Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 292. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. december 12., vasárnap. Mai számunkból FEJLESZTÉS TŰZOLTÓ MUNKÁBAN (3. old.) MECSNYIKOV ÉS AZ IMMUNITÁS (4. old.) KOMOLYTALAN FENYEGETÉSEK (5. old.) ISMERI ON A KÉZILABDA- SZABÁLYOKAT? (6. old.) TÉNYEK ÉS TERVEK AZ IBUSZNAL (3. old.) Demokratizmus és iskolai nevelés Ahány társadalmi alakulat, annyi arculata van a nevelésnek. Csupán egy vonás tér vissza következetesen évszázadokon, keresztül az intézményes oktatásban: az iskola minden korban a társadalmi munkamegosztásban való részvételre kívánja fölkészíteni a fiatalokat. A képzés formái és módszerei természetesen változhatnak, de minden esetben ehhez a célhoz igazodva. Miként a szocialista társacfalmi viszonyok gyökeresen különböznek minden korábbi társadalmi berendezkedéstől, akként a szocialista nevelés is messze túlmutat a régi pedagógiai hagyományokon. Magától értetődően megőrzi a humanista örökség időálló értékeit, ezeket beépíti a maga nézetrendszerébe, melynek központi gondolata a közösségi eszme. Aforizmaszerű rövidséggel ez így hangzik: közösségi embereket csak közösségben lehet nevelni — Makarenko nak, a neves szovjet pedagógusnak szavaival — „nem az egyéni boldogságra, hanem a köz javára". Az iskolai közösségek kikovácsolásának sikere mindenekelőtt a nevelőtestületeken ál! vagy bukik. Ahhoz persze, hogy a pedagógusok közösséggé formálhassák a gondjaikra bízott gyerekek csoportjait, a tanári karnak is közösséget kell alkotnia. Vajon napjainkban milyen az iskolai tantestületek közösségi életének színvonala? Általános érvénnyel nehéz volna felelni erre a kérdésre. Vannak iskolák, ahol példamutató csapattá forrt össze a testület, náluk hasonlóképpen elevenek a diákok különböző közösségei is, másutt viszont alig észlelhető az igazi közösségi élet pulzusa. Vagyis ahol a közösségi eszme nem divatos szólam, hanem igazán éltető elem, mint a levegő, ott a pedagógiai munka is sikeres. Számos ismertető jegye van az összeforrott tanári közösségeknek — miként bármelyik munkahelyi kollektívának —, ezek közül kettőről külön szólunk. Az első a testületi egység, amely az eredményes pedagógiai tevékenységnek nélkülözhetetlen feltétele. Mivel az iskolai nevelésiképzési folyamatokat egyértelműen meghatározott célok és normák vezérlik, ezért csak akkor lehet egységes a tanári kar, ha az alapvető pedagógiai célok értelmezésében és valóra váltásában minden tagja egy húron pendül, együtt cselekszik. Mostanában időről időre elhangzik az ellenvetés — iskolákban, nem egyszer a sajtóban is -, hogy az egység hangoztatása a pedagógiában idejét múlt kívánalom, el is kell távolodni tőle, mert uniformizálja az embereket, el- szürkíti a személyiséget. Amikor ellenlábasai Makarenkó- nak is nekiszegezték ezt a kérdést, ő azt válaszolta rá, hogy ettől igazán nem kell tartani, mert a közösség sohasem törli le az arcokról az egyéni redőket, sőt: az egyéni képességek igazán csak a harmonikus közösségben teljesedhetnek ki. Minél sokszínűbb személyiségekből tevődik össze egy-egy tantestület, annál nagyobb sikerekre számíthat a tanulók nevelésében, személyiségük fejlesztésében. Torzó maradna a kép, ha nem ejtenénk néhány szót a tanári közösségek másik sajátos jegyéről, a demokratizmusról. Az iskola nem sziget a társadalomban, hanem annak szerves része, kicsiben maga a társadalom, hiszen belső viszonyai — ahogy a. szociológusok mondják —, pontosan leképezik a társadalmi modellt. Az iskolai élet demokratizálása sem elszigetelten megy végbe, hanem a szocialista demokrácia társadalmi méretű továbbfejlesztésének részeként. Történelmi tapasztalatok intenek rá, de éppenséggel saját élményekkel is igazolható, hogy nem lehet jó az az iskola, amely rideg parancsuralomra épül, ahol mereven vezetőkre és alárendeltekre szakad szét a közösség. Ha tanulóinkat önállóan gondolkodó, a társadalmi haladás ügye iránt elkötelezett, alkotó, sokoldalú személyiségekké akarjuk nevelni, akkor demokratikus iskolai viszonyok nélkül nem számíthatunk eredményre. Demokráciára csak demokratikus eszközökkel lehet nevelni, és ehhez kitűnő gyakorlótér az iskola. Jelentősen megnőtt iskoláink önállósága az 1971-es tanácstörvény óta, és sok helyütt a mindennapi élet fokról fokra demokratikusabbá vált. Az igazgatók meghatározott időre szóló, úgynevezett ciklikus megbízatása is jelentősen hozzájárult az iskola belső világának demokratizálásához. Ez idő tájt eredmények és sikertelenséqek egyaránt szegélyezik az iskolai demokrácia kiszélesítésében megtett utat. Szép számmal vannak derűs, jó iskoláink, másutt viszont ma is fülledt a levegő. Még az élen haladó oktatási-nevelési intézményekben is gyerekcipőben jár a diákönkormányzat, mindössze egy-két iskola és kollégium próbálta meg kiépíteni. Némelyek szerint az a magyarázata a lemaradásnak, hogy voltaképpen nem értek meg ennek a társadalmi feltételei, ezért az is1 kola nem lát maga körül követhető mintát. Ez persze iqaz, de azt is nehéz volna elvitatni, hogy ma még a felnőttek, a nedagógusok sem bíznak nagyon a gyerekekben, ha önállóságukról esik szó. Ez az a holtpont, amelyről kinek-ki- nek el kell mozdulnia, mert életkorának megfelelően minden ifjú, minden gyerek tárgyalóképes. P. KOVÁCS IMRE Év vége a Szekszárdi Nyomdában Ismét a Földön Ahol már 1984-et írnak Ezen a péntekké — tehát normális munkanappá — avanzsált szombaton a Szekszárdi Nyomdában is teljes az üzem. Pedig nem hajt az év végi hajrá, hiszen lényegében minden gyártmányukat kiszállították már, amelyek határideje 1982. vége. Ezzel tehát a nyomda lezárta az 1983-as évet. Nem elírás az 1983, hiszen ez az üzem, gyártmányszerkezete, a naptárak folytán, egy évvel mindig előbbre van, mint az érvényes időszámítás. Ami kevés munkával még nem végeztek, az is olyan stádiumban van, hogy semmit sem kell átvinni a következő évre. A Szekszárdi Nyomda az ország legnagyobb naptárgyára, ötvenféle zsebnaptárt, tízféle határidőnaplót, 200-féle propagandanaptárt és ötvenféle idegen nyelvű előjegyzési naplót gyártanak itt, összesen mintegy két és fél millió példányban. Ugyanakkor nyomnak könyveket, tizenötfajta folyóiratot és újságot, természetesen a Tolna megyei Népújságot is. Az 1984-es megrendelések nyolcvan százaléka már megérkezett, gyártásukhoz hozzákezdtek. Az anyagszállítás rendbén folyik. Az importanyagokkal kapcsolatban vannak aggályaik, éppen ezért igyekeznek hazai anyagokkal kiváltani minden olyan importot, amit lehet. A Szekszárdi Nyomda technikai fejlődésében országosan az elsők közé számít. Bevezették a fényszedést, a naptárak, a bonyolultabb, például matematikai, szövegek máris így készülnek. Megújult a nyomópark és a kismamaműszak kivételével teljesen gépesített a könyvkötészet. L. Gy. Fotó: Cz. S. Határidőnaplók készülnek 1984-re Kitüntették az űrhajósokat Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa levélben üdvözölte a világűrből visszatért Anatolij Berezovojt és Valentyin Lebegyevet, valamint azokat a tudósokat, konstruktőröket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik lehetővé tették, hogy a Szaljut-Szojuz űrkomplexumon az űrkutatás történetének leghosszabb repülését hajtsák végre. A világűrben végzett munkája elismeréseként a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Anatolij Berezovoj parancsnokot a Szovjetunió hőse címmel és Lenin-renddel tüntette ki. Berezovoj megkapta a Szovjetunió űrhajósa kitüntető címet is. Valentyin Lebegyev fedélzeti mérnök másodszor kapta meg a Szovjetunió hőse címet jelképező aranycsillagot és a Lenin-rendet. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendelete értelmében Lebegyev szülőhelyén felállítják az űrhajós mellszobrát. A Földre pénteken késő este visszatért két űrhajóst a szombat reggel már Bajkonurban érte. Berezovoj és Lebegyev a következő néhány napban a kazahsztáni űrközpontban piheni ki 211 napos útjának fáradalmait. Átesnek az első orvosi vizsgálatokon, megkezdik az űrrepülés tapasztalatainak értékelését, és mielőtt a Moszkva melletti Csillagvárosba visszatérnének, sajtóértkezleten számolnak be az újságíróknak. Mint Anatolij Jegorov, az űrrepülések orvosi programjának egyik irányítója, maga is egykori űrhajós, újságíróknak nyilatkozva elmondta, Berezovojék beszámolója és a leszállás utáni első gyors orvosi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a két kozmonauta jó egészségi állapotban tért vissza rekordhosszúságú útjáról. A több mint hathónapos űrutazás során Berezovoj két, Lebegyev pedig három kilogrammot veszített ugyan súlyából, de ez messze a megengedett normán belül van. Munkaképességüket, jó pszichikai állapotukat útjuk egész ideje alatt megőrizték. Horn Gyula Párizsban A tervezettnél gyorsabban épül a Szibéria-Nyugat-Eurnpa gázvezeték A Francia Szocialista Párt meg hívására december 6—10. között Párizsban tartózkodott Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Megbeszéléseket folytatott a nemzetközi élet, különösen a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar —francia kapcsolatokról Jacques Vietnam, Laosz és Kambodzsa külügyminiszter-helyettesei december 9-10-én tárgyalásokat folytattak Vientiane- ban, hogy előkészítsék a három indokínai ország vezetőinek csúcsértekezletét, melyet a tervek szerint 1983 tavaszán rendeznek meg. A megbeszélésen áttekintették a csúcsértekezlettel kapcsolatos eddigi előkészítő munkát, és megvitatták az indokínai Huntzingerrel, Jean Pronteauval és Didier Motchane-al, az FSZP országos titkáraival. Ugyancsak véleménycserére került sor Maxime Gremetzzel és Francette Lazard-al, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjaival, továbbá a francia állami és politikai élet több más képviselőjével. külügyminiszterek következő — sorrendben 7. — Phnom Penh- ben tartandó tanácskozásának témáit. A pénteken befejeződött tanácskozáson részt vett Vo Dong Giang vietnami külügyminiszterhelyettes Kong Kom kambodzsai külügyminiszter-helyettes, és Khamphay Boupha, a laoszi külügyminiszter első helyettese. A tanácskozás a szolidaritás, az egység és a szívélyes barátság légkörében zajlott le. A tervezettnél gyorsabban halad a Szibériát Nyugat-Európá- val összekötő 4451 kilométer hosszú gázvezeték szovjet szakaszának építése. Szombatig az építők 1500 kilométernyi csövet fektettek le. Mint Anatolij Veszeljov, a Szovjetunió kőolaj és gázipari vállalatépítési miniszterének helyettese a Nyegyelja című hetilap tudósítójának elmondta: az építkezésen dolgozó mintegy húszezer embernek rendkívül nehéz körülményekkel kell megbirkóznia. A szibériai szakaszon nyáron a mocsaras, télen a fagyott talaj teszi igen bonyolulttá a munkát, a vezetéket az Ural és a Kárpátok hegyláncain kell keresztülvezetni. A vezetékből 150 kilométernyi esik olyan vidékre, ahol állandóan fagyott a talaj. 700 kilométer hosszú a mocsaras területre és 545 kilométer a hegyvidékre jutó szakasz. 417 esetben kell alagutat fúrni a közutak és vasútvonalak alatt, és 560 kisebb-nagyobb vízakadályt kell legyőzni. A vezeték 200 kilométeren át folyómederben halad, a nagy folyók közül átszeli az Obot, a Volgát, a Kámát, a Dont, a Dnyepert és a Dnyesztert. A közeljövőben még jobban felgyorsul a csőfektetés üteme. Az építkezés fő erőit a szibériai szakaszon összpontosították; gondolván arra, hogy a mocsarak befagyása után, ha nehéz körülmények között, erős fagyban is, ezen a vidéken is el lehessen kezdeni a munkát. Bármilyen nehezek legyenek is a természeti viszonyok, az építkezésen nincs hiány munkaerőben. Szerepet játszik ebben az is, hogy az ott dolgozók kiemelt fizetést kapnak. A gázvezetéken dolgozó hegesztők havi fizetése például 700 rubel. Az 1984 januárjára elkészülő vezeték nemcsak Nyugat-Euró- pába szállít földgázt, hanem bekapcsolják a Szovjetunió egyesített gázellátó rendszerébe is. Csúcsértekezletre készülnek az indokínai országok A fényszedőben már az 1984-es termékeket szedik
