Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam! 13., szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. január 16., vasárnap. Mai számunkból ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁD - OTTHON (5. old.) A HEXA A JÖVŐ SAKKJÁTÉKA? (6. old.) ...ÉS ELKÍSÉRTÜK A NEVELŐSZÜLŐI FELÜGYELŐT (3. old.) Mezőgazdaság és kistermelés A m'agyar mezőgazdaság fejlődése, elért eredményei, amelyek 'megközelítik a legfejlettebb mezőgazdaságú európai országokét, világszerte figyelmet keltenek és elismerést váltóinak Ildi. A fejlődés fő útját és biztosítékát a korszerűen termelő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és -nélkülözhetetlen forrás a háztáji gazdálkodós, a kistermelés gyors konszerű- södése, intenzitásának növekedése és az-ezekben kifejeződő paraszti szorq-a-lom, vállalkozó kedv és -termelési -igyekezet. A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azokban a mezőgazdasági ágazatokban érezhető, amelyek hagyományosan belterjes, munkain-tenzív ágazatok és amelyek jellegüknél fogva leginkább megkövetelik a kézi -munkát és a termelői gondosságot. Jelenleg a szodigWsta mezőgazdasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, -azok kiegészítőjeként és jelentős támogatásával az országban mintegy másfél millió kisgazdaság működik, amelyék munkájában -mintegy 5 millió ember vesz -részt. A növénytermelés 24 százaléka, az állat- tenyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. Szerepe a imunkaintenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint az állattenyésztésben jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal -adatai szerint országosan 1981-ben — fdyóáron 'számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok részesedése a zöldségtermelésben 63,6 százalék — -a'meíy az elmúlt években -még nőtt is —, a szőlőtermelésben 45,9 százalék, a gyümölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéstenyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésztésben 41,8 százalék volt. Ezek az -adatok azt tanúsítják, -hogy. a mezőgazdaságban, az élelemtermelésben nélkülözhetetlen a kistermelés szerepe, főleg az említett ágazatokban, amelyékben a termelés gépesítése csak korlátozottan és csak -részben oldható meg, így a kézi munkára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról: gazdasági életünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kiseqítő gazdaságokban foglalatoskodó millióknak, tsz-tagoknak és családtag iáiknak, továbbá munkásoknak -és más fogla-lko- zósúakn-ak, a nyugdíjasoknak a t-ermélőmunkája, szorgalma, igyekezete és vállalkozó kedve. A termelőszövetkezetek, a nagygazdaságok egyre nehezebben birkóznak meg a kézi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölos termelésével, mert erre a munkára a szokásos munkád,íjazás mellett egyre kevesebben vállalkoznak. -Ezért kényszerülnek arra, hogy a terméseredménytől, a bevételtől függő részesedési és munkaszervezési formákat alakítsanak ki. Ä zöldséotermelő vidékeken több termelőszövetkezetben mór ‘évék óta alkalmazzák az úgynevezett -nagyüzemi ház- táii termelést, o-melvnék az a lénveae, boav az adott növény nagyüzemi gér>i munkáit együttesen kialakított nagy táblákon a tagoknak — térítés éllenében - a termelőszövetkezet végzi el, a kézi munkáról pedig — m-in-t háztáji gazdák — maguk a tsz-tdgök gondoskodnak. Az értékesítés a közösön keresztüli történik. A bevétel a -tagé, de a kockázatot is -neki kell vállalnia. Mégis mind a tsz-ek, -mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert ez teremti meg a tagok teljesebb érdekeltségét, -amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a termelési költségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vidékeken pedig tagjai részére jó néhány szövetkezet nagyüzemi módon és nagyüzemi táblákon háztáji -szőlőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok háztáji területét ki- parcellázzák és a kézi munkát mindenki külön végzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlő- parcellá'kon a termés általában jóval nagyobb, mint az ugyanakkor, ugyanolyan fajtájú szőlővel telepített közös táblákon. A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes területein, -bizonyos növényfajták, termelési kultúrák esetében a -kézi -munkát még hosszú ideig nem lehet mással helyettesben!. A kistermelés támogatásával, a nagyüzemi gazdálkodásban megfelelő érdekeltségi, munkaszervezési formák alkalmazásával az emberi erőforrásokat jobban lehet hasznosítani. így mód -nyílik az élelemtermelés növelésére, valamint a fogyasztók részéről jelentkező -mennyiségi, továbbá minőségi és választéki -igények jdbb kielégítésére. A nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egymást. Együttműködésük mezőgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó -ellátását eredményezi és lehetővé teszi mezőgazdaságunk, élelmiszer- ipari exportunk -növelését is. TAMASI MIHÁLY Zebra lesz a 6-os úton Korszerűsítik a közvilágítást Az A szerelők „magaslati” levegőt szívnak árokparton alátámasztják a da-Amióta -új vasútállomása van Paksnak, sokan panaszkodtak, hogy sötétben kell botorkálniuk a 6-os úton keresztül, egyáltalán: az egész területen, a város déli csücskénél. Ott -ér véget a főutca, a Tolnai út — csatlakozik hozzá a Nagydorog felé vezető út, és a -közvilágítás gyengesége miatt -enyhén szólva nem árad a -fény a főutcáról az útkereszteződésig, a 6-os útig. Most megváltozik -a -helyzet, minden -tekintetben. A DÉDÁSZ kéthónapos munkával kiépíti a térségben a korszerű közvilágítást. Téhát a főutcának ezen a -szakaszán, a Tolnai út teljes hosszában higanygőzlámpás magas betonoszlopokat állítanak fel, továbbá a 6-os út és a nagydorogi út kereszteződését teljesen megvilágítják. Gyalogos-átkelőhelyet, zebrát lehet festeni. Tervezik is, ez rendkívül fontos, hiszen -nemcsak a vasútállomáshoz mennek kora reggel vagy este, hanem sokkal többen az állomás melletti üzemekhez: a Volán-telepre, a TüZÉP-hez, az agrokémiai társaság telepére és a gabonasilókhoz, és bizony veszélyes a gyalogátkelés. A D-ÉDÁSZ építő munkája jó ütemben halad. A szekszárdi Az oszlopemelés üzemigazgatóság építési osztályához tartozó iGagariin brigád és a Sárközi brigád (utóbbiak Decsrő! valók) együtt birkózik a feladattal. Főutcán úgy leállítani az autódarut, hogy nehéz terhet tudjon emelni, és a daru egyik oldala a laza talajú árokparton támaszkodik rögzítő „lábával", ez nem könnyű feladat. Borsi Tibor csoportvezetőtől megtudtuk, hogy transzformátor- csere is szükséges a főutca végén. Teljes erővel dolgoznak mindenütt. Fotó: Gottvald. Békeoflenzíva Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért .Az idén még szigorúbbá válnak épitőmunkánk külső és belső feltételei. Hogyan vesz részt gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában a népfrontmozgalom? Milyen kezdeményezésekkel kívánja előmozdítani az erőteljesebb lépésváltást? S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára e kérdésekről nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának. — A fejlődés új szakaszában megnövekedett a társadalmi viták, eszmecserék fontossága. Most, ebben a- különösen nehéz gazdasági helyzetben, még inkább szükség van arra, hogy az állampolgárok -ne csak a végrehajtásban, hanem a döntések előkészítésében is részt vegyenek. Ez gyakorlati lag a demokrácia- és a decentralizálás szélesítését jelenti!, egyszersmind növeli a helyik illetve országos gondokkal foglalkozó fórumok szerepét. A mozgalom máisik kiemelt feladata, hogy a társadalmi közreműködést a tennivalók megvalósítására szervezze. Természetesen itt a terme lömuOka mellett, a szabad időben végzett, önként vállalt közösségi tevékenység szervezésére gondolok. — Eredményesen dolgozni csak akkor tudunk, ha központi népfrontszervein-k ezután is részt vesznek — kezdeményezőként és vitapartnerként— a politika formálásóban, végrehajtásában. Országos tanácsunk a közeljövőben ismét napirendjére tűzli például a terület- és településhálózat fejlesztési koncepcióját. Testületeink e témával behatóan foglalkoztak, több alkalommal nyílt vitát is rendeztek. E fórumok tapasztalatait is felhasználva1, azt a javaslatot terjesztették elő, hogy az országos tanács az illetékes kormányzati szervnél kiegyenlítettebb, arányosabb településpolitikát szorgalmazzon. Ez alatt azlt értjük, hogy a városok és von zá skörzetei k össze hangoltab - bán fejlődjenek, mérséklődjék a lakosság áramlása nagyobb városokba, ugyanakkor gyorsuljon a falvak és a kisebb városok fejlődési üteme. Az elképzelések azonban csak akkor válhatnak valóra, ha ezeknek a településeknek, a helyi tanácsoknak növekszik anyag! önállósága lis. Olyan pénzügyi reformokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy növekedjék p saját jogkörben felhasználható összegek hányada. Egyébként is az a meggyőződésünk: minden helyi ügyben — legyen szó fenntartásról vagy fejlesztésiről — azok mondják ki a határozatot, akik ott élnek. A tanácsok és a települések gazdasági önállósága ugyanolyan fontos, mint a vállalatoké, üzemeké, szövetkezeteké. Ez a nagyobb önállóság nem csökkenti, sokkal inkább fokozhatja a kormányzati szervek munkájának hatékonyságát — Szeretnénk közreműködni a tervezési és pénzügyi reform kidolgozásában is. Arra törekszünk, -hogy már 1985-re, a VII. ötéves -tervidőszak kezdete előtt, elhatárolódjanak egymástól az országos, a megyei és a hélyii feladatok. Növelni kell a helyi szervek jogkörét, felelősségét, s Így csökkenthető lesz a központi szervek túlterheltsége, mentesülnek olydn feladatok alól, amelyek -megoldásához esetleg nem rendelkeznek elegendő, éppen helyi ismerettel. Ezeket az elveket annak idején az MSZMP és a -Hazafias Népfront kongresszusa is megerősítette. A kedvezőtlen gazdasági helyzet nem gátolja, ellenkezőleg sürgeti az elvek következetes átültetését a gyakorlatba. Uqyanez vonatkozik a gazdaságirányítás és a gazdasági szervezet reformjának továbbfejlesztésére is. Gazdaságpolitikai munkabizottságaink e témakörben is számos fórumot szervezték, annak ellenére, hogy élnek olyan nézetek iis-: ilyen, speciális ismeretekét kívánó kérdé(Folytatás a 3. oldalon.) A szocialista országok nagy békeoffenzívája kezdetének nevezi a Pravda szombati számában Júrij Zsukov azokat a javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov ismertetett múlt év december 21-i beszédében, illetve a VSZ politikai tanácskozó testületének prágai ülésén fogadtak el január 5-én. Az ismert külpolitikai szakértő külön kiemeli annak az indítványnak a jelentőségét, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalmazásáról. Ezek a kezdeményezések olyan nagy horderejűek, s oly mértékben megfelelnek valamennyi ország érdekelnék, hogy még a NATO-tagállamok vezetői is szükségesnek 'tartják alaposan megvizsgálni őket — mutat rá a -szemleíró, emlékeztetve arra-, hoav korábban az európai NATO-országok politikusai azonnal visszautasítottak minden, -a szocialista országoktól származó kezdeményezést. Megváltozott magatartásuk oka, hogy tartanak a hábarú- él-lenes, a fegyverkezési hajsza megállítását követelő mozgalom még erősebbé válásától. Az európai NATO-partnerek magatartásának nem kis szerepe van abban, hogy az Egyesült Államok sem tartotta -lehetségesnek nyíltan visszautasítani a szocialista orszáao-k kezdeményezését, s Reagan elnök szavaiból ítélve késznek mutatkozik azok megvitatására.
