Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
1583. január 15. Vállalati és önálló munkaközösségek A mérce, a végzett munka Az MSZMP Szekszárd városi Végrehajtó Bizottsága december 17-én tárgyalta „Az új vállalati és önálló munkaközösségek létrejöttének és tevékenységének eddigi tapasztalatai" című vizsgálati anyagot. Ezt, valamint a vita során és a felszólalások alkalmából elhangzottakat használtuk fel írásunk készítésénél. A vállfáik ozási farmák bővítése olyan lépés, amely erősíti a szocialista társadalom gazdasági alapját, több területen újra megteremti az összhangot az adott színvonalú termelőerők és a termelési viszonyok között. A vállalkozási fanmák bővítését megelőző közvetlen politikai döntés a XII. kongresszus határozata, amgly rögzítette: az illetékes szervek közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, rugalmasabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolga itató sollt köre és javuljon minősége". Az 1982. január 1 -'töri életbe lépett, a gazdasági munkaközösségeikről szóló minisztertanácsi rendelet ennek a célkitűzésnek a megvalósulását szolgálja. Az új vállalkozási formák feladata: tevékenységi körükben járuljanak hozzá a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez. A rendelet hatályba lépése óta jelentős számban alakultak vállalati és önálló gazdasági munka- közösségek. A vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozását elsősorban a szűk termelőkapacitással küszködő vállalatok kezdeményezték, de jelentős mértékben befolyásolták gazdaságos- sági megfontolások is. A gazdasági munkaközösségekben való részvétéit elsősorban onyaqi megfontolásból a többletjövedelem reményében kezdeményezték és vállalták a dolgozók. A munkaközösségek megalakítását szinte minden esetben késleltette a vállalatok, a vállalkozni szándékozók jogi járatlansága, az idevonatkozó rendéletek, jogszabályok értelmezése körüli nézeteltérések. Az engedélyezési eljárásban illetékes igazgatási szerveknél a hatásköri kérdéseket csak azután tisztázták, miután jó néhány kérelem már beérkezett. Az ügyintézők felkészültsége, jártassága ezekben a kérdésekben legtöbb esetben alatta maradt a vállalkozásokat előkészítő közös képviselőkének. A társasági szerződés megkötéséhez és jóváhagyásához, a későbbi működéshez kötelezően előirt Okmányok beszerzése mindenki számára sok bosszúságot okozott. Ezekben a kérdésekben jelenleg is sok a gond1. A megalakulás! szándék bejelentésétől, az engedélyeztetési eljárás igen hosszadalmas, sok esetben négyhat hónap is eltelik a cégbírósági bejegyzésig. Kedvezőbb helyzetben voltak azok a munkaközösségek, amelyek megalakulását az adott vállalat kezdeményezte, segítette. Ez éllsősorban a munkaközösségek megszervezésében, a vonatkozó rendelőitek alapos ismertetésében, jogi szakmunka biztosításában és a jogi képviseletben valósult meg. További segítséqet jelentett számukra a Tolna megyei Tanács Tanácsadó Szolgálata is. Gondot jelentett, hogy erről a lehetőségről sokan csak később értesültek, és így nem tudták igénybe venni. A vállalati munkaközösségek többsége a vállalattól kapja a megrendelések 60—80 százalékát, a munkavégzéshez szükséges anyag- és szerszáme'ilátást szintén a vállalat biztosítja számukra, így munkájuk könnyen figyelemmel kísérhető, ellenőrizhető. A vállalati felelősség - anyagi, munkavédelmi, erkölcsi stb. — értelmezésében nincs nézetkülönbség. A vállalatok vezetése úgy értékelte, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek a velük szemben támasztott igényeknek eddig jól megfeleltek. Teljesítik a vállalt határidőket, munkájuk minősége megfelel a követelményeknek. Találkozni azonban olyan munkaközösséggel - például a TÁÉV Csőszerelő GM -, amelynek munkáját nem igényelte a vállalat. Részükre nem, vagy csak kisebb megrendeléseket ad, ezért kapacitásukat más megrendelővel kötötték le. Többen felvetették, hogy az ilyen külső munkavállalás esetén a vállalati gépek, berendezések használati díját méltánytalanul magas áron állapítják meg számukra. Ilyen esetben előfordul nézetkülönbség és vita a vállalati felelősség értelmezésében is egyes kérdésekben, így a munkavédelemiben, a társadalmi tulajdon védelmében, raktári ügyeletben. Éppen ezért néhány munkaközösség saját eszköztár kialakítására törekszik, jövedelmük egy jelentős részét erre tartalékolják. Ez a kényelmetlen helyzet felvetette eqyeseknél már a későbbi önállósodás gondolatát is. Az önállósodási törekvések megvalósításához jelentősebb mértékű adókedvezményt szeretnének majd kapni. Anyagi számításaikat mind a vállalod!!, mind az önálló gazdasági munkaiközösségi tagók várakozásuknak megfelelően — néha azon túl is — megtalálták eddig. A hivatalos vállalati, erkölcsi megítélésük jó. Több helyütt tapasztalható, hogy kívülállók, de a közeli munkatársak egy része is irigykedve, fenntartással viselkednek velük szemben. Megjegyzéseket tesznek anyagiasságukra, a többietihunka vállalásának céljára, a munkavégzés módjára. Kiélezetten ítélik -meg a többletjövedelemből adódó megélhetési különbözőségeket. A dolgozók között főleg a jövedelmek nagyságáról esik szó, a végzett munka mennyiségéről már sokkal kevesebbet beszélnek, pedig ennek kellene igazán mércének lennie. Több munkaközösségnél a havi túlmunka eléri tagonként a 120—150 óráit is. Ez a leterhelés hosszabb távon nem tartható. Az így ledolgozható munkaidő felső határát 80-100 óra körül látják többen is elfogadhatónak. Az ötnapos munkahét nagy vívmányunk, de a kisvállalkozók gyakorlatilag inem élnek ezzel a lehetőséggel. A gazdasági munkaközösségek tagjainak jelentős része szabad idővel egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. Ennek oka az indulás körülményéiben, a vállalkozás sikerességének minden áron való bizonyításában jelölhető meg. A gazdasági munkaközösségek hatása az adott vállalat, gazdálkodó egység életére, tevékenységére a konkrét termelési feladatok ellátásának oldaláról nézve jó, segíti a vállalatokat a feladatok végrehajtásában. A munkafegyelem, munkahelyi légkör tekintetében nincs olyan tapasztalat, amely jelentősebb ellent- mandásdkat, vagy fegyelemsértéseket foglalna magában. Mindezek mellett gondot jelent mindkét fél számára, hogy az ügyintézés, munka előkészítés egy részét csók a hivatalos munkaidő terhére lőhet ellátni. Ennék okát elsősorban az adott üzem munkarendjében és a vállalathoz tartozás egyéb összefüggéseiben látják. Több gazdasági vezető tervezi, hogy az eddig eltelt időszak tapasztalatai alapján átvizsgálják a munkaközösségek és a vállalat munkakapcsolatát: az együttműködés kialakult rendjét, a megállapodások tartalmát, a imurtkamegnendélések elosztását és az árajánlatok elbírálását. Több gazdasági egység vezetése tervezi, hogy az egyes munkaközösségek működési körülményéit jobban körülihatárolja, szigorítja, vagy esötleg működési engedélyét vissza is vonja. így várható, hogy egyes gazdasági munkaközösségék átrendeződnek, vagy újjáalakulnak, jobbon igazodva a helyi követelményekhez, működési lehetőségekhez. ^ÉPÜJSÁG 7 Verset kaptunk ajándékba Könyvekről, életről, boldogságról Egyik-másikat most is tudom még. Igaz, sokszor kellett elmondani a irokongyerekeknek... Két férfikollégám feje egyre mélyebbre kókad a beszélgetés kialakultén, csak .Loncika, Ge- lencsérné küldözi biztató mosolyát Hangonyi néni felé. Az élet? Hát az bizony megpróbálja azt, aki csaknem egy szál magára marad., Minden lassabban megy, nagy pihenőkkel. De azért az mégis áldás, ha el tudja látni magát az ember lánya. Az eltartókkal pénzben egyezett, adják a havi 600 forintot. A földje után dukáló összeg 1600 forint. Kevéske. Akkor is az, ha egy csirkecomb elegendő három evésre. Az orvo's eljön hetente, mióta Hangonyi néni nem tud elmenni a rendelőbe egyedül. Az havi 400. Van egy szomszéd- asszony, aki hetente kétszer bevásárol, az havi 200 forint kiadás. Akkor még a mosatás, a villany, a tüzelő, a gyógyszerek . .■¥» * Karácsonyikor? Mint máskor is, egyedül volt a könyvekkel, televízióval, rádióval, az emlékeivel. A kevés természetes fényt kapó udvari szobácska falán festmények, fotók, olajnyomatok. Vallásos és történelmi tár- qyúak. A szekrény takarásában a falon, üveg alatt a megőrzött menyasszonyi koszorú. Az ágyból látni lehet akkor is, ha az olvasólámpák — kettő van — nem arra vetik a fényt. — Voltak nálam az ünnepek alatt vagy tízen. Az igen jólesett. Maguk is eljöhetnének máskor is. Beszélgetni. Kínáltotunk almával, hogy „van ám o kamrában". A verset választjuk és előbb bizonytalan, majd egyre biztosabb hangon felcsendül. „Emelkedik a nap már a hegyek fölé ... Kelj föl párnáidról, özvegy Pókainé! Tárogató harson, tenger nép az utcán: Szentpáli csatából jő Bátihori István ... összenézünk, aztán a pillantások ismét kerülgetni kezdik egymást, mint annyiszor már eddig, a torokszorítóan fölemelő vagy elszomorító percekben. Egy helyen vált prózára a verses beszéd, de elhangzik végül a huszonkét strófás vers, amíit Takier Tériké 10 éves korában, az évzáró vizsgára tanult meg. Egyikünk se kérdezi, hogy kli írta a verset, pedig nem Arany János, ahogy a mi sokkal fiatalabb emlékezetünk véli, hanem Gyulai Pál. KoSsuth imája is felmondatik egy történelmi képhez fűződő családi emlékék kapcsán. A Takter család feje mély Kossuth-tiszteletérői is nevezetes polgára volt a régi Szekszárdnak. * Hol hömpölyög, hol meg csak csörgedez a beszélgetés, amikor már a világ dolgairól, a mai írókról esik szó, akik közül Hangonyi néni csak kevéssel kötött olyan hívséges szövetséget, mint a romantikus Jókaiival, a komolyat is tréfálkozva mesélő Mikszáfh-tal. Fiatalabbik kollégám — aki eddig legtöbbet hallgatóit — kérdez: — Van boldogság? Mii a boldogság ? Hangonyi néni feleli, hogy már hogyne volna. Szeressük egymást! Az a boldogság. Meg a jaj, baj nélküli napok. A kicsike örömök, aminek a meglátásához úgy látszik, egyre inkább öreg szempár kell... Hát így ... Nemcsak verset kaptunk ajándékba váratlan látogatókként, hanem megta- nufnivatót is, a Bem utca 7- bén. LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Egy híján harminc 70 év feletti beiratkozott olvasója van a székhelyén városi feladótokat is ellátó megyei könyvtárnak. A férfiolvasók között 97 évével Gerőfi Henrik a „korelnök", a nők között betöltött 90, évével Hangonyi Lajosné, Tak- ler Teréz, Szekszárd, Bem utca 7. szám alatti lakos. Ö jóval azelőtt kötötte az életét olvasóként a könyvtárhoz, mielőtt „felépült az új". S másfél évti- zele még nemcsak magának: vitte az olvasnivalót — főként a magyar klasszikusokat —, hanem második férjének is, aki lakatosmester volt, amikor feleségül vette „a Takier lányt". Ismert és jó csengése van a lánykori névnek még ma is a szekszárdi tükék körében. De arra már kevesen emlékezhetnek Teri nénin kívül, hogy első házasságának öt év után az első világháború vetett véget. Ké kisfiával pedig a morbus hungáricus, a tbc végzett. Harminc esztendős volt, amikor igent mondott Hangonyi Lajosnak, akiről az volt megírva b sors könyvében, hogy előbb távozzék az élők sorából. A törékeny kis öregasszonyra tizenöt évvel ezelőtt szakadt rá o második özvegység, s ki tudja biztosan, mi máis segíti élni, ha nem a betűk? * Kéretlenül, váratlanul állítottunk be hozzá minap a könyvtár egyik munkatársának, Gelencsér Jánosáénak a kíséretében, négyen is, nyomban ebéd után. A szoba-konyha, kamrás udvari házrész konyhájában ott volt még a mosogatni való edény. A szobában, a kályha és sublót között az a szék, amit mostanában egyre többször kell már megpihenésre használ ni. Pár esztendővel ezelőtt még szép csöndeskén elballagott Hangonyi néni a könyvtárba, már csak a beszélgetés kedvéért is. Újabban akkor jön, ha van, aki odáig elviszi autóval. A nyáron — alighanem azért, mert létezik egy olyan jó szellem az emberek életét meg rontó sok rossz mellett — éppen a 90. születésnapján toppant be a rokonaivá fogadott könyvtárosokhoz és pityergés lett ebből — Ugye, ezt tetszett kérni, Hangonyi néni? Felfénylő mosoly és bólintás, és Jókai: Akik kétszer halnak meg c. kétkötetes regénye bz asztalra kerül. Közel egy kis vázába állított fenyőgallyhoz, amit tűlevél már alig, csak pár szem szaloncukor ékesít. Megtudjuk aztán, hogy a Takier családban — lévén a családfő magát igen szorgalmasain művelő polgárember — mindig fontos szerepük volt a könyveknek, az írott, szónok. így hát dehogy számított bűnnek az olvasás és elvesztegetett időnek, amit orra szántak. — Én örök életemben sokat olvastam. Jókait, Mikszáthöt, Gárdonyit. Ezeket szerettem a legjobban. Meg a verseket. Szeressük egymást, az a boldogság ......Elitéit fiáért könyörög az anya .. V alamikor itt volt anyám szőleje a látogatásból. Családi köszöntésnél is különbet rögtönöztek a „lányok". Szóval, oka van annak, hogy Hangonyi néni nem kérdezte, kik vagyunk, mi célból jöttünk. Tisztes távolbon tartva a dühös házőrzőket, terelt bennünket a- lakrészébe. Mi meg áldottuk a szerencsénket, hogy akkoro lármát csaptak a hamis, ebecskék, mert a kapucsengő az utcafronton lévő lakásban szól. Azoknál, akikkel vendéglátónk eltartási szerződést kötött.
