Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
8 "NÉPÚJSÁG 1982. december 11. Utazás az Aranygyűrűn (2.) A csodák csodája Jugoszlávia Vasúti beruházások A vasúti személy- és áruforgalom mind korszerűbb beruházásokat igényel. Ezért a jugoszláv államvasutak 1985-ig 200 új dízel- és villanymozdonnyal, 88 vonatszerelvénnyel és mintegy 14 ezer teher- és utasszállító vagonnal gazdagodik. Jugoszláviában 20 nagyüzemben mintegy 18 ezer magasan képzett mérnök és szakmunkás közreműködésével évente 5 ezer tehervagon, 200 utasszállító kocsi, 30 villamos vontatásé szerelvény, valamint 50 villany-, il. letve dízelmozdony készül el. A zágrábi Rade Koncár gyár például nemrégiben jelentkezett olyan új típusú villamos motorkocsival, amelynek 44 ezer kilo- wattos motorja 160 kiilomé- ter/óra sebesség elérésére képes. A nisi MIN motorgyár ter. vezőinek újdonsága, az Y-típu- sú vasúti szerelvény 200 kilométeres sebességet ért el. Más gyárak konstrkutőrei — külföldi licencek vásárlása és továbbfejlesztése révén — tirisztoros hajtóművekkel kísrleteznek. A jugoszláv villamossági és vagongyárak exporttevékenységet is folytatnak. Az utóbbi 23 évben 37 500 korszerű vasúti kocsit szállítottak a külföldi megrendelőknek. A Rade Koncár gyár 1970 óta a 441-es típusú villanymozdonyokból 130-at ex. pártáit. Az idei év végéig a gyárak 6 ezer tehervagont, 200 utasszállító kocsit, 100 dízel- és 55 viManymozdonyt szállítanak külföldre. Az üzemek különleges igényeket is kielégítenek, példá ü! lengyel megrendelésre 700 folyadékszállító vagont gyártanak. A megrendelők között a szocialista országokon kívül Irak Irán, Líbia, Algéria, Indonézia és Brazilio a legjelentősebb. Vlagyimir után gyűrűnk lan- kás mezők között halad tovább. Az országút melletti falvak a régmúlt idők emlékeit idézték. Batijevo falu Batu kán nevét, a szörnyű tatárjárás korszakát elevenítette fel számunk, ra. Szuzdal felé már az országúton egyre több aranyos kupola villant elő a napfényben. Régi településhez értünk, amely már a X. században lakott volt. A szuzdaliok akkor kézművességgel, kovácsmesterséggel foglalkoztak. A XI. század végén Szuzdal Vlagyimir Monomah nagyfejedelem uralma alá került. Jurij Dolgorukij herceg a XII. században Szuzdalba helyezte a rosztov—szuzdali fejedelemség székhelyét. A szépen fejlődő várost azonban a tatárok, majd tűzvészek, járványok pusztították, de mindig — csodák csodája! — újjáépült. A Kamenka folyó bal partján emelkedik a szuzdali vár. Mai formáját a XVII. századbeli újjáépítés során kapta. Érdekes, hogy ez a vár délnyugaton helyezkedik el és nem a település központjában, ahogy általában a várak. Itt a központban a piac foglal helyet. Sajátos szuzdali látvány, hogy a templomok párosával állnak egymás mellett. Mégpedig úgy, hogy egy-egy szerényebb templom mellett egy díszesebb. A díszes, többkupolásak voltok a nyári templomok, amelyeket mindig húsvétkor nyi. tottak meg. Szuzdal egyik férfikolostorában csodálatos ikonkiállítást láttunk. Szép látvány a szuzdali skanzen is, fából épült parasztházaival, szélmalmaival, fatemplomaival. Néhány éve Szuzdal a nemzetközi turizmus impozáns központja lett. Az 1980. évi olimpia kulturális programjában is jelentős szerepet kapott. Korszerű motel, kemping, több étterem várja itt a látogatókat, az autós turistákat. Mi is a turistacentrum éttermében ebédeltünk. A hagyományos orosz borscsot olyan régi agyagedényben tálalták, amelyekből valaha az itt élő szerzetesek ehettek. Az Aranygyűrűn 207 kilométerre fekszik Moszkvától Rosz- tov-Velikij. Alapítási éve: 862. Az ősi Oroszországban csak két város nyerte el a velikij (a nagy) jelzőt. Az egyik volt Rósz. tov. (A másik Novgorod.) Hajdan itt alakult ki a Rosztov- Szuzdal fejedelemség, amelynek egyik fejedelme: a hosszúkarú Jurij, Moszkva alapítója. Az 1223-as mongol—tatár betörésnél Rosztov .korai építészeti em. lékei is mind elpusztultak. A mai látnivalók mind XVII. századbeliek. Napjainkban általában három nevezetességet tartanak nyílván. Ezek: a vár, a rosztovi harangok és a tűzzománc. A vár fehér falaival messze kimagaslik a Néró-tó partja felett, lona Sziszojevics főpapé volt, s 1882-től múzeum. A Mihály arkangyalt ábrázoló XV. századbeli ikon, Siskin Erdő című képe 1883-ból, Petrovicsev (1874—1947) festőművész Rosz- tovvaf foglalkozó festményei gyönyörködtetik itt a látogatót. A vár 13 harangján három Szuzdal: a turisták kedvence Az 1683-ban épült Isteni Johanna templom a rosztovi várban hagyományos dallamot játszottak nemzedékeken át. A rosztovi harangjáték mór a X. századból ismert. Harang kondult, ha tűz volt, ha ellenség fenyegetett, víg harang szólt, ha dicsőséggel tért meg a csapat. Csehov, Berlioz, Gorkij külön ide is utaztak, hogy hallhassák e harangok csodálatos szavát. A rosztovi harangszó világhírű lett, akár a nádorfehérvári, a Hunyadi-győzelem emlékére. A harmadik nevezetesség: a tűzzománc feltalálása a XVII. századra vezethető vissza. Témái általában biblikusok. A rosztovi tűzzománc-mesterek világszerte ismertek, a tengeren túl is kedvelik alkotásaikat. E különleges műemlékváros egész életét áthatják a forradalmi tradíciók. A rosztovi munkások az 1905-ös első orosz forradalomban aktívan vettek részt, a Nagy Honvédő Háborúban is sok rosztovit kitüntettek. A cikóriagyár, lengyár, konzervgyár munka sa i mind a mai napig gazdagítják Rosztovot, amely rendezett városközpontjával, áruval tele üzleteivel ipari központ is. A szovjet állam mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a történelmi és kulturális emlékek védelmére. A Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom győzelme után kormányhatározat született arról, hogy a történelmi és a művészeti emlékeket számba kell venni, meg kell óvni, A Szovjet Országos Műemlékvédelmi Bizottság újabb és újabb emlékműveket, sőt egész városokat helyez védnökség alá, A bizottságtól származik az Arangygyűrű-útvonal kijelölése is. Az Aranygyűrű ősi, műemlék- jellegű városaiban az emberek korszerűen élnek. Az ipar, a kereskedelem ezekben is egyre fejlődik. Sok a felső- és a középfokú tanintézet, több filharmónia-társaság, színház található. Az Aranygyűrűn mindenütt építőállványokat láttunk: restaurálják a régi épületeket, de ugyanakkor új házak, lakónegyedek is emelkednek. Együtt van, megfér az Aranygyűrűn a jelen és a sok évszázados történelem ! SZALONJAI ÉVA Mongólia Az egészségügy fejlődése A forradalom győzelme előtt Mongóliában nem volt szerve, zett egészségügyi szolgálat, nem működött gyógyszergyár sem. A szabadság első éveiben — szovjet segítséggel — kezdtek hozzá a hiányok pótlásához. A fejlődést jól érzékelteti, ha figyelembe vesszük, hogy 1940- bea még csak 1,5 orvos és 14 kórházi ágy jutott tízezer lakosra, ma ugyanennyi ember egészségvédelmét, gyógyulását 22 orvos és 107 kórházi ágy szolgálja. A széles körű egészségügyi szolgálatnak fontos része a jól működő anya- és csecsemővédelmi rendszer is. * A mongóliai ,,édesgyökér" fontos gyógyszerek alapanyaga, többek között a gyermekkori asztma gyógyítható az ebből készített szerrel. Mongol tudósok javaslatára a közeljövőben nagy mennyiségben termesztik majd ezt a növényt. Az első kísérleti tábla — ahol magról is, gyökérről is hajtatják ezt a gyógyhatású növényt — Bajan- hongor ajmakban lesz. Az itt szerzett tapasztalatokat azután a nagyüzemi termelésben hasznosítják. A felmérések szerint évente 500 tonnát igényel belőle a mongol gyógyszeripar. A mongol gyógyszerkutatók több korszerű, nagy hatású gyógyszert készítettek már a termesztési gyógymódok hagyományait és a modern elveket jól egyesítve. Népi ,,receptek" alapján készítik például a „Stellariaphitis" nevű gyógyszert, omely légzőszervi megbetegedések gyógyításánál — klinikai kipróbálással bizonyítottan — hatékony. * Az ulónbátori vértranszfúziós intézet munkatársai számos — a plazmát helyettesítő — albumin-, azaz fehérjekészítményt fejlesztettek ki. D. Dandii, T, Vancsá és Sz. Bujannemek a gammaglobulin-termelés során olyan tiszta koncentrátumot nyert ki, amelynek gyógyhatása több mint ötszöröse a donorvérp la zmáénák.. « Az alma-atai kémiai kutatóintézet nemrég a mongol flóra húszfajta növényét vizsgálta meg. M. Gorjajev akadémikus ezzel kapcsolatban úgy nyilat, kozott, hogy Mongólia Eurázsia „természetes gyógyszertára", hiszen az itt honos gyógyhatású növények biológiai hatóanyagai az emberi szervezet szempontjából létfontosságú természeti erőt közvetítik. NDK Sajtó, rádió, televízió Ma a csaknem 17 millió lakosú Német Demokratikus Köztársaságban 30 napilap, 32 hetilap, 656 üzemi újság és 523 folyóirat jelenik meg, összesen 40 millió példányban. Az országban a családok átlagosan egy napilapra és két folyóiratra fizetnek elő. Az eladott újságpéldányok alapján — ezer lakosra számítva — az NDK a világ élvonalába tartozik. A rádió naponta öt főprogrammal és 12 körzeti műsorral jelentkezik. Az évi 67 ezer adás- órából több mint 15 ezer sztereóban hangzik el. Az adásidőből 35 ezer óra jut a prózai műsorokra és 32 ezer óra a zenei programokra. Az NDK-ban minden csalódban van egy vagy két rádiókészülék. Nemrég adták át rendeltetésének a KNDK egyik legújabb szórakoztatási intézményét, a Mangjongdae-i vidámparkot. A történelmi nevezetességű, szép vidéken felépített létesítmény napi 50 ezer látogató fogadósára alkalmas. Gyerekek, felnőttek egyaránt kellemes időtöltésre, szórakozásra találA televízió két programja évente mintegy 7 ezer 700 órányi műsort közvetít, s ebből 6< ezer 600 órányit színesben ad. A programok jelentős részét — évi 2 ezer órát — a tévéjátékok teszik ki. Jelenleg minden 100 család közül 90-nek van tévékészüléke. A televízió 1-es programja az ország területének 98 százalékán, 2-es programja pedig a 90 százalékán fogható. Az előfizetési díjak — egy programért évi 84, mindkettőért pedig évi 120 márka — húsz esztendeje változatlanok. Az NDK-ban — szociális okokból — több mint 160 ezer család díjmentesen használhatja televíziókészülékét. hatnak itt. A vidámparkban 28- féle ügyességi, szórakoztató játék és berendezés van. Aki akar, még sportolhat is, kipróbálhatja ügyességét például az íjászatban. Az új vidámpark egy nagy kiterjedésű tó partján áll, s így a vendégeknek osónakázásra, kirándulásra is van módjuk. Románia Hírcsokor Bukarestben naponta 2,5 millió ember veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Az utasok 70 százaléka troli- és autóbuszon, 30 százaléka pedig metrón, villamoson és taxin utazik. A metró 1979 óta közlekedik, s naponta mintegy 150 ezer utast szállít. A jelenlegi tervidőszak végére a 17,5 kilométeres bukaresti metrót 19 kilométerrel kívánják meghosszabbita. ni. A cipőipar egyre fontosabb szerepet tölt be Románia gazdasági életében. Tavaly a cipőipari vállalatok 120,8 millió pár lábbelit gyártottak, 7 millió párral többet, mint 1980- ban. A cipők 35 százaléka minőségi bőrből készül. A román cipők iránt külföldön is növekszik az érdeklődés. * Romániában jelenleg 200 tájvédelmi körzet található, amelyeknek összterülete eléri a 120 ezer hektárt., A legnagyobb és legszebb rezervátum a Duna- délta vidéke — Európa egyik legvonzóbb tája, gazdag növény- és állatvilággal. KNDK Vidámpark Mangjongdae-ban Ui burgonyaszedőgép A mezőgazdasági gépeket gyártó szovjet vállalatok között kiemelkedő helyet foglal el a Rjazányi (OSZSZSZK) termelési egyesülés. Az itt gyártott gépeket ma nem nélkülözheti egyetlen olyan nagygazdaság sem, ahol a burgonyatermelés a vezető ágazatok közé tartozik. Az ország számos részébe — Ukrajnába és Belorussziába, a nem fekete-földi övezetben, az Uraiba és Szibériába — szállítanak rjazányi márkájú kombájnokat. Korábban Rjazanyban megkezdték a Druzsb’a burgonyaszedő-kombájn sorozatgyártását. Most ennél is tökéletesebb gépet terveztek, amelynek szerkezeti részegységei megbízhatóbbak. Elődjéhez képest az új gép jóval termelékenyebb, súlya és fémigénye nem növekedett. Burgonyaszedő-kombájn egy belorusz szovhozban
