Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

12SÆPÜJSÀG 1982. december 11. .MAGAZIN k MAGAZIN À :: MAGAZIN .. MAGAZIN ÆÊ MAGAZIN MAGAZIN : MAGAZIN MAGAZIN : MAGAZIN y MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Mikor betegílhet meg a televízió? Amerikai vizsgálatsorozatok-’ bel kitűnik, hogy sok olyan ab- norm'itás van, melyet a tv-né- zés okoz: tv-has, tv-láb, tv-szív, tv-nyak. Ezek előidézője minde­nekelőtt a több órás mozdulat­lan ülés a tv-készülék előtt. A viszonylag kis képernyő arra kényszeríti a nézőt, hogy egy bizonyos testtartásba mereved­jék. Mivei a legtöbb ember a mély karosszéket tartja a legké­nyelmesebbnek, a kuporgó tar­tás állandó nyomást gyakorol a rekeszizomra, a szív előregörbül és egy idő múlva vérkeringési zavarok keletkeznek. Például egyre több orvos diagnosztizál­ja a ,,tv-nyakat’\ amely abban mutatkozik meg, hogy egy idegi ■inger görcsbe rántja az izom- zatot. A szív is egyre inkább tv-rit- musban ver. A mérések mór a feszült izgalommal várt adósok bekapcsolásakor növekvő vércu. korértékeket regisztrálnak : a kí­sérletben részt vevő nézők szíve percenként 45 dobbanással töb­bet vert, mint egyébként. A ku­tatócsoport 24 kísérleti személy­nél a gyomorsavtermelés vilá­gos emelkedését is megállapí­totta. A tudósok számára ez bi­zonyíték volt arra, hogy a kép­ernyőn zajló események befo­lyásolják a gyomorfekély kelet­kezését. Azok az amerikai gyerekek, akik a Columbia Egyetem vizs­gálatai szerint 8,5 óráig terje­dő időt töltenek a tv-készülékek előtt, kimutathatóan kapcsolat­teremtési és tanulási.zavarokkal küszködnek. Az ülés és hallga­tás a képernyő előtt természet- ellenesen korlátozza a gyerme­ki mozgáskényszert, a növeke­dés és gyarapodás legfontosabb előfeltételét. A legerősebb tv-stressznek azonban a szemek vannak ki­téve. A természetellenes és megfeszített nézés a tv-készü­lék előtt közvetlenül az agyon keresztül további testfunkciót vált ki: a szív gyorsabban ver, a vérnyomás emelkedik. Hőszigetelés — kívül, belül A belső szigetelés felszerelése Évekkel ezelőtt még egyetlen építtetőnek sem okoztak gondot a tüzelőanyag-számlák. Arra tö­rekedtek, hogy a ház minél na­gyobb, minél világosabb legyen. Az energiatakarékosság ismeret­len fogalom volt, ezért például a lapos tetőket nemigen látták el hőszigeteléssel. Ugyanígy a szimpla üvegezésű ablakoknak csak sok fényt kellett beenged­niük. Az, hogy ily módon sok meleget is kiengedtek a házból, néhány évvel ezelőtt még senkit sem érdekelt. A gyökeresen megváltozott vi­szonyok, a drága energiaárak miatt, aki a házát régi, elavult hővédelemmel vagy anélkül épí­tette, most gondolkozhat a kor­szerűsítésen.. Tetemesek ugyan ennek költségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a fa­lak külső vagy belső felületén. Az előbbi esetekben a homlok­zatfelületre 7—10 centiméter vastag keményhablemezeket ra­gasztanak, vagy kb. 5 centimé­ter vastagságban hőszigetelő vakolatot raknak, illetve ásvány- gyapot-keményhab lemezeket ragasztanak. Előnye a megoldá­soknak, hogy a lakás hasznos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meglehetősen drá­ga és ha a ház az építési ha­táron van (ami nagyon gyakori), azt a külső szigetelés miatt túl­lépik. A belső szigetelés céljára is különböző anyagokat gyártanak. Svédországban újabban legszí­vesebben kemény poiiuretán habanyagból gyártott lemezeket erősítenek az épületek külső fa­lainak belső felületére. A leme­zek háromrétegűek, a rétegek kötődnek egymáshoz. Egy védő papirréteg és a belső felületet adó 11 milliméter vastag, festést és tapétázást álló gipszkarton- lemez között vannak a tulajdon­képpeni szigetelő rétegbe ágyazva a felerősítéshez szüksé­ges lécek, amelyek egyúttal a lemezek merevségét is biztosít­ják, Az 50 milliméter vastag le­mez kb. 40 százalékkal javítja az épületek hőszigetelését. A módszer előnye, hogy a szere­lés helyiségenként történhet és nem függ az időjárástól. Jelen, tősen megkönnyíti a helyiségek gyors fűtését, továbbá nagyobb ráfordítás nélkül, saját kezűleg is elvégezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelő- anyag védve van az Időjárás viszontagságaitól. Hátránya vi­szont, hogy csökkenti a lakó- és hasznos felületeket. A külső fa­lak télen erősen lehűlnek, foko­zott hőveszteségek lépnek fel a födémek, padlók és közbenső falak csatlakozásainál. A kiegé­szítő belső szigetelés felszere­lése a fűtőtest-bemélyedéseknél nehézkes, ezért gyakran elma­rad. Mivel a szigetelt falak nem tárolnak meleget, a helyiségek télén gyorsan kihűlnek, nyáron viszont a fordított hatás miatt erősen felmelegednek. A hét karikatúrája Azt mondja egész éjszaka le sem hunyta a szemét, mindig az elvégzendő munkájára gondolt. írógép - magnószalaggal A japán Sony-cég új írógépe nem papírra, hanem magnósza­lagra írja a szöveget. Ezt a „Type Corder”-t mikrokazettá- val látták el, mely maximum 120 A/4-ies nagyságú, teleírt öldalt képes fölvenni. Maga a készü­lék kb A/4-es formátumú, négy centiméter magas és csak más­fél kilogrammot nyom. A szöve­get egy zajtalan kompaktnyomó viszi a papírra, amely másod­percenként 55 leütéssel dolgo­zik. Egy képernyőn minden egyes leírt sor látható. A gépelési hi­bákat ki lehet javítani, még mi­előtt a sor a kazettára kerülne. Irodai használatra egy képer­nyővel ellátott, pótlólagos köz­ponti egységet bocsátanak ren­delkezésre, amelyen fehéren és feketén meg lehet jelentetni egy-egy teleírt oldalt. A hipnózis titkai nyomában Séta a Notre-Dame alatt Amikor mintegy húsz éve q párizsi Notre-Dame székesegy­ház szomszédságában föld alatti autóparkolót akartak építeni, a taílajmunkák során egy csont­vázra bukkantak. Az azóta vég­zett ásatások eredményeként a székesegyháztól 150 méterre megnyithatták — a mai já rda - szint alatt helyenként négy mé­ter mélyen — a világ-legna­gyobb, 118 méter hosszú „régé­szeti kriptáját". Benne mindaz megtekinthető, amit az i. e. 3. századtól a rómaiak, a germá­nok, a1 merovingok, a karolin- gok, vagy éppen a XVIII, és a XX. század emberei építettek, illetve romboltak. Ez a kripta valóságos „időutazás" a száza­dokon, át. Látható benne egye­bek között — egy gal'l-római fűtőrendszer, kútgödör, qall-ró- mai oszilao talapzata és sok más kultúrtörténeti emlék. Haiszeszt isznak Eskilstuna közép-svédországi városban a borbélyokat és a droaistókat meglepte a haj- szeszvásárlás szómba tónkén ti uará^zerű növekedése. Most rájöttek a rejtély nyitjára. A Főiket című újság jelen­tette az alkoholisták szomba­tonként sokszor alkoholtartalmú haiszeszt isznak, amióta a kor­mán« elrendelte az állami alt- köhalárusító üzletek szombati zárva tartását az egész orszáa- han. A rendőrség azt tanácsol­ta a barbé!«oknak. hoav ne áruljanak többé hajszeszt. Megérdemelt győzelem — Me Bryan győzött a „Skócia legjobb eladója" címért rendezett verseny­ben. — Hogyan? — Hát úgy, hogy nem­csak fejőgépet adott el egy olyan farmernek, akinek csupán egyetlen tehene volt, hanem nagy ügyesen sikerült még ezt a tehenet lis zálogba vennie addig, amíg a farmer az összes részletet ki nem fizeti! A tudományos világ régen szeretné megérteni a hipnózis lényegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ adni a jelenség mibenlétére. Sokáig úgy vélték, hogy a hipnotikus állapot az álom sajátos válto­zata. A legújabb műszeres meg­figyelésekkel azonban már si­került több részletkérdésre fényt deríteni. Amikor lehető­ség nyílt az agy bioáramainak kutatására, az álom és a hip­nózis elektroenkefalográfiás (EEG) vizsgálatára, kiderült» hogy a két jelenség között lé­nyeges különbségek vannak. Az agy bioáramainak frekven­ciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csök­ken. Ha az ember ébren van, és valamivel foglalatoskodik (pél­dául ir vagy olvas), akkor ez a frekvencia másodpercenként 15 -30; azaz ún. béta-ritmus. Ha viszont nyugodtan, csukott szemmel fekszik, akkor a má­sodpercenként 8-13 frekvenciá­jú rezgés, az alfa-ritmus kerül túlsúlyba. Elalvás utón még lassúbbak a rezgések, kezdet­ben másodpercenként 4—7 frek- venciájúak (théta-ritmus), ké­sőbb, amikor az alvás egyre mélyebbé válik, beáll a 0,5-3 frekvenciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egé­szen mást mutat az EEG-kép. Amíg a hipnózis kezdeti szaka­szában az alfa- és béta-hullá­mok amplitúdója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotá­ban ezt a szakaszt nem lassú ritmusú rezgések váltják fel — mint az ólom esetében -, ha­nem gyorsak, azaz alfa- és béta-hullámok, ilyenkor az éb­renléthez hasonló EEG-kép jön létre. A kívülálló számára úgy tűnik, mintha a hipnotizált sze- fnély aludna, hiszen a hipnoti- ződ utasításain kívül nem rea­gál a külső ingerekre, az EEG tanúsága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egy­szerűen részleges álom, hanem az agynak egy másfajta állapo­ta. Mindamellett felfedezhető némi hasonlóság a gyors álom és a hipnózis között. Képünkön egy EEG-s hipnózis-vizsgálatot láthatunk. Az elektródák közvetítésével az ember agyának minden rez­dülését érzékeli és jelzi a kifejezetten kutatási célokra készült, 8/10 csatornás, modern EEG-készülék. I Anatole France aforizmája V/ZSZINTES: 1. Anatole Fran­ce (1844—1924) gondolatát idézzük (Zárt betűk: O, N, E, H.) 14. Ember tréfás szóval. 15. Útburkoló anyag. 16. Fiú. 18. Gyarapodni. 19. A múlt idő je­le. 21. Az americium vegyjele. 22. Alma népies neve. 24. Szal- mizációs hang. 25. I. H. 26. Fér­finév. 28. Tudás. 31. Ír szerve­zet. 32. Élelmezés. 33. A hősu­garaikat nem átengedő test. 34. Iratkapocs. 35. Fotó közepe! 36. Női név. 37. ... step, a foxtrott őse. 38. Apaállat. 40. Omlani kezd! 42. Igeképző. 43. Latinul: régente, valaha (Olim). 45. Szív­lel. 47. Európai tűzhányó. 49. Négylábú. 51. Régies. 52. Se­gít az étkezésben. 53. Jelenleg. 54. Egyik ruhagyárunk betűjele. 55. önmegtartóztató ember. 57. La...: főváros. 58. Az argon vegyjéle. 59. Mint a vízszintes 40. számú. 60. „Meztelen” mű. 61. kicsinyítő képző. 63. Repülő, gép-típus. 64. Elektromos tölté­sű részecske. 68. Bérbe ad. 70. Európai nép. 73. Kiönti. FÜGGŐLEGES: 1. Talán. 2. Géza egynemű betűi. 3. Igen angolul. 4. Abba az irányba. 5. Számtani műveletet végző. 6. Száraz szeszes ital. 7. A zam­biai és thaiföldi autók jele. 8. Nagyközség röviden. 9. Japán pénz. 10. Daráltat. 11. Jugoszláv folyó. 12. ZIM betűi keverve! 13. Római kettő. 17. Lám. 20. Ingat, lan. 22. Keverve mos! 23. 1948- as vértanúk. 25. Közel-keleti or­szág lakója. 27. Eső jelzője. 29. Tábor jellemzője lehet. 30. Il­lemtan. 31. Ritka női név. 39. „Se..., se beszéd". 41. Diák- étkezde. 43. Zúdít. 44. Bolgár pénz. 46. Sajtjáról híres holland város. 48. Hajóépítésre használt fa. 50. Savanykás. 52. Metélt páros betűi. 53. Kutat. 56. Egy­forma betűk. 59. Ilyen eső is van. 62. Nyersselyem. 65. Hol- ker része! 66. Bő. 67. Német személyes névmás. 69. Római 48. 70. Az idézet befejező része (Zárt betűk: Z, E.) 71. Kiejtett betű. 72. Akttorzó! 73. Kiló egy­nemű betűi. 74. ünnep kezdete. F. I. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 70. számú sorok megfejtése a Tolna megyei Népújság szerkesztősége címé­re: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. Beküldési határidő: de­cember 17» A borítékra, levele­zőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. 47. 'heti rejtvényünk helyes megfejtése: Az ostoba egy jó könyvet sem 'ismer, az okos egy rosszat sem. A helyes megfej­tést beküldők közül könyvet nyertek: Papp Mátyás, Bonyhád Bacsó B. u. 37/C. II. em. 7. 7150 Pesti Szilvia, Pincehely, Tolnai u. 6. 7084.; Tóth István, Bony­hád, Ady E. u. 25. 7150.; Csapó Éva, Dunaszentgyörgy, Vörös­marty u. 4. 7135.; Horog Erika, Szekszárd, pf. : 155. 7101.

Next

/
Thumbnails
Contents