Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

1982. december 8. Képújság 5 Sió menti Körzeti ÁFÉSZ, Simontornya Eredményt csak az összefogás szül A megyei ófészeknek, így a simontornyainak is, élete nem fenékig tejfel a megnehezült gazdasági viszonyok között. En­nek ellenére a simontornygiak gazdasági eredményei kielégí­tők, jobbak a megyei átlagnál, sőt a bázisidőszak számait mintegy hat százalékkal meg­haladták. Ennek nyilvánvalóan több oka is van, most csak egyet­len személyes okra hivatkozom. Amikor előadtuk jövetelünk okát, Péti Imre az igazgató­ság elnöke, aki huszonhét év óta egyfolytában tölti be ezt a tisztséget, azt mondta: Hűha, erre föl kellett volna készül­nöm! Nos, hamar kiderült, hogy semmiféle fölkészülésre sem volt szüksége, mert arány­lag rövid idő alatt olyan ala­possággal - akár a számszaki vonatkozásokat, akár a szövet­kezetpolitikaiakat nézzük - is­mertette a Sió menti Körzeti ÁFÉSZ munkáját, életét, gond- jait-bajait és eredményeit, hogy szinte ámultunk. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a nap­rakész tájékozottság - a veze­tőségé is - egyik döntő ténye­zője a tisztes eredmények el­érésének. Nem akarunk belebonyolódni valamiféle történeti ismertetés­be, ezért vezérszavakban csak annyit, hogy a szövetkezet 1976- ban alakult meg ebben a for­mában, egy év múlva egyesült egy másikkal. Jelenleg hat köz­ség ellátása, az ott folyó fel­vásárlás - és egyáltalán a pro­filba tartozó minden egyéb — munkáját látja el. A hat köz­ség: Ozora, Pincehely, Nagy­székely, Tolnanémedi és a szék­hely Simontornya. Közülük a legnagyobb Simon­tornya, ahol az érdekelt terület lakosságának egyharmada él, de ha a forgalmat tekintjük ak­kor az áfész forgalmából ötven százalékkal részesedik. Ennek több oka van. Hogy csak néhá­nyat említsünk: Simontornya városias jellegű település, itt a legfejlettebb a szaküzletháló­zat, jelentős a vonzáskörzete és talán itt a legnagyobb a vá­sárlóerő is. Lassan végére érünk az idei — egyáltalán nem könnyű — év­nek. Ma már le lehet mérni, hogyan vizsgázott a simontor­nyai áfész az idén. Az elmúlt háromnegyed évről állnak ren­delkezésre részletes és pontos adatok, amelyekkel Péti Imre elnök szolgálni tudott, de azok ismerete lehetővé teszi az egész évre vonatkozó következtetése­ket is. A szövetkezet kiskereskedel­me a háromnegyed évben a bázisidőszak forgalmát ugyan meghaladta, de a tervtől némi­leg elmaradt. Érdekes adat, hogy a ruházati kereskedelem­ben következett be olyan visz- szaesés, amit az élelmiszerfor­galom 8,8 százalékos emelke­dése sem tudott ellensúlyozni. Ennek okait itt, most, ebben az írásban feltárni merész vál­lalkozás lenne, egy érdekessé­get azonban hadd említsünk meg. A MÉH-telep rendszeresen kap bálás ruhaneműket. Az ér­deklődés irántuk nagy. Ha va­laki olyan célra keres ruhát, amelyre a kopott, a használt is megfelel, inkább itt veszi meg, semmint az áfésznól többszörös áron. (Az ilyen ruhafélékben ugyanis nem bálba vagy temp­lomba járnak az emberek, ha­nem a háztájiba, vagy a hobbi­kertbe. Oda meg ez is jó.) * A vegyes iparcikkek forgalma is minimálisan nőtt. Alapvető élelmiszerekből az igényeket, évek óta, maradéktalanul ki tudták elégíteni. A tej, a tejter­mékek, a háztartási munkát megkönnyítő, magas színvona­lon feldolgozott, gyorsfagyasz­tott élelmiszerek, konzervek, bé­biételek választéka javult. A kenyér minőségét azonban sok­szor kifogásolták. A húsellátás jó. Megnőtt a hűtött baromfi, a mirelit1 zöld­ség- és a gyümölcsfélék iránt a vásárlói igény. Az ellátás kö­zepes színvonalú. A sörproblé­ma ismert Simontornyán is, ne részletezzük tehát, annyit azon­ban meg kell említeni az áfész védelmében, hogy valamilyen sört szinte mindig lehetett kap­ni, ha Szalont éppen nem is. A vendéglátóforgalom min­den vonatkozásban nőtt, akár a tervet, akár a bázisidőszakot nézzük. Sőt a maga - tervhez viszonyított - nyolcszázalékos emelkedésével megelőzte a megyei és az országos növeke­dést is. Ezen belül örvendetes, hogy nemcsak a szeszesital-for­galom nőtt, hanem a kávéé, az üdítő italoké és az előfizetéses ételeké. Ez utóbbinál ugyan Si­montornyán nem várható fejlő­dés, de a helyi ellátás - egyéb szervek közreműködésével - biztosított lesz, legfeljebb az át­menő forgalom szenved némi hiányt. Idézzük Péti Imrét: — Az ed­dig eltelt időszakban a követ­kező eszközbővítésről számol­hatok be: Befejezés előtt áll Si­montornyán egy 420 négyzet- méteres bútorraktár. Az őszi könyvhetek megyei megnyitója alkalmával, ugyancsak Simon­tornyán, önálló könyv- és hang- lemezbolt nyílt. Átadás előtt áll a pincehelyi 43-as számú bolt-italbolt toldaléképítése. Tolnanémediben ingatlant vá­sároltunk, boltot építünk rá, Kisszékelyben jövőre történik meg ugyanez. Nincs helyünk valamennyi fejlesztési elképzelést, illetve tervet felsorolni. Az elnök sza­vaiból, valamint a november 19-i küldöttgyűlésre készített beszámolóból dinamikus fejlő­désre következtethetünk. A gondokról sem hallgatott Péti Imre. Elmondta, hogy pél­dául Kisszékelyben a bolt ré­gi, még a ,,Hangyá"-tól örököl­ték. Az alapellátást is alig-alig képes biztosítani. Jövőre, a MÉ­SZÖV támogatását is felhasz­nálva, korszerűsítik. Tolnanémediben az iparcikk­bolttal vannak bajok. Jövőre megoldódik a gond, a már fentebb említett, nemrég vásá­rolt ingatlanon, új bolt épül. Pincehelyen befejeződik a tol­daléképítés és egy új presszót is nyitnak a kórház közelében. Ozorának jelenleg egy korsze­rű boltja van, jövőre - remél­hetően - a másik kettőt is ja­vítani tudják. Ejtsünk néhány szót a felvá­sárlásról is, amely a simontor- nyai áfész tevékenységének is szerves része. Felvásárló minden községben van, a székhelyen kettő. Az évi felvásárolt termékmennyiség 750 vagon. Ebből tavaly 35 mázsa volt a nyúl. 500 mázsa a méz, 300 ezer forint értékű az éti csi­ga — és egy érdekesség: a MA­VAD megbízásából évente nyolc-tíz mázsa hullott szarvas­agancsot is felvásároltak. Még annyit a felvásárláshoz, hogy a szerződéskötések rendben foly­nak. Akkor most fejezzük be ezt az írást azzal, amivel elkezdődött. Péti Imre elnök hangsúlyozta, hogy jelentős eredményeket csak összefogással lehet elér­ni, fejlődni-fejleszteni ma már egyedül nem lehet - ennek okait most ne feszegessük -, és különben is az ellátás nemcsak áfész-érdek, annak megfelelő biztosítása meg pláne nem­csak áfész-feladat. (No azért itt most, becs’ szó­ra nem a simontornyaiak kap­csán, hadd tegye hozzá az új­ságíró, hogy az áfész nem szí­vességet tesz, mikor kereskedik, felvásárol stb., amiképpen a tanács se szívességet tesz, ami­kor az állampolgárokról gon­doskodik. Az áfésznél még az üzleti szempontokról se feled­kezzünk meg.) Szóval, egyedül nehezebb, összefogással se könnyű ma­napság, de legalábbis — nem annyira nehéz. Ezt fölismerték Simontornyán. Az egyik kisboltot Simontor­nyán az áfész saját erőből nem tudta volna rendbe szedni. A ta­nács erre a célra több mint kétmillió forint támogatást adott. Vagy egy más jellegű példa. Simontornyán az új ABC-áruház fűtését rákapcsol­ták a bőrgyár fűtőművére, amely a művelődési házat is fűti. így, természetesen, lényegesen ol­csóbb a bolt fűtése, mintha sa­ját rezsiben kellene megoldani. Sorolhatnánk még a példákat, de ezek is jól bizonyítják, amit Péti Imre hangsúlyozott: nagy dolgokat csak összefogással le­het elérni. LETENYEI GYÖRGY Fotó: GOTTVALD KÁROLY A szőlő telepítését április 15-ig kell elvégezni. Mivel a telepítésnek megelőző munkái is vannak, haladéktalanul fogjunk hozzá a feladatok elvégzésé­hez. A kert létesítésénél gondol­junk mindig arra is, hogy növé­nyeink idővel megnőnek, tehát olyan távolságra ültessük egy­mástól, hogy teljes nagyságu­kat elérve ne árnyékolják egy­mást. Azok a tőkék ugyanis, amelyeket kevés napfény ér, kevésbé eltartható és kevésbé szép szőlőgyümölcsöt teremnek. Azonkívül a hajtásai is rosszab­bul érnek be és fagyérzéke- nyebbek. A fajták kiválasztásánál el­sődleges szempont a termesz­tési cél. Családi szükséglet ki­elégítésére csemegeszőlőből 4- 5 fajtánál többet ne ültessünk, és lehetőleg egymás után érő fajtákat válasszunk. Első feladat a talaj 70-80 centiméter mélységű forgatása. Ezt a munkát még laza homok­talajon is el kell végezni. Lé­nyege a talaj lazítása. Követ­kező tennivaló a trágyázás. Szerves trágya hiányában jó minőségű komposzt és műtrá­gya is megfelel. Különösen nagy gondossá­got igényel a tarackos terület megmunkálást. Ez a gyom ugyanis rendkívül gyorsan sza­porodik és még 30-40 centimé­ter mélységből is képes feltörni. Az ilyen területek forgatásánál a gyökérdarabokat is ki kell szedni és elégetni, vagy 80 cen­timéternél mélyebbre kell a földbe visszakerülnie. A szőlő-szaporítóanyagot csak megbizható helyről szerezzük be. A csemegeszőlő fajtákat mindig érési sorrendben válo­gassuk. Ezt a munkát azért kell fokozott körültekintéssel végez­ni, mert a szaporítóanyag mi­nősége évekre meghatározó jelentőségű. Az ültetést a talaj forgatása után körülbelül egy hónappal végezzük. A forgatás után a talaj addigra már kel­lően megülepedett. Telepítésre használhatunk oltványokat, és sima vagy gyö­keres dugványokat. Az utóbbia­kat csak homoktalajba telepít­sük, mert az ilyen talajon a fi- loxéra nem támadja meg a nö­vényt. Kötöttebb talajon kizáró­lag oltványt használjunk. Amennyiben fúróval végezzük az ültetést, a talpgyökereket 2 -4 centiméter hosszúságúra kell visszametszeni, a gödörbe ülte­tésnél pedig 10—12 centiméter­re. A sérült gyökérágakat min­dig távolítsuk el. Amennyiben az ültetéshez si­ma vesszőt használunk, az 50 centiméter hosszúságú legyen. Ezt úgy készítsük elő, hogy a legalsó rügy alatti 3—4 centi- méteres csonkot 4-5 milliméter­re vágjuk vissza; a legfelső rügy feletti csonkot pedig 3-4 cen­timéterre. A gyökeres dugványt, illetve oltványt ajánlatos 2 rész föld + 1 rész trágya + víz keveré­kével készült pépbe mártani. így a nedvességtartalmat tovább megőrzi, és a gyökérképződés gyorsabb, biztonságosabb. Szo­kás a szaporítóanyagot ültetés előtt a vízbe is áztatni. Természetesen adottságaink­tól függ, de érdemesebb gödör­be telepíteni, mert ez esetben a sok tápanyagot tartalmazó gyökeret nem kell levágni. A gödörbe szórjunk HCH ható­anyagú szert — a cserebogár­pajorok elleni védekezésként. Ezután 2-3 liter vízzel iszapol- juk be az új ültetésű szőlőt. Fontos feladat még a dugvá­nyok, illetve vesszők felkupaco- lása — az esetleges fagykár megelőzésére. Erősen felmelegedő futóho­mokon úgy- ültessünk vesszőt, hogy a legfelső rügy is körülbe­lül 2 centiméterre a talaj alá kerüljön. Ezután következik a vessző (oltvány) beszorítása. Ajánlatos a beszorítós alkalmá­val 0,5-1,0 dekagramm HCH hatóanyagú növényvédő szert szórni itt is a lyukba. A sorok irányát és a tőkék helyét ültetőzsinórral és pálci­kákkal előre pontosan határoz­zuk meg. Pincehelyen megújítják a bolt-italboltot A tolnanémedi felvásárlóboltra is ráfér a felújítás A simontornyai új könyv- és hanglemezbolt Szőlőtelepítés

Next

/
Thumbnails
Contents