Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
A KÉPÚJSÁG 1983. január 4. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor kapcsolják be Faddot? Böjtös. György faddi olvasónk tette fel az alábbi kérdést: „Mikorra tervezik Fadd bekapcsolását a távhívóhálózat- ba?" A Pécsi Postaigazgatóságról dr. Bányai Sándor osztályvezető adta meg a választ: ,,Fadd élőfizetői a távlati fejlesztési terveik szerint a tolnai központon keresztül fognak bekapcsolódni a távhívásba. Ennek időpontja a VII. ötéves terv közepe.” Javult a gázellátás Elkeseredett hangú levelet kaptunk sok aláírással Bony- hádvarasdról. A kérdésük ez volt: „Miért nincs propán-bután gáz Bonyhádvarasdon?” Megírták: hetenként egyszer, csütörtökön kellene, hogy kapjon Bonyhádvarasd gázt. Ha kap, akkor is csak harminc palackkal, ami tíz perc alatt elfogy. Sokszor előfordul, hogy csütörtökön sem kapnak. Akkor várni kell a következő csütörtökig. Délután három órától adják ki a gázt, de már délben harminc ember áll sorban. így megy ez már 3—4 hónap óta. Mi lesz itt a télen? — December 13-án személyesen megkerestem Domokos Jó- zsefnét, a bonyhádvarasdi cseretelep megbízott vezetőjét — kezdte válaszát Ruzsics Tibor, a bonyhádi Városi Tanács V. B. termelés-el látásfelügyeleti osztályának megbízott vezetője. Egyetértett a panasz lényegével, de határozott állítása szerint az utóbbi három-négy hétben megszűntek az ellátási zavarok, a palackszállítmáinyok rendszeresen és nagyobb rneny- nyiségben érkeznek. A december 9.-1 csere után például 13- án még 11 telt palack volt raktáron. A javulás a rendszeressé vált szállításokon túl annak is köszönhető, hogy a pincehelyi töltőállomás november óta 40— 60 palackot biztosít Bonyhád- varasdnak. Ez a tapasztolatok szerint fedezi a fogyasztók igényeinek kielégítését. A helyzet tényleges javulását igazolta az a 'beszélgetés is, amit a levél Telefonszámunk: 12-284 több aláírójával és más bonyhádvarasdi lakossal folytattam. A cseretelep megbízottjával - Domokos Józsefnéval - megállapodtam: ha a jövőben mutatkozna szállítási zavar, haladéktalanul jelezze azt a városi tanács vb termelés-eliátásfel- ügyeleti osztályának. Állványok alatt A szekszárdi, Tartsay lakótelep 31—32—33. szám lakói nevében írt levelet Máthé Istvánná: „öt éve bujkálunk állványok alatt, mivel lépcsöházaink üvegei életveszélyessé váltak. 1982. november elején felvonult egy vállalat, gyors munkával kiverték az üvegeket, új keretet tettek be, de üveget nem. Csak az 'időjárásnak köszönhetjük, hogy havat még nem söpörtünk az ajtónk elől. Hetek óta senki még csak biztató szót sem mond. Szeretnénk tudni, hogy meddig kell még várni a be- üvegezésre.” Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója válaszolt a kérdésre. — Megállapítottam, hogy némi túlzással ugyan, de meglévő problémáról írnak a ház lakói. A Tartsay lakótelep néhány épületén a 'lépcsőházak üveg- tégla falai töredezni kezdtek. Megbíztuk a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatot egy olyan műszaki megoldás tervezésével, amely lakott körülmények között is lehetővé teszi a lépcsőház átalakítását. Ezzel egyidejűleg (1979. augusztus 27.) a bejáratok elé védőtetőt készítettünk. A lépcsőhöz átalakítási tervei 1980 májusában készültök el. Ezt követően több kivitelezőt kéntünk fel a munka elvállalására. Sajnos, csak 1981 februárjában akadt vállalkozó, a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet vállalta a munkát üvegezés 'nélkül. A szerkezetek gyártását rövidesen meg is kezdte. A Tartsay lakótelep 31- 32-33. számú épületben a rossz állapotú üvegfalat tavaly novemberben kibontották és helyébe beépítették az új szerkezetet. Az üvegezésre — a TÁÉVtól kölcsönzött anyaggal — a Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet lakásszervizrészlege vállalkozott. A munkát az időjárástól ugyan akadályozva, de folyamatoson végezték. Amikor a levél, amelyben feltették a kérdést, megérkezett, a 31. sz. lépcsőház üvegezése már megtörtént. Várhatóan valamennyi lépcsőhöz január 10- ig, a munka befejezésével zárttá válik. Az átmeneti időszakra a nyílásokat műanyag fóliával lezártuk. Sajnálom, hogy ezt - bízva a gyorsabb ütemű munkában — nem korábban tettük meg. Az állványokat csak a munka teljes befejezése után lehet lebontani. Kicserélték a kutat Zörényi Sóndorné, Tolna, Madách u. 25. szám alatti olvasónk írta: „A tavasszal kicserélték az utcai kutat, de ez is nagyon rossz. Most ismét itt a tél. Félünk, hogy nem lesz vizünk. A következő kút nagyon messze van, a másik utcában."- A Tolna, Madách u. 26. szám előtti közkifolyót 1982 tavaszán kicseréltük egy újjal. Ezt azóta több ízben javítottuk. A bejelentés alapján a közkifolyót megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az ismételten meghibásodott, ezért szükséges ismét kicserélni. A cserét 1982. XII. 22-én elvégeztük, a közérdekű bejelentést köszönjük. - Mayer János, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Szennyvíz és halpusztulás Mándity Béla, Gyönk, Jókai u. 369. szám alatti olvasónknak a felháborodás adta kezébe a tollat. „Már három hónapja tart a Kapos szennyezése. Fekete, bűzös, és nemhogy hal nincs benne, a madarak is már messze elkerülik. Ki a felelős ezért? Évenként szokott lenni a Kaposvári Cukorgyár által engedett szennyvíz, de ez csak a halak bódulását okozta. Ez két hétig tartott, akkor nem volt bűzös és fekete. Akkor még visszajöttek a halak. Most félő, hogy nem jönnek vissza.” A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Szabó Mátyás válaszolt a kérdésre.- A szennyezést a Kaposvári Cukorgyár idézi elő. A szennyezés a cukorgyártás befejezéséig fennmarad. A cukorgyárat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrzi és szennyvízbírságot fog megállapítani. A Kapos terhelése Kaposvár térségében — a cukorgyári kampány időszakában - naponként 26 000 köbméter szennyvíz, amellyel 16 000 kilogramm oxigénfogyosztósbán mért szerves anyag 30 000 kilogramm oldott anyag és 800 kilogramm ammóniám jut be a folyóba. A szennyvíz 94 százaléka a kaposvári városi szennyvíztelepről és a Kaposvári Cukorgyárból származik. A szeny- nyezés mérséklésére a hatodik ötéves tervben 420 millió forint értékű beruházás megvalósítása várható a kaposvári szennyvíztelepen. Elkezdődött a városi új szennyvíztelep építése és ennek első ütemében 20 000 köb- méter/nap kapacitású biológiai szennyvíztisztító létesül. Folyamatban van a szennyvíziszapvíztelenítő és -komposztáló telep létesítése is. A cukorgyár 1977 óta építi vízgazdálkodási rendszerét. Ennek ‘keretében a folyamatos diffúzió megvalósult és ezzel a savanyúvíz-kibocsá- tás megszűnt. Az úsztató-mosó vizek tisztítására és visszaforgatására a műtárgyak elkészültek. Az 1983. évi kampánykor ezeket üzembe helyezik. Feladatuk még az iszapvíz további útépítésének és kirothasztásának a megoldása. Ez a tervidőszak végére várható mintegy 75 millió forint költségelőirányzattal. 1983 őszére várható tehát az, hogy a jelenlegi, valóban súlyos helyzet a Kapóson nem ismétlődik meg. A Kapos vízminőségének jelentős javulása azonban csak 1986-ban várható. Ami a hal- pusztulást illeti: azok a horgászegyesületek, amelyeknek tagjai a Kapóson horgásznak, ha a károkozást bizonyítani tudják, kártérítési pert indíthatnak a Kaposvári Cukorgyár ellen. Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései fi rákkutatás kezdete Amikor Johannes Fibiger 1927-ben Nobel-díjat kapott a rákkutatás területén kifejtett munkásságáért, senki sem kételkedett abban, hogy a dán tudás új alapokra helyezte az ismeretlen betegség ellen vívott küzdelmet, bán eredményei csak részadatként szerepelnek majd a tudomány történetében. Az 1867. április 23-á.n- született Fibiger orvosi tanulmányait a koppenhágai egyetemen végezte, majd Koch és Behring intézetében ismerkedett meg behatóbban a bakteriológia tudományával. Hazatérése után végleg e szaktudománynak kötelez, te el magát: előbb Salaimonsen — Pasteur dán tanítványa — koppenhág ai lafoo rátöri urnában dolgozott, majd újabb három évig az egyik járványkórházban tevékenykedett Eredményesen alkalmazta elsőnek hazájában a Behring-féle szérumot, az ezzel kapcsolatos kutatásai alapján nyilvánították magántanárnak a koppenhágai egyetemen. A kórházi munka azonban nem elégítette ki érdeklődését, így az egyetem kórbonctani intézetében vállalt állást, amelynek hamarosan (1901-ben) vezetője lett Eredményesen szervezte át az intézetet, amelyben az egyetemi oktatás mellett a tudományos kutatás legjobb feltételeit is megteremtette. "Nem tagadta meg bakteriológiai érdeklődését, elsősorban az isme-' rétién vírusokat és súlyos betegségkeltő baktériumokat, illetve azok kórképét kutatta és tanulmányozta. Kutatásai során rengeteg állatkísérletet végzett, főleg patkányokkal, amely végül a rákkal 'kapcsolatos felismeréséhez vezetett. Talán a véletlen hozta, hogy 1907-ben három patkány gyomrában addig ismeretlen daganatféleséget talált. Banggal és Moelerrel — két asszisztensével — közösen végzett kísérletei során megállapította, hogy a daganat belsejében a spirop. terák családjához tartozó élősdi van, amely -a Spiroptera neo- plastica nevet nyerte el. A féreg és a daganat kapcsolatát kutatva Fibiger a férget és a féregpetát átültette az egészséges patkányokba, feltételezve a féreg rákkeltő hatását. Sajnos, e kísérlete eredménytelen volt. Más kutató már feladta volna a kísérletezést, belátva feltevése — a Spiroptera neoplastjca rákkeltő hatásának valótlanságát. Fibiger több mint hat esztendeig kutatott hasonló rákdaganatos patkány után, míg 1913-ban ismét felfedezte az ismert kórképet. Bakteriológiai kutatásai során felfigyelt arra, hogy az élősdiek akkor válnak kórokozóvá, ha fejlődési szakaszuk bizonyos idejét egy másik élőlényben töltik. Ennek tudatában Fibiger vizsgálatot végzett a patkányok származási helyén és megállapította, hogy ott a patkányok svábbogarakkal táplálkoznak, azok viszont a patkányok ürülékével. Kísérletei során bebizonyította, hogy a beteg patkányok daganataiban élősködő peték a svábbogarak emésztőszerveiben lárvákká alakultak, majd a lárvák a svábbogarak izmaiba vándoroltok, és ott bebábozód- tak. A patkányok ismét megették a bábokat tartalmazó svábbogarakat, és így a körforgás teljessé vált: a beteggé tett svábbogarak megtámadták az egészséges patkányokat, hiszen a betokosodott lárvák azok gyomrában kikeltek. A kikelt splropterák izgatták a patkányok gyomornyálkahártyáját, és megindult a daganatszerű burjánzás, 6 kísérlet után sikerült Fibigeirnek egy egész sor rákos daganatot kelteni egészséges patkányokban, bár soha nem tekintette a Spiroptera neoplas- ticát a rák kórokozójának, csupán bizonyítékot látott arra, hogy a szövetekbe befészkelt kórokozó ingerének hatására keletkezett a rákos daganat. Ezért a felfedezéséért Fibiger 1927-ben, néhány héttel halála előtt Nobel-d íjban részesült. Korszakalkotó felfedezése nyomán új lendületet kapott a rákkutatás. A rákkutatás mellett Fibiger kiváló kórboncnok és előadó tanár volt,, a századforduló éveiben a koppenhágai egyetem kiválóságai közé tartozott Többek között foglalkozott a bóvlin tbc kérdésével is, és ebben éles elÜtentétben állt Robert Kochhal. Jelentősek voltak magyar kapcsolatai: 1901-ben a koppenhágai kórbonctani intézetet a budapesti egyetem hasonló intézete mintájára szervezte át, így több alkalommal megfordult Budapesten. Nagy tisztelője volt Semmelweis Ignácnak, s 1906- bon Semmelweis budapesti szobrának felavatásán személyesen is megjelent. Három évvel később, 1909-ben részt vett a Budapesten megrendezésre került nemzetközi orvosi kong- reszuson, ahol — ugyan számos kételkedést kiváltva — előadást tartott a Spiroptera neoplasticáról. Több magyar orvostudományi társaság tiszteletbeli tagjává fogadta. Az orvostudomány haladásai századunk jelentős, a rákkal kapcsolatos felismerései tükrében Fibiger meglátása és felfedezése eltörpül, lassan a feledés homályába merül, viszont nem szabad elfelednünk azt, hogy éppen az ő felismerése vezérelte a rákkutatást új utakra, az elméleti feltételezések helyett konkrét valóságot bizonyított be. A Spiroptera neo- piasticá.t úgy tekintette, mintáz egészséges emberi szervezet egységét megbontó tényezőt, amely rákos elfajuláshoz vezet Feltételezte, hogy ehhez hasonlóan, de más szerkezetű és megjelenési formájú tényezők sorozata eredményezi a rákos megbetegedést. Éppen ezért is ítélték neki az 1927. évi Nobel-díjat. Kapronczay Károly dr. Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szól a Magyar Népköztársaság Elnök i Tan ácsába k 1982. évi 41. számú törvényerejű rendelete, amely szerint az áz alkoholista, ak'i a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával a családját, a kiskorú gyermekének fejlődését, a környezete biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, a munkahelyén a munkát, illetőleg a munkafegyelmet ismételten és súlyosan zavarja, a jogszabályban írt feltételek fennállása esetén, munkaterápiás alkohoelvo- nó intézeti kezelésre kötelezhető. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelyé vagy munkahelye szerint illetékes tanácsi szervnél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Részletesen szabályozza a törvényerejű rendelet az intézeti 'kezelés végrehajtását, a beutalt 'kötelességeit, előírja az alkoholista utógondozását 'is. Ki'h'angsúlyozan- dónak tartjuk, hogy „a beutalt az intézeti kezelés tűrésére kényszeríthető." A jogszabály 1983. január hó 1. napján lépett hatályba. A növényvédelemről szóló korábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 26/1982. (XII. 13.) MÉM számú rendelete, melyből itt - elsősorban figyelemfelhívásként — azt emeljük ki, hogy növényvédő szert csak az előírt módon szabad felhasználni, a kiürült növényvédőszer-burko- latot a megtisztításig veszélyes hulladékként 'kell kezelni, a kiürült nővén yvéd őszer- bu rkofatot úgy kell megtisztítani, hogy az a környezetet ne károsítsa vagy veszélyeztesse és abban növényvédő szer ne maradjon. A jogszabály melléklete tünteti fel. hogy vizek és vízfolyások környezetében a parttól mért mekkora távolságok megtartásával szabad növényvédő szert felhasználni. A rendelet a kihirdetése napján - 1982. december 13-án - hatályba lépett. A társadalombiztosításról szóló jogszabályok végrehajtása tárgyában kiadott korábbi szabályzatát módosítja a Szakszervezetek Országos Tanácsának 5/1982. (XII. 13.) SZOT számú szabályzata. A módosítást teljes terjedelemben itt nem közöljük, ezt szükségtelennek tartjuk, de utalunk arra, hogy a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője köteles a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársát a társadalombiztosítási igazgatósághoz bejelenteni, be kell jelenteni a házastárs közreműködésének megszűnését is. A kisiparos, a magánkereskedő, a kisipart, a. magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagok stb. üzemi balesetéről — a balesetet követő három napon belül - baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Előírjál a szabályzat ai e körben teendő további intézkedéseket is, a szabályzat mellékletében pedig olvashatók azok a munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 75. számában jelent meg. Az ezt megelőző, a Magyar Közlöny 1982. évi 74. számában megjelent, a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló korábbi jogszabályt módosító 25/1982. (XII. 10.) MÉM számú rendeletre csupán azért térünk vissza, mert az e körben történt érdek-, lődések a jogszabály félreértésére utalnak. A hivatkozott rendeltet szerint szeszt ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben és szeszfőzdében szabad előállítani. Magánszemély — pálinkabérfőzés céljára — legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet. Az üzem működtetését csak üzembentartási engedély alapján szabad megkezdeni. A jogszabály tehát nem teszi lehetővé azt — mint ahogyan sokán vélték —, hogy most már bárki szabadon főzhet pálinkát DR. DEÁK KON RÁD a városi-járási TIT- szervezet elnöke Távol-keleti étterem Budapesten Budapesten, a Belvárosi Vendéglátó Vállalat Vörös Sárkány néven távol-keleti éttermet nyitott a Népköztársaság útján. Az eredeti kinai mintára berendezett vendéglőben távol-keleti ételeket kínálnak a vendégeknek.
