Csobogó patak mellett épült fel az etari szabadtéri múzeum, a bolgár művelődés- és gazdaságtörténet élő kiállítása. Az etari skanzenban nemcsak o régi, elfeledett mesterségeket gyűjtötték össze, hanem az egykori kézműves városkák környezetét, életmódját, -szellemét, hangulatát és báját- is életre keltették. Kiugró erké- lyű -régi házak sorakoznak a patak mindkét pan-tján, a- házak földszintjén kis műhelyek, amelyekben a bolgár népművészet mesterei dolgoznak. A szemünk láttára esztergályozzák a kis fa sátorfákat:, készítik a kandiákat, csengenek a rézművesek és a kovácsok kalapácsai, nyikorognak a fazekaskorongok, szünet nélkül dolgoznak a J?ő- rösök, a -nemezkészí-tők, a pa- szományosok szerszámai?, siví— tanok a vízi erővel hajtott kis esztergák. Finom perecek, sü tömények sülnek a kemencékben, s az „eredmény" meg is kóstolható. A skanzen kis boltjában megvásárolhatók a népi iparosak helyben -készült terméket, s -nem hiányzik természetesen a -népi vendéglő sem, A XIX. századi bolgár újjászületés egész korszakát ismerhetjük meg ebben az élő skanzenben. A bolgár nép munkaszeretetének, -találékonyságá na-k, szorgalmának, nyugtalan -szellemének, a szépség és tökéletesség utáni vágyának -szimbóluma — Etar. A munkábajárással Í f kapcsolatos utazási költségtérítésről' szól a pénzügyminiszter 98/1982. (XII. 27.) PM ■ -■ ■■ számú rendelete, mely szerint a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, tá- • volsági közforgalmú közlekedési eszközzel munkába járó dolgozóját - a jogszabályban írt feltételek szeri-nt és ugyanott megjelölt mértékben — utazási költségtérítésben köteles részesíteni. Költségként csak a rendeletben előirt, a munkáltatót terhelő rész számolható el, dolgozó által fizetendő ősz- szeget a -munkáltd-tó nem vállalhatja át. Utazási költségtérítés, illetőleg az újabb bérletjegy - az első ízben történő kiadás kivételével - csak a lejárt bérlet- vagy menetjegyek leadása ellenében adható. Nem adható utazási költségtérítés a saját járművel történő munkábajárás'hoz, valamint a helyi közforgalmú közlekedési eszközökön történő, illetőleg a helyi díjszabáson alapúló műn- kábajárási célú utazáshoz. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a MIL-laoon fel kell tüntetni, hogy a dolgozó meddig van ellátva utazási jeggyel. A rendelet 1983. január 1-én lép hatályba. A -közlekedés- és posta-ügyi miniszter 13/1982. (XII. 27.) KPM számú rendelete a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményeket szabályozza;, -s a rendélét melléklete ad részletes áttekintést az országos közforgalmú vasutak vonalain, az elővárosi vaísút (BKV—HÉV) vonalain, a távolsági menetrendszerű autóbusz-közlekedésben díjmentesen utazók, illetve a -különböző kedvezményekre jogosultak köréről. Az országos közforgalmú vaisutak vonalain és a távolsági menetrendszerű a-utóbusz- közlektedésben díj-mentesen utazhatnak — többi között - a gyermek ék 4 éves korúkig, amennyiben külön ülőhelyet nem foglalnak el, 50%-os kedvezményre jogosultak a gyermekek 4—10 éves korukig. A szakszervezeti tagok és családtagjaik vonaton évente egy alkalommal utalvány alapján igénybe vehetik a féláru menet- téri kedvezményt, de meghatározott számú utazáshoz kedvezmény illeti meg a nyugdíjasokat is. Ez a jogszabály is 1983. évi január -hó 1-én lépett hatályba. A magánkereskedők figyel- m'ét hívjuk fel a belkereskedelmi miniszternek a munkavédelemről szóló 19/1982. (XII. 27.) Bk. M. számú rendeletére, amely szerint a magánkereskedő köteles gondoskodni —többék között - az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadályozásáról, a munkavédelmi oktatásról, továbbá a-rrál is, hogy a dolgozó a kötelező orvosi vizsgálaton részt vegyen stb. A rendelet melléklete jelöli meg a munkavédelmi vizsgára kötelezették körét szakmai üzlefk-ör, munkakör (beosztás) szerint. A jogszabály a kihirdetése napján - 1982. évi december 27-én - hatályba lépett, s a hatályba lépése után a magánkereskedői igazolványt váltónak a tevékenysége megkezdését követő 3 hónapon belül munka- védelmi vizsgát kell tennie.-Fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 79. számában olvasható. A Munkaügyi Közlöny 1982. évi 15. számában elvi állás- fo g I a l á s jelent meg a gépjárművezetés rendszeressége tárgyában, mély állásfoglalás szerint a munkáltató vagy a szövetkezet álfal üzemben tartott Ca'sco szerződéssel biztosított casco szerződéssel biztosi- tőjének a nem gépjárművezetői m u nkakö rben fogl alkoztatatt dolgozó - a pótlék szempontjából - akkor tekinthető, ha a gépkocsit állandó jelléggel vagy meghatározott időközönként ismétlődően használja. Az állásfoglalás éppen ezért indokoltnak tartja, hogy a munkáltató meghatározott időszakonként felülvizsgálja a dolgozó részére megállapított pótlékot, és annak további folyósítását- célszerű ahhoz kötni, hogy a gépkocsivezetés munkanapi átlagban a két órát meghaladja. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Úi műsor figurái Az Állami Bábszínház műhelyében készülnek a figurák Lázár Ervin Berzsián és Dideki című fantasztikus játékához. A bábokat Kós Iván tervezte.