Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

1983. január 15. Képújság 9 Képek Vietnamból Háromezer család foglalkozik szőlőműveléssel Phan Rang vá­rosban (Thuan Hai megye) Közép-Vjetnamban. Az új telepíté­seknek köszönhetően tavaly megduplázták az 1981. évi termés- eredményt. Új általános iskola épült Hai Ching helységben (Hai Hau já­rás), Hanoitól délre. A háromszintes épületben 21 tanterem van, 720 tanuló részére. Tornaóra az új iskolában. Gazdag zsákmányt hozott tavaly a halászat Vietnam vizeiben. Ho si Minh-város egyik üzemében exportra készítik elő a ten- gerirák-szállitmányt. Ho Si Minh-városban sok ezer kézműves és kisiparos dolgozik szövetkezetben. 100 tonnás bárkát építenek az V. kerületi szö­vetkezet hajóépítői. Vilniusi nyugdíjasok háza Napsugaras öregkor Litvániában a nyugdíjasok és rokkantak száma meghaladja a hétszázezret, azaz a köztársa­ság minden ötödik lakosa ré­szesül nyugdíjban. Van azon­ban, ahol nem elégséges a pusztán anyagi támogatás. Az öregkorukra egyedül maradottak még a megfelelő nyugdíj mel­lett sem képesek ellátni önma­gukat. — Az egyedülálló nyugdíja­sok és rokkantak számára Lit­vániában 32 bentlakásos ott­hont létesítettünk - tájékoztat Janina Paceviosene, a szociá­lis ügyek litván minisztere, — jelenleg kilencezer rászorulót tudnak fogadni ezek az ottho­nok. A térítésmentes étkezte­tést, orvosi ellátást, ruházatot az állam biztosítja. Zsebpénz­ként nyugdíjuk 10-25 százalé­kát kapják kézhez. Az egészségügyi ellátást 60 orvos, és 320 középfokú egész­ségügyi végzettséggel rendelke­ző kisegítő látja el. A kifeje­zetten orvosi feladatok teljesí­tése mellett igyekeznek olyan környezetet kialakítani, amely­ben az idős emberek nem vesz­tik el életkedvüket. Ezt segíti elő az otthonok sa­ját háztáji gazdaságaiban vég­zett munka is. Az átlagosan 50 hektáros gazdaságokban gyü­mölcsöt, zöldséget termesztenek és állattartással foglalkoznak. Az eredmény - az állami ellá­táson felüli, kiegészítő élelmi­szer-ellátás. A Vilniusban épült egyik nyugdíjasotthont gyümölcsös övezi. Az épületben, Ibelül, tá­gas társalgók, az idősek közle­kedését megkönnyítő — lépcső­ket helyettesítő — enyhén lejtős feljárók. A társalgókban kárpi­tozott bútorok, süppedő szőnye­gek, a falakon festmények, réz­karcok, 7000 kötetes könyvtár. Az egészségügyi részlegben bel­gyógyászati, ideggyógyászati, sebészeti, szemészeti és fogá­szati rendelő működik. A „sa­ját" orvosokon kívül rendszeres konzultációkra tapasztalt, kül­ső szakértőket is meghívnak.- Amíg bírtam, a vilniusi elektronikus mérőműszerek gyá­Oregek otthona Vilnius elővárosában rában dolgoztam — mondta a 72 éves Valentyinasz Kavaljau- szkasz. — Először egyszerű mun­kásként, később brigádvezető­ként. 1970-ben, 60 éves korom elérésével nyugdíjba mentem. Egy ideig még dolgoztam, de a kor kifogott rajtam. A dolgaim úgy alakultak, hogy végül egye­dül maradtam. Az öregek ott­hona mellett döntöttem. Külön szobám van, az ellátás jó, az orvosok figyelmesek. Gyakran van koncert, előfordul, hogy csoportos kirándulásokat szer­vezünk. Meglátogatnak a ko­rábbi munkahelyemen dolgozó kollektíva tagjai is. Köszönöm, hogy nem felejtettek el ben­nünket. Borisz Aksztinasz APN-KS Séta közben Mongólia Egy kisfiú és lovacskái Az alig 13 éves, apró terme­tű kisfiú nem sokban különbö­zik osztálytársaitól1, mégis min­denki ismeri iskolájában. Nem is csoda, hiszen Dondongijn Ganszuh, a mosolygós tekintetű ulánbátori kisdiák „neves sze­mélyiség” — több nemzetközi g ye r mek ra j z -k i á 11 ítá s nye rtese és díjazottja. Az ifjú művész négyéves ko­rában kezdett rajzolni, s tehet­ségére a véletlen derített fényt. Szomszédjuk, hogy megbékítse a darcás gyereket, lovacskát rajzolt neki. Nem tudta,. hogy mire vállalkozott! Attól kezdve nem volt megállása, Dondon­gijn állandóan újabb és újabb lovacskákért könyörgött. Csak hált a szomszédnak sem volt mindig ideje, ezért a kisfiú úgy segített magán, ahogy tudott. Nekiállt rajzolni és egyre élet- hűbb lovak nézték rá vissza a pop írről. Amikor már a bátyja! és nővérei féltve őrzött iskolai füzetei is megteltek lovakkal, a család rájött, hogy ennek a fe­le sem réfa! A mohó rajzolási szenvedélyt valamelyest meg kell szelídíteni, hisz nem marad ép füzet, sima falfelület a la­kásban. Hogy a kisfiú miért ragasz­kodik a lovakhoz, annak sok oka lehet. Ö maga sem tudja a pontos választ. Talán azért, mert a szomszéd lovat rajzóit neki, talán azért, mert nagyap­ja csikós vólt, s örökölte tőle e nemes állatok szerefetét... Ki tudja pontosan, mi játszódik le egy kisfiú gondolataiban, s mi­lyen emlékképeket őriz? Az életre szóló élmény, ami­re már ő maga is határozottan emlékszik, hatéves korában ér­te, amikor egy nyarat nagybáty­jánál töltött az Arhamgaj aj- makban. Ott azán kedvére gyö­nyörködhetett a szilaj ménes­ben, s a játékos kiscsikókban. Ezen a nyáron készült el a „Mé­nes” című rajza is, amellyel még abban az évben elnyerte az indiai nemzetközi gyermek­rajzverseny aranyérmét. A siker meggyőzte családját is. Szülei — ma már nyugdíjas munkások — és testvérei végre belátták: a szenvedélynek és a tehetségnek nem lehet gátat vetni, s nincs szükség tilalmak­ra. Dondongijn Ganszuh azóta újabb és újabb rajzversenyeket nyert meg Magyarországon, az NDK-ban, s Indiában ismét szerzett érmet, ezúttal ezüstöt. A kisfiú azóta is rajzolja az ő szépséges lovait. Azt mond­ja: „Nincs szebb állat a ló­nál. Kecses, gyors, szívós és • okos." Akkor a leaboldooabb. amikor Ulánbátor környékén — nyáron és ősszel — hatalmas méneseikkel megjelennek a csikósok, s ő édesapja kíséreté­ben csodálhatja a nemes álla­tok élteiét, játékát, békés lege- lészését. Buftea, Bukaresttől északkeletre, egy festői tavacska mellett, hatal­mas területen helyezkedik el a román filmgyártás központja, Buftea. Nevét a fővárostól Plo- esti felé vezető út mentén fek­vő azonos nevű községtől kap­ta. A község ma már gyakor­latilag egybeépült a húszegy­néhány kilométerre lévő Buka­resttel; a városi autóbusz- és trolibuszvonalak idáig futnak. ■■■■ a román filmváros A filmgyár az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején épült ki. Ez féíreismerhetetlenüI látszik az épületek - a négy stúdió, az igazgatósági épület, a raktárak, műhelyek — stílusán, belső berendezésén is. Ugyan­akkor a szemre talán nem túl tetszetős épületek igen stabilak: az 1977-es, emlékezetes buka­resti földrengéskor a gyárban semmi kárt nem okozott a sú­lyos elemi csapás. A Romaniafilm román film­gyártó vállalat stúdiói jelenleg évente mintegy 30-32 játékfil­met forgatnak Bufteában. Eze­ken felül számos koprodukciós film, több bérmunka, valamint a román televízió számára is te­kintélyes mennyiségű tévéfilm is készül itt. A filmgyárra úgyszin­tén érvényesek a román nép­gazdaság egyéb területein is bevezetett szigorú takarékossá­«»isi BMI gi intézkedések, ezért például az idei játékfilmgyártási költ­ségkeret összesen 95 millió lejt engedélyez 31 játékfilm készíté­sére, — azaz filmenként 3—3,1 millió lej használható fel átla­gosan. A bérmunkákkal, kop­rodukciókkal viszont mintegy 50 millió lejt nyernek. A filmgyárra az elkövetkező néhány évben hatalmas felada­tok várnak. Legfelsőbb szintű határozat írja elő, hogy a film­gyártás évi volumenét 1985-ig évi 40-45 játékfilmre kell emelni - gyakorlatilag ugyan­azzal a műszaki és személyi bázissal, és ugyanazokkal a költségvetési összegekkel, azaz a filmgyárban anélkül kell 8-10 filmmel többet gyártani éven­te, hogy akár új stúdiókat, akár újabb szakembereket fölvehet­nének, vagy a jelenlegi egy filmre vonatkozó átlag költség- vetést túlléphetnék. A készített filmek egyébként elég népszerűek Romániában. Az átlagosan évi 200 millió mo­zinézőből körülbelül 70 millióan néznek román filmeket. Robotpilóta a síneken Minden parancsot, minden műszer ellenőrzését és minden jelzést a metró motorkocsi-ve­zetője és a segédvezető együt­tesen köteles elvégezni. Ez a szigorú szabály volt érvényben az első szovjet metrószerelvé­nyeken. Ma olyan metrószerel­vényeket látunk, amelyeket csak egy ember irányít. Megszegték volna a szigorú szabályt? Szó sincs róla. A szerelvényeket to­vábbra is ketten vezetik, de a segédvezető szerepét robot töl­ti be. Az automatikus sebességsza­bályozó rendszer (ARSZ) ellen­őrzi az ember tevékenységét, figyelmeztető jelzést ad vala­mely művelet kimaradásakor, sőt, figyeli a vezető egészségi állapotát is. Egyszóval elvégzi mindazokat a funkciókat, amit a repülőgépeken elhelyezett robotpilóták. Az ARSZ bevezetésével új tí­pusú kocsik gyártását kezdte meg a Moszkva melletti Mítyi- sinszki Vagon- és Gépgyár. Külsőre szinte semmiben sem különböznek elődeiktől. Ugyan­akikor az újonnan alkalmazott, a motorkocsi-vezető munkáját jelentősen megkönnyítő auto­mata- és telemechanikai be­rendezések a vagongyártás fej­lesztését is szükségessé tették. A mityisinszki gyár próbapá­lyája mindössze egy kilométer hosszú. Ilyen távolságon lehe­tetlen az óránkénti szárkilomé­teres sebesség elérése és a bo­nyolult berendezések kipróbá­lása. Mégsem építettek új pró­bapályát. Speciális próbapadot készítettek, amelyen az álló helyzetben lévő vagonokat száz- kilométeres sebességig lehet felgyorsítani. A motorkocsi próbapadja tu­lajdonképpen kisebb műszerek együttese, amelyet egy ember is könnyen mozgathat. A pró- bapad könnyen kezelhető, azonnal rendelkezésre állnak a mérési eredmények, rendkívül rövid idő alatt meghatározha­tók a meghibásodások. A vagonok ellenőrzésére ki­fejlesztett műszerek mindegyike eredeti konstrukció. APN—KS Csiszolás jéggel Az optikai lencsék csiszolásá­ra mind ez idáig koptatóport tartalmazó vizes szuszpenziót alkalmaztak. Egy szovjet mér­nök a koptatóanyaggal telített vizet megfagyasztotta, s az így készített csiszolószerszám alak­ját a kívánt lencseprofilnak megfelelően alakította ki. A lencse felülete és a jégszer­szám közötti súrlódás hatására fejlődő hő a jeget vékony ré­tegben megolvasztja, a csi­szolópor kifejti koptató hatását, a víz pedig megfelelő kenést biztosít. Mivel a víz és az üveg hővezető képessége majdnem azonos, mód van a folyamat szabályozására, hogy a jég csak olyan vékony rétegben ol­vadjon meg, ami a lencsék tö­kéletes csiszolásához és políro- zásához elegendő. Ez az eljá­rás nem csupán nagy csiszolá- si sebességet biztosít, de a hő­mérséklet emelésével, illetve csökkentésével lehetővé teszi a szerszám keménységének vál­toztatását is: -50 C-fokon hű­tött csiszolószerszámokkal a leg­keményebb fémek is polírozha­tok. m^mm ■HHB MMM M ■■■

Next

/
Thumbnails
Contents