Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. december 12. NÉPÚJSÁG 3 Ötös a perselybe A gazdagodás gonddal jár Fejlesztés tűzoltó munkában Gazdaváltás küszöbén a paksi szociális otthon Ki gondolná a főbejárat láttán, hogy ez egészségügyi intéz­mény? Nemrég egy baráti összejö­vetel egyik fő témája a mun­kahelyi közérzet volt. Kedves ba­rátunk, aki műszerész egy nagy­üzemben, elmesélte, hogy két hónappal ezelőtt érdekes, új­szerű és mindannyiok számára igen hasznos „újítást" vezettek be az üzemcsarnokban. Annak a dolgozónak, aki a másikat fö­löslegesen idegesíti, okoz néki — akár tudatosan, akár nem - rossz perceket, ötöst kell dob­nia a művezető kutricájában er­re a „célra" elhelyezett persely­be. Az összegyűlt pénzen leme­zeket vásárolnak, s az kapja a havi „bevételből" vásárolt aján­dékot, aki a legkevesebb ötöst volt kénytelen betenni a közös­be. A társaság egyik tagja kis­sé cinikusan megkérdezte, hogy „És akkor mi van?” A mond­hatni kollektív válasz ugyan­csak az összejövetelen hangzott el nagyjából ekképpen: „Az, hogy legalább itt meggondol­ják az emberek, mikor és mit mondanak, nem fecsegnek és nem cselekednek fejetlenül, jobban tiszteletben tartják egy­mást." Érdemes eltűnődni azon, Tények és Az olvasók már értesülhettek arról, hogy a napokban mutat­kozott be az újságíróknak Har- sányi Zoltán, az IBUSZ új ve­zérigazgatója. Az, hogy valaki a legnagyobb magyar idegen- forgalmi vállalat élére kerül, jogos érdeklődést kelt. Az új vezérigazgató, aki Budapesten, a Vigadó IV. emeleti kamara­termében tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek, 52 éves, közgazdász. Sokáig dolgozott különböző külképviseleteken, legutóbb pedig a Magyar Hir­detőt vezette. Az IBUSZ 8 évtizeddel ez­előtt ugyanabban az épületben alakult, ahol az új vezérigazga­tó most számot adott az elmúlt év eredményeiről és a jövő ter­veiről. Az „eredmények” cím­szó alatt tények értendők, nem minden esetben kellemes té­nyek. A nehezedő gazdasági helyzetet az IBUSZ is megérez­te. Kevesebb vendég érkezett és mi magyarok is kevesebben utaztunk külföldre, mint egy évvel korábban. Ez azonban még mindig 200 ezer utast ie- lentett, az érkezők révén pedig az IBUSZ 1981. évinél nagyobb bevételre tett szert, elsősorban a dollárelszámolású országok­ból. Jól mérhető volt a sorra nyílt úi, fővárosi szállodák von­zóereje, Nagv volt a konaresz- szusi turizmus. A legkülönbö­zőbb tudományágak képviselői szívesen választották tanácsko­zásaik színhelyéül hazánkat. Minteav 30 ezren jöttek, közü­lük a haematológus világkong­resszusra 3500-an. Az idegen- forgalomba olyan szervek, vál­lalatok is bekapcsolódnak, me­lyeknek ez eredendően nem tartozik a Drofiljukba. így pél­dául 11 állami gazdaság fo- aadta 70 lovastúra 1500, két- séatelenül nem kispénzű, ven­dégét. A iövő év nem ígérkezik köny- nvűnek. Énaen ezért változatos programokkal igyekeznek az utasok elé menni. A változatos­ság 4 kontinens 38 országába, 300 útvonalon tehető túrókat ielent. Ezek 80 százalékának ára 10 ezer forint alatt van, de természetesen akadnak nagvon drágák is. Az, hogy Bulgáriába már 1850 forinttól el lehet jut­ni, nem mondható soknak, de talán a 6400 forintos utazási lehetőség sem — Ciprusra. hogy magunkra nézve kötelező­nek tartjuk-e az együttélés sza­bályait. Szerencsére erre vonat­kozóan több jó példa van, mint rossz, mégis az utóbbiak közül sorolnék néhányat, amelyekre ha kicsit jobban figyelnénk, pil­lanatok alatt megváltoztathat­nánk azt a mikro- és makroklí- mát, amiben élünk. Kezdjük a gyerekek gondjá­val, s keresztjével, a naponta cipelendő 6—8 kilós iskolatáská­val. Vannak iskolák, ahol ezt úgy oldották meg, hogy a gye­rekek vagy a padban, vagy hol­mijuk tárolására rendszeresített szekrényben tarthatják felszere­léseiket, illetve közülük azokat, amelyekre otthon nincsen szük­ségük. Ezekből az intézmények­ből biztosan nem kerül ki any- nyi korai gerincbántalmat „ösz- szeszedett” gyerek, mint más- honnét. És tegyünk említést a tornaórákról is, amelyrekre sok szülő szívesen írna állandó fel­mentést kérő papírt, hogy kí­mélje kicsinyét. Csakhogy éppen azt felejtik el ilyenkor, hogy ez­zel az egészség erősítésének le­hetőségéből „csípnek" egy-egy darabkát. A programokat két színes, íz­léses füzet tartalmazza. Ezek­ben tallózva nemcsak a Rivié­ra ötlik az érdeklődő szemébe, hanem például a belföldi lehe­tőségek sorában a korábbinál lényegesen több ajánlattal Tolna megye is. Szekszárd, Ge­menc, Decs, Dunaföldvár, Si- montornya, Tengelic, Lengyel nevével 17 alkalommal találkoz­tunk, Gunaras pedig egész év­ben szerepel a gyógyvizük miatt felkeresni érdemes helyek közt, Dombori a vízparti túrák szá­mát szaporítja. A dunaföldvári Vár étterem félnapos, disznó­torral egybekötött kiránduláso­kat kínál. Horgászlehetősé­geinkre azonban egyelőre még éppúgy nem hívjuk fel a fiavei­met, mint ahogy hiányoznak a falusi üdülés feltételei is: - ellentétben az ország más ré­szeivel. Vannak olyan külföldi túra­ajánlatok is, melyek bizonyára Folytassuk magunkkal, a fel­nőttekkel és gondoljunk a mes­terségesen földuzzasztott bürok­ráciára, amely végigkíséri - sajnos - egész életünket. Hogy mennyi felesleges idegességet okoznak a kézenfekvő egysze­rűséggel megoldható ügyek he­lyetti kocifántos ügyintézési for­mák, a szobrozás az előszobá­ban, folyosókon. De említhetjük a maratoni értekezleteket, hol több felszólaló csak a szót csa­varja, s nem mond semmit. De zavaróan hat közérzetünkre az alakoskodás, az egymás felesle­ges' idegesítése... és a következ­mény, hogy elkezdjük szedni a nyugtátokat. A gyógyszereknél tartva azon is érdemes tűnőd­ni, hogy milyen „jó szívvel" ajánlgatjuk egymásnak a medi­cinákat,' sőt, házipatikánkból adunk is a „rászorulóknak" egy­két fiolával. Az utóbbi négy esz­tendőben húsz százalékkal nőtt gyógyszerfogyasztásunk ! Minek soroljam a példákat? Negatív jelenségeink kiküszö­bölése alig valami erőfeszítésbe kerülne, s máris toronymagasan jobban érezhetnénk magun­vonzóak lesznek a sokat és fe­lületesen látni akaróknak, de amelyek értékét mégis meg kell kérdőjelezni. 14 nap alatt kö- rülszáguldani autóbusszal a Budapest—Győr—Pozsony-Brünn-Prága—Drezda-Berlin-Ham- burg-Münster-Dortmund—Es­sen-Düsseldorf—Köln-Bonn— Rajna völgye-Heidelberg— Stuttgart—Ulm—Augsburg- München—Salzburg-Bécs—Bu­dapest útvonalat: — nem cse­kély ülőképességet feltételez. Sokkal rokonszenvesebbek az olyan túrák, melyeken 1 heti utazgatáshoz 1 heti egyhelyben eltöltendő üdülés csatlakozik. A programfüzetekben nincs benn, a vezérigazgató szóban közölte, hogy hosszú idő után először szerveznek minden bi­zonnyal érdekesnek ígérkező utakat a Kínai Népköztársaság­ba is. (ordas) Fotó: Czakó Paks város tanácsa új intéz­ménnyel gyarapodik 1983. ja­nuár 1 -el. Átveszi a megye leg­nagyobb szociális otthonától, a gyönkitől ezt a 30 fős paksi szociális otthont, amelyeket a szülőotthonból alakítottak ki 1979. július 1-vel. Alakítottak? Alakításra nem került sor. Ami­kor ez év tavaszán tudósítottunk az intézmény.tervezett tízfős fej­lesztésének akadályairól, arról számoltunk be, hogy „kihord- ták a megpecsételt sorsú szülő­otthon kórtermeiből a vaságya­kat és berakták a heverőket". Az eseményben érdekeltek és benne szerepet játszók mondták így legalábbis. Nem vádolható- ak tóditással. A Paksnak és környékének nagyon fontos in­tézmény „felállása" azért tör­tént fejlesztési tűzoltó munká­ban, mert még egy 1977-ben kelt egészségügyi minisztériu­mi átfogó felügyeleti vizsgálat állapította meg, hogy félórányi gépkocsijárásra a megyeszék­hely kórházának korszerűen fel­szerelt szülészeti, nőgyógyászati osztályától nem tartható fönn a paksi szülőotthon. Az „ítéletvégrehajtásra” - hadd ne soroljam, milyen okból - három esztendő múlva került sor. S ma úgy látszik, hogy a _ szülőotthon helyébe lépett szo­ciális otthon életében a hármas szám lesz a szerencseszám. Csakugyan szerencse? Hát nem tudom, hogy kívülem még igen sokan nem tudják. Per pillanat úgy fest a dolog, mintha 1983. a fordulat éve lenne. S ez alatt igazán nem a gazdaváltozást értem csak. 1983. február 28. határidővel vállalta elvégezni a városi tanács költségvetési üze­me a már említett 10 fős bő­vítést, aminek tervei még 1981- ben készültek el 162 511 forin­tos költséget föltételezve. Ez év tavaszán már bátorkodtunk ar­ra utalni, hogy a megüresedett szolgálati lakás átalakítását ez az összeg nem fedezi. De most nem is ez a fő probléma. A fő probléma az, hogy ripsz és rop'sz csináltunk egy — az épü­let állaga, belvilága, a tárgyi feltételek korszerűtlensége miatt megszüntetésre ítélt egészség- ügyi intézmény helyébe egy másik egészségügyi intézményt. Anélkül azonban, hogy gondol­tuk volna, hogy a szociális in­tézmények működtetésének is megvannak a maguk szigorú föltételei. Normái, ha úgy tet­szik, s ezektől legjobb ismere­teim szerint csak egészen rend­kívüli okokra való hivatkozással lehet eltérni. Ideiglenesen, s vállalva azt a kockázatot, hogy ha jön egy újabb minisztériu­mi átfogó viszgálat, akkor egy 1979-ben létrehozott intézmény kapcsán semmiképpen se a di­csőséglistára kerül a nevünk. • — Maga nem örül, hogy ez­zel a paksival is több a szociá­lis otthonok száma? Az illetőnek, aki ellenséget sejtve bennem ezt a kérdést a fejemhez vágta, azt feleltem, hogy nagyon is örülök, de az öröm a legcsekélyebb mérték­ben se gátolja igényemet a gondolkodásra. A szülőotthont ha úgy tetszik tetőtől talpig kel­lett volna alkalmassá tenni új funkciójára 1979-ben, mert a régiben intézmény-felújítás, -korszerűsítés címén a legszük­ségesebbeken kívül nem gaz­Üjabb húsz üzemmel bővült az idén a takarékos kenőolaj­felhasználást szolgáló szikomé- ter felhasználóinak köre, így összesen már százhúsz termelő- szövetkezetben, közlekedési és szolgáltató vállalatnál alkal­mazzák a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet ötletes műszerét. A hordozható, kis be­rendezés olyan mérésekre al­kalmas, amelyek alapján meg­állapítható, hogy a járművek motorjainak kenőolaját mikor kell cserélni, így elkerülhető az damódra gondolkodott az ak­kori gazda.- Itt cserélni kellene a víz- és szennyvízhálózatot, a tetőt, a csatornákat.- Megnézte kívülről az épüle­tet? Nahát, ami onnan nem lát­ható, az a súlyosabb problé­ma... ■ — Csak könnyebb lesz vala­mivel, ha a volt szolgálati la­kásból kialakított szobákkal, társalgóval, tálalóval növekszik a főépületben a működési terü­let. Igaz, igaz. De... Marad a fő­épületben a szociális otthoni működést nehezítő zsúfoltság. A folyosó nem lesz tágasabb, a csigalépcső öreg lábak szá­mára veszélytelenebb, marad a koedukáció, mert nincs hová különíteni a férfiakat. A föld­szinti - most alakuló társalgó — alighanem csak azoké lesz, akik a földszintet és a kapube­járattal szembeni „sufni-stílus­ban" elhelyezkedő pavilonsor szobáit lakják. Az élelmezés, a mosókonyha, a kiszolgálás traktusa, kapacitása nem lesz nagyobb! Következésképpen korszerűbb sem.- Na és? A mostani harminc helyett negyven idős ember ott­hona lesz a paksi szociális ott­hon! Beláthatja, hogy ez szük­séges és jó dolog. Belátom. De azt is látva, hogy egy főhatósági direktívát végrehajtandó a szervezeti in­tézkedésnél nem tellett sokkal többre. Megkockáztatnám azt is, hogy jól jött még a szolgá­lati lakás fölszabadítása körüli bonyodalom is: Nem, nem az anyaintézmény szerepét meg- adóan vállaló qyönki szociális otthonnak, melvnek felügyeleti hatósága egy másik járás — Ta­mási — tanácsi hivatala! A ko­rábbi gazdának, mely megsza­badult egy inkriminált, fölöt­tébb elhanyagolt állagú intéz­ménytől. Félreértés ne essék, ennek meg kellett történnie. Paksnak olajpazarlás. A kutatóintézet munkatársai bebizonyították, hogy az előírásokhoz képest gyakran 40-50 százalékkal meg­hosszabbítható az olajcsere ide­je, azonban az olaj minőségé­nek rendszeres ellenőrzésére van szükség. Ezt a célt szolgál­ja a szabadalmaztatott műszer, amelynek alkalmazására az el­ső hasznosítási szerződést a Termelőszövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége kötötte meg a kutatóintézettel, ezt követtea és a paksi járásnak valóban szüksége van szociális otthonra. De, mert olyan szociális otthon fenntartója lesz, mint amilyet expressz létrehoztunk, az új fenntartó kiadós főfájásra szá­míthat. Az elhanyagolt épület­ből nemcsak igen nehéz, fölöt­tébb költséges is lesz minden kritikát kiálló, működési felada­tait illetően kifogástalan intéz­ményt csinálni. S áddig átte- kintgetni a szomszédos telekre, megszerzendő az áfész - szin­tén öreg, vizes, költséges kor­szerűsítésre szoruló - ingatla­nát? Hát ez a városi tanács dol- ga-joga. A lehetőség 1983. ja­nuár 1. után úgyszintén az övé lesz a Tolna megyei Tanács paksi hivatala mellett arra, hogy társadalmi összefogásra szólít­sa a város, a járás gazdálkodó szerveit „együtt esetleg a Vö­röskereszttel, mely fennállásá­nak 100. évfordulóján mozgal­mat hirdetett a szociális ottho­ni férőhelyek bővítésére. Arra gondolok, hogy ha a tamási já­rás tudott szállodához hasonló tábort építeni Balatonszaba- di Sóstón a járás úttörőinek négymillióért összefogásból, Pakson is lehet sort keríteni a már paksi és járási szociális otthon valódi fejlesztésére, il­letve, igazi felújítására, össze­fogással.' Nem hiszem, hogy a városi tanács és tanácshivatai magára marad, ha adaptálja a vöröskeresztes akciót. A többit? Bízzuk a jövőre. Most csak annyit, hogy a pak­si1 szociális otthon esetében nem ott szorított csak a cipő, ahol ez év tavaszán véltük. A szociális otthon nem azért gyön­gén eleresztett intézmény, mert késve szabadult föl a falai kö­zött lévő szolgálati lakás. Eleve gyöngén indult és igen sokba fog kerülni még működési fel­tételeinek följavítása. LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Czakó S. hevesi, majd pedig a Tolna me­gyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségével kötött megál­lapodás. A számítások szerint a száz­húsz üzemben az idén ezer ton­na kenőolajat takarítottak meg. A megtakarítás egyébként meg­sokszorozható, hiszen a kutató- intézet felmérései szerint az or­szágban a dízel-meghajtású motoros járműveknek csupán egytizedénél használják még az olaj minőségét jelző ellenőrző műszert. (MTI) Riviéra és Günaras tervek az IBUSZ-nál Megyénknek „légi idegenforgalma" is volt, ami így persze kissé nagyképűen hangzik, bár tagadhatatlan, hogy Őcsény- ben már sok ország repülőit fogadták. Ezer tonna kenőolajat takarítottak meg

Next

/
Thumbnails
Contents